Somogyi Hírlap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-12 / 264. szám

1993. november 12., péntek SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 Szociális gondokról Nagybajomban A megyei önkormányzat Egészségügyi és Szociális Bi­zottsága a nagybajomi cse­csemőotthonban tegnap tár­gyalta meg a soros közgyűlés anyagát. Megbeszélték az 1993-as év első három ne­gyedévének pénzügyi helyze­tét, döntöttek a pótelőirányza­tok odaítéléséről. Dr. Gyócsi János a Kaposi Mór megyei Kórház orvosigazgatója az in­tézet fejlesztési és rekonst­rukciós terveit ismertette; a bi­zottság javaslatot tett a kórház célirányos művelésen kívül eső területeinek értékesítésé­ről, majd elfogadták a szociá­lis indokok alapján kórházban fekvő idősek térítési díjának emelésére tett indítványt. Bűnözők száma Barcs térségében a bűncse­lekmények 14 százalékát fia­talkorúak követik el, ami ag­gasztó a jövőre nézve. Hason­lóan aggasztó jelenség, hogy egyre növekszik a munkanél­küli bűnelkövetők száma, akik a járadékból kikerülve nehéz helyzetbe kerülnek. Cukorrépa-termelő szövetség A ságvári cukorgyárnak szál­lító termelők megalakították az ország hatodik regionális cu­korrépa-termelő szövetségét. Öt megye, köztük Somogy, összesen 135 termelője vesz részt. A szövetség érdekvé­delmet nyújt a tagoknak a gyárral szemben az átvételnél és az árak alakításánál. Kaposvári „vár” a televízióban Kaposvári családi házat is bemutat Oskó Judit népszerű tv-műsora. Az én váram no­vember 13-i műsorában a ka­posvári Hófer Erzsébet és Ste­iner József otthonába látogat­nak el. Ezen kívül bemutatják a — Domokos Béla tervezte — csombárdi templomot is. 300 ezer a somogybabodi iskolának Somogybabodon most épül az új iskola. A régi épületben tanuló 29 kisdiáknak az új ott­hon elkészültéig is biztosítani kell a kulturált oktatás feltéte­leit. A somogybabodi önkor­mányzat erre a célra nyert 300 ezer forint pályázati támoga­tást a ROK-tól. A nyílászárók javítását lassan befejezik, a vi­lágítás és a fűtés korszerűsí­tése követi majd ezt. Zádori Imréné tagiskola-vezető két kollégájával egyetemben ok­tatja itt a gyerekeket. A 23 napközis diák, egyelőre mos­toha körülmények közöt, az is­kola folyosóján fogyaszthatja el napi ebédjét. Az önkormányzat azt szeretné, hogy a tél beállta előtt az új iskola is fedél alá ke­rüljön. Zimány gázra vár A belvízelvezetés és a hidak karbantartásának befejezése után a zimányi önkormányzat minden anyagi erőforrását a a gázprogram megvalósítására összpontosítja. A várhatóan 142 épületbe bekötésre kerülő gáz gerincvezetékének lefekte­tését a hónap közepéig kellene befejeznie a KÖGÁZ Gázpress alvállalkozásának. A 10 ezer forintos indulótőkével megkez­dett vállalkozáshoz a lakos­ságnak házanként, további 30 ezer forinttal kell hozzájárulni, a fennmaradó 40 ezer forint költséget az önkormányzat vál­lalta magára. A polgármester lakossági bankkölcsön eszköz­lésén fáradozik. Mélyponton a baromfiágazat A szakma, a tudomány vitaülése a PATE-n Az egész napos konferencián több tudományos értékű elő­adás hangzott el, és a részvevők megtekintették az egye­temi kar kisállattenyésztési intézeteit, a kutató, oktató munka műhelyeit is. Fotó: Török Anett Szigorúbb az ellenőrzés, mint Nyugaton Védelem a külföldi bóvli ellen (Folytatás az 1. oldalról) Az ország minden részéből több, mint száz érdeklődő — kutató, szakember, rendszer- szervező, termelő —, jött el a hagyományos kaposvári ren­dezvényre, melyet a MÉTE baromfitenyésztő és ipari szakmérnöki csoportja, a MAE állatorvosok társasága és a baromfitenyésztők világszö­vetségének magyarországi szekciója szervezett. Mint mondta megnyitójában dr. Pe- rényi Miklós, tanszékvezető egyetemi tanár, a szakmér­nöki csoport titkára, egy nagymúltú rendezvénysorozat folytatása ez a vitaülés. Az elmúlt húsz évben ezeken a fórumokon 72 értékes előadás hangzott el, mely méltó arra, hogy egyszer gyűjteményes kötetben is napvilágot lásson. „Ki nem mondott bizonyítéka” ez annak, hogy a baromfiága­zatban tevékenykedők — ok­tatók, kutatók, tenyésztők, termelők —, a maguk terüle­tén töretlenül munkálkodtak az ágazat fejlesztése érdeké­ben. Akkor is, amikor a hatva­nas évek után fellendülőben volt az ágazat, akkor is, ami­kor a dinamikus fejlődés sza­kaszába érkezett, de akkor is, amikor bekövetkezett a stag­nálás, majd a napjainkat jel­lemző, szinte drámai hanyat­lás. Dr. Kállay Béla, a Baromfi- tenyésztők Egyesülésének igazgatója nem véletlenül kezdte bevezető előadását azzal: jó hírekkel sajnos nem szolgálhatok! A mezőgazda­ság általános válsága a legsú­lyosabban a baromfiágazatot érintette, s ebben egyaránt közrejátszanak a piaci és a termelési feltételek jelentős változásai. Például: csak a tömegpiacok elvesztése miatt a broyler-csirke mennyisége a 1988 évi csúcsról napjainkra a felénél kevesebbre esett visz- sza. Ugyanakkor a világten­dencia a termelés folyamatos növekedéséről tanúskodik. Az előadó a piaci viszonyo­kon túli okokat elemezve, rávi­lágított többek között az inflá­ciónál is nagyobb mértékben növekedő költségekre, és a támogatások zuhanására. Mindez közrejátszott abban, hogy a baromfiágazat 1988-as 1 milliárdos nyeresége 1991-re 3 milliárdos veszte­ségbe csapott át. A népgaz­daság mégsem mondhat le er­ről az ágazatról, hiszen min­den „nyomorúsága” ellenére az idén is 210 millió dollár ex­port bevételt jelent. A tegnapi vitaülésen első­sorban arról folytattak eszme­cserét, hogy a tudomány, a szakma hogyan segíthetné a kilábalást. V. M. A rendelkezések hézago­sak, a forgalmazók és vevők gyakran nincsenek tisztában a törvényes előírásokkal, a vevők a jogaikkal, függetle­nül attól, hogy a lakosságról vagy közületről van szó. A gazdasági rendszerváltás során a korábbi kötöttségek fellazultak, és ez rengeteg új problémát okoz, manapság, ha csak nem tegnap jött ki a börtönből, bárki kaphat vál­lalkozói engedélyt... — mondta Sebők József a Szervezési és Vezetési Tu­dományos Társaság So­mogy Megyei Szervezetének titkára tegnap — a Minőség világnapján — azon a fóru­mon, amelyet az SZVT so­mogyi szervezete és a Fo­gyasztóvédelmi Főfelügye­lőség Somogy Megyei Fel­ügyelősége, Minőségvéde­lem — fogyasztóvédelem címmel tartott Kaposváron. Ezt követően Kresz László, a fogyasztóvédelmi felügyelő­ség vezetője rövid fogyasztó­védelem-történet után a minő­ségellenőrzés új jogszabályai­nak ismertetésére, illetve az alkalmazásukkal kapcsolatos kérdésekre tért rá. Elmondta, Magyarországon szigorúbb a minőségellenőrzés, mint Nyu- gat-Európában. Nyugaton pél­dául ismeretlen a kötelező jó­tállás, maguktól vállalják a ke­reskedők. A kötelező előzetes minőségvizsgálat sem létezik, önként folyik a bevizsgáltatás. Nyugat-Európában a piac oldja meg ezeket a kérdéseket — amelyik kereskedő nem vál­lalja, kiszorul a piacról —, ná­lunk még szükséges a köz­ponti beavatkozás. Sőt egyre szigorúbb beavatkozásra van szükség. A magyar piacot el­árasztotta a külföldi bóvli. Ezen kívánnak — kicsit meg­késve ugyan — változtatni az­zal, hogy ezentúl vámkezelni csak akkor lehet az importált árut, ha már átesett a minő­ségvizsgálaton. Reklámozni is csak a minőségileg megvizs­gált terméket szabad. A ma­gyar nyelvű használati útmuta­tók meglétét is szigorúbban el­lenőrzik. Elmondta, januártól életbe lép a termékfelelősség intéz­ménye, amelynek lényege: közvetlenül a gyártót vagy az importálót lehet felelősségre vonni a rossz minőségű ter­mék okozta károkért. A jelenlévő kereskedők a minőségvizsgálattal kapcso­latban az úgynevezett KERMI-szám feltüntetésének nehézkességét kifogásolták. A magyar nyelvű használati út­mutatók kötelezősége kap­csán pedig elhangzott: miért kell a kőműveskanálhoz és a műanyag fogmosópohárhoz is használati útmutató? A fel­ügyelőség is érzi, mi az amit szigorúan kell venni, és mi az aminek mi sem létük értelmét — kapták meg ez utóbbi kér­désükre a választ. (Nagy) Lemondott a torvaji polgármester Működésképtelen a képviselő-testület Kevesen fordulnak időben szakorvoshoz Tízéves a szervezett érsebészet Kaposváron (Folytatás az 1. oldalról) Kerekes József, a lemon­dott polgármester így indokolt: — az október 26-i fogadóórán azért mondtam le a társadalmi megbízatású polgármesteri tisztségről, mert az utóbbi idő­ben egyre több alaptalan vád ért. Rosszindulatú, rágalma­kat kaptam azért, mert igye­keztem jogszerűen, a törvé­nyesség alapján ellátni a tiszt­ségemet. Sajnos, Csákány Zoltán képviselő több alka­lommal is megvádolt, hogy a tiszteletdíjamért nem végzem el a munkát. Hozzászólásai­val, észrevételeivel állandóan bomlasztotta a képviselő-tes­tületi közösséget, annak tevé­kenységét. Nem egyszer elő­fordult, hogy az utcán lázította a lakosságot a testületi tagok ellen... Mivel egészségi álla­potom az utóbbi időben hirte­len megromlott, ezért nem vál­laltam tovább a tisztség ellá­tását. Kovács Lajos képviselő, aki ideiglenesen megbízottként „viszi” a polgármesteri teen­dőket: — sajnos, Csákány Zol­tán képviselőtársam többször is megrágalmazta a polgár- mestert, hogy nem végzi el a teendőit, és a beadott interpel­lációira nem kapott választ. Azzal is vádolta, hogy szám­lahiányossága van az önkor­mányzatnak. A falu lakói közül pedig többen a polgármestert okolták azért, mert nem kap­tak szociális segélyt. Ezek a vádak nem igazak! A polgár- mester igyekezett tisztessé­gesen a falu érdekében dol­gozni, szociális kérdésekben pedig a testület hozott határo­zatot. A faluban kialakult helyzet­ről szerettük volna megkér­dezni Csákány Zoltán képvi­selő véleményét is, ám laká­sán tegnap délelőtt és délután is zárt ajtókat találtunk... Torvajon vibrál a levegő, a lakosság hangulata rossz, szinte pattanásig feszült a helyzet! (Krutek) — Több mint 200 helyreál­lító érműtétet végzünk egy évben és ebbe nem számol­tam bele a visszér valamint a vénás helyreállító műtéteket. Utóbbiakkal együtt ez idő alatt, mintegy ötszáz beavat­kozást végeztünk — mondta dr. Halmos Ferenc a Kaposi Mór Megyei Kórház érsebé­szetének főorvosa. A szám­vetésre az osztály szervezett működésének 10 éves jubi­leuma alkalmából tegnap megtartott tudományos ülés adta meg a lehetőséget. Az ülésen Halmos főorvos taglalta az elmúlt évtized érse­bészeti tevékenységének sike­reit és kudarcait, majd dr. Be- hek Sándor, dr. Szabolcsi Ti­vadar és dr. Gergely Mihály osztály orvosai tartottak elő­adást az érsebészet témakö­rében. Dr. Halmos Ferenc főorvos elmondta: ezeknek a műtétek­nek a száma körülbelül meg­egyezik a többi megyében — kivéve a klinikákat — végrehaj­tott érsebészeti beavatko­zások számával, de az artériás műtéteket is figyelembe véve ez a szám kevésnek mond­ható. Ami abból adódik, hogy alacsony a lakosság egyész- ségügyi kultúrája, s a betegek későn keresik föl a szakorvost. Pedig a kaposvári kórházban adottak az ilyen jellegű műté­tekhez szükséges személyi és tárgyi feltételek: 3 szakorvos, képzett műtősnő és magas színtű műszerezettség jellemzi a az érsebészeti osztályt. Több alkalommal tartottak kö­telező érvényű továbbképzést a háziorvosoknak, ahol fölhív­ták a figyelmet a betegség ko­rai kezelésének lehetőségeire. Az, hogy mindezek ellenére a beteg nem fordul időben or­voshoz, nem csupán az ő fel­elősségük kérdése, sokkal in­kább a betegek egészsékultú­rájának függvénye. Arra a kérdésre, hogy az újonnan bevezetett műtéti eljá­rások mennyiben csökkentik a kórházi, ápolási napok szá­mát, Halmos főorvos így vála­szolt: — Az artériás beavatko­zásoknál ez még nem jelentős, de folyamatban van egy olyan (per cutan) értágításos mód­szer bevezetése, amely meg­csillantja ennek a lehetőségét. A visszér-műtéteknél azonban már olyan hatékony eljárással dolgoznak, hogy 2-3 nap eltel­tével hazamehet a beteg. Az érsebészet a legdrágább mű­téti beavatkozás. Most még megvan mindenünk, de nem tudjuk, hogy mit hoz a jövő és azt sem, hogy az egészségbiz­tosító mit finanszíroz és mit nem a jövőben. A visszérbete- geknek ajánlott kompressziós harisnyák megvásárlását ugyanis még mindig nem tá­mogatják. Várnai Ágnes Új víztorony Büssüben Napi 600 tonna répát dolgoznak fel Kaposváron Kampánycsúcs a Cukorgyárban (Folytatás az 1. oldalról) Az idei répatermés cukor tartalmával mindenki elége­detlen: a termelők éppúgy mint a feldolgozók. Ennek el­lenére sikerült mégis túllép­niük a tavalyi napi feldolgo­zási átlagot. Az utóbbi két hétben naponta több mint hatszáz tonnát dolgoznak fel. A gyár elnök-igazgatója el­mondta még, hogy jelenleg két fő problémájuk van. Az egyik, hogy reményeik szerint az időjárás kedvezően alakul, vagyis nem lesz esős az idő, s ezért a földben még most is megtalálható répát fel tudják szedni. Ezért még két másik betakarító gépet hoztak Ausztriából a meglévő mű­szaki berendezések mellé. A másik gond a szállításhoz kapcsolódik. Kilenc ezer tonna sűrűlevet hozatnak Ausztriából és Németország­ból s az eddigi három irány­vonat mellé egy újabbat kel­lett indítani. A tervek szerint összesen 30 ezer tonna cukrot állítanak elő az egész kampány alatt, ami az összes magyarországi termelés tizenkét százaléká­nak felel meg. Harsányi (Folytatás az 1. oldalról) A „hadműveletre” Csizma­dia Pálnak, a lajosmizsei Víz­torony Kft munkatársának ve­zetésével került sor a ven­dégmarasztaló sárban. — A torony helyreemelése az igazi látványosság — mondta Tálas Árpád, a fővál­lalkozó kaposvári BITT Kft ve­zetője. — Az már csak itt-ott látszik, hogy elkészült a veze­tékrendszer is. Csupán né­hány hétre volt szükség, hogy földbe kerüljön 6,5 kilométer hosszú vízvezeték, s elkészül­jenek a tűzcsapok és a közku- tak. A hőszigetelt torony au­tomatizált vezérlésű, utántöl­téséről is önmaga gondosko­dik. A gépházzal URH rend­szer segítségével tartja a kap­csolatot. A BITT Kft versenytárgyalá­son nyerte el a munkát, s te­vékenységével Szegvári Jó­zsef, a község polgármestere is elégedett. Nem véletlenül, hiszen ez a vállalkozás több somogyi település vízhálóza­tának építését végezte el, közmegelégedésre.

Next

/
Thumbnails
Contents