Somogyi Hírlap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-11 / 263. szám
14 SOMOGYI HÍRLAP — NYUGDÍJASOK OLDALA 1993. november 11., csütörtök Átmeneti otthon Dombóváron Gondozóházat vehetnek igénybe a rászorulók a közeljövőben Dombóváron. A város új negyedében már elkszült — új épületszárnyként, az idősek napközi otthonához kapcsolódóan — a szociális létesítmény, ahol a megnyitást követően egy-egy alkalommal tíz gondozott lel kényelmes átmeneti otthonra. Legföljebb két hónapot tölthetnek majd egyvégtében az épületben azok az ápolásra szorulók, akiknek a gondozását a hozzátartozók átmenetileg nem tudják vállalni. Megfoghatatlan vagyonrész Bizonyos mértékig fantom- vagyonnak tekinthető — egyelőre — az a „juss”, amivel a társadalombiztosítás rendelkezik. A 300 milliárd forintos vagyontömeggel ugyanis csak akkor gazdálkodhat a tb, ha a PM és a tb vezetői megegyeznek az e vagyonnal való gazdálkodás törvénytervezetéről. Vitás még, hogy ki kezelje ezt a vagyont, és az is, hogy milyen arányban részesedjen belőle a két önkormányzat. Az utóbbiak vezetői 55-45 százalékot látnak jónak a nyugdíjbiztosítási önkormányzat javára, a PM szerint viszont 90-10 százalék a helyes arány... Félnek a magányosságtól Sokan tartanak attól, hogy öregségükre magukra maradnak és támasz nélkül kell leélni életük utolsó éveit. A magánytól, az életkörülmények romlásától félnek az idős emberek például Németországban is — ezt tanúsítja az a fölmérés, melynek során 16 és 69 év közötti polgárokat kérdeztek meg. Minden harmadik lakásban egyedülálló ember lakik; egy év alatt százezerrel nőtt és tavaly már meghaladta a 12 milliót az egyszemélyes háztartások száma. A berlini lakások felében egy személy él; a magányosok aránya a nyugati tartományokban magasabb, mint a keletiekben. Téli üdülés Hajdúnánáson Nyolc kétágyas szobát kínál a kispénzű nyugdíjasoknak pihenésre egy összkomfortos üdülőházban a Hajdúnánási Nyugdíjasklub. Az üdülőház a helyi Ruhaipari Kisszövetkezeté, s a klubbal történt megegyezés keretében vehetik igénybe a nyugdíjasok, elenyésző — a jövedelmükhöz mért — térítési díj ellenében. A szobák 6-12 napos turnusokban adnak szállást. Az üdültetéssel kapcsolatban a Somogy Megyei Nyugdíjasz- szövetségnél részletes tájékoztatást adnak. Új konyha, összefogásból Két fontos létesítményt: egy 300 adag ebéd elkészítésére alkalmas konyhát és egy új ét- tertmet adtak át rendeltetésének Gyönkön a Módszertani Szociális Otthonban. A beruházás 42 millió forintjába került az építtetőknek, de megosztoztak a költségeken: a kiadások nagyobb részét a megyei önkormányzat vállalta magára, csaknem 3 millió forintot pedig a település lakossága adott össze, hogy a fontos — régóta várt — létesítmények elkészülhessenek. EGYIK HOZTA A MÁSIKAT Egyszerre huszonhármán ülnek az asztalhoz Illés Ferencné: — A gyerekek és az unokák adják a mindennapok boldogságát Fotó: Török Anett Ne kullogjon az áremelkedések után A bérkiszámlázáshoz igazodjon a növelés mértéke Hat gyereknek — öt fiúnak és egy lánynak — adott életet a marcali Illés Ferencné. Férjével az idén augusztusban tartották aranylakodalmukat. Ha az egész család összejön, huszonhármán ülnek asztalhoz. — Bácsalmáson születtem, ott ismerkedtem meg vasutas férjemmel, s ott is házasodtunk össze — meséli az asz- szony. — Két fiút Bácsalmáson szültem, a többi gyerek ott jött világra, ahova a férjemet éppen helyezték. Makó után Algyő következett, ahol állomásfőnök lett az uram. A negyedik fiú a szegedi kórházban született, az ötödik azonban már Somogybán. 1954-ben költöztünk Marcaliba, s egy év múlva megszületett a legkisebb fiam, 1958-ban pedig a lányom. Ahogy hallgatom lllésnét, szavaiból érzem: életének legfontosabb eseménye mindig a gyermekáldás volt. A csecsemősírás gyakran verte fel a vasutaslakás csendéjét. S amikor arról faggatásom, nem nézték-e rossz szemmel a szomszédok, hogy egyik után jött a másik, így válaszol: — Kezdetben igen, de amikor önálló vasutaslakásban éltünk, nem háborgatott bennünket senki. Magunk voltunk, szomszédok nélkül. Én mindig büszke voltam a gyerekeimre, és most is az vagyok. A hatgyerekes asszony volt cukorrépa átvevő, alkalmi bérszámfejtő, s amikor a lurkók már felcseperedtek, a Mechanikai Művek marcali gyáregységében kereste kenyerét: szállításvezetőként dolgozott. — A vasút sohasem fizetett jól — jegyzi meg. — Ezért is éltünk olykor-olykor elég nehezen. A nyári szünetben a gyerekek is dolgoztak, hogy jusson télire. Bár megviselt az élet, mégis boldog vagyok. A legnagyobb örömömet a gyerekeimben és most már az unokáimban lelem. Öt fiam és a kislányom is egészségesen született, tudtuk taníttatni őket, becsületesen megállják helyüket építésztechnikusként, banktisztviselőként, mérnök-tanárként, műszerészként, tanítónőként, hivatásos katonaként. Ez mindenért kárpótol... Illésné napjai betegápolással telnek. Férje 23 évig volt állomásfőnök Marcaliban, most szinte teljesen magatehetetlen: egy baleset tette nyomorékká. Amikor a marcali asszonynak van némi szabad ideje, előveszi a családi fényképeket, s emlékei között kutat. Ilyenkor kisimulnak arcán a ráncok. Lőrincz Sándor A múlt héten közöltük a Gazdaságkutató Intézet Rt előrejelzését arról, miként alakul az idén a lakosság jövedelme. Ebben szó esett — egyebek között — arról iá, hogy a nyugdíj a háromszori növelés összhatásaként tömegében mintegy 20, egy nyugdíjasra vetítve körülbelül 18 százalékkal emelkedik. Többekben — nyugdíjasokban — ellenérzést keltett az rt-nek ez a megállapítása, s elmondták: nem igaz az, hogy a nyugdíjak az idén 18 százalékkal nőnek, az meg végképp nem felel meg a valóságnak, hogy az emelkedés mértéke eléri a 20 százalékot. A növekedés ezeknél az adatoknál jóval alacsonyabb! Ez a ködösítés csak arra jó, mondták, hogy tovább szítsák az aktív dolgozók és a nyugdíjasok között már amúgy is meglevő ellentéteket, hiszen az állítás szerint a bérek növekedése elmarad a nyugdíjak emelkedésétől... Csakhogy ez így nem igaz! Csupán tovább kell olvasni a Gazdaságkutató Intézet Rt előrejelzését. Abból ugyanis kitűnik, hogy „a bruttó átlagkereset 25, a nettó 21-22 százalékkal növekszik... A vállalkozói szféra jövedelmének alakulásáról év közben nehéz megbízható képet alkotni, de további bővülést feltételezve az intézet 30 százalék feletti jövedelemnövekedést prognosztizál erre az évre.” Vagyis a szakemberek is arra a végkövetkeztetésre jutottak, mint amit a nyugdíjasok a saját bőrükön tapasztalnak: a nyugdíjak növekedése — az említett arányszámok tanúsága szerint is — a többszöri emelés ellenére sem tart lépést a bérek emelkedésével. S ezt így nincs jól, ezen kell mielőbb változtatni. Érdemes sorra venni, hogyan alakultak az idén a nyugdíjemelések. Tényként beszélhetünk az év elején kifizetett 10, illetve a szeptemberi 4 százalékos emelésről, továbbá az úgynevezett kompenzációs emelésről (ez utóbbit azok kapták, akiknek a nyugdíja bizonyos határok között mozog). S ezekben a napokban, hetekben várható a postás azzal a 4 százalékos emeléssel, amit kilenc hónapra visszamenőleg állapítottak meg, s amit egy ősz- szegben egyszeri juttatásként folyósítanak a nyugdíjasoknak. Novemberben tehát a postás kétszer csenget: egyszer ezzel a pénzzel, másodszor pedig az ebben a hónapban amúgy is esedékes nyugdíjjal. A mostaninál áttekinthetőbb, egyszerűbb lehetne és az egyébként érvényes törvények szelleméhez igazodhatna a nyugdíjemelések rendje, ha a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat terve valóra válna. Az önkormányzat elnöksége ugyanis azt javasolja, hogy a számos bizonytalansági tényező elkerülése végett a jövőben januárban emeljék a nyugdíjakat, s később, amikorra már tisztázódnak az előző évi bérkiáramlás adatai, már csak követő korrekcióra lenne szükség — annak viszont már nem lenne a következő évre áthúzódó hatása. Hernesz Ferenc Téli előadássorozat Kaposváron Mégegyszer a kiegészítésekről Ki, mikor és mennyit kap (hat)? Mint ismeretes, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a jövő hét közepén adja postára az egyösszegű nyugdíjkiegészítést, tehát az érintettek még novemberben megkaphatják az őket megillető ellátást... A kiszámítás alapja az október havi ellátás összege, s az egy hónapra eső emelés kilen- szeresével csönget majd a postás. Ezt a pénzt az október havi ellátástól elkülönítve, tehát nem a „nyugdíjnaptárban” feltüntetett napon folyósítják. A novemberi és decemberi járadékot az eredeti, vagyis az októberivel azonos, emelés nélküli összegben fizetik ki, azokon a napokon, amelyek az éves „nyugdíjnaptárban” szerepelnek. Az egyösszegű kiegészítésre, amely az októberi járadék 4 százalékos emelésének a kilencszeresét tartalmazza, az jogosult, aki öregségi teljes, rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugdíjban, illetve átmeneti járadékban részesül, föltéve, hogy ellátását 1993. január 1-je előtti időpontban állapították meg. A havi emelés összege az ő esetükben nem lehet kevesebb 300, illetve több 1000 forintnál. Megjár a 4 százalékos emelés az öregségi résznyugdíjasnak, az özvegyi és a szülői nyugdíjasnak, továbbá a baleseti özvegyi és szülői nyugdíjasnak is; náluk az emelés ösz- szege minimum 250, maximum 700 forint lehet. A folyósított ellátás összegétől függetlenül havi 420 forint emelés illeti meg azt, aki saját jogán és özvegyi jogon is jogosult nyugdíjra, tehát egyesített ellátásban részesül. Négyszázalékos, de legfeljebb havi 250 forint emelést kaphat a baleseti járadékos. Az emelés kiszámításánál nem szabad figyelembe venni a házastársi pótlékot, a házastárs után járó jövedelempótlékot, a családi pótlékot, a nem társadalombiztosítási ellátásokat, továbbá a személyes szabadságot korlátozó intézkedés nyomán megállapított és folyósított kárpótlást és azt a pótlékot, amely az 1991. évi XII. törvény alapján járó nyugdíjkiegészítés helyére lépett. A kárpótlásra és a pótlékra az egyéb címen járó emeléstől függetlenül, önállóan is mégjár a 4 százalék emelés. (Folytatása jövő csütörtökön, a Nyugdíjasok oldalán) A Nyugdíjasok Kaposvári Egyesülete külön vezetőségi ülésen vitatta meg és fogadta el a téli, illetve kora tavaszi klubrendezvények tervét. A program összeállításánál figyelembe vették a korábbi rendezvénysorozatok tapasztalatait, a kaposvári nyugdíjasok, továbbá a Háziasszonyok Klubjának igényeit. A foglalkozásokat — amelyeken a klubtagok családtagjait, barátait, ismerőseit is szívesen látják— ezúttal is a Szakszervezetek Házában, a 62-es teremben 15 órakor tartják — erről tájékoztatott Székely Sándor, az egyesület elnöke. Az első összejövetelre, amelyen az előadássorozatot megnyitották, tegnap került sor, s a házigazdák a közgazdasági szakközépiskola öregdiákjait látták vendégül. A téli-tavaszi program: December 1: A Mikulás-nap (amely a Háziasszonyok Klubjának hagyományos, mindig sikeres rendezvénye) közös előkészítése. Január 5: Pótszilveszter — ugyancsak a nyugdíjasegyesület és a Háziasszuonyok Klubjának közös rendezvénye. Január 19: A nyugdíjasok adófizetéssel kapcsolatos tudnivalóiról tart előadást és válasszol az érdeklődők kérdéseire az Apeh illetékes munkatársa. Február 2: Irodalmi est keretében Berta Árpád költőt látják vendégül. Február 16: Farsangi összejövetel. Ezt a találkozót is közösen szervezi a nyugdíjasegyesület, illetve a Háziasszonyok Klubja. Március 2: Az időskori megbetegedésekről tart előadást, egészségügyi tanácsadást dr. Kárpáti Kálmán nőgyógyász. Március 16: Útiélményekről rendeznek diafilmmel illusztrált beszámolót. Március 30: A biokertészkedés módszereiről és előnyeiről ezúttal is, mint az előző években már oly sokszor, Ke- szerice Károly látja el fontos tudnivalókkal az érdeklődőket. Egészségünk védelmében címmel dr. Gueth Gyula ortopéd-főorvos is előadást tart a kaposvári nyugdíjasegyesület téli klubfoglalkozási programja keretében. A szponzor Gyakran ismétlődő kép Kaposváron, a hónap bizonyos napjain, a „nagyposta” előtt: vagy tízen-húszan ott várják a pénespostást, hogy átvegyék tőle a nekik címzett küldeményeket: nyugdíjat, járadékot... Arrafelé jártamban egy idős asszonyt többször is láttam már a járdán álldogálni. Máskor, más napokon virágot árul a város egyik igencsak forgalmas pontján, s ez meg is indokolja a posta előtti várakozást: nem ér rá otthon, a lakásán várni a postást... Láttam, hogy amint hozzájutott a pénzéhez, s a mellette álló fiatalassszonnyal együtt fordult be a postahivatalba. Minthogy ezúttal nekem is ott volt dolgom, feladásra váró csekkjeimmel követtem őket ahhoz az ablakhoz, amelyiknél a pénzbefizetőket fogadják. A két nő közül a fiatalabb rózsaszínű pénzesutalványt töltött ki, amíg várták, hogy az ablaknál rájuk kerüljön a sor. Közben az idős asszonyt kérdezte, és egy pillanatra megállt kezében a golyóstoll: „Még a régi címen lakik?” A néni rábólintott. A kérdező írt, de tovább faggatózott: „Most is háromezret küld neki?” A válasz gyors és tömör volt: „Annyit.” Aztán bizonytalanul hozzátette: „Talán többet kellene, mert megint romlott a forint... De nem megy, mert nekem is többet kell fizetnem a boltban meg a számlásoknak, mint tavaly ilyenkor. írjad csak lelkem azt a háromezret!” A fiatalaszony írta a számokat, a betűket a pénzesutalványra, és csöndben azt mondta: „Még ez az egy év, és akkor végez az egyetemen.” Arra meg csak rábólintott, amit az öregasszony hozzáfűzött: „Orvos lesz! Szülész...” H. F.
