Somogyi Hírlap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-09 / 261. szám

8 SOMOGY HÍRLAP — VILÁGTÜKÖR 1993. november 9., kedd Erdélyi magyarok súlyos sérelmei A romániai magyar kisebb­ség helyzete az oktatás, a kul­túra, a szólás- és gyülekezési szabadságjogok érvényesü­lése tekintetében jelentősen javult ugyan az 1989. decem­beri fordulat óta. ám az elért vívmányok ellenére az utóbbi három és fél évben is történ­tek súlyos emberi jogi kihágá­sok a magyar közösség és tagjai ellen — állapítja meg a Helsinki Watch nevű emberi jogi szervezet jelentése. Fel­hívta azonban a figyelmet: nem csupán az egyéni sza­badságjogok megsértésének folytatódó esetei aggasztják, hanem az is, hogy a nemzet­közi és hazai normákba üt­köző cselekedeteket a román kormány az esetek zömében nem torolja meg, mint ahogy a zaklatások áldozatainak szá­mára sem biztosítanak a ha­tóságok haladéktalan és igaz­ságos jogorvoslást. Szíriai-izraeli párbeszéd Az egyiptomi elnök leg­utóbbi találkozója Háfez Asz- szad szíriai elnökkel bizonyos előrelépést eredményezett a szíriai-izraeli tárgyalások te­kintetében. Simon Peresz azt mondta, hogy az év vége előtt vagy a jövő év elején létrejö­het egy izraeli-szíriai csúcsta­lálkozó, Jichak Rabin kor­mányfő és Háfez Asszad el­nök összejövetele. Az izraeli külügyminiszter elismeréssel szólt Egyiptom szerepéről kije­lentve, hogy Mubarak elnök olyan javaslatokat tett, ame­lyek „friss vért hivatottak adni a békefolyamatnak”. Drágul a benzin Lengyelországban Átlagosan 5 forintnak meg­felelő összeggel emelkedett a benzin literenkénti ára Len­gyelországban. A 86 oktános normál literének új ára 9800, a 95 oktános ólommentes ben­ziné 10 000 zloty. A pénzügy­minisztérium nyilatkozata em­lékeztetett arra, hogy a költ­ségvetési törvény értelmében augusztusban 8 százalékkal kellett volna felemelni az üzemanyag-árakat. Ezt azon­ban az akkori kormány politi­kai okokból (a közelgő válasz­tások miatt) nem hajtotta végre, s ezzel jelentős költ­ségvetési kiesést okozott. Ugyancsak a költségvetés ír elő novemberre újabb 6 szá­zalékos benzinár-emelést. A kettő együtt literenként 1600 zlotys árnövekedést jelentene, ennél a mostani áremelés jó­val kisebb mértékű. Harckészültség a rakétaerőknél Ha a szárazföldeken és a tengerek felszínén enyhült is az orosz-amerikai „szemben­állás”, vagy „szembeúszás”, a légtér és a kozmosz nem mu­tat ilyen megnyugtató képet, a két nagyhatalom légi és raké­taeszközeinek „szembeszál­lása”, a világűrrel kapcsolatos katonai tevékenysége alig ve­szít intenzitásából. Az Ar- kin-Norris amerikai szerzőpá­ros nemrég a Bulletin of Ato­mic Scientists hasábjain kimu­tatta, hogy az Egyesült Álla­mok tengeralattjárókra telepí­tett rakétaereje ma 10 száza­lékkal nagyobb harckészült­ségben van, mint a 80-as években volt. Az atomhajtó­műves tengeralattjárók na­gyobb óceáni térségeken mo­zognak, több időt töltenek a nyílt tengereken indításra kész ballisztikus rakétákkal. Szövetségek különböző csoportosulások között Orosz választások: Jelcin pártokat keres „Öljük meg a mohamedánokat!” Halálbrigádok Boszniában Két horvát katonát fogtak el a bosnyák csapatok Vitéz közelében. A két katona át akart szökni az arcvonalon. Letartóztatásukkor levágott emberi fület találtak, mint győzelmi szimbólumot hátizsákjukban Alig 48 óra alatt elpusztult a boszniai mohamedánok lakta Stupni Do nevű település. A falu 52 épülete lángok marta­léka lett; a közösség kis mina­retjét dinamit röpítette a leve­gőbe. 250 lakosa közül legke­vesebb harmincán elestek a harcban; a fiatalabb nőket megerőszakolták, az időseb­beknek késsel vágták át a tor­kát; a kisgyerekeknek a kopo­nyáját zúzták szét... Vagy egy­szerűen csak legéppuskázták az egész családot... A fotókkal kiegészített meg­rázó beszámoló a Newsweek november 8-i keltezésű szá­mában látott napvilágot arról az öldöklésről, amelyet a múlt hó­napban egy 30-40 tagú horvát „halálbrigád” hajtott végre a boszniai faluban. „Azt csináljuk veletek, amit ti csináltok velünk!” - idézi az egyik túlélő a vérengző horvát fegyvereseket, akik visszaté­rően ezzel válaszoltak az éle­tükért könyörgő védtelen em­bereknek - a lap szerint felte­hető utalással a Kopjari nevű mohamedán falura, ahonnan a muzulmánok üldözték el a na­pokban horvátokat - és fel­váltva kurjongatták: „Öljük meg a muzulmánokat!” , valamint „Hozzátok ide a megerősza­kolni való csinos lányokat!” „Ennek semmi köze a har­cokhoz. Ez mocskos háborús bűntett” - szögezi le az eset kapcsán a brit Angus Ramsay tábornok, a boszniai ENSZ-erők vezérkarából. Mert ezúttal az ENSZ-erőket még időben riasztották: már akkor a helyszínre értek, amikor a hor­vát milicisták még ott voltak - és gránátvetőkkel tartották sakkban a kéksisakosokat, amíg valamelyest felégették a nyomokat, az emberi áldozato­kat is beleértve. „Akik ezt elkö­vették, azoknak egy napon ezért még fizetniük kell” - tette hozzá az említett brit főtiszt. Az amerikai hírmagazin azonban éppen ez utóbbit kétli vagy legalábbis nem tartja egy­hamar megvalósíthatónak. Igaz, a Biztonsági Tanács hatá­rozatot hozott a jugoszláviai háborús bűntettek kivizsgálá­sára. Törvényszék felállításáról is született döntés - a tényle­ges munka azonban nagyon vontatottan halad. Nem csoda, mert - mint a lap idéz egy ENSZ-alkalmazásban álló em­berijogi aktivistát - „diplomáciai szuperképmutatásra” vagy ég­bekiáltó „nemtörődömségre” utal, ahogy rendelkezés eddig csak a vizsgálat megkezdésé­ről született, az ezt fedező pénzügyi alapok megteremté­séről azonban mindmáig senki nem intézkedett. Valójában „amíg a háború tart, a törvényszék tényleges szerepe nagyon behatárolt” - szólaltja meg a lap mindezek kapcsán Tadeusz Mazowieckit, az ENSZ emberi jogi bizottsá­gának délszláv ügyekben ille­tékes különmegbízottját. Amit az egykori lengyel kormányfő röviden meg is indokol: „a há­borús bűnösök listája olyan embereket is találhatók, akikkel a Nyugat egyelőre még tárgya­lásokat folytat....” Fóris György A legtöbb országban a pártok keresnek maguknak elnökjelöltet. Moszkvában az elnök keres magának pártot, sőt pártokat. Eköz­ben rendeletileg számos, szélsőségesnek mondott irányzatot eleve kizárt a vá­lasztásokból, de így is 92 párt, illetve csoportosulás indulása várható. Ezek közül valójában három nagy pártszövetség játszhat meghatározó szerepet, kettő az elnök mellett, egy ellene sora­kozik fel. Megalakult az Oroszország választása elnevezésű blokk, amelynek élén Jegor Gajdar miniszterelnökhelyettes, Jelcin egyik legbensőbb bizalmasa áll. Ide tartoznak az elnöki csapat olyan ismert személyiségei, mint Fjodorov pénzügyminisz­ter, Kozirev külügyminiszter, Borbulisz, az államfő tanács­adója és „súgója”. Csatlakoztak hozzájuk a Demokratikus Oroszországért mozgalom ve­zetői is, köztük Gleb Jakunyin pópa, aki szembeszegülve egyházi feletteseinek tilalmával, amely nem engedi ortodox pa­pok képviselővé választását, maga is jelöltséget vállal, vala­mint Poltoranyin és Panomar- jov, akik sokat tettek Jelcin orosz elnökké való megválasz­tásáért. Be akart lépni a tömörü­lésbe az orosz Republikánus Párt is, de kettészakadt, csak egyrészük támogatja az elnö­köt. A másik szövetség Orosz­ország Egységének és Egyetér­tésének Pártja, ahol egyszerre két miniszterelnökhelyettes vál­lalt vezető tisztséget, Szergej Sahraj és Alexszander Sokin, sőt a harmadik, utólag jelent­kező is ezt a posztot tölti be, Szergej Sztankievics. Általános vélemény szerint valójában Csernomirgyin kormányfő áll a háttérben, s olyan gazdasági vezetőket képvisel, akik a Jel­cin-táboron belül konzervatí­vabbak és lassúbb haladást kí­vánnak, mint az első blokk tag­jai. A két csoportosulás válasz­tási programjai között nincs sok különbség, mindketten a „Sza­badság, Jog, Tulajdon” hármas pillérére alapoznak, a Jelcini külpolitikát támogatják, s elő­térbe állítják a Szovjetunió fel­bomlásával „külföldre” került oroszok érdekvédelmét. ígére­tekben nincs hiány, az Oroszor­szág Választása például „de­mokratikus, gazdaságilag vi­rágzó és demilitarizált Oroszor­szágot” kíván, ami aligha Ígér­kezik könnyű és rövidlejáratú programnak. A voksok 25-30 százalékára számít, míg az Egység és Egyetértés hangsú­lyozói ennél kevesebbre, de bíznak további szövetségesek megnyerésében. Jelcin legfőbb ellenlábasa is pártot keres. A népszerűségi lis­tákat magasan vezető „új em­ber”, Javlinszkij fiatal közgaz­dászprofesszor, aki a követ­kező orosz elnökséget reméli magának és laza választási szövetséget próbál szervezni saját híveinek képlékeny tábo­rából, a kereszténydemokra­tákból, a szociáldemokratákból, a republikánusok egyrészéből, s másokból. Két főtanácsadója Lukin volt washingtoni nagykö­vet és Boldirjev, aki korábban a Jelcin-csapathoz tartozott. Az ellenzékben rajtuk kívül a Zsiri- novszkij névvel fémjelzett (en­gedélyezett) szélsőjobboldali alakulat, valamint a csaknem egymilliós tagságú (úgy tűnik, nem engedélyezett) kommu­nista párt lenne esélyes. A helyzet már most nehezen átte­kinthető, pedig még csak a vá­lasztás előjátéka zajlik. Réti Ervin Legyilkolták három falu lakóit Újabb megdöbbentő Szaddam-akció Jogtalan volt a japán megszállás Észak-Koreának döntő bi­zonyíték van a birtokában ar­ról, hogy a japán fél megha­misította azt az 1905-ös ja­pán-koreai szerződést, amelynek alapján Japán be­kebelezte a Koreai-félszigetet - jelentette ki a minap Phen- janban az észak-koreai kül­ügyminisztérium szóvivője. A phenjani külügyminiszté­rium kezébe került ugyanis Ko- dzsong koreai császár 1906-ban írt levele, amelyet ki­lenc hatalomnak, köztük az oroszoknak, az angoloknak, a franciáknak és a németeknek juttattak el tiltakozásképpen a japán intervenció ellen - nyilat­kozta a külügyminisztériumi szóvivő a KCNA észak-koreai hírügynökségnek. A Reuter által idézett szóvivő szerint a levélben az áll, hogy Kodzsong császár, mint a szerződés ratifikálására egye­dül jogosult személy, nem ha­talmazta fel minisztereit a szer­ződés aláírására. Az uralkodó úgy vélekedett, hogy a japánok valószínűleg fogva tartották minisztereit, majd kényszerítet­ték őket a dokumentum aláírá­sára. A koreai hírügynökség sze­rint az 1905-ös szerződés ere­deti példányát tavaly, a volt császári levéltárban találták meg Szöulban. Ezen a doku­mentumon sem a császár alá­írása, sem a pecsétje nem sze­repel. A New York-i Columbia Egyetem könyvtárában talált levélen viszont mind az aláírás, mind a pecsét rajta van. Törté­nészek szerint a levelet kézbe­sítő küldött - bizonyos Homer B. Herbert amerikai tanár, a császár küldötteként - bizton­ságosabbnak vélte New York­ban hagyni a koreai nyelven íródott és angolra fordított ere­deti levelet, amely Szöulban esetleg a japánok kezébe ke­rülhetett volna. Ez a levél egyértelműen bi­zonyítja, hogy Japán jogtalanul szállta meg Koreát - mondta a szóvivő. Phenjan most több mil­liárd dolláros kártérítést követel Japántól az 1945-ig tartó meg­szállás idején elszenvedett veszteségekért. • • Ötéves „ipari munkás” A nőket és a gyermekeket ke­gyetlenül kizsákmányolják Ázsi­ában, mégpedig mind az iparo­sodott, mind a fejletlen orszá­gokban. Ezt állapították meg egy konferencián, amelyet az ENSZ Gazdasági és Szociális Bizottsága rendezett Bangkok­ban. „Ázsia szerte — hangzik a konferencia nyilatkozatában — városi gyermekek, akik még 15. életévüket sem érték el, olyan munkát végeznek, amely nem­csak örökös szegénységre ítéli őket, hanem életüket is veszé­lyezteti. A legtöbb országban ezek a gyermekek teszik ki az utcaseprők, textilmunkások és egyre növekvő számban a pros­tituáltak legnagyobb részét. Indiában az ipari üzemekben a gyermekek már ötéves koruk­ban kezdenek dolgozni, s az or­szág munkaerejének negyedré­sze 14 éven aluliakból áll. Ezek a gyerekek sohasem tanulnak meg írni és olvasni, inkább rab­szolgák, mint fizetett munkások, és hallatlanul alacsony bért kapnak olyan tevékenységért, mint például téglahordás. Indiában és máshol — hang­zik a nyilatkozatban — a nők a legsebezhetőbbek a foglalkozta­tás szempontjából. Vegyi fegyverekkel legyilkol­ták három falu lakóit. Az elszi­geteltség és a szigorú cenzúra következtében jócskán meg­késve szivárognak ki Irakból a hírek. Több mint egy hónap kellett ahhoz, hogy a világ megtudja: Szaddam Husszein hadserege vegyi fegyvereket vetett be három, Baszrától északra fekvő falu ellen és csaknem kétezer lakosukat meggyilkolta. A diktátor nem először vetett be ideggázokat saját országá­nak polgárai ellen. 1988-ban, Észak-lrak kurdok által lakott területén kényszeráttelepíté­seket hajtottak végre s amikor Habadzsa városában tiltakoz­tak, az 50 ezres település lega­lább ötezer lakója gáztámadás áldozata lett. A mostani célpon­tot Dél-lrakban, a Tigris és Euf- rátesz összefolyásából kelet­kező Shatt el Arab szélesen terjedő deltavidéke képezte. Itt laknak, jórészt mesterséges szigeteken azok a halászatból és nádfeldolgozásból élő „Vízi nomádok”, akiket mocsári ara­boknak is neveznek. A mintegy három és félszázezer ember a siita felfogás követője, s jólle­het nem akar csatlakozni a kö­zeli Iránhoz, hagyományosan szembenáll a bagdadi szunnita vezetéssel. Magukat a sumé- rok közvetlen leszármazottjai­nak tartják s nem hajlandóak beletörődni a diktatúrába, gyakran biztosítanak menedé­ket más ellenzéki erőknek, a Szaddam hadseregéből dezer­táló katona szökevényeknek. Az Öböl háború után az iraki légierő maradéka súlyos bom­bázásokat hajtott végre a mo­csári arabok ellen s hetek kel­lettek ahhoz, hogy Szaddamot visszakozásra kényszerítsék. Jelenleg a Biztonsági Tanács határozata tiltja a bagdadi gé­peknek, hogy a 32. szélességi foktól délre manőverezzenek, mire a diktátor hozzákezdett a „Harmadik Folyó terv megvaló­sításához. Óriási erők mozgó­sításával megkezdték mester­séges csatornák létesítését, hogy a halállomány és a nád ir­tásával megfosszák a vidék la­kosságát létalapjaitól, elván­dorlásra kényszerítve őket. Az emberek azonban inkább nél­külöztek, de nem mozdultak, s az ellenállás góca a három fa­luban volt. Az iraki hadsereg erre, min­den előzetes figyelmeztetés nélkül, tüzérségével célba vette a településeket és gázg­ránátokkal árasztotta el azokat. A támadások során 30 iraki ka­tona is életét vesztette. Nem tűzharcban, a mocsári arabok ellenállása miatt, hanem hirte­len megfordult a szél és a gázgránátokat kilövő tüzérek­kel saját vegyi fegyvereik vé­geztek ... Ferenczy Europress «

Next

/
Thumbnails
Contents