Somogyi Hírlap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-09 / 261. szám

1993. november 9., kedd SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 Képzéstervek Kaposváron A kaposvári közgazdasági szakközépiskolában gép- és gyorsíróképzés, idegennyelvi ágazat, az Eötvös Loránd mű­szaki szakközépiskolában vi­lágbanki informatikai osztály, az építőipariban egy faipari szakközépiskolai osztály, a közlekedési szakközépiskolá­ban pedig egy gépjárműve­zető-karbantartó és villany- szerelő osztály indítását ter­vezik a következő tanévtől. Kaposvár város önkormány­zati hivatala november végén dönt az engedélyezésről. Díszebéd a félmilliárdért Hat esztendeje alapították a Balaton Füszért szántódi üz­letházát; idén a dolgozók fél- milliárd forintos forgalmat pro­dukáltak. Megesett, hogy tíz­millió volt a napi bevétel, és 30 ezer vásárló fordult meg a komplexumban. A 90 dolgo­zónak tegnap Dévényi Zoltán vezérigazgató adott díszebé­det a földvári Jogar Hotelban; mindenki fizetésemelést ka­pott, tízen pedig dicséretben, pénzjutalomban részesültek. Javuló ellátás T örökkoppányban Új vegyesbolt nyílt Török- koppányban tegnap. A Karád Koppány Völgye Áfésztól bér­bevett üzletet bérlője korszerű önkiszolgáló bolttá alakította. A mintegy másfél millió forin­tos árukészlettel megnyílt új élelmiszerbolttal várhatóan tovább javul a lakosság ellá­tása. Csökkenő bűnözés Barcs környékén A korábbi évben tapasztalt 30 százalékos növekedése a bűncselekményeknek lecsök­kent, s hamarosan stagnálni fog Barcson. A térségben 5,1 százalékkal csökkent az is­mertté vált bűncselekmények száma, amely csökkenés el­sősorban a vagyon elleni jog­sértések alacsonyabb gyako­riságának tudható be. Barcs városban viszont 9,5 száza­lékkal nőtt a bűncselekmé­nyek száma, a térség ossz bűncselekményének 66 szá­zalékát itt követték el. Legje­lentősebb a lopások száma. Kábeltévé, telefon Tarnócán Az elmúlt két évben olyan fejlesztésekre került sor So- mogytarnócán, amelyekről ko­rábban nem is álmodhattak az ott lakók. így többek között rendbetették a temetői utat és a kápolnát, fejlesztették a villamoshálózatot, megoldot­ták az orvosi rendelő és a pap­iak fűtési gondjait. Új utat és járdát építettek és a meglévők felújítására is sor került. Van már kábeltévéjük, telefonjuk is. Módosított alapító okirat Módosították a barcsi Vikár Béla zeneiskola alapító okira­tát, mivel a jelenlegi közokta­tási törvény előírásai az eddigi követelményektől sok tekin­tetben eltérnek. Az alapító ok­irat módosítását — a jogsza­bályi változáson túl — az is indokolja, hogy tevékenységi körüket a komplex művészeti nevelés bizonyos elemeinek tanításával — mozdulatművé­szet, néptánc, reneszánsz és barokk-tánc, balett — kívánják bővíteni. Képzés határok nélkül Alpoktól az Adriáig közösek a gondok A falusi intézmények kétes önállósága A hétköznapi közművelődés Könyvtárosok, népművelők továbbképzése a földvári Jogarban (Folytatás az 1. oldalról) Egy 1993-ban, az Isonzó partján tartott és a gazdakép­zés közös vonásait tárgyaló eszmecsere folytatásaként szervezett két napos tanács­kozáson, 9 gazdaképző inté­zetből 20 hazai és 6 külföldi — szlovák és szlovén — agrár­képzésben dolgozó szakember egyeztette elképzeléseit a me­zőgazdasági képzés jövőjét il­letően. Nem meglepő, hogy a közép-európai volt szocialista államok gondjai e téren közö­sek: mindenütt számot kell vetni a gazdasági élet egyen­súlyának megbomlásával, az állami gazdaságok és egyes szakmák fokozatos — növény­terjesztő gépész, gépszerelő — megszűnésével, új szakmák telepítésével . A legtöbb prob­lémát az adja, hogy a kis gaz­daságok még alakulófélben vannak s nem minden esetben életképesek. Színesedik a gazdaság profilja, amelyhez az oktatásnak is folyamatosan al­kalmazkodni kellene. Kérdés: milyen módon, milyen anyagi és szakmai eszközkészlettel lehet a legkisebb veszteséggel átalakítani a gazdaképzés struktúráját úgy, hogy az okta­tás különböző szintjei és szak­területei átjárhatóvá váljanak s a jövendő szakemberek nem­csak hazánkban, de a régióban és majdan az Európa Közös­ség keretében is hasznosít­hassák ismereteiket. A tegnap délelőtt kezdődött konferencián elsőként a meg­hívott intézetek vezetői mutat­ták be iskolájukat. Kiderült: a tantervi követelmények szinte ugyanazok minden intézmény­ben. A „többlábon’’ állás alap­vetően fontos tényező a szak­emberképzésben. Az egész mezőgazdasági képzés problémáját és az el­következendő évek feladatait taglalta dr. Wallendums Árpád a Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium osztály- vezetője. A mintegy 480 szak­mát jegyző képzésben a tarta­lom kizárólagos előtérbe he­lyezését, a gyakorlatok súlyá­nak és minőségének növelését hangsúlyozta. Az egységes ok­tatási elvek mellett az egyes in­tézmények sajátosságainak érvényesítését támogatta. Az 1989 óta hazánkban is ismét teret nyert gazdaasszonykép­zés sikeréről szólva elmondta: a képzés színvonalát tekintve, 33 intézetben, 95 százalékban elértük az európai szintet. A továbbiakban ösztönzik a régi­óban és az egyes nyugati or­szágok bevonásával megszer­vezett cseregyakorlatok lebo­nyolítását. Bár az anyagi felté­telek biztosításában a minisz­térium és az önkormányzatok mellet a belügyminisztérium is szerepet vállal, további anyagi erősforrásokra lenne szükség. A képzés gazdasági hátte­rének biztosításáról szólva Tóth Tihamér igazgató egy szlovák példán keresztül vá­zolta a jövőt. — A szlovák isko­lákban az fizeti a képzés költ­ségeit — téesz vagy maszek — aki küldi a tanulót. Bennün­ket az érdekel, hogy mennyit fog fizetni az, aki megállapítja az egyéves képzés költségét, s hogy mennyi ez a norma egyál­talán? Ha tudjuk, hogy egy ta­nuló kiképzése mennyibe ke­rül, akkor már eljutunk az ötről a hatra, mert profitorientált lesz az iskola. A résztvevők délután tan­gazdaságot is megtekintették. Várnai Ágnes A közművelődés és a könyvtárnak működésének gondjairól esett szó a teg­nap kezdődött balatonföld- vári találkozáson, melyen Somogy és Baranya megye szakemberei vettek részt. Varga Róbert, a Somogy Megyei és Városi Könyvtár igazgatója nyitóelőadásá­ban többek között arról be­szélt: néhány esztendeje még pánikhangulat uralko­dott az ágazatban, a szak­emberek a létüket, esélyei­ket latolgatták. A történtek a társadalmi, politikai változásokhoz iga­zodtak. Mivel a lakosságnak egyre kevesebb a pénze, mind jelentősebb szerephez jutnak a dokumentumokat, in­formációkat birtokló könyvtá­rak. A kisfalvak intézményei az idők során önállóvá váltak, de jórészük nem tudott mihez kezdeni a szabadsággal. — Ismererp a problémái­kat, és elismerem a létjogo­sultságukat, de a kérdés az: miképpen lehet a termeket könyvtárosokkal és olvasók­kal benépesíteni — mondta az apró településekkel kap­csolatban Varga Róbert. A kritikától, de önkritikától sem mentes tanácskozáson, továbbképzésen kiemelt hangsúlyt kapott a népműve­lési intézmények önkor­mányzatokhoz való viszonya, a struktúra felépítése. A munka ma országos elis- mertségű szakemberek elő­adásával, illetve konzultáci­ókkal folytatódik a Jogar Ho­telben. C. A. Megalakult a Kaposvár Környéki Önkormányzatok Szövetsége A kisrégió nagy tervei Glasgow-ban tartott előadást a megyei alelnök Új* lehetőségek a kelet-nyugati kapcsolatokban Somogy megye jelentős szerepet játszik a nemzetközi regionális együttműködés különböző szervezeteiben. Az egyik ilyen szervezet az Európai Régiók Egyesülése, amely jelenleg — főleg a nyugat-európai országokból — 240 tar­tományt, kantont, megyét tömörít. A szövetség az együtt­működés szervezésével a régiók Európáját kívánja megte­remteni, s különös figyelmet fordít a nyugat- és a kelet-eu­rópai tájegységek kapcsolatainak kialakítására. Húsz önkormányzat részvé­telével megalakult a Kaposvár Környéki Önkormányzatok Szövetsége. A kezdemé­nyező, Szita Károly kaposvári alpolgármester elmondta: az átalakuló társadalmi és gaz­dasági viszonyaink között egyre sürgetőbb feladat, hogy az egy adott térséghez tar­tozó, egymáshoz sok tényező révén kapcsolódó települések közösen szervezzék közér­dekű önkormányzati feladata­ikat. Az alapítók szerint minde­nekelőtt a megalapozott dön­tésekhez szükséges informá­ciócserére van szükség. Fon­tos a különböző térséget érintő, megoldásra váró inf­rastruktúra fejlesztések ösz- szehangolása is. Ilyen az ivó­víz- és energiaellátás, a táv­beszélő hálózat fejlesztése, a szennyvízelvezetés, a sze­métszállítás és -elhelyezés, a tömegközlekedés és az úthá­lózat fejlesztése. Szita Károly mindezek mel­lett javaslatot tett a munka­helyteremtést elősegítő intéz­kedések kidolgozására, az ok­tatás átalakításának össze­hangolására. De kitért a sport, a közművelődés, az egész­ségügy és sok más közös fel­adat lehetséges megoldási módozatainak kidolgozására is. Az önkormányzatok képvi­selői közös akarattal szövet­séget hoztak létre és támogat­ják a megfogalmazott célok végrehajtását. Megvitatták a szövetség alapszabály-terve­zetét és kötelezettséget vállal­tak arra, hogy november vé­géig azt képviselő-testületük elé terjesztik. — Fontosnak tartom — így Szita Károly —, hogy a telepü­lések önkormányzati igennel szentesítik a szövetség létre­hozását. Első fontos teendőnk lesz az alapszabály pontosí­tása és a városkörnyéki alap létrehozása. A tervek szerint az alap kamatmentes kölcsönt nyújtana a társönkormányza­toknak és lehetőséget biztosí­tana a térségi feladatok meg­oldásához is. Nem új a kez­deményezés: Székesfehérvá­ron és Szolnokon nagyon jól működik. A szövetség nyitott, megalakulását követően is várja a belépőket. Többen is megfogalmazták: sajnálják, hogy a szövetség nem 1990-ben jött létre, mert már akkor nagy szükség lett volna rá. De jobb későn mint soha! Ez utóbbi téma szerepelt napirenden az egyesülésnek a skóciai Glasgow-ban tartott értekezletén, amely szerve­sen összekapcsolódott az egyesülésen belüli szervezet, a Kelet-Nyugati Bizottság ülésével. Mindkét szeminári­umon a régiók által bonyolí­tott szakemberképzések és továbbképzések problémakö­rét vitatták meg, hangsú­lyozva a közigazgatásban dolgozók tapasztalatcseréjét. Számukra Centurio néven készítettek programot. Az el­képzelés szerint a közigazga­tásban dolgozó kelet-európai szakemberek 11 hetes nyu­gat-európai továbbképzésen vesznek részt, pályázat útján. Az időtartam egy hét általá­nos és két hét nyelvi felkészí­tést tartalmaz a franciaor­szági Strasbourgban, míg a további heteket a fogadó tar­tományokban, kantonokban közvetlen tapasztalatcserén töltik a hallgatók. A glasgow-i szemináriu­mon részt vett a Somogy me­gyei közgyűlés alelnöke, dr. Kolber István is. Előadásá­ban a hazai önkormányzatok képzési rendszeréről, a Ma­gyarországon alkalmazott nyugati képzési csomagokról, valamint a Centurio program megvalósításának várható és kiküszöbölendő nehézségei­ről beszélt. Rámutatott, hogy egyelőre nincs annyi idegen nyelveket jól beszélő megyei közigazgatási szakember, mint amennyire a siker céljá­ból szükség lenne. A kívána­tos ugyanis az volna, ha mi­nél többen megismerkedhet­nének a bevált demokratikus közigazgatási gyakorlattal. A megyei alelnök felvetése nyomán született meg a dön­tés, hogy a magyarok hat hó­napon belül dolgozzanak ki egy nyelvképzési programot, amely egyben lehetővé teszi a nyugat-európai jogrendszer megismerését. Széles körű vita övezte a kiválasztás témakörét. Le­szögezték: azok vegyenek részt a továbbképzésen, akik munkájához kapcsolódik, il­letve akik kellően felkészültek az új ismeretek befogadá­sára. Dr. Kolber István három javaslattal élt. Javasolta, hogy a résztvevők előzetesen készüljenek fel az adott or­szág közigazgatási rendsze­réből, de az ottani oktatók is tájékozódjanak a magyar vi­szonyokban, mert csak így tudnak hatékonyan segíteni. Továbbá a tanfolyam végén minden hallgató írjon ösz- szegző dolgozatot, és tartal­mát szeminárium keretében tegye közkinccsé. A Centurio programot véglegesen de­cember elején a barcelonai értekezleten fogadják el az Európai Régiók Egyesülése képviselői. A Kelet-Nyugati Bizottság tevékenységében a fő helyet az Ouvertüre (Nyitás) prog­ram foglalja el. Ebben azok a régiók vesznek részt, ame­lyek valamilyen területen nyugati segítségre pályáz­nak, illetve amelyek segíteni akarnak és tudnak is a keleti­eknek. A költségeket a két fél közösen viseli. Somogy me­gye két programot nyújtott be: az egyiket a mezőgazdaság, a másikat az idegenforgalom témakörében. Sulyok László (L.) / Átadták az felújított ABC-t Tegnap adták át a felújított Honvéd utcai ABC áruházat Kaposváron. Az iparcikk osztál­lyal is kibővült üzletben többek között új hűtőgépeket, rozsdamentes pultokat és igénye­sen kialakított polcrendszereket állítottak fel. A padlótól a mennyezetig átalakított eladó­térben mintegy ötezer féle árucikk kapott helyet. A korábban megszokottnál jóval tága­sabbá vált a bolt, mivel jelenleg három gondolasor van. Újdonság még, hogy ezentúl be­vásárlókocsikkal lehet vásárolni. Fotó: Török Anett

Next

/
Thumbnails
Contents