Somogyi Hírlap, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-06 / 233. szám

1993. október 6., szerda SOMOGYI HÍRLAP — EGÉSZSÉGÜGY, SZOCIÁLPOLITIKA 7 HA TAMAD AZ INFLUENZA Egyetlen fegyver a védőoltás Legveszélyeztetettebbek az idősek — Októberben már érdemes oltani Amerikai modell a magyar egészségügyben Szigorúan számon kérik az orvosi ellátást MM: Közeledik a hideg évszak. Nyugat-Európa egyes orszá­gaiban már elterjedt a híre a Peking-, a Panama-, a Te- xas-vírusoknak, amelyek állí­tólag a tavalyi influenzavíru­soknál is agresszívabbak. — Jelenleg még nincs in­formációnk arról, hogy milyen influenzavírusok támadása várható — mondta dr. Beren- csi György, az Országos Köz­egészségügyi Intézet vírus­osztályának vezetője. — A tendenciákról a WHO, az ENSZ egészségügyi világ- szervezetének londoni szék­helyű influenzaközpontja min­den év februárjában ad ki je­lentést; ez útmutatást ad arra nézve is, milyen vakcinát aján­latos előállítani a következő influenzajárvány előtt. Az egyetlen hatékony védekezést ugyanis a védőoltások jelen­tik. Hazánkban évente kb. 200 ezer embernek elegendő vak­cinát gyártanak, ám a korláto­zott kapacitás is elég ahhoz, hogy minden olyan embert beoltsanak, akinek az élete függhet ettől. Enélkül egy inf­A jelenlegi szűrővizsgálati rendszert kívánja szabályozot­tabbá s ezzel hatékonyabbá tenni egy, a Népjóléti Minisz­tériumban készülő rendelet- tervezet. A jogszabályban a tárca az összes, hazánkban elvégezhető szűrővizsgálat­hoz iránymutatást kíván adni a szakembereknek - mondta Balogh Sándor, az alapellátási főosztály vezetője. A szűrő- vizsgálatok célja az lenne, hogy segítve a megbetegedé­sek időben történő felismeré­sét, csökkentse a leggyako­ribb kór-okok előfordulását. Ez azonban csak úgy realizál­ható, ha a szűrések a rizikó- csoportokra koncentrálnak, és elsősorban a legveszélyezte­tettebb társadalmi csoportokat célozzák meg. Fontos tehát, hogy az orvosok pontosan tud­ják: kiket és mikor indokolt bi­zonyos betegségekre szűrni. Válságmenedzseléssel mű­ködik a vérellátó hálózat, miután szeptemberre is áthúzódott a nyári vérhiány. Az egészségügy biztonságos működéséhez szükséges 6-7000 egységnyi vértartalék helyett jelenleg csak 5500 egység áll rendelkezésre, kevesebb, mint az emlékezetes márciusi vérhiány alkalmával. Mindezek ellenére egyetlen akut műtétet sem kell elhalasztani, de a programozható beavatko­zásokat jóelőre meg kell ter­vezni — közölte Fehér Miklós, a Népjóléti Minisztérium egész­ségpolitikai főosztályának veze­tője. A kialakult helyzet miatt ösz- szehívott rendkívüli sajtótájé­koztatón elhangzott: a vérellátás hosszú idő óta újra és újra vál­sághelyzetbe kerül. Ebben a luenzajárvány alatt valószínű­leg minden századik ember súlyos állapotba kerülne. A legveszélyeztetettebbek az idősek, a legyengült szerveze­tek, valamint azok, akiknél a magas láz életveszélyes le­het. A veszélyeztetett csoport­oknál az Állami Népegész­ségügyi és Tisztiorvosi Szol­gálat (ÁNTSZ) kezdeményezi a beoltást, de kapnak a vakci­nából az érintett egészségügyi dolgozók és a rendőrség tag­jai is. Ezenkívül indokolt eset­ben bárki fordulhat védőoltá­sért is az ÁNTSZ helyi intéz­ményeihez. Magyarországon az utóbbi években általában február­ban, márciusban jelentkezett az influenzajárvány, de nem zárható ki, hogy esetleg ko­rábban elérkeznek hozzánk a vírusok. Ezért — vélekedett dr. Berencsi György — már októberben ajánlatos a vé­dettséget kialakítani, ami az­után fél évig oltalmat nyújt az influenzavírusok ellen. H. É. A rendelettervezet főként ennek átfogó szabályozásá­ban szeretne előrelépést, mi­vel ma a szakmai kollégiumok állásfoglalása és néhány ré­gebbi jogszabály nyújt csak el­igazítást az orvosoknak. A ké­szülő jogszabály ugyanakkor továbbra is csak akkor tenné kötelezővé a szűrővizsgálato­kat, ha azt a járványügyi hely­zet indokolja. Ezért az orvo­soknak nagy szerepük van abban, hogy a hozzájuk fordu­lók figyelmét felhívják a szűrés jelentőségére. A rendelettervezet hatályba lépését illetően a főosztályve­zető még nem tudott pontos időpontot mondani. A szűrő- vizsgálatokat ugyanis a társa­dalombiztosítás finanszírozza, ezért az átfogó rendelkezés előtt még egyeztetni kell a tb-alapokat kezelő önkor­mányzatokkal. véradók számának csökkenése, a véradás-szervezés megújítá­sának hiánya éppúgy szerepet játszik, mint a jelenlegi hálózat működési hiányosságai. A leg­főbb ok talán ez utóbbi, és ezt a szaktárca is felismerte, amikor több mint másfél évvel ezelőtt kezdeményezte: a vérellátó ál­lomások alakítsanak önkéntes, nonprofit jellegű társaságot. Az új típusú hálózatban a mai 64 helyett csupán 19 vagy 28 állo­mással működne, a többi vért­ranszfúziós állomásként funkci­onálna tovább. Az elképzelés megvalósulását már csak egy, ám igen jelentős tényező hátrál­tatja: a parlamentnek módosíta­nia kellene a Polgári Törvény- könyvet. A vérellátás ugyanak­kor nem várhat a honatyák dön­tésére, ezért a közelmúltban Az amerikainál tökélete­sebben működő egészség- ügyi rendszert nem ismerek, bár vannak hibák nálunk is — mondta dr. Varjú László, Illinois állam Saint Anthonis kórházának általános or­vosa. — Ez a centralizált rendszer erősen befolyá­solja napi tevékenységüket. Dr. Varjú László elmondta, hogy bár az orvosok zöme magánpraxist folytat, mégis elszámolással tartozunk min­den egyes beteg után Illinois államban és szövetségi. szin­ten is. Hangsúlyozta: — Ilyen megkötöttség és ellenőrzés alatt valamennyi orvos igyek­szik maximálisát nyújtani. Ha nem így volna: elveszítenénk a működési engedélyünket. — Hogyan érvényesül ez a gyakorlatban? — Az állam elsősorban a 65 éven felüli betegekre figyel. Ők ugyanis egy olyan sajátos állami támogatásban része­sülnek, amelyet mi medi car-nek nevezünk. Mivel az ál­lam fizet bennünket és nem a beteg, megköveteli az elszá­molást. Ha például egy 65 éven felüli beteget beutalok a kórházba és én kezelem, ak­kor elbocsátása után az egész kórtörténetét (ez 30-40 oldal) fénymásolva elküldik az állami orvosi bizottságnak. Ott tüze­tesen megvizsgálják, hogy az illető orvos megtett-e mindent a beteg gyógyulása érdeké­ben, nem volt-e műhiba vagy egyéb probléma. Kaliforniában működik az úgynevezett adatok bankja. Ide a számítógépes rendsze­ren minden orvosról befutnak a negatív adatok. Ha munka­helyet próbálna változtatni, az új munkaadó kórház azonnal kérné faxon a másolatot és ha azon valami foltot találna, nem alkalmazná a jelentkezőt. Ma az USA-ban minden betegnek jogában áll felhívni ezt az adatbankot, hogy információt kérjen az orvosáról. — Mi a helyzet a 65 éven aluliakkal? — Esetükben nem a szö­vetségi kormány, hanem a magánbiztosító társaságok teszik ugyanezt. Talán szak­mai szempontból nem olyan szigorúak, de gazdasági téren még szigorúbbak, mint az ál­lam. Több olyan esetről is tu­dok, amikor nemlétező ellátá­válságstáb alakult a Népjóléti Minisztériumban az Országos Haematológiai és Vértranszfú­ziós Intézet, valamint a Vörös- kereszt bevonásával. A stáb fel­adata, hogy naponta többször is adatokat kérjen az országban fellelhető vértartalékokról, s igyekezzen megfelelően koordi­nálni. Ehhez a munkához azon­ban szintén szükségeltetik egy jogszabály, mivel a vérellátók ma a kórházak részeként, egy­mástól függetlenül működnek. Ezt a problémát kívánja áthi­dalni az a hamarosan elkészülő miniszteri rendelet, amely — szakmai indokok alapján — kö­telezi a vérellátókat az együtt­működésre. Vérre azonban to­vábbra is szükség van, még­hozzá az ország egész terüle­tén. sokról küldtek be számlát az orvosok. Ha ilyenre fény derül, bíróságra kerül az ügy, s az orvostól megvonják a műkö­dési engedélyt is. — Kikre terjed ki az egész­ségügyi biztosítás? — Ha egy biztosítással nem rendelkező személy bemegy bármelyik amerikai kórházba és ellátásra szorul, azt soha nem tagadjuk meg tőle. Ugyanúgy ellátjuk, mint azo­kat, akiknek van biztosításuk. Ez nagy anyagi kiadás a kór­háznak. Az állampolgári ala­pon történő biztosítás, véle­ményem szerint, nem valósít­ható meg az USA-ban. — Ki állja az ilyen kiadáso­kat? — Senki. A kórház ezt leírja. Az én intézetemben ez az összeg évente több millió dol­lárra rúg, és soha nem tudják behajtani. — Van-e olyan veszély, hogy a nem kívánt beteget egy másik kórházba küldik? — A képviselőház erre al­Dr. Varjú László (Fotó: Kovács Tibor) kotta meg a COBRA-törvényt; ez védi a betegeket és a kór­házat is az úgynevezett dum- ping-szindrómától. Nem lehet továbbküldeni a pácienst, csak akkor, ha orvosilag ellát­ták vagy ha erre a magasabb szintű ellátás miatt van szük­ség. Különben nagyon súlyo­san büntetik az orvost és a kórházat is. — Az amerikai és a magyar egészségügy infrastruktúrája nem mérhető össze. Ezt is fi­gyelembe véve: adaptálható-e az amerikai rendszer Magyar- országon? — A módszert mindig az adott körülményekhez iga­zítva kell alkalmazni. Az átál­lás máról holnapra nem kö­vetkezhet be. A fejlesztési fo­lyamatban számításba kell venni az itteni viszonyokat, s a vezető orvosoknak is fontos szerepet kell vállalniuk. Várnai Ágnes Emelet a rendelőre Balatonmárián A balatonmáriai önkor­mányzat mintegy 2 millió forin­tos beruházással emeletet építtet az orvosi rendelőre. A tervek elkészültek; a kibővített részben előreláthatólag a vé­dőnői szolgálat kap helyet. Dr. Bollog Sándor vállalkozó há­ziorvos részére nemrégiben kiépítettek egy 2. állásos számítógéprendszert, ingyen biztosítják számára a rendelőt és a tb-támogatás mellett 80 ezer forinttal járultak hozzá a nyári idegenforgalom egész­ségügyi ellátásának fedezé­séhez. Előadássorozat a gyermekekről A csecsemő és a kisgyer­mek lelki fejlődéséről és neve­léséről címmel indítottak elő­adássorozatot a Gyivi, a POTE Egészségügyi Főiskola kaposvári tagozata és a Ka­posi Mór Megyei Kórház gyermek- és ifjúsági pszichiát­riai gondozójának munkatár­sai. Három alkalommal ösz- szesen 7 előadást hallgathat­nak meg az orvosok, védőnők, pedagógusok, bölcsődei gon­dozónők, nevelőszülők és a gyermekvédelemben dolgozó szakemberek az egészség- ügyi főiskolán. Az első alka­lommal, október 1-jén, Tardos Anna és Kálló Éva tartott elő­adást. Legközelebb október 29-én Fáik Judit dr. és Majo­ros Mária dr. beszél az anya-gyermek szétválasztá­sának következményeiről, il­letve az örökbefogadás, inté­zeti nevelés során tapasztal­takról. Konzílium az egészségügyről Konzílium címmel újabb egészségügyi szaklap látott napvilágot. Veress Pálma, a Népjóléti Minisztérium sajtóre­ferense által szerkesztett, két havonta megjelenő lap vál­lalta, hogy feltárja az egész­ségügy és gazdasági folyama­tok közötti összefüggéseket, alapvető információkat szol­gáltat az egészségügy meg­határozott területeiről. Leg­utolsó számában az egész­ségügyi finanszírozás reform­járól, a társadalombiztosítási képviselők választásáról és a vérellátás új koncepciójáról olvashatunk többek között. Eutanázia hazánkban Ezzel a címmel tartanak ma tudományos ülést a Somogy Megyei Tüdő- és Szívkórház­ban Mosdóson. A világszerte nagy érdeklődéssel kísért eutanáziáról dr. Polcz Alain pszichológus, dr. Blasszauer Béla professzor, orvosetikus, dr. Papp Lajos szívsebész professzor és Jelenszki Ist­ván, a Balázs Béla Stúdió rendezője tart előadást. Tudományos munkák bibliográfiája Harmad ízben jelentette meg a Kaposi Mór Megyei Kórház Arató Miklós Könyv­tára az intézet munkatársai­nak tudományos munkáit ösz- szegző bibliográfiáját. A Kozma Zoltánná orvosi könyv­tárvezető által szerkesztett fü­zet az 1986-1991 között napvi­lágot látott, illetve elhangzott mintegy 291 tudományos munka legfontosabb ismérveit tartalmazza. A dr. Gyócsi Já­nos orvos igazgató bevezető­jével indított füzet utolós lap­jain ismerteti a könyvtár egyéb kiadványait és a tudományos cikkek szerzőinek nevét. Új típusú hálózatot alakítanak ki V álságmenedzselés a vérellátásban Instruktorokat avatott / az Életmentő Világszövetség Magyarországon A magyar mentésügy tör­ténetében is jelentős állo­máshoz érkezett a Magyar Életmentő Egyesület és a Magyar Vízimentő Szövet­ség. Első ízben avattak ha­zánkban világszövetségi inst­ruktorokat. A magyar szövet­ség 13 kiválóan képzett szakembere kapta meg ezt a legmagasabb nemzetközi el­ismerést. így a Magyar Vízimentő Szövetség és a Magyar Életmentő Egyesület saját ok- taási és kiképzési rendszerén belül jogosult lett nemzetközi érvényű bronz, ezüst, arany fokozatú életmentő-diploma kiadására. Ezzel a legmagasabb nemzetközi elismeréssel beé­rett a Magyar Életmentő Egyesület többéves oktatási és kiképzési munkája. Ennek során a társadalmi szervezet különböző polgári csoport­okat, magánszemélyeket és fegyveres testületet, valamint a mentésügyben illetékes más állami szervezetek tag­jait is kiképezte a speciális mentési technikákra. Az országos szövetség el­nöke, dr. Kajtár István a vi­lágszövetség képviselőivel egyetértésben instruktőri bi­zottságot nevezett ki. (Veze­tői: Medek Miklós — Buda­pest és Bagyó Sándor — vi­dék). A szövetség a bizottság köreműködésével további instruktőrök kiképzésére jo­gosult — saját hatáskörben —, így szakemberhiány most már nem fogja gátolni a men­tőúszás oktatásának orszá­gos kiterjesztését. Az egyesület és a szövet­ség ez ügyben tárgyalásokat kezdett a kultuszminisztéri­ummal és az OTSH-val. ✓ Átfogó rendelet készül a szűrővizsgálatokról

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents