Somogyi Hírlap, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)
1993-10-01 / 229. szám
8 SOMOGY HÍRLAP — VILÁGTÜKÖR 1993. október 1., péntek Románia elemzi a módosításokat Románia „figyelmesen elemezni fogja” az Európa Tanács parlamenti közgyűlése által megszavazott felvételi ajánlásba a vita során iktatott módosításokat — mondta Mircea Geoana külügyi szóvivő. Kilenc módosítást emeltek át a határozatban, beleértve azokat is, amelyek az anyanyelven történő vallási oktatásra vagy az „úgynevezett etnikai és politikai foglyokra” vonatkoznak. Osztrák neonáci elítélése Tízévi börtönbüntetésre ítélte a bécsi tartományi bíróság a neonáci Gottfried Küsselt, akit az esküdtek az ellene emelt 11 vádpontból kilencben találtak bűnösnek. A tízévi büntetés az újfasiszta tevékenységet tiltó törvényben megszabott lehetőségnek az alsó határa, a felső határ az életfogytiglan. Hazatoloncolják * a kubaiakat Hazatoloncolják az Egyesült Államokból azokat a kubaiakat, akik ott súlyos bűn- cselekményeket követtek el — jelenteték be az amerikai igazságügyi minisztériumban. A minisztérium szóvivője elmondta: a kubai hatóságokkal létrejött megállapodás értelmében 1500, jelenleg amerikai börtönökben fogva tartott kubai elítéltnek kell hazatérnie. Korábban már hazatoloncoltak 1116 kubait. Növekszik az erőszak Albániában Az újságírók elleni erőszakos cselekmények növekvő száma miatt a sajtó- szabadság megvédelmezé- sére szólította fel az albán állami intézményeket a Helsinki Bizottság. A szervezet az emberi jogok érvényesülését kíséri figyelemmel 53 országban. Albán tagozatuk a Koje I Jone (Korunk) című albán lapban közölt nyilatkozatában felszólítja az albán főügyészt, hogy tegyenek sürgős lépéseket a pánikkeltő, fenyegetőző bűnözők leleplezésére. Részvéttávirat Sevardnadzénak Szergej Sojgu, az Orosz- országi Föderáció polgári védelemmel foglalkozó állami bizottságának elnöke részvéttáviratot küldött Se- vardnadze grúz államfőnek Zsiuli Sartava elhunyta alkalmából. Zsiuli Sartava, az Abház Autonóm Köztársaság grúzokhoz hű miniszter- elnöke Szuhumi bevételekor esett abház fogságba, s tisztázatlan körülmények között megölték. Meier lemondott Váratlanul lemondott Ferdinand Maier, az Osztrák Néppárt főtitkára. Erhard Busek pártelnök és alkancel- lár régi közvetlen munkatársa döntését nem politikai okokkal indokolta, hanem azzal, hogy nem tudott ellenállni a magángazdaságból kapott kitűnő ajánlatnak. A főtitkár távozása mégis a párt mély válságát tükrözi. Zászlógyár a gázai övezetben A gázai övezetben a legelső üzem, ami palesztin tulajdonban megkezdte működését, egy zászlógyár volt a béke- szerződés aláírása óta az üzem százával kapja megrendeléseit, mivel immár szabad kitűzni a palesztin zászlót a megszállt övezetben (FEB-foto) Egy anti-párt sikere Hamburgban A múlt vasárnap rendezett hamburgi tartományi választás több szenzációval is szolgált. A korábban egyedül kormányzó szociáldemokraták elveszítették abszolút többségüket, ám legfőbb vetélytár- suk, a CDU ezt nem tudta kihasználni, sőt jelentős visszaesést kellett elkönyvelnie. Bejutottak a városállam parlamentjébe a környezetvédő Zöldek, kibukott viszont onnan az FDP, amely titokban abban reménykedett, hogy a CDU- val összefogva kiszoríthatja a hatalomból az évtizedek óta kormányzó SPD-t. A legnagyobb meglepetést mégsem a fentiek, hanem egy politikai újonc fellépése okozta: színre lépett ugyanis a „Statt Partei die Unabhaengigen” nevű szervezet. Ennek neve magyarul annyit tesz, mint „Párt helyett a Függetlenek”. A hivatalosan választói közösségként bejegyzett csoportot a korábbi pártjával, a CDU-val elégedetlen Markus Wegner hozta létre. A 40 éves jogászt és lapkiadót felbőszítette az uniópárt megcsontosodott belső struktúrája és az a csöppet sem demokratikus módszer, amellyel a CDU a két évvel ezelőtti hamburgi választás előtt jelöltjeit kiválasztotta. Az idén májusban alapitott szervezet első nekifutásra elnyerte a szavazatok 5,6 százalékát, így nyolc képviselőt küldhet a városi törvényhozásba. Mint a közvéleménykutatási adatokból kiderül, a Statt Partei elsősorban a nagy pártok szavazóira gyakorolt vonzerőt: száz szavazója közül 35 a CDU-ra, 28 az SPD-re, 11 pedig az FDP-re voksolt két évvel ezelőtt. Ez megerősítette azt a Németországban évek óta tapasztalható jelenséget, miszerint a választók egyre inkább megcsömörlenek a hagyományos politikai pártoktól, elveszítik bizalmukat a politikusokban. A négy évtizedes pártstruktúra elleni tiltakozásként is felfogható hamburgi eredmény arra figyelmeztet, hogy az 1994-ben esedékes „szuper választási évben” (nyolc tartományban, valamint országos szinten lesznek választások német földön) alighanem keserű pirulákat kell lenyelnie a három nagy pártnak. A hamburgi törvényhozásba nem jutottak be a német politikai palettán viszonylag új színt jelentő szélsőjobboldali erők. Igaz, az idegengyűlölő Republikánusokat csak egy hajszál, pontosabban 1430 szavazat választotta el a „sikertől” (a párt 4,8 százalékot szerzett). Ugyanakkor elgondolkodtató, hogy a REPs, illetve az alig burkoltan náci ideológiát hirdető DVU (Német Népi Unió) a Hanza-város több kerületében mandátumokat szerzett a helyi közgyűlésben. Akad olyan kerület, ahol a szélsőjobb jelöltje 13, 15, sőt 17 százalékkal a harmadik helyen jutott be a helyi közgyűlésbe. Egy dologban viszont nem hozott újat a hamburgi szavazás: a legnagyobb erőt ezúttal is az urnáktól távolmaradók képezték. Száz választójoggal rendelkező személy közül harminc nem ment el szavazni szeptember 19-én. A legtöbb szavazatot (százból 28-at) a szociáldemokrata párt szerezte, míg a CDU-nak 17, az FDP-nek három jutott. E három „történelmi” párt a szavazóknak kevesebb, mint a felét tudta megnyerni magának (egészen pontosan 47,5 százalékot), ami riasztó visz- szaesés 1991-hez (57,7 ), de főleg 1987-hez képest, amikor a választók 73 százaléka tömörült a fenti pártok mögött. A jövő évi választásokig hátravan ugyan még néhány hónap, ám a pártközpontok stratégái a jelek szerint képtelenek rájönni, miként nyerhetnék visz- sza a szavazópolgárok bizalmát. Dorogman László Lakosságbeolvasztó törvényjavaslat a parlament előtt Menekülnek az oroszok Tádzsikisztánból A kisebbségi jogokat tanulmányozzák EBEÉ-szakértők Magyarországon — Azért megyek el, mert gyermekeimnek itt nincs jövője — mondja Irina Potapova, egyike Tádzsikisztán több ezer oroszajkú lakosának, aki most elhagyni készül a köztársaságot. — Az utóbbi hónapokban állandó rettegésben éltünk, de reméltük, hogy a kormány úrrá lesz a helyzeten. Ez azonban nem következett be — állítja a 34 éves doktornő. Három évvel ezelőtt még 300 ezer orosz élt az öt és fél millió lakosú közép-ázsiai országban — írja az AFP. Ma számuk csupán 87 ezer. A dusanbei orosz nagykövetség adatai szerint a polgárháború alatt 130 ezer orosz ment el, 1993 első felében további hatvanezer. Csak az iparilag fejlettebb északról kisebb mértékű a kivándorlás. A tádzsikisztáni orosz közösség vezetője, Valerij Jusin a tádzsik gazdaságra nézve nagy problémának tartja a ki- vándorlási hullámot. Az oroszok — akik még a cári korszakban telepedtek le Tádzsikisztánban — több mint hatvan százalékban az iparban dolgoznak, főként vezető beosztásban. Jusin elmondja, hogy a köztársaság délkeleti részén egy fontos vízierőmű építési munkálatait kellett felfüggeszteni a technikushiány miatt. Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy a most kivándorló oroszok nagy része 30-40 év között van, Tádzsikisztánban született és Oroszországban nincsenek gyökerei. A 25-30 éves korosztály már korábban elment. Jusin a moszkvai és a dusanbei vezetést egyaránt hibáztatja, amiért nem törődnek az oroszok sorsával. — Oroszországnak sürgősen intézkedéseket kellene hoznia kisebbsége védelmére — mondja, hozzátéve, hogy a tádzsik elnökhöz intézett sorozatos kérelmek sem hoztak semmiféle eredményt. A tádzsik parlament előtt — amelyben egyébként egyetlen orosz sem kapott helyet — több kisebbségvédelmi törvényjavaslat is fekszik. Jusin szerint azonban ezek elsősorban az oroszajkú lakosság beolvasztását irányozzák elő, nem pedig jogai védelmét. Az oroszok azonban olyan törvényeket követelnek, amelyek például a tádzsik mellett az oroszt is államnyelvvé tennék, ezenkívül a kettős állampolgárságról is intézkedni kellene. Csak így lenne megállítható a kivándorlási hullám — véli Jusin. A kisebbségi jogok magyarországi érvényesülését tanulmányozta öt napon át hazánkban az a szakértői csoport, amelyet a helsinki folyamat kisebbségvédő főbiztosa menesztett Pozsonyba és Budapestre. Az EBEE-szakértők szlovákiai és magyarországi kőrútjuk záróeseményeként az Országgyűlés külügyi, valamint emberi jogi bizottságainak tagjaival találkoztak a Parlamentben. A nemzetközi jogi szakértőket, Marc Bossuyt belga, Frank Horn finn és Karen Knop kanadai nemzetközi jogászt az EBEÉ nemzeti kisebbségi főbiztosa küldte Szlovákiába és Magyar- országra. A főbiztos feladata, hogy egyfajta megelőző diplomáciát valósítson meg. Ennek megfelelően figyelemmel kíséri a kisebbségekkel kapcsolatos fejleményeket Európában és, ha úgy tapasztalja, hogy feszültséggel, konfliktussal terhes helyzet fenyeget, akkor javaslatokat terjeszt elő annak megelőzésére. A főbiztos, Max van der Stoel még februárban ellátogatott Szlovákiába és Magyarországra, s ez alkalommal állapodott meg a két kormánnyal, hogy az EBEÉ szakértőket meneszt a Duna két partjára a szlovákiai magyarság, illetve a Magyarországon élő szlovák nemzeti kisebbség helyzetének tanulmányozására. A mostani látogatás ennek a megállapodásnak az eredménye. Emellett számos magyarlakta várost is felkerestek, hogy első kézből szerezhessenek benyomásokat a magyar kisebbség helyzetéről. csalások Becsapott-e Reagan mindenkit? Reagan elnöksége idején átejtette az oroszokat és magát az amerikai kongresszust is, hogy beindulhasson dédelgetett álma, a Stratégiai Védelmi Kezdeményezés (SDI) nevet viselő hadászati program - írja a Newsweek. A sorsdöntő fegyvertesztet az amerikai haditechnika valódi győzelmeként könyvelték el. Egy kísérleti rakétát lőttek ki 1984. június 10-én az Egyesült Államok egyik csendes-óceáni szigetén, s ez nem sokkal később megsemmisítette azt az interkontinentális ballisztikus rakétát, amely az ország felé közeledett a Föld felszíne felett 100 mérföld magasan... Riadalmat keltett A kísérlet akkor azt bizonyította, hogy a Pentagon képes megbirkózni egy ellenséges rakétatámadással — olyany- nyira, hogy ez a hír riadalmat keltett a Kremlben. A volt Szovjetunió vezetői valószínűleg ennek következtében mentek bele abba az új tárgyalási fordulóba, amelyen aztán megszületett az áttörésnek számító „Start”, a nukleáris fegyverzetek korlátozásáról szóló egyezmény. Kilenc évvel a sikeres rakétateszt és közel 30 milliárd dollár elköltése után azonban olyan feltételezésekről érkeznek hírek, hogy a kísérlet sikere körül nincs minden rendben. A Reagan-kormányzat négy (névtelen) tisztségviselője nemrég azt nyilatkozta, hogy a célként szolgáló interkontinentális ballisztikus rakétára egy elektronikus irányjelzőt szereltek, amely lehetővé tette a megsemmisítő rakéta számára, hogy elérje és felrobbantsa az „ellenséges” objektumot. A tisztségviselők szerint a csalással nemcsak Moszkvát, hanem magát a kongresszust is megtévesztették. Fox tagad David Pryor arkansasi szenátor, aki már régóta élesen bírálta az SDI-programot, azt követelte: a védelmi minisztérium vizsgálja ki ezt az általa „tiszta csalásnak” minősített esetet. Úgy vélekedik: a fegyverkezési program jóval nagyobb pénzösszeget kapott, mint amennyit valójában megérdemelt volna. Az ügybe belekeveredtek olyan személyiségek is, mint Caspar Weinberger egykori védelmi miniszter vagy Eugene Fox vezérőrnagy, a kísérlet irányítója, aki - idézi a Newsweek a The New York Times cikkét - áldását adta a kísérlet meghamisítására. Fox azonban tagadja, hogy a kísérlet sikere csalásnak lett volna köszönhető, bár ő maga sem teljesen biztos abban, hogy nem történt-e csalás. John Pike, az Amerikai Tudósok Szövetségének tagja és a csillagháborús tervek ellenzője szerint nagyon is valószínű, hogy a tesztet meghamisították. Ő úgy véli, hogy a csillagháborúként ismert SDI-programot túláradó optimizmus és nyílt hamisítások sora jellemezte. Mint mondta: „Valójában még sok illetékesnek sem volt fogalma arról, hogy mi folyik a színfalak mögött.” Az SDI program nyilvánvalóan Ronald Reagan álma volt: az, hogy szavatolja az Egyesült Államok biztonságát az interkontinentális ballisztikus rakéták esetleges támadásával szemben. Neki tehát mindenképpen érdekében állott, hogy blöfföljön. Több szakértő és elnöki tanácsadó is meg volt győződve azonban arról, hogy egy ilyen terv kivitelezése lehetetlen. Ennek ellenére több, a védelmi minisztériumban dolgozó illetékes úgy gondolta, hogy hamisításhoz kell folyamodni. Perle vallomása Richard Perle, Caspar Weinberger egyik helyettese ma is elismeri, hogy akkor ő ezt javasolta. Ám állítása szerint indítványát nem támogatták, a tervezett dezinformációs stratégiát nem valósították meg. Az SDI költségvetését mindenesetre Les Aspin, a Clin- ton-kormány védelmi minisztere drasztikusan csökkentette. Vizsgálatot is indított annak kiderítésére: vajon ha- misítottak-e az 1984-es szenzációs sikerű kísérletnél. (A Newsweek alapján) <1 <