Somogyi Hírlap, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-05 / 232. szám

I 8 SOMOGY HÍRLAP — SZÍNES VILÁG 1993. október 5., kedd A reinkarnáció reneszánsza Kelet és Nyugat találkozása jegyében — Válasz a világ dolgaira Az embereket mindig és mindenütt érdekelte, foglalkoz­tatta a halál utáni lét, a túlvilági élet, a lélekvándorlás té­mája. Ezen nem lehet csodálkozni, hiszen az ember minden körülmények között választ keres a számára érthetetlen, megmagyarázhatatlan, misztikus törénésekre. Tetoválási találkozó Angliában rendezték meg a tetovált emberek Európai ta­lálkozóját. Dunstable-ben több mint 500-an gyűltek össze. A legkülönböző fajtájú tetoválásban gyönyörködhettek a nézők. Látható volt James Bond, Elvis Presley, Anthony Hopkins is — mint tetoválás. Volt lyan férfi, aki a feje búbjá­tól a lába hegyéig tetováltatta magát. Divatba jött az „in­diszkrét” tetoválás is, főleg a férfiaknál. (FEB-fotó) Mesterek zártkörű klubja A séfek séféi Villanyoszlop tetején ült öt napig A görög, tűzoltóknak sikerült lehozniuk a földre egy elkese­redett albánt, aki öt napig ült egy magasfeszültségű veze­ték tartóoszlopának a tetején. A hetven méter magas oszlop egy észak-görögországi falu­ban van — jelentette az AFP francia hírügynökség. A 24 éves Dulaver Tsiafa kijelen­tette: az albániai nyomor ellen akart tiltakozni, s ugyancsak elkeserítette, hogy Görögor­szágban az albán menekülte­ket nem fogadják megfele­lően. A fiatalembert végre le­szedték; kórházba víve pszi­chiátriai vizsgálatnak vetik alá. Ankara visszakapja Krőzus kincseit Hat évig húzódó jogi vita után a New York-i Metropoli­tan múzeum visszaadja a tö­rök kormánynak azt a felbe­csülhetetlen értékű, 2500 éves gyűjteményt, amelyet harminc évvel ezelőtt csem­pésztek az Egyesült Álla­mokba. A „lüdiai kincs” néven ismert, Krőzus király uralko­dása idejéből származó gyűj­temény 363 darabja egyebek között arany, ezüst és bronz serlegeket, tálakat, merőkana­lakat, ékszereket, festménye­ket, szfinxszobrokat tartalmaz. Hat nulla törölve a dinárból Új bankjegyek kerültek for­galomba Jugoszláviában: hat nullát töröltek az eddigi bank­jegyekről, vagyis az eddigi egymillió dináros bankóból egy dinár lett. Kivonják a for­galomból az ezres, az ötezres, a tízezres, az ötvenezres „régi” dinárokat. Ezeket egyébként már szinte sehol sem fogadták el — hetekkel ezelőtt sem. A jelenlegi öt-, tíz-, ötven-, valamint 100, 500 millió dináros, valamint a milli­árdos és tízmilliárdos bank­jegy azonban november vé­géig még forgalomban marad. Expo Taedzsonban magyar sikerrel Több mint egy millióan ke­resték fel idáig a magyar pavi­lont a taedzsoni expón, tehát már most biztos, hogy a ma­gyar részvétel nagyobb érdek­lődést kelt a Távol-Keleten, mint Sevillában. A magyar ki­állítás népszerűségét jól érzé­kelteti, hogy minden hatodik expo-látogató felkeresi. Eb­ben nagy szerepe van annak a színes gyermekrajzokból készült, gigantposzter méretű illusztrációnak, ami a magyar pavilont kívülről díszíti. Kalózadó-múzeum A „We shall overcome” dal­lamával fejezte be több mint húszévi kalózadását Abie Nathan izraeli pacifista Béke Hangja nevű rádióadója. Tel Avivtól nem messze egy, a part közelében horgonyzó ha­jóról sugározta műsorát — amikor azt még tiltották. Az 570 tonnás hajót—úgy hírlik— most múzeummá alakítják át. Kábítószerfőnökből emberrabló Pablo Escobar kolumbiai kábítószer-nagykereskedő vagyonát valamikor 3 milliárd dollárra becsülték. Mióta azonban megszökött a bör­tönből és eltűnt, vetélytársai elvették tőle az üzleti lehető­ségeket. Ezért — mint a ko­lumbiai rendőrség vezetője elmondta a Reuter tudósítójá­nak — emberrabláshoz fo­lyamodik, hogy pénzhez jus­son. Escobar — úgy hírlik — korábbi partnereit is elrabolja. A születés előtti és a halál utáni élet különösképpen élén­ken foglalkoztatják az ember­iséget, mindenütt a világon. Ez lehet az oka, hogy manapság oly sokat írnak, beszélnek a re­inkarnációról? A kérdést a Hit- tudományi Akadémia professzo­rának, Tárnái Brúnó pannon­halmi bencés szerzetesnek tet­tük fel, aki e téma kiváló isme­rője és szakértője. A hindu filozófia — A reinkarnáció is egyfajta válasz az ember kétségeire, a lét problematikájára. A reinkar­náció újraszületést jelent, a hindu filozófiából ered, amely bizonyos sorsszerűséget lát az örök körforgásban és egyben magyarázatot is a földi lét nyo­morúságaira. Azt tartják, aki itt szegény és elesett, az előző éle­tében bizonyára rászolgált rossz sorsára, aki gazdag és bőség­ben él, az megérdemli a földi örömöket előző élete tettei foly­tán. A hindu eredetű reinkarná- ciós elmélet Nyugaton is elter­jedt, főként a XVIII. században. A nagy német humansiták is fog­lalkoztak vele, mint Wieland, Goethe. De Nyugaton más ér­telmet nyert, mint a hinduknál, itt az emberiség tökéletesedésé­nek a folyamatát látták e folyto­nos körforgásban. A különféle szekták előszeretettel vallották A Kínában végbemenő mo­dernizálás ütemére jellemző, hogy kiterjed a halál utáni életre is, Ennek jegyében adott helyt Peking a gyászolók lélektanával foglalkozó nem­zetközi szimpozionnak. A China Daily című hivata­los lapban megjelent részletes beszámoló szerint 15 ország­ból érkezett 200 szakember vi­tatott meg a négynapos ta­nácskozáson olyan kérdése­ket, mint a legújabb temetési szokások, a gyászolók lélek­tana és a temetőigazgatás. Kína — jegyzi meg a lapbe­számolót ismertető Reuter brit hírszolgálati iroda — minél többet szeretne megtudni a halállal kapcsolatos dolgokról a reinkarnációt, de eltúlozva és jobbára elferdítve. Indiában egy új Messiást kö­szöntöttek, mint Jézus Krisztus reinkarnációját, egy kisfiú képé­ben, aki szerintük Krisztus előtt 72 000 évvel született a Góbi si­vatagban. Olyan hiedelmek is elterejedtek a reinkarnáció kap­csán, hogy például Julius Cézár felesége előző életében férfi volt, maga Cézár pedig nő. Az indiaiak azt vallják, hogy Siva a világ mozgatóereje, ő gondos­kodik erről — a hitük szerinti — örökös körforgásról. A hinduk szerint a világ öröktől fogva van és örökké lesz. Ez a hiedelem sok politikus és államférfi szerint is komoly akadálya volt India gazdasági fejlődésének. — Mit tart a keresztény hit a reinkarnációról? A hit alapjai — A keresztény hit szerint is van újjászületés, de ez teljesen más alapokon nyugszik. A mi hi­tünk szerint egyetlen élet szol­gál arra, hogy helyesen csele­kedjünk és méltók legyünk a fel­támadásra, amely egyszeri és nem végtelen. Ez a fő különb­ség a feltámadás és a reinkar­náció között. A téma maga min­dig divatos volt, különböző vál­tozatokban újra és újra feléledt, és terjedt, a XIX. és XX. szá­zadban pedig kimondottan föl­abban az igyekezetében, hogy 800 milliós paraszti la­kosságát letérítse a hagyo­mányos temetkezés útjáról. A kormány már régóta előnyben részesíti a hamvasz- tást az elföldeléssel szemben, amely nagy földterületeket von el a mezőgazdasági ter­meléstől. A kínai városokban a lakos­ság széles körben elfogadja a hamvasztást, de a parasztság igen ritkán. A különböző prog­ramok segítségével sikerült 35 százalékra feltornászni a hamvasztások arányát. „1978 és 1992 között 30 ezer hektár mezőgazdaságilag hasznosít­ható területet és 13 millió köbméter faanyagot sikerült erősödött, mégpedig a Nyugat és Kelet találkozás jegyében. Hogy mi a gyökere, az alapja? Minden bizonnyal az ember földi léttel való elégedetlensége. Az, hogy az ember megoldást keres a földi bajokra. Egy ilyen megol­dás a reinkarnációban való hit. Annyiban ártalmas, amennyiben visszaélnek vele és lemon­dásra, beletörődésre késztetik hívei az embert, miszerint nem fontos, mi történik ebben az életben, majd a következő éle­tünk kárpótol bennünket a mu­lasztottakért. A reinkarnációban hívők az ember személyét hát­térbe szorítják; nem tisztelik, nem veszik tekintetbe, hogy az ember egyszeri és megismétel­hetetlen csoda, nem hisznek bűnbánatban és bűnbocsánat­ban sem. A baj, hogy sokan spekulációra, különféle káros manipulációkra használják fel a reinkarnációt, anélkül, hogy önmaguk hinnének benne. / Elet az élet után — Újabban e téma irodalma is gazdagodik. Sokan emlegetik dr. Moody Élet az élet után című könyvét vagy Müller Péter nem­rég megjelent könyvét, amely sok vitát kavart. Hernádi Gyula is rendszeresen foglalkozik e témával. Mindez bizonyítja, hogy reneszánszát éli a reinkar­náció szerte a világon. — Csak megerősíteni tudom. Most jelent meg Londonban Ch. F. Keyes-E. V. Daniel „Karma” című műve, ami ugyancsak ér­dekes és tanulságos e témában. Leopold Györgyi megmenteni a hamvasztásos temetés elterjesztése által” — nyilatkozta a szimpozionon Fan Bi-tian, a Kínai Temetke­zési Szövetség munkatársa. Hozzátette, hogy az 1376 kí­nai temetkezési vállalat min­dent megtesz a hamvasztásos temetés minél szélesebb körű elfogadtatásáért — beleértve a hamvak szétszórását fo­lyókba vagy tavakba, illetve emlékfák ültetését is. Egy tengerparti város pedig a közelmúltban megkezdte egy hétemeletes kolumbárium építését, ahol a hozzátartozók olcsón elhelyezhetik szeret­teik földi maradványait — va­lamivel közelebb a mennyor­szághoz. Autók koccantak, embe­rek csoportosultak nemrég a párizsi Concorde téren a látvány miatt. Párizs szívé­ben vagy negyven férfiú kelt át a téren: magas szakács­sapkában, címeres fehér kabátban. Körülöttük fény­képészek hada... A gasztronómia fővárosá­ban igencsak megbecsülik a mesterszakácsokat. Hát még azokat, aki a csoportképen szerepelnek: a „séfek séféit” — államfők, kormányfők, ál­lami rendezvények étkeinek legfőbb mestereit. Zártkörű klub A „séfek séféi” 1977-ben szerveződtek klubba, mégpe­dig a francia ételművészek legismertebbje, Paul Bocuse javaslatára. 0 ugyan nem tar­tozik a zártkörű klubhoz, de főztét szívesen fogadják az ál­lamfők, s szakácsaik közül jó- néhányan a mester iskolájából kerültek ki. Azóta a klub már mintegy 40 „hivatalos” szaká­csot foglal magába, köztük Gullner Gyulát, a budapesti Marriot Hotel séfjét, aki szá­mos állami rendezvényen fe­lelős a konyháért. Évről évre megtartják talákozójukat — 1981-ben például Budapesten jártak —, hogy kicseréljék ta­pasztalataikat, megvitassák ennek a rendkívül szűkkörű, ám igencsak nagy felelőssé­gei járó szakmának ügyeit, s talán még recepteket is cserél­jenek... Mit kell tudniuk a séfek séf­jeinek? Mesterségük legma­gasabb szintű ismeretei mel­lett bizonyos fokig a diplomá­ciát, az egyes országok szo­kásait, s a tapintatot is. Kirá­lyoknak, elnököknek, minisz­terelnököknek főzni azt jelenti, hogy ismerniök kell szokásai­kat, de egyúttal saját orszá­gaik kulináris hagyományait is. Magyarországon — Gullner Gyula közlése szerint — az il­letékes protokollosztállyal ta­nácskozzék meg a nagy dísz­ebédek, fogadások étekso­rát. Nemzeti ételek Az ilyen alkalmakkor az éteksor általában „nemzet­közi”, és a legtöbb esetben a francia konyha specialitásaira épül, de a nemzeti konyha jel­legzetes étkeinek is szerepel­niük kell benne, figyelembe véve a vendég igényeit. Az in­diai elnöknek készült menü­ben például Budapesten is tiszteletben kellett tartani ve­getáriánus szokásait. A séfek séféinek kiválasz­tása természetesen elsősor­ban szakmai tudásuk alapján történik, de sok helyen a biz­tonsági előírásokra is tekintet­tel vannak. Chambrin után például három hónapig nyo­mozott az FBI, míg végre rá­bízták az elnök és vendégei étkezését. Magyarországon ilyen szokás nincs, hiszen a szakács eleve bizalmi férfiú — végsősoron mindig felelős emberek egészségéért. Az „udvari étekkóstoló” — akit va­laha azért alkalmaztak, hogy kiderüljön, nem mérgezett-e a legnagyobbak aszatalára ke­rülő étel — ma már nem divat. Tisztes fizetség A felelősségteljes munkáért sok helyen tisztes fizetség jár. Chambrin a Fehér Házban évi 70 ezer dollárt kap bruttóban. Az Elysée séfje közalkalma­zotti besorolásban van: havi fizetése bruttó 14 ezer frank, de ehhez lakás és ellátás is jár. Kuvait és Brunei szultán­jának séfje nem volt hajlandó elmondani, mennyit kap nun- kájáért... A séfek séfjei megbecsült emberek. Fogadta már őket a svéd király, az amerikai elnök; legutóbb Mitterrand elnök is köszöntötte a klub tagjait. Kis Csaba Nem végezték ki a Romanovokat? Az utolsó cár kertész lett Az eddigi kutatók mind tév­úton jártak. II. Miklóst és csa­ládját nem ölték meg 75 évvel ezelőtt Jekatyerinburgban, s a Romanov-házból származó utolsó orosz uralkodónak ha­sonló sors jutott osztályré­szül, mint az utolsó kínai csá­szárnak: 1958-ban természe­tes körülmények között bekö­vetkezett haláláig kertészként dolgozott. Az új, s bebizonyo- sodása esetén a történelem- könyvek átírását szüksé­gessé tevő elmélet rigai tör­ténészektől származik, akik a napokban sajótértekezleten ismertették kutatásaik ered­ményeit. Anatolij Grannyik, a Baltica Center munkatársa 1990-ben a Fekete-tenger partján levő Szuhumiban bukkant a cári család nyomára. A grúz für­dőhelyen megismerkedett egy öreg szerzetessel, aki va­laha az uralkodói család házi gyóntatópapja volt. Ő közölte a történésszel, hogy a bolse­vikok nem végezték ki az uráli városban az utolsó Romano­vokat, mivel tartottak attól, hogy a gyilkosság miatt még erőteljesebbé válik az Antant országainak, köztük is első­sorban Nagy-Britanniának az intervenciója. II. Miklós vég­tére is unokatestvére volt VI. György brit uralkodónak. A cári családot tehát titok­ban Oroszország déli részére deportálták, és szigorú fel­ügyelet alatt tartották. A Ro- manovoknak nevet is kellett változtatniuk, Berjozkin csa­lád lett belőlük, s az utolsó cár — akinek egyik kedvenc időtöltése a kertészkedés volt — 1958-ban bekövetkezett haláláig kertészként dolgo­zott. Grannyik birtokában van a Berjozkin család tagjairól ké­szült fényképvelvételeknek is, amelyek Andrejs Kislis, a lett igazságügyi minisztérium kriminológiai laboratóriumá­nak munkatársa szerint min­den kétséget kizárólag a Ro­manovokat ábrázolják. Kérdés, hogy jekatyerin- burgi kivégzés tényét elfo­gadó történészek mit szólnak az új elmélethez. Fazekas László Szimpozion a gyászolók lélektanáról Hamvak - az éghez közelebb

Next

/
Thumbnails
Contents