Somogyi Hírlap, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)
1993-10-04 / 231. szám
1993. október 4., hétfő' SOMOGYI HÍRLAP — BELPOLITIKA 7 A PÁRTOK VÉLEMÉNYE Ki hogyan gyorsítaná a földtulajdon rendezését? Vontatottan halad a kárpótlás, rendezetlenek a tulajdonviszonyok, nagy a lemaradás a földalapok kijelölésében, a földek kimérésében és birtokbaadásában. A parlamenti pártok mezőgazdasági szakembereitől arra kértünk választ, hogyan lennének feloldhatók a tulajdonjogi bizonytalanságok s milyen megoldást látnak a tulajdonrendezés gyorsítására? A személyiségjog védelmében Az elmetörvény módosítását szorgalmazzák Cséfalvay Gyula (KDNP): — A kárpótlásra jogosultak és a részarány tulajdonosok az országban számos helyen maguk mérik ki a földet, hogy elkezdhessenek ősszel gazdálkodni. Szabálytalan ugyan a földfoglalás, de mi mást lehet tenni, ha a földhivatalok túlterheltek, nem győzik a földkimérést, birtokbaadást. A kárpótlási hivatalban már munkaerőfelesleg van. Az itt dolgozók közül azokat, akik értenek hozzá, szerintem be lehetne vonni a földkimérésekbe. Ezzel gyorsítható lenne a tulajdonviszonyok rendezése. Sárossy László (MDF): — A kormány és a koalíciós pártok minden törvényi lehetőséget felhasználnak, hogy a folyamatot felgyorsítsák és ez ebben az évben sikerülni is fog. A kárpótlási törvény alapján előreláthatólag a tulajdonosok többsége birtokba veheti földjét, a szövetkezeti átalakulást illetően pedig a földtulajdoni ügyek a jövő évi tavaszi munkák megkezdéséig rendezhetők. Ami a földhivatalok nagyfokú leterheltségét illeti, abban nagy szerepet játszik az a tény, hogy jóformán középkori módszerekkel történik az ingatlannyilvántartás. A Phare program keretében elkezdődött fejlesztés nyomán rövid időn belül valamennyi földhivatalnál számítógépes nyilvántartási rendszert vezetnek be. Ez nagy mértékben felgyorsíthatja a földnyilvántartási és tulajdonbejegyezési munkákat. Dr. Szabó Lajos (Történelmi Kisgazdapárt): — A földtulajdonrendezést — vélményem szerint — meg lehetett volna oldani a földrendező bizottságokkal, a földhivatalokkal és az önkormányzatokkal. A kárpótlási hivataloknak juttatott pénzt pedig oda kellett volna adni a földhivataloknak. Gondot okoz, hogy a kárpótlásra jogosultak közül sokan úgynevezett előzetes földhasználatot vállaltak. Körükben nagy a bizonytalanság, hiszen elkezdtek gazdálkodni és semmi garancia nincs arra, hogy végülis a tulajdonukban marad majd a föld. Ezeknek az embereknek árverés nélkül oda kellene adni az általuk már művelt termőföldet aranykoronánként 500 vagy I000 forintért. Esetükben ugyanazt a módszert kellene alkalmazni, mint a megegyezéssel földhöz juttatottak esetében. Suchman Tamás (MSZP): — A földtulajdonban létrejövő változás alapja a kárpótlás mielőbbi befejezése. Lassan kifutnak a kárpótlási jegyek, a licitálásokat ősszel fel kell gyorsítani.Más kérdés, hogy a kisbirtokokon lehet-e vagy sem modern mezőgazdaságot építeni. Hatalmas területek maradtak megműve- letlenül, s talán emiatt merült fel, hogy lehetővé kellene tenni a külföldiek részére a földvásárlást, mert így legalább művelésbe vonnák a parlagon maradt földeket is. Véleményem szerint a kárpótlások után néhány évvel a föld ára el fogja érni az európai átlagot. Akkor majd lehet beszélni a külföldiek földvásárlásáról. Most azonban arra kell összpontosítani, hogy művelés alatt tartsuk a földet. Kiss Zoltán (SZDSZ): — A kárpótlási földek árverésen történő értékesítése, a telekkönyvi bejegyzés, a részarány tulajdon kiadása a földtulajdon-rendezésnek csupán az első menete. Ezt követi majd a földek egyesítése. Egy személynek több jogcímen szerzett, különböző helyeken fekvő földje nem segíti a hatékony gazdálkodást, ezért elképzelhető — és erre már a földtörvény tervezete is tartalmaz utalást — az önkéntes földcserék gyakorlati bevezetése, a földegyesítés. Az FM viszont most ahelyett, hogy gyorsítaná a tulajdonrendezési folyamatot, az ellenkezőjét teszi: kiadott egy belső szabályozást a földmérőknek s ebben végrehajthatatlan feltételekhez köti a már megszerzett földek kimérését. Arról nem szólva, hogy ez a megoldás 10-15 milliár- dot emésztene fel. A tárca ugyanis egy műholdas adatbázist kíván létrehozni, mely egy új térképészeti rendszernek a megteremtését szolgálja. E térképrendszerre dolgoznának a földmérők. A feladatra már felkészítették a földhivatalokat, a probléma csupán az, hogy jelenleg olyan térképek állnak a megyék rendelkezésére, amelyre ez a módszer nem adaptálható. Most legalább két év kell ahhoz, hogy be lehessen fejezni a földek kimérését... Nagy Tamás (Agrárszövetség): — Az állami gazdaságok földterületeinek kijelölésére előírt határidő hamarosan letelik. Nagyon veszélyes lenne, ha ezeknél a földterületeknél elkezdődne a privatizáció, eladnák az állami gazdaságokat megakadályozva ezzel az állampolgárok jogos tulajdonszerzését. A másik gond, hogy nagyon sok faluban még nincs kijelölve a kárpótlási terület. Az igazi lemaradás a licitáláson és a kárpótláson túlmenően a tulajdoni státusz bejegyzésében van. Márpedig a rendezetlen földtulajdonú területeken sem gazdasági intézkedéseket, sem tőkebefektetéseket nem lehet eszközölni. (újvári) Ki és milyen feltételekkel kerülhet elmegyógyintézetbe? A válasz összetett, hiszen nemcsak egészségügyi, hanem jogi feltételekhez is kötött a beutalás és a kezelés. Dr. Veér András, az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet főigazgatójától kérdeztük: korábban ezt az intézetet Országos Ideg- és Elmegyógyintézetnek hívták, miért változott meg a neve? — Az egyik oka az volt, hogy a nálunk kezelt 1000 beteg közül 900 az elme- és csak 100 az idegbeteg. A latin eredetű pszichiátriai elnevezéssel valójában a páciensek védelmét kívántuk szolgálni. Az elmebajról sokaknak a rossz emlékű tébolyda jut eszébe, és mi ezt szeretnénk elkerülni. — Hány elmebeteget kezelnek Magyarországon? — Százezerre tehető a számuk, s ez az adat megfelel a világstatisztikai arányoknak, miszerint az emberek 0,8-1,1 százaléka szenved elmebetegségben. A legismertebb közülük a skizofrénia vagy a tudathasadásos, illetve a mániás depressziós elmezavar, továbbá a paranoia, amikor a beteg téveseszmékben hisz. Az elmebetegség fokozottan jelentkezhet idős korban és az idült alkoholisták között. — Miért van szükség az elmetörvény módosítására? — Személyiségi jogaik védelmében. A titoktartási kötelezettségét sajnos gyakran megsérti az orvostársadalom. Gondolok itt arra, hogy a beteg állapotával kapcsolatban mit szabad és mit nem szabad közölni például az ápolónővel. Vagy egészen a legutóbbi időkig a beutaltak egy része nem levelezhetett, nem telefonálhatott szabadon. — Az elmebetegek általában tudomásul veszik, hogy pszichiátriai intézetbe utalják őket? — A döntő többség igen. A betegnek mindössze 1-3 százalékát kell kényszerkezelésnek alávetni. — És ha kiderül róluk, hogy nem betegek? — Két egymástól független — a beutalót kiállító és az intézetükben dolgozó — szakorvos vizsgálata és véleménye alapján lehet csak elrendelni a kényszermegfigyelést. Jelenleg 8 napig lehet megfigyelésre benntartani valakit. Ha ezen idő alatt a kezelő főorvos nem tud egyértelmű véleményt mondani, akkor az igazgató-főorvos további 8 nappal meghosszabbíthatja a megfigyelés idejét. — Ez pedig már több mint két hét. Élég hosszú idő. — Nekünk is ez a véleményünk, ezért javasoljuk az elmetörvény módosítását. Éppen a betegek érdekében rendelték el már korábban a kötelező bírói szakértői véleményezést. Hat hetente egy jogász illetve egy intézeti és egy külső szakorvos ellenőrzi, nem korlátozzák-e fölöslegesen a betegek személyiségjogait, szabadságát. Mi ezt a hathetes időt szeretnénk indokolt esetekben 72 órára csökkenteni. Javasoljuk: ha a beteg kéri, a bíró tartson rendkívüli meghallgatást. Amennyiben a páciens erről a lehetőségről nem tud, úgy a kezelő orvosának kell erről felvilágosítania. Ugyanakkor azt is szorgalmazzuk, hogy a beutalóval önként jelentkezők, ha az állapotuk ezt megengedi, ahogy jöttek, szabadon el is mehessenek. — Az elmebetegek szabadság jogainak védelme nem veszélyes a társadalomra? Gyakran lehet olvasni elmebetegek öngyilkosságáról, drámai, több halálos áldozatot követelő ámokfutásáról. — Nyugodtan állíthatom, hogy az elmebetegek nem követnek el több bűncselekményt, mint az egészségesek. Ezek a félelmek az esetek döntő többségében indokolatlanok. sz. m. Versenyképesen a nyelvoktatásban Sztrájkolhat-e az anyakönyvvezető? Köztisztviselők félfizetéssel Az ügyfelek fogadása nem állhat le A hazai piac folyamatos szűkülése következtében egyre több egyéni és társasvállalkozó igyekszik termékeit külföldön értékesíteni. Ennek egyik feltétele az idegen nyelvek ismerete. A meghirdetett álláslehetőségek is gyakran feltételként írnak elő legalább egy nyelvvizsgát, így nem meglepő a nyelvtanulás iránt mutatkozó fokozott igény. A somogyi megyeszékhelyen jelenleg 6-7 nyelvoktató intézmény működik, ami a kereslet ellenére is soknak tűnik. Az árak csökkentésével nem lehet versenyezni, hisz a költségek folyamatosan emelkednek. Az egyetlen „kitűnési” lehetőség a szolgáltatások növelése, és a színvonal emelése. Az egyik kaposvári nyelvoktató vállalkozásnál, a Lingva Bt-nél érdeklődtünk: mivel próbálnak meg tanulókat, ügyfeleket toborozni? — Nem kizárólag csak oktatással foglalkozunk, bár ez a fő tevékenységünk — mondja Auguszt Andrea, a vállalkozás vezetője. — Egy csoportban maximum 12 tanulót oktatunk és tantermeinket is úgy méreteztük, hogy ezt a csoportlétszámot túljelentkezés esetén se léphessük túl. — Mennyire érzékelik a fizetőképesség csökkenését? — Igen, sokan valóban azért nem tanulnak nyelvet, mert nehezen tudják előteremteni a tanfolyam díját. Ezt a problémát mi úgy próbáljuk elkerülni, hogy részletfizetési kedvezményt adunk, tehát a teljes összeget három részletben lehet befizetni.Egyébként óradíjaink a kaposvári átlagnak megfelelnek. Olyan tanfolyamot is indítunk, melynek elvégzése kimondottan az üzletemberek számára lehet hasznos. A „Business english” az ületi életben használatos angol nyelvvel ismerteti meg az érdeklődőket. Ezt a programot a Pécsi Közgazdaság- tudományi Egyetemmel kötött szerződés alapján oktatjuk. — Az oktatáson kívül milyen egyébb tevékenységet végeznek? — Másik szolgáltatásunk a tolmácsolás és fordítás, amit tizenhárom nyelven vállalunk, különféle szakterületeken. Stelly Zsolt Az 1995. január 1-jén hatályba lépő köztisztviselői bértáblázathoz képest jelenleg 30-35 százalékos az érintettek „lemaradása”. Mint Fehér József, a Közalkalmazottak Szakszervezetének titkára elmondta: a kisközségekben, falvakban még ennél is rosszabb az önkormányzati alkalmazottak fizetése. Ne maradjon írott malaszt — Nem ritka az olyan település, ahol a hivatalnokok bére a felét sem teszi ki az 1995-től elírtnak. Ezen a tarthatatlan állapoton feltétlenül változtatni kell. Igyekszünk mindent megtenni, hogy a törvény ne maradjon csupán írott malaszt, és ne ismétlődhessen meg a köz- alkalmazottakéhoz hasonló huzavona. Ahhoz, hogy 1995 elejétől a mintegy százezer köztisztviselő az előírtnak megfelelő bért kapjon, 16-17 milliárd forintra lenne szükség. Ismerve a központi költségvetés helyzetét, ezt a hatalmas összeget egyszerre nehéz előteremteni, ezért a bértáblázat lépcsőzetes bevezetését javasoljuk. — Mit jelentene a lépcsőzetesség? — Azt szeretnénk, ha a köztisztviselők már a jövő év elejére megkapnák az előirt bérük nyolcvan-nyolcvanöt százalékát. Ehhez mintegy 7-8 milliárd forintra volna szükség. A béremelést differenciáltan kívánjuk megvalósítani, a legalacsonyabb fizetésű dolgozók kapjanak az átlagosnál jelentősebb emelést. Szűkíteni szeretnénk azt a különbséget, ami jelenleg az azonos szolgálati idővel, iskolai végzettséggel rendelkező városban dolgozó és a kisebb településen működő kollegák között van. — Ha nem sikerül kiharcolni a béremelést, mit tudnak tenni? Jogellenes helyzet? — A sztrájktörvény a mi értelmezésünk szerint nem fogalmaz meg a köztisztviselőkre érvényes korlátozásokat. Mások viszont úgy értelmezik, hogy elképzelhetetlen az érintettek munkabeszüntetése. Erről a szerintünk jogellenes helyzetről szeretnénk a kormányzat képviselőivel tárgyalni. A köztisztviselőknek is joguk van arra, hogy mondjuk részleges sztrájkkal fejezzék ki a közalkalmazottak melletti szolidaritásukat. Azt viszont egyértelműen leszögezzük, hogy a munkabeszüntetés nem hiúsíthat meg népszavazást, választást és nem érintheti hátrányosan az állampolgárokat. A polgármesteri hivatalokban az ügyfelek fogadása nem állhat le, az anyakönyvezést és az egyéb hatósági feladatokat sztrájk idején is el kell végezni. (sz. m.) Sajtóetikai tanácskozás A tervezett választási sajtóetikai kódex újabb kérdésköreiben jutottak megállapodásra a budapesti Thermál Hotelben tartott tanácskozásukon az írott- és az elektronikus sajtó képviselői. Ezúttal olyan alapelveket rögzítettek, amelyek irányadóak a választáson induló pártok és jelöltjeik esélyegyenlőségének biztosításához, a sajtóban való szereplésük arányainak megállapításához. A jelöltek magánéletére vonatkozó közlésekkel kapcsolatban a résztvevők többsége úgy vélekedett: a politikai és közéleti szerepvállalást érintő információk a nyilvánosság elé tartoznak. Az eszmecserét október 22-én folytatják. Nemzeti Tájékoztatási Iroda Juhász Judit lett a Kormány- szóvivői Iroda, a Várhelyi András a Miniszterelnöki Sajtóiroda, míg Varga Domokos György a Nemzeti Tájékoztatási Iroda vezetője. A három szervezeti egység a Miniszterelnöki Kabinetirodához tartozik; a miniszterelnök döntése alapján Marinovich Endre címzetes államtitkár irányítása alatt. A nemzeti tájékoztatást tárcaközi bizottság segíti, amelynek létrehozása folyamatban van. A miniszterelnöki döntést nem érinti Katona Tamás miniszterelnökségi politikai államtitkár munkakörét. Ungár Klára indul az elnöki székért Ungár Klára, a fővárosi közgyűlés Fidesz-frakciójának vezetője a képviselőcsoport e heti ülésén bejelentette, hogy jelölteti magát a Fidesz budapesti választmánya elnökének. A párt októberben választmányaival az országos szintig bezárólag tisztújító választásokat rendez. Ennek során a fővárosban előbb 22 kerületi elnökséget választanak. Szakmai programok, emberközelben Politika emberközelben címmel rendezvénysorozatot szervezett a Magyar Szocialista Párt. A tervezett lakossági fórumokról Burány Sándor ügyvivő elmondta: kidolgozták már a különböző szakterületek programjait és véglegesítés előtt ezeket akarják most a lakossággal megismertetni. A hétvégi szabadtéri nyitórendezvényen Horn Gyula, Fiiló Pál várta a budapestieket. Györgyi Kálmán nyilatkozata Megválasztásomtól kezdve az eskümnek és a törvénynek előírásainak megfelelően töltöttem be s kívánom betölteni a jövőben is tisztségemet - nyilatkozta Györgyi Kálmán legfőbb ügyész -, mindaddig, ameddig erre lehetőségem lesz. Mint ismeretes: a Magyar Igazság és Élet Pártjának parlamenti frakciója határozati javaslatot terjesztett az Ország- gyűlés elnökéhez dr. Györgyi Kálmánnak „jogszabálysértés” címén való felmentésére. ítélet: nem uszított a Hunnia Nem uszított gyűlöletre a Hunnia című folyóirat, ezért a Fővárosi Bíróság felmentette a közönség elleni izgatás bűntettének vádja alól Kunszabó Ferencet, a lap főszerkesztőjét és dr. Fodor János budapesti főorvost, több cikknek a szerzőjét. A bíróság szerint a vád tárgyává tett cselekmény nem bűncselekmény. Bíróság elren- delte a folyóirat bűnjelként le- foglalt példányainak kiadását.
