Somogyi Hírlap, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)
1993-10-27 / 250. szám
1993. október 27., szerda SOMOGYI HÍRLAP — EGÉSZSÉGÜGY, SZOCIÁLPOLITIKA 7 Több Jegyet” egy csapásra Fiókgyógyszertárak és pendliző gyógyszerészek Somogy megye közgyűlése a héten előterjesztést nyújtott be az Állami Vagyonügynökségnek. Ebben taglalja a gyógyszertárak privatizációja érdekében tett lépéseit, és készséget mutat az ÁVU-vel történő megegyezésre. — Megyénkben 68 állami, 12 magángyógyszertár (nem privatizált, hanem létesített) látja el gyógyszerrel a lakosságot — mondta dr. Kapolka Pál, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat megyei intézetének tiszti főgyógyszerésze. A néhány most épülő patikát is figyelembe véve s az it- télők létszámára kivetítve ezt, a helyzet nagyon ideálisnak tűnik. 4800 lakosra jut majd egy patika. Sajátos gondja a megyének, hogy az ország legelöre- gedettebb régiója, legritkább a népsűrűsége, és sok, egymástól aránylag távol eső apró településének kell a problémáit megoldani. — Erre hoztuk létre a fiók- és a kézigyógyszertárak rendszerét — mondta a főgyógyszerész. — Somogybán 5 fi- ókgyószertár működik és 4 van kialakítás alatt. Szaporodik a számuk, s ez mindenkinek jó. Leginkább a lakosságnak, de jó annak az anyagyógyszertárnak is, amelyik fönntartja. Éppen ez lesz majd a segítség a nem rentábilis, Somogybán átlag 4800 lakosra jut majd egy patika (Fotó: Csobod Péter) kis gyógyszertárak talpon maradásához. S törvénytervezet támogatja ezt. —- Előbb-utóbb számolni kell a gyógyszerész-munkanélküliséggel is... — Somogybán ez nem lesz jelentős. Az itt tevékenykedő 130 gyógyszerész között ugyanis sok az idős, nyugdíj előtt álló kolléga, s aki már nem akar tovább dolgozni, annak a helye fölszabadul. A városokban azonban várhatóan lesznek problémák. Kaposváron például több a gyógyszerész, mint amennyi az ideális. A magángyógyszertárak létrejötte, valamint a szabadúszó, pendliző gyógyszerészek munkába állása megoldja ezt a gondot is: az egyszemélyes patikákban kell a helyettesítés, mert egy gyógyszertár nem zárhat be. A kézigyógyszertárak jövője — mint megtudtuk, kétes. Ezek kényszerűségből jöttek létre, s régen életmentő funkciójuk volt. — Most azt szorgalmazzuk, hogy a gyógyszerellátás kerüljön ismét a gyógyszerész kezébe és mentesüljön tőle az orvos, minden nyűgével együtt. Szeretnénk, ha hosszú távon ezek is fiókgyógyszertárakká alakulnának. Várnai Ágnes Nő a tulajdonos és az intézmény felelőssége 19,8 milliárd forint bérfejlesztésre — A társadalombiztosítás jövő évi költségvetésében mind az egészségügy működésének, mind pedig a közalkalmazotti törvényből fakadó béremelésnek biztosítottak a forrásai. Ez azonban nem jelenti azt, hogy néhány intézmény nem kerülhet nehéz helyzetbe, illetve, hogy az egészségügyi dolgozók bérfejlesztéséhez a jövőben is hozzá tud járulni a tb — mondta Sándor László, az Egészségbiztosítási Ön- kormányzat elnöke. Akár az egészségbiztosítási önkormányzat által kalkulált 11, akár az Egészségügyi Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének előrejelzéseiben szereplő 19,8 milliárd forintra lesz szükség az egészségügyben a közalkalmazotti illetményrendszer bevezetéséhez, — mint megtudtuk, a tb-alapnál biztosított ennek a fedezete. — Ezen túlmenően a tb nem tud és nem is akar több pénzt a bérfejlesztésre fordítani. Ez ugyanis nemcsak a feladatkörével, de a teljesítmény-finanszírozással is ösz- szeegyeztethetetlen. A bérkérdést ezért a jövőben alapvetően a tulajdonosnak, illetve az intézményeknek kell megoldaniuk — jelentette ki Sándor László. Életminőség a létminimum környékén Dr. Csehák Judit (MSZP) országgyűlési képviselő: Nem barátkozott meg a társadalom az életviszonyok gyors, korábban nem tapasztalt differenciálódásával (Folytatás az 1. oldalról) A duplájára nőtt a létminimum alatt élők aránya. A duplázódás nem elsősorban és nem kizárólag a nyugdíjasok rétegéből táplálkozott, hanem a munkanélküliekből és azokból, akik dolgoznak, de gyermekeket nevelnek. A háromgyerekesek létminimuma — A gyermekesek szegénysége drámaian új fejlemény — hangsúlyozta dr. Csehák Judit. — A három- gyermekes családoknak több mint a fele létminimum alatt él, ezzel mindenképpen foglalkozni kell. Talán a legnagyobb szociális gond a munkanélküliség. A szegénység, a leszakadás alapját ez jelenti. Külön gondot okoznak a regionális problémák. Mást jelent a szegénység Szabolcsban, Borsodban, Somogybán és mást a nyugati megyékben. Ezek kezelésére külön programot kell készíteni. Nem barátkozott meg a társadalom az életviszonyok gyors, korábban nem tapasztalt differenciálódásával. Sokan és mélyen szegényednek el, kevesen, de nagyon meggazdagodnak. Az emberek nem fogadják el az egyenlőtlenségnek ezt a mértékét. Abba sem akarnak beletörődni, hogy az esélyek egyenlőtlensége hosszú évtizedeken keresztül meghatározó legyen. Az MSZP-nek, amikor szociálpolitikáról gondolkodik, mindezekkel tisztában kell lennie. Azt is világosan kell hangsúlyozni: a társadalmi problémákra nem úgy akarunk válaszolni, hogy visz- szatérünk 1989-hez, egy meghaladott politikai vagy társadalmi berendezkedéshez. Korszerű és új válaszokat akarunk adni. A szegénység helyenként éhezés is — Többek szerint újra „divatja” lesz a koldustarisznyának. Véleménye szerint van- nak-e valóban koldusszinten élő emberek? — Nehéz erre pontos választ adni, mert minden társadalom más szinten szegény. Amerikában mást jelent a szegénység, mint Magyarországon, megint mást a volt Szovjetunió ázsiai köztársaságaiban. A szegénységet mindig az határozza meg, hogy a társadalom jól élő rétegeihez képest mennyien és milyen mértékben tartoznak a leszakadó rétegekhez. A magyarországi szegénységnek vannak olyan jelenségei, amelyek azt mutatják: nemcsak a gazdagokhoz képest szegények az emberek, hanem a szegénység nálunk helyenként éhezést is jelent, a rezsi- költségek kifizetésének a gondját. Sok esetben le kell mondani az alapvető élelmiszerekről, nem is beszélve a könyvről, a szórakozásról és az üdülésről. Sok olyanról, amiről korábban nem kellett lemondani. Válasz a honnanra — Sokan mondják: az MSZP ellenzéki pártként könnyen ígér... — A Szocialista Párt két okból sem ígér könnyen. Egyrészt ismerjük a gazdasági folyamatokat és a statisztikai adatokat. Pontosan tudjuk, hogy milyen helyzetben van az ország, milyen a lakosság jövedelme. Még a feketegazdaság bevételeit is ideértve. Másrészt azért sem ígérhetünk, mert be akarjuk tartani azokat. Egy olyan párt, amelyiknek esélye van arra, hogy a kormányzás közelébe kerül és ad magára, a választói bizalmára, annak csak olyan programot szabad megfogalmaznia, amelyet végre tud hajtani. Amikor a gazdasági és a szociálpolitikai programot készítettük, az volt a legalapvetőbb feltétel, hogy az finanszírozható legyen. Ezért aki elolvassa a szociális programunkat s megkérdezi, hogy ezt miből finanszírozzuk, annak tudunk válaszolni. Többletforrások — Mire épül a szociális programjuk? — Arra, hogy megáll a gazdaság hihetetlen mértékű visszaesése, a lakosság elszegényedése és a munka- nélküliség sem növekszik tovább. Nem a gazdaságból akarunk többletforrásokat átcsoportosítani, hanem olyan új intézményrendszer, szociális munka- és munkamegosztás szerepel a terveink között, amely valóságos többletforrást jelentene, hiszen az emberek aktivitására és tevékenységére épít. — Köszönjük a beszélgetést. Lengyel János Vidékbarát szociálpolitika Differenciált válságkezelés — Önállósuló önkormányzatok — Somogybán nem működtetjük a szociális válságkezelő programot: ezt a viszonylagosan legsúlyosabb helyzetben levő térségekre összpontosítjuk. Például Észak- és Kelet-Magyarországra — mondta Lakner Zoltán, a Népjóléti Minisztérium Szociális Válságkezelő Programok Irodájának kormánybiztosa a szociális tanács balatonlellei fórumán. — A Dunántúlon csak egy-egy településen — Komlón és Ajkán — él a program, ott ahol a drámaian növekvő munka- nélküliség megkövetelte a hathatós beavatkozást. — Ennek ellenére azt mondom, hogy Somogy mint az ország legelöregedettebb vidéke s mint olyan térség, ahol a lakosság nagy része a válsághelyzetben levő mezőgazdasági termelésből tartja fönn magát, joggal tarthatna igényt a megkülönböztetett szociális ellátásra. — 1990-ben nem volt olyan sajtóorgánum, amely ne arról adott volna számot, hogy totálkáros a mezőgazdaság — felelte Lakner Zoltán. — Aki azt mondja, hogy azóta rosszabodott a helyzet, az hazudik vagy amnéziában szenved. Az egy dolog, hogy az átalakulás, a tulajdonviszonyok megváltozása átmeneti időre a termelés visszaesését eredményezte. De azt is tudni kell, hogy Magyarország agrártermékeinek a piaca rendkívüli módon beszűkült, és a világ is küzd a túltermelési válsággal. — Az érveit nem cáfolom, csak nem tartom elégségesnek. Somogy aprófalvas településeinek legnagyobb hányadában a lakosság közel 60 százaléka nyugdíjaskorú, olyan, aki önmagát sem tudja segítség nélkül ellátni. Ezek a települések kihalófélben vannak, a megtartóerejük — segítség híján — egyre csökken. Ezt én válságként értékelem. — Ezzel teljesen egyetértek, de az infrastruktúra, a szolgáltatások elmaradottsága nem szociálpolitikai kezelőeszközök, hanem a fejlesztés kérdése. Tény, hogy az elmúlt három évben ez annyit fejlődött, mint a megelőző 40 év alatt összesen. — A kisnyugdíjasok nem tudják kifizetni az infrastruktúra szolgáltatásait, és ez már keményen szociálpolitikai probléma. — 1991-92-ben előteremtettünk két és fél milliárd forintot a közüzemi díjak csökkentésére. Ezt az összeget 1993-tól a szociális törvény érvénybe lépésekor beépítettük az önkormányzatok szociális normatívájába. Ezzel országosan 47 százalékkal nőtt a kormányzattól, az önkormányzatoknak átadott szociális támogatások ösz- szege, ami messze meghaladja az inflációt, az igény- növekedést és a terhelést. — De nem jelenti azt, hogy elég... — Abból a szempontból elégnek tűnik, hogy országos átlagot tekintve a kormányzattól átengedett szociálpolitikai pénzeken fölül nem költenek erre a célra az önkormányzatok. Az más kérdés, hogy egyes települések lehetnek kivételek. Föladtuk a korábbi egyenlő elosztás elvét, amely konzerválta az egyenlőtlenséget. Minden önkormányzat differenciáltan, saját szociális terhelése arányában jut ettől az évtől ezekhez a pénzekhez. Ez egy nagyon vidékbarát finanszírozási rendszer, mert főleg a kis és közepes településeken 100, kivételes esetekben 200 százalékos növekedésben valósult meg, szociális hozzájárulás címén. Az önkormányzati szociálpolitika támogatására 1992-ben országosan 16 milliárdot, 1993-ban közel 28 milliárdot biztosítottunk. Ezenkívül csaknem 3 milliárd forint jutott még — az intézményrendszer fenntartásán kívül — az ön- kormányzatokhoz. Ebben Somogy is arányosan részesedett. Várnai Ágnes Kevesebb a beteg az iskolában A kaposvári Madár utcai általános iskolában másfél hete majdnem 70 gyermek lett beteg máról holnapra. A hasonló tünetekkel távolmaradóktól vett laboratóriumi lelet alapján Harsányi Lászlóné, a tisztiorvosi szolgálat városi intézetének járványügyi felügyelője elmondta: se kórokozó baktériumot, se vírust nem mutattak ki a szakemberek. A múlt héten 30-ra csökkent a hiányzók száma, és mindössze két he- patitiszes gyermeket regisztráltak, miután az iskola összes tanulóját és dolgozóját beoltották gamma globulinnal. A városban csak szórványos hepatitiszmegbetegedést észleltek; októberben hatot regisztráltak; az egész évi megbetegedettek száma 64 volt s ez nem mondható rendkívülinek. Tanácsadás fiataloknak Fiatalokat segítő ingyenes tanácsadó szolgálat indult a Pszichoanalitikus Gyermek-és Serdülőterápiás Intézetben. A különböző problémákkal jelentkező fiatalok négyszemközt beszélgethetnek az intézetben dolgozó pszichológusokkal. A szakemberek a londoni Tavistock klinika serdülő részlegén már évek óta alkalmazott rövid pszichoterápiás konzultációs módszert alkalmazzák. Az intézet szakemberei vállaják pszichológusok képzését is, így majd szélesebb körben használhatják az angliai módszert. A tinédzserügyelet száma — 137-1707 — bármikor hívható. Új diagnosztikai és dializálóközpont Az ország legkorszerűbb egészségügyi központját a szegedi Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem új klinikáján avatták föl. A diagnosztikai központot az izraeli Elbit elektronikai cég 500 millió forintos beruházásával alakították ki. Az új létesítmény világszínvonalú gépei — a mágneses rezonancia készülék, a computer tomográf, a csontsűrűség—, valamint a véráramlásmérő — 5 millió dollár értékűek. Ugyanott adták át az ugyancsak csúcs- technikát képviselő, izra- eli-amerikak beruházással kialakított dializáló központot. Gyermekfogászat a megelőzésért A népjóléti és a művelődési minisztérium 1992. évi közös közleménye rendelkezik a gyerekek iskolafogászati ellátásáról. Ez előírja az iskolások kötelező fogorvosi viszgálatát, a fluoros kezelést és ha kell, a fogorvosi kezelést is. Erre azért is nagy szükség van, mert a magyar gyermekek fogai rosszak, az európai rangsorban a 29. helyen állunk e téren. Amerikai és izraeli fogorvosok, a gyakorló orvosok segítségével most féléves prevenciós programot indítanak négy magyarországi iskolában. A szakemberek véleménye szerint ez a program 50 százalékos javulást eredményezhet. Akupunktúrás orvosok köre Nyolcadik kongresszusát tartotta a balatonfüredi Annabella szállóban a Magyar Akapunktórás Orvosok Társasága. Elhangzott: az ártalmatlan és mellékhatás nélküli akupunktúrás kezelések hazai meghonosítását a Népjóléti Minisztérium minden erejével támogatja.
