Somogyi Hírlap, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-26 / 249. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASÁG 1993. október 26., kedd Újból módosítják a szövetkezeti törvényt? Egy vita — több szemszögből 53 ló az ország minden részéről Teljesítményvizsgálat a minőségjavításért (Fotó: Török Anett) Kárpótlási jegyek a tőzsdén A kárpótlási jegyek tőzsdei forgalma október harmadik hetében mintegy negyvenöt- millió forinttal haladta meg az előző hetit. Százkilenc üzlet­kötésben mintegy 137 millió forintot ért el az adásvételek összege. Különösen kiugró, sikeres üzletmenet volt az ün­nep előtti október 22-i tőzsde­nap. Ekkor a brókercégek 52 üzletkötésben közel 58 millió forintos forgalmat realizáltak. A jegyek tőzsdei átlagára egy nap leesett 581 forint­ra, a többi napon azonban 590 forint körül alakult. Mindössze három ingatlan kelt el Mindössze három objektu­mot vettek meg a Kincstári Vagyonkezelő Szervezet hét­fői árverésén, amelyen több mint tíz volt szovjet katonai ob­jektum megvásárlására lehe­tett licitálni — jelentette be tegnap a KVSZ. Az árverésen csupán egyetlen olyan objek­tum akadt, amelyikért valóban licitáltak a vásárlók: a vá­mosszabadi telephely és gá­tőrház. Ennek eredménye a li­citárban is megmutatkozott: az 1,15 millió forint kikiáltási árú ingatlant végül 1,7 millió forintért vitte el a nyertes. Rt-vé alakuló gazdaság Részvéntársasággá alakul­hat a Kiskunsági Erdő- és Fa- feldolgozó Gazdaság — erről döntött tegnap az Állami Va­gyonkezelő Részvénytársa­ság ügyvezetése. A kecske­méti székhelyű, államigazga­tási irányítás alatt álló, pénz­ügyileg kiegyensúlyozott gaz­daság erdőterülete 64 ezer 717 hektár, a jegyzett tőkéje 454 millió 670 ezer forint. Az átalakulás után a társaság új neve: Kiskunsági Erdészeti és Faipari Részvénytársaság. Konjunktúra­jelentés hanyatlást jósol A Kopint-Datorg helyzete­lemzése és prognózisa szerint a magyar gazdaságban az idén folytatódik a hanyatlás: 2-4 százalékkal csökken a GDP, az ipar teljesítményének 2 százalékos emelkedése ugyanis nem ellensúlyozza az agrártermelés visszaesését. A Kopint-Datorg Rt tegnapi saj­tótájékoztatóján Köves And­rás, a konjunktúrajelentés szerkesztője elmondta: a kuta­tócsoport megállapítása sze­rint az idei visszaesés legfőbb oka az export drámai hanyat­lása. A kivitel 8-8,5 milliárd dollár körül valószínűsíthető, és 2-2,5 milliárd dollár ér­tékű deficittel kell számolni. Csarnokot avattak a porcelángyárban Jelentős előrelépést jelent a 28 éves Alföldi Porcelángyár Rt életében a tegnap átadott 5 ezer négyzetméteres új üzemcsarnok. A hódmezővá­sárhelyi gyár két éve alakult rt-vé, majd tavaly a német Vil- leroy and Boch AG többségi tulajdonosi részvételével ve­gyesvállalat lett. A német tu­lajdonos a porcelángyár meg­vásárlásakor garanciát vállalt a minőségjavításhoz, a ter­mékfejlesztéshez és az érté­kesítéshez szükséges ismere­tek átadására. ígéretet tett arra is: négy esztendő alatt összesen egymilliárd forintot költ a technológia korsze­rűsítésére és beruházásokra. Az elmúlt hónapokban többféle elképzelés látott napvilágot a szövetkezeti törvény módosítását ille­tően. Az egyik álláspont szerint sem egyénileg, sem csoportosan nem szabad megengedni a további ki- és leválásokat. Ezek a leválások ugyanis veszélyeztetnék a szövetke­zetek folyamatos működését. A másik álláspont szerint vi­szont lehetővé kellene tenni a távozást mindazok számára, akik nem kívánnak egy olyan szövetkezetnek a tagjai lenni, amely napról napra éli fel a vagyonát. Zsíros Géza elképzelése szerint a szövetkezetből ki­lépő tagok és örökösei kikér­hetnék természetben is a szö­vetkezeti vagyonból az őket megillető üzletrészüket, de ezzel az indítvánnyal nem azonosítja magát a parlament mezőgazdasági bizottsága sem. Az ő álláspontja ugyanis az, hogy a már átalakult sző­A Budapesti Értéktőzsde összes forgalma az év első ki­lenc hónapjában meghaladta a 129 milliárd forintot, amely éves szintre átszámolva az 1992-es év értéktőzsdei for­galmának több mint ötszö­röse, Ez derül ki az érték­tőzsde titkársága által készí­tett összegzésből. A részvények aránya az összpiaci forgalomban a múlt hónapban némileg vissza­esett: 10 százalékra mérsék­lődött, viszont szinte vala­mennyi részvény ára emelke­dett a hónap folyamán. Né­hány vállalati papír esetében a növekedés mértéke megha­ladta a 100-200 százalékot is (a Hungagent és a Novotrade részvények esetében). Bár ezek a részvények nem sze­repelnek a tőzsde ideiglenes, nem hivatalos indexének ko­sarában, az index értéke így is 8 százalékkal emelkedett, és a hónap végén 1092,85 pontot értei. Az Állami Értékpapír Fel­ügyelet engedélyével működő brókercégek által augusztusra bejelentett forgalmi adatok alapján az értékpapírpiaci üz­Valutaárfolyamok (Az MNB árfolyama október 25-én) Pénznem Vételi Eladási árfolyam 1 egységre forintban Angol font 145,14 147,94 Ausztrál dollár 65,42 66,66 Belga frank (100) 269,72 274,38 Dán korona 14,56 14,82 Finn márka 16,94 17,34 Francia frank 16,77 17,05 Görög dra. (100) 40,38 41,22 Holland forint 52,20 53,06 ír font 137,87 140,47 Japán yen (100) 90,53 91,73 Kanadai dollár 75,10 76,50 Kuvaiti dinár 327,51 333,01 Német márka 58,63 59,59 Norvég korona 13,45 13,69 Olasz líra (1000) 60,76 62,04 ATS (100) 833,17 846,77 Portugál esc. (100) 56,60 57,70 Spanyol pes. (100) 73,06 74,58 Svájci frank 66,47 67,55 Svéd korona 12,14 12,40 USA-dollár 98,00 99,56 ECU (Közös Piac) 111,92 113,88 vetkezetből csak önálló szö­vetkezet vagy társaság alapí­tásának szándékával lehes­sen leválni legfeljebb a va­gyon 10 százaléka, de maxi­mum 10 millió forint mérté­kéig. A parlamenti kulisszák mö­gött folyó vitában az ellenzék csak abban az esetben haj­landó támogatni a szövetke­zeti törvény módosítását, ha az nem veszélyezteti tovább a már megalakult szövetkezetek működőképességét és csak életképes egységek kiválását illetve fennmaradását engedi. Ezzel együtt a szövetkezeti törvény módosítása napiren­den van. A szaktárca vélemé­nye szerint, akik meg akarják tartani az adott nagyüzemi szervezeti formát, azok a ma­guk választása szerint gaz­dálkodjanak, de a távozni szándékozók számára is meg kell adni a szövetkezetből tör­ténő kilépés jogát. A kormányzati elképzelések között a leválás helyett a szét­válás könnyítése és a szövet­letkötéseknek már 45 száza­léka a tőzsdén zajlott le, ez az arány valószínűleg szeptem­berben is így alakult. A tőzsde értékpapírok kíná­lata szeptemberben a Tallér Értékpapír Befektetési Alap jegyeivel (733,4 millió forintnyi értékben), a 180 napos lejá­ratú diszkont kincstárjegy idén kibocsátott Vili. sorozatával (12,9 milliárd forinttal), vala­mint a hónap végén a kárpót­lási jegyek F sorozatával (10 milliárd forint értékben) bővült. Szeptember közepétől lehet üzleteket kötni a tőzsdén két részvénytársaság alap­tőke-emelésből származó részvényeire is: a Fotex Rt. 135 millió forintos ilyen rész­vénycsomagjára, illetve a Styl Rt. 35 millió forint összegű, alaptőkeemelésből adódó újabb részvénypakettjére. A hónap folyamán lejárt a 360 napos diszkont kincstár- jegy tavaly kibocsátott II. so­rozata. Szeptember végén így a tőzsdére bevezetett érték­papírok össznévértéke 417 milliárd forintot, piaci összér­téke pedig 445 milliárd forintot tett ki. Rekordmértékben, 13,4 milliárd forinttal növekedett a múlt hónapban a lakossági devizaszámlák értéke, amely így elérte a 2 milliárd dollárt. A Magyar Nemzeti Bankban elmondták: a múlt havi emel­kedésből 8,3 milliárd forint a szeptember végi 4,5 száza­lékos leértékelés következ­ménye, a tiszta növekedés így 5,1 milliárd forint. Szep­tember 30-án összesen 197,2 milliárd forint volt a la­kossági devizaszámlák ér­kezeti törvény ésszerűsítését jelentő több technikai módosí­tás szerepel. így például a kormány szerint változtatni kellene a szövetkezeti alap­szabályok tartalmán, a köz­gyűlések hatáskörérén, a kívülállók szavazati jogán. Másként kellene szabályozni a határozatképességre, a szo­lidaritási alap működésére, a tisztségviselők összeférhetet­lenségére, a szövetkezeti gazdálkodásra és az adózott eredmény elosztására vonat­kozó előírásokat. A szétválás ügyében a tagok egyszerű szavazattöbbsége, az 5o szá­zalék plusz 1 szavazat is ele­gendő lenne. így lehetővé válna kisebb méretű szövet­kezetek kialakulása és akár egy öttagú csoport kiválása is. A szétválás vagyonmegosz­tási szabályait a kétharmados szavazati többség helyett a tagok egyszerű szótöbbségén alapuló, ill. vagyonarányos szavazathoz kötnék, ha a par­lament is magáévá teszi a kormány álláspontját, (újvári) Garantált ár és hatása a sertéspiacon A sertéspiacon már érezteti jótékony hatását a garantált árak bevezetése, ugyanis az ál­lomány eddigi folyamatos csök­kenése most lassulni, vagyis a tenyésztők bíznak a stabilizá­lódó piacban — jelentette ki Ri­eger László, az Agrárrendtar­tási Hivatal elnöke, a részpiaci szabályozás hatását elemezve. A Földművelésügyi Miniszté­rium szakembere elmondta: az „R” minőségért fizetendő 82 fo­rintos garantált árat a termelők érdekvédelmi szervezetei ugyan alacsonynak tartják, ám ez lényegesen magasabb, mint az idei legalacsonyabb sza­badpiaci ár, amely 60 forint kö­rül mozgott. Emellett azt is fi­gyelembe kell venni, hogy a 82 forintos kilogrammonkénti árga­rancia a szabadpiacon további 15-20 forinttal magasabb árak­hoz vezet. Ezért a tenyésztők­nek várhatóan jövőre már meg­éri a sertéshízlalás. Az Agrárrendtartási Hivatal szerint: a garantált ár beveze­tésének további előnye lehet még, hogy a fogyasztók kiszá­míthatóbb árakkal találkozhat­nak a boltokban. A hivatalban ugyanis úgy dolgozták ki a sza­bályozás rendszerét, hogy az ne avatkozzon bele a tényleges piaci folyamatokba, ám fo­gyasztói árnövelő hatása se le­gyen. téke. A múlt hónapban a be­fizetés 49,2 milliárd, a kifize­tés 35,8 milliárd forintot tett ki — a konverziókkal együtt. Az idén január elseje és szeptember harmaincadika között majdnem ötvenmilliárd forinttal nőtt a lakossági devizaszámlák értéke, az emelkedés mintegy fele a fo­rintleértékelések következ­ménye. A növekedés — dollárban számolva — kilenc hónap alatt mintegy kétszázmillió. Küllemi bírálattal kezdődött az a kanca-teljesítményvizs­gálat, amelyet a PATE állatte­nyésztési karának fedett lo­vardájában szervezett a Ma­gyar Sportlótenyésztő Orszá­gos Egyesület és a Lovasaka­démia. Vasárnap délelőtt sza- badonugró-vizsga, majd a lo­vaglás következett. Mint azt Komjáthy Györgytől, a Lovas­akadémia osztályvezetőjétől megtudtuk itt a lovak ugróké­pességét, stílusát értékelték. Az állatokat egy ugrófolyo­sóba vezették ahol önállóan, lovas nélkül kellet az akádá- lyokat leküzdeni. A teljesít­ményt Rainer Kiel verdeni bí­ráló értékelte, a lovagláskor azonban a meghívott tesztlo­vasok is pontozták az álltaluk megült állatokat. Mind az öt sportoló a díjugrató illetve a díjlovagló válogatott tagja. — Miért van szükség az ilyen vizsgálatokra?—kérdez­tük dr. Németh Csabát a Ma­gyar Lovasszövetség alelnö- két. — Magyarországon a lóte­nyésztés a nagybirtokokra alapult, a háború után nagy­üzemekre. A változások során sok nagygazdaság ment tönkre, és a lóállomány nagy­része magánkézbe került. Régebben a minősítésre és a tenyésztés koordinálására a központi irányítás volt jel­lemző. A megváltozott körül­ményekhez alkalmazkodni kellet, hogy a kistenyésztők is objektív képet kapjanak a munkájukról. — Jelenleg mintegy hatszáz kanca van a sportlótenyész­tésben — mondta Prutkay Zol­tán a Sportlótenyésztő Egye­sület ügyvezetője. Azt szeret­nénk elérni, hogy az évek so­rán minden állatról teljes képet kapjunk, így rendelkezé­sünkre áll majd a szükséges információ a sikeres tenyész­téshez. Ma az ötvenhárom kanca egy életre szóló elit, első—, másod—, vagy har­madosztályú minősítést kap külleme és teljesítménye alap­ján. Rainer Kiel bíráló Verdenből érkezett. Mint elmondta a szervezéssel és a körülmé­nyekkel maximálisan elége­dett, a Lovasakadémia szín­vonala bármely hasonló euró­pai létesítménnyel felveszi a versenyt. Véleménye szerint a magyar lovak minősége igen széles skálán mozog. A kül­lemi bírálat után viszont meg­lepően jól szerepeltek az ug­rásban. — Mikor lesz Magyaror­szágnak olyan lóállománya mint Németországnak? — Mi ezt a módszert már negyven éve alkalmazzuk, így jutottunk el a mai szintre. Biz­tos vagyok abban, hogy a ma­gyar tenyésztőknek nem lesz ilyen hosszú időre szüksége. Stelly Zsolt Az államkötvények vételi és eladási árfolyamai 1993. október 25. nettó vételi nettó eladási felh. kamat eladási árf.-hoz kötv. árfolyam % árfolyam % % 1993.10.08. tartozó hozam % 1994/A 98,00 98,60 17,12 1994/B 97,30 97,90 14,91 19,50 1995/A 93,53 94,13 0,88 19,44 1995/B 93,65 94,25 19,96 19,30 1995/C 97,01 97,61 12,75 19,50 1995/F 95,75 96,35 5,36 19,50 1995/G 99,12 99,72 4,06 19,50 1995/H 99,22 99,82 2,40 19,50 1996/A 94,36 94,96 13,61 18,65 1996/B 96,08 96,68 13,23 19,29 1996/C 96,02 96,62 12,32 19,27 1996/F 95,95 96,55 7,72 19,13 1997/C 94,09 94,69 11,74 18,48 1998/A 99,50 100,10 10,90 Az államkötvényeket bruttó árfolyamon forgalmazzuk, bruttó árfolyam = nettó árfolyam + az esedékesség napjáig felhalmo­zott kamat. A megjelölt árfolyamok az 1994/A kötvény esetében max. 1 millió Ft névértékű kötvény vételére, illetve 1 millió Ft névértékű kötvény eladására jelentenek kötelezettséget. A többi államkötvénynél a vételi li­mit 1 millió Ft, az eladási limit 3 millió Ft. Az államkötvényeket az MNB Somogy megyei Igazgatóság forgalmazza (7400 Kaposvár, Széchenyi tér 4., telefon: 82/419-411, telefax 82/412-959), ahol részletes információt nyújtanak az érdeklődőknek. A Budapesti Értéktőzsde forgalma Emelkedő részvényárak 445 milliárd forint a piaci összérték Hatott rá a forintleértékelés 200 millió dollárral több a devizaszámlán

Next

/
Thumbnails
Contents