Somogyi Hírlap, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-01 / 229. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASÁG 1993. október 1., péntek Korszerűsítik a Álláslehetőség közhasznú munkával A Kermi a vámeljárás változásairól Soproni GYSEV- pályaudvart A munkálatok félidejéhez érkeztek a Soproni GYSEV- pályaudvar korszerűsítésé­nek. Az egy éve tartó fejlesz­tést osztrák állami pénzből va­lósítja meg az osztrák-ma­gyar érdekeltségű Győr-Sop- ron-Ebenfurti Vasút Rt. A 130 millió schillinges beruházás keretében a személypályaud­varon új peronokat építenek, nemzetközi várótermet emel­nek és modern információs rendszert telepítenek. T elepülésszövetség szemétgyűjtésre Szemétgyűjtésre és a hasznosítható hulladék feldol­gozására szövetkezik tizenki­lenc Dunaújváros környéki te­lepülés. Az elképzelések sze­rint egy németországi hulla­dékgyűjtő- és hasznosító cég­gel közös kft-t alapítva kezdik meg a szelektív szemétgyűj­tést. Portugál cég Budapesten A portugál Marconi Távköz­lési Vállalat kelet-közép-eu- rópai hatáskörű irodát nyitott Budapesten. A Marconi azzal a stratégiai céllal jelent meg a térségben, hogy együttműköd­jék a magyarországi és a többi kelet-közép-európai ország szolgáltató vállalataival, és bekapcsolódjék a nemzeti távközlési társaságok privati­zálásába. Portugál részről ki­emelten kezelik Magyaror­szágot a régióban. Ennek tu­lajdonítható, hogy a lisszaboni kormány két hitelcsomagot hagyott jóvá a portugál-ma­gyar kereskedelmi kapcsola­tok előmozdítására. Az erről szóló egyezményt Budapes­ten írják alá novemberben. Keleti piacon a nagykőrösi konzerv A volt szovjet piac elvesz­tése igen érzékenyen érintette a Nagykőrösi Konzervgyárat, amely termékeinek nagyobb hányadát keleti szomszé­dunkhoz szállította. Úgy szer­vezik a kereskedelmi ügylete­ket, hogy az orosz bútort, sze­net, fát vagy más nyersanya­got vásároló magyar cégek ál­tal kifizetett forint egy részén az orosz vállalatok nagykőrösi uborka, őszibarack, körte dzsemet, konzervet vesznek. Kedvezmények taxaméterre 1994. január 1-jétől bővül azoknak a vállalkozásoknak a köre, amelyeket taxaméter, il­letve pénztárgép használatára köteleznek. A kötelezettséget teljesítők azonban bizonyos feltételek mellett 20-50 ezer forint kedvezményben része­sülhetnek. Jövő év január 1- jétől kizárólag taxaméterrel rendelkező személytaxik köz­lekedhetnek majd. A kereske­delem területén a kiskereske­delmi üzletek közül az ipar­cikk-kereskedelem üzletkö­rébe sorolt boltok - a vas-, műszaki, üvegáru-, jármű- és gépüzletek, valamint az elekt­ronikai termékeket árusítók - kerültek ebbe a körbe. A ven­déglátóipari szolgáltatást nyújtó egységek közül pedig az italboltokra, a borozókra, a borkimérésekre, a drinkbá­rokra és a kocsmákra vonat­kozik majd január 1-jétől a pénztárgép-használat kötele­zettsége. Húszezer munkanélküli vár megoldást a megyében (Folytatás az 1. oldalról) A megyében Marcali és Csurgó térségében található a legtöbb közhasznú munkás, míg Kaposváron és Siófokon elhanyagolható a számuk. A munkások támogatására a törvény a foglalkoztatásból eredő közvetlen költségek leg­feljebb 70 százalékának meg­térítését engedi. Az idén a költségek 63 százalékát vál­lalta át a munkaügyi központ. A munkaügyi tanács 1993-ra 107 millió forintot hagyott jóvá e célra. Egyébként minél nagyobb részarányt vállalnak át a mun­káltatók, annál több közhasznú foglalkoztatást lehet megol­dani. Az önkormányzatok ré­széről azonban felmerült, hogy a fennmaradó 37 százaléknál is többet magukra vállalnak. Ezért a munkaügyi tanács ülé­sén az a kompromisszumos megoldás született, hogy a fog­lalkoztatottak bér és tb-járulé- kának 35-70 százalékát bizto­sítják a foglalkoztatási alap terhére, a kvalifikáltabb mun­kakörökben — így az egész­ségügyben, szociális és kultu­rális területen — közhasznú munkát végzők bérköltségének pedig a 70 százalékát. Az 1994 évi — vitában megfogalmazot­tak alapján készült — pályázati felhívást közhasznú munkások foglalkoztatására október vé­gén teszik közzé. A munkaügyi tanács tájékoz­tatást kapott a decentralizált foglalkoztatási alap felhaszná­lásáról is. 275 millió forintot fordíthatott az idén aktív esz­közökre a hivatal, pótlólag kap­tak még tízmillió forintot, amelyből olyan tanfolyamokat indítanak, amelyekre nagy a túljelentkezés. Az átképzések közül a számítástechnika és külkereskedelem szakterületei kedveltek, amelyhez nyelvi képzés is tartozik. A foglalkoztatási alapból leg­többet a közhasznú munkára fordítottak, az átképzésekre 105 millió forint jutott, míg munkahelyteremtésre 33 millió forintot használtak fel. Aktív eszközt egyébként a regisztrált munkanélküliek 15 százaléka tud igénybe venni, ezt az arányt a munkaügyi központ jövőre szeretné 20 százalékra felvinni. A szeptemberi munkaerőpi­aci helyzettel kapcsolatban elr hangzott: közel 20 000 a re­gisztrált munkanélküliek száma szeptember végén, 11 500-an részesülnek ellátás­ban. A nyári szezon elmúltával várt jelentős emelkedés eddig elmaradt, ám októberben vár­hatóan megnő a munkanélkü­liek száma. Az üres álláshelyek 70 százalékát sikerült betöl­teni, még 410 álláshelyre vár­nak jelentkezőket. A munka­nélküliségi ráta 11,5 százalék, a legtöbben Barcs, Csurgó és Tab, legkevesebben Siófok és Boglár térségében vannak ál­lás nélkül... Tóth Kriszta Csökken a lakásépítési kedv Somogybán is — A lakások, családiházak építésének kedve Somogy me­gyében is jól érzékelhetően visszaesett — mondta Botkáné Horváth Zsuzsa, a Központi Statisztikai Hivatal Somogy Megyei Igazgatóságának sta­tisztikai főtanácsosa. — A sta­tisztika készítésénél és az elemzésénél fontos azt is tudni, hogy különbség van a kiadott lakásépítési engedélyek száma illetve az épített lakások száma között. Az első félév végéig ki­adott lakásépítési engedélyek száma is csökkent. Az első és második negyedévben az en­gedélyek száma a megyében összesen háromszáznegyven­hét volt. Kaposváron hetveny- nyolc, a községekben százöt­ven engedélyt írtak alá ebben az időszakban. Érdekes az is, hogy januártól és március végéig kétszázti­zenhárom, a második negyed­évben viszont már csak száz­harmincnégy kérelem érkezett a hivatalhoz. A lakások több mint hetven százalékát építet­ték magánerőből. Az idén elkészült otthonok többsége három vagy több szobás, átlag alapterületük ki­lencvenhat négyzetméter, s volt olyan is amelyet dupla komforttal (két fürdőszoba) lát­tak el. A fűtési rendszerben is megjelentek az újdonságok: az etázsfűtés került előtérbe a he­lyiségfűtéssel szemben. Az épí­tési engedélyek számának csökkenését már 1991-től lehet érzékelni. Ezalatt a telek és építőanyag árak erőteljes nö­vekedésnek indultak. Ennek az egyenes következménye, hogy meredeken íveltek a lakások négyzetméterenkénti ára is. Megyénkben 1985-ben 2422, 1986-ban 1714, 1991-ben 1112, míg tavaly 867 új lakás készült el. Az országos adatok szintén a megyei viszonyokat tükrözik. Magyarországon 1991-ben 33 ezer 164, tavaly 25 ezer 807 lakást építettek. A legtöbb Pest megyében, a legkevesebb Nógrádban készült. Somogyé- hoz hasonló Heves és Baranya megye helyzete is. (Harsányi) Importáru mától csak minőségi bizonyítvánnyal Szükség esetén 24 óra alatt is kiadják az engedélyt A Kereskedelmi Minőségellenőrző' Intézet felkészült a mától életbe lépő rendelet végrehajtására, amelynek értel­mében a gyártó, az importőr köteles a forgalomba hozatal előtt valamennyi olyan terméket minőség szempontjából megvizsgálni, amelyet belföldön kívánnak árusítani. Október 1-jétől a vám­szervek kérni fogják a Kermi előzetes minőségvizsgálat alapján kiállított egyoldalas szakvéleményét. Ez egy nyomdai úton előállított irat, amelyet speciálisan erre a célra készíttetett, vízjeles formanyomtatványon adnak ki. Az intézet a forgalomba- hozatali engedélyt a gyártó, illetve az importőr írásbeli kérelmére állítja ki. Ha olyan termékről van szó, amelyet a Kermi korábban már meg­vizsgált, a kérelemnek tar­talmaznia kell a vizsgálatot kérő nevét és címét, a ter­mék nevét, annak azonosító adatait, ipari termékjegyzék számát, a gyártó nevét, a Kermi korábbi szakvélemé­nyének iktatószámát, to­vábbá más vizsgálóintéze­tek kötelező vizsgálatának — dokumentumának — számát. A kérelemhez csatolni kell a Kermi-szakvélemény má­solatát és a más magyar in­tézetek vizsgálatáról kiadott dokumentumot. Az eljárás költségét előre kell leróni postai átutalási utalványon. Az összeg 600-tól 1000 fo­rintig terjed. Amennyiben a terméket a Kermi forgalomba hozatal előtt még nem vizsgálta, te­hát új árucikkről van szó, ak­kor akárcsak eddig, a kérel­mezőnek a vizsgálathoz szükséges mennyiségű min­tát és annak dokumentáció­ját kell elküldenie, és mellé­kelni kell a szükséges azo­nosító adatokat. Az Európá­ban elismert külföldi tanúsít­ványok és egyéb hiteles do­kumentumok a szakvéle­mény kiadását elősegíthetik és gyorsíthatják. A szakvé­lemény csak az intézet ere­deti bélyegzőlenyomatával érvényes. Az okmányt a Kermi nem adja ki, ha az előzetes vizsgálatra bemuta­tott termékek, vagy azok do­kumentációja nem megfe­lelő. Ez esetben az intézet előzetes szakvéleményt ad, amelyben a forgalomba ho­zatal feltételeit rögzíti. A Kerminél azt is elmond­ták: máris akadtak, akik jó üzletet szimatoltak, s felaján­lották szolgáltatásaikat a tá­jékozatlan, vagy időhiánnyal küszködő kereskedőknek a vámeljárással kapcsolatos adminisztráció lebonyolítá­sában. Az intézethez például eljutott az EXIMP Kft. szóró­lapja, amelyben felajánlja, hogy a cég soron kívül vál­lalja az import áruk minősé­gellenőrzésének ügyintézé­sét. Az „előrelátó” társaság a tájékoztató hátoldalára nyomtatta azt a megbízást, amelyen az importáló cég megrendeli szolgáltatásukat. A Kermi szakemberei úgy vélik, hogy nincs szükség ilyesfajta segítségre, hiszen szükség esetén akár 24 óra alatt is ki tudják adni az en­gedélyeket. llj minőség! Most: akció 50 napos kampányra számítanak Befejezés előtt a burgonyaszedés Csendes esőket, szelíd nap­fényt hozott szeptember vége, a földművelők egy részének örömet, más részének gondo­kat okozva. A napfény segít a szüretelőknek, az eső hátrál­tatja a szántóföldi növények betakarítását. Csaknem hu­szonegy és félezer hektáron termett az idén napraforgó Somogybán, a termés betaka­rítása lassan a végefelé tart. Az elmúlt két év során bizo­nyos mértékig nőtt ennek a fontos olajos növénynek a ve­tésterülete, termésátlaga vi­szont változatlan, hektáronként várhatóan 1,9 tonna körül ala­kul. A korábban az ország má­sodik legnagyobb burgonya- termelő megyéjeként számon- tartott Somogybán az idén vi­szonylag kis területen, háro­mezerötszáz hektáron termel­ték ezt az alapvető élelemnö­vényt és sajnos meglehetősen gyenge eredménnyel. A ma­gángazdálkodók, a nagyüze­mek is lassan a végefelé jár­nak a betakarításnak, s a becs­lések szerint alig éri el a tizen­hat tonnát a hektáronkénti ter­més. Hasonlóak a kezdeti ta­pasztalatok a nem egészen hetvenhatezer hektáron ter­melt kukoricánál is. A gazdál­kodók éppen csak „belekóstol­tak” a betakarításba, a szárí­tással járó költségek elkerü­lése érdekében mindenki az őszi napfény „ingyenes segít­ségére” vár. A szakemberek egymás között is vitatkoznak, de a legoptimistább becslések sem haladják túl a hektáron­ként 4,5-5 tonnás átlagot. Aszály, aszály, aszály — hal­lani itt is, ott is elsőként az indo kok sorában. Ez a magyará­zata annak is, hogy a cukor­(Fotó: Kovács Tibor) gyár a korábbi évek 90-100 napos kampányával szemben az idén mindössze ötven na­pos kampányra számít. A gyár körzetében a korábbinál ki­sebb, alig több, mint hárome- zerhatszáz hektáron termett cukorrépa és igencsak gyenge, hektáronként 30 tonna körüli terméskilátások­kal kezdődhet október ötödi­kén a feldolgozás. V. M. 4 í r-

Next

/
Thumbnails
Contents