Somogyi Hírlap, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)
1993-10-25 / 248. szám
1993. október 25., hétfő SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 Új polgármester Nemesdéden Három jelölt közül kiemelkedő szavazattöbbséggel Büki László nemesdédi lakost, a Böhönyei Állami Gazdaság közgazdasági igazgatóhelyettesét választották tiszteletdíjas polgármesterüknek Nemesdéd lakosai. Az érvényes 350 voks- ból az új polgármester 298-at kapott. A községben a múlt heti időközi választásokon 52 százalékos volt a részvételi arány. Marcali zenészek Künzelsauban Künzelsauba utazott a hét végén a marcali zeneiskola küldöttsége németországi testvérvárosa zeneiskolájának meghívására. Dr. Völgyi Zoltánná igazgató vezetésével 30 növendék és 11 felnőtt vállalkozott a hosszú útra, hogy különböző hangszereken bemutassák tudásukat, felkészültségüket. A fellépések mellett a magyar vendégek kirándulnak Künzelsau környékére is. A szenyéri diákok tízóraija A szenyéri önkormányzat ebben a tanévben is támogatta az iskolásokat: megvásárolta az alsó tagozatos és a Böhö- nyére járó felső tagozatos tanulóknak a tankönyv- és a füzetcsomagot. A helyben tanulók tízórait kapnak, az óvodások és a felsős tanulók autóbusz- bérletét, egésznapi étkezési és napköziotthoni ellátását az ön- kormányzat fizeti. A középfokú intézetekben tanulóknak 4 ezer forintos támogatást adott az idén az iskolai tanévkezdéskor. Irodalmi est Katkó Istvánnal Első ősz irodalmi estjét rendezte meg a Berzsenyi Dániel Városi Könyvtár a múlt héten Marcaliban. Az est vendége Katkó István író volt, aki a szép számú érdeklődővel folytatott kötetlen beszélgetésen irodalmi munkásságáról és terveiről is beszélt. Ez alkalommal az író dedikálta is könyveit. Költségvetési koncepció Lengyeltótiban az önkormányzat képviselő-testületének október 21-i ülésén vitatták meg az érintettek az idei gazdálkodási mérleget, valamint az 1994-es év költségvetési koncepcióját. Szó volt a családorvosi ellátás helyi tapasztalatairól és az egészségügyi fejlesztésekről is. A marcali tévé mai műsora 18.45: Képújság. 19.00: Hétfő esti hírmagazin. Benne: Nemzeti ünnep — megemlékezés Marcaliban — Ülésezett az önkormányzat — 100 éves a vasút Marcaliban — Munka- nélküliség 1993. őszintén — helyzetkép. 20.00: Tv-mozi: Tex, a mélység ura (olasz kalandfilm, 94 perc) Tulajdonosváltás a marcali malomban Bírta pénzzel a Tekla A Tekla tulajdona lett, és tovább őröl a marcali malom (Fotó. Török Anett) Kicsit groteszk, de igaz kép a tóti tanodáról Lakodalom van a mi sulinkban Beszélgethetünk-e a marcali malom megvásárlásáról? — ezzel a kérdéssel kopogtattunk be a tapsonyi Rákóczi mezőgazdasági szövetkezet elnökéhez. — Nyugodtan, mivel nem tabu — hangzott Németh Gábor válasza. — A legszabályosabb körülmények között vásárolta meg a Tekla, szövetkezetünk festékgyártó és szolgáltató kft-je. Marcaliban a malom privatizációjában érdekeltek — az esztendőkig Oláh István vezetésével ott dolgozók — nem egészen így gondolják. Úgy érzik: őket illette „saját” malmuk magvásárlásának joga, s ehhez az alaptőkéjük, banki garanciákkal biztosítva lett volna. Sok huzavona után végül is „elhalászták” a malmot az orruk elől. Minden volt ez — mondták —, csak nem fair eljárás. — Már a múlt év júniusában elhatároztuk a decentralizált privatizációra meghirdetett marcali malom megvásárlását — mondta Németh Gábor. — Amikor pedig elérkezett az ideje, annak rendje és módja szerint megpályázták, s a pályázati feltételeknek mindenben megfeleltek. A végső mérlegelésnél pedig — mint minden üzletben — a pénz döntött. — Nemcsak a marcali malmot vettük meg — mondta a tapsonyi szövetkezet elnöke —, hanem a községünkben működő keverőüzemet is. Szükségünk van rá, így komplett gabonafeldolgozási és tárolási lehetőséghez jutottunk, s ez további gazdálkodásuk szempontjából a legkevésbé sem közömbös. Ami pedig a marcali malom dolgozói szempontjából ugyancsak fontos: mindazok, akik akarták, továbbra is dolgozhatnak. S nemcsak azért, mert ez az előírás, hanem ha úgy tetszik, a humánum jegyében is. A döntő azonban a gazdaságosság és az ésszerűség. A marcali malom 18 dolgozója közül 14 most is a malomban dolgozik. A malom jelenlegi forgóeszköz-igénye mintegy 75 millió forint. Az új tulajdonos szerint nincs az a bank, amely ezt bárkinek is megadná. Ehhez egy nagyon jól működő üzem kell, hogy biztosítsa a hátteret, s a Tekla ilyen. Mire október beköszöntött, a forgalma meghaladta a 80 millió forintot. A marcali malom tehát tovább őröl. S bár a nyeresége most még minimális, a jövőben komoly szerephez jut a szövetkezetben és a város- környék lisztellátásában. S Tapsonyban ezt tartják lényegesnek. Kun G. Tibor Kívülről nézve jóformán semmiben sem különbözik a városnak ifjú, de településként már tekintélyes kort megért Lengyeltóti iskolája a többi, hasonló adottságú, arculatú • oktatási intézményektől. Pedig igencsak jelentős szerepkört kell betöltenie — tudtuk meg Marián József igazgatótól —; ez a városka egyetlen iskolája, ahol az elsőtől a nyolcadik osztályig két „párhuzamos” és egy kisegítő tagozatban kupálódnak a nebulók. Hétközis diákotthonukat jelenleg 28 gyerek veszi igénybe; részben Kisberény- től, a volt társközségből, de akad köztük bogiári, leilei és balatonfenyvesi is. Magatartászavarok, illetve enyhe értelmi fogyatékosság jellemzi őket. A „leltár” szerint a tóti iskola speciális oktatási formáját 91 gyerek veszi igénybe, normál képzésben pedig 382 kisfiú, kislány részesül. Akad itt olyan gyerek is, aki a szüleivel Fonyódra költözött ugyan, de iskolai tanulmányait itt folytatja. Az elmúlt három évben négy alkalommal törtek be az iskolába, s elvittek nehezen pótolható, értékes holmikat. Többek között tévékészülék és számítógép szerepel a hiánylistán, valamint fúrógép, menetvágó készülék, kempingkerékpár. — Gátlástalan gazfickók — mondja róluk az igazgató —, és ráadásul nem könnyű nyakon csípni őket és rájuk bizonyítani bűnüket. Mindenesetre a kár, amit okoztak, tetemes, ami pedig különösen fájdalmas: a betörő suhancok között, a lebukott társaságban olyan is akadt, aki ennek az iskolának volt, igaz, nem éppen példás tanulója. A károkat nem könnyű pótolni, de egyebek közt ez a tény is rákényszerítette a lengyeltóti iskolát egyféle, divatos kifejezéssel élve — vállalkozói szerepkör betöltésére. — Hatszáz adagos konyhánk nemcsak közétkeztetésre tesz bennünket alkalmassá — magyarázza Marián József—, de lakodalmak rendezését is vállalhatjuk, annál is inkább, mivel éttermünkben bőven elfér 250 személy. Mi kivetni való lenne tehát abban, hogy hétvégeken tisztes bérért a násznép rendelkezésére bocsájtják, a nyári vakáció idején pedig üdülőknek adják ki a sulit? Hiszen némi kis jövedelemre így sikerül szert tenni, amit azután az oktatás szférájába „forgatnak vissza”. Ha valaki ezen netán mosolyogna, csak tegye nyugodtan, ez a legkevésbé sem zavarja a lengyeltótiakat. Ők inkább örülnek annak, hogy a mai, igazán nehéz gazdasági körülmények között is megtalálják a módját annak, hogy megőrizzék a korábbi színvonalat, Igaz, ez már nem gazdasági, hanem pedagógusi elhivatottság kérdése. Kun. G. Tibor Tapasztalatcsere dán nevelőkkel Nagyszakácsi és Arhus kézfogója A lehetőséget úgyszólván a véletlen kínálta fel. A múlt év májusában gyermekvédelmi konferenciát tartottak Balaton- fenyvesen, dán szakemberek részvételével. Nagyszerű előadásukat hallva gondolt először arra a nagyszakácsi nevelőotthon igazgatónője, End- rődi Jánosné, hogy megpróbál velük közelebbi kapcsolatot teremteni. Elképzelését szerencse és siker koronázta: a tengerparti Arhus városában működő kis intézettel sikerült kapcsolatra lépni. (Hat-hét gyereket nyolc pedagógus nevel ott. Nagyszakácsiban 80:20 az arány). Az első lépést a nagyszakácsiak tették meg, idén májusban hattagú delegációjuk utazott tapasztalatcserére a dániai városka nevelőotthonába, s ott is rengeteg hasznos ötletet kaptak. Látogatásukat vendéglátóik most viszonozták. Ennek kapcsán a nagyszakácsiak legnagyobb élménye, hogy 23 éve működő intézményükbe ezúttal nemcsak pedagógusok, hanem gyerekek is eljöttek, és jó barátságot alakítottak ki kórós sorstársaikkal. Lasse Nielsen, az arhusi intézet igazgatója és Endrődi Jánosné megegyezett abban, hogy a két intézet kapcsolatainak elmélyítésén tovább fáradoznak. (kgt) Lehetőséget kínál a tájvédelmi körzet Összefogás a szelíd zöldturizmusért Nagy jelentőségű elhatározásra jutottak a 8000 hektáros, boronkai tájvédelmi körzethez kötődő tíz település polgármesterei, elöljárói. Marcali, Mesztegnyő, Böhönye, Nagybajom, Somogyfajsz, Újvárfalva, Libickozma, Hosszúvíz, Kelevjz és Pálmajor úgy határozott, hogy közös pénzalap teremtésével együttműködést alakítanak ki a szelíd „zöldturizmus” fejlesztése érdekében. Szervezik, koordinálják a terület turisztikai fellendítésével kapcsolatos teendőket. Az erre hivatott öttagú előkészítő bizottság — mint Benkes László Mesztegnyő polgármestere elmondta — már megalakult, s a nemes ügyet támogatja a marcali és a nagybajomi erdészet is. A szakmai irányítás feladatai a Somogy Természetvédelmi Szervezetre hárulnak. Legfontosabb szempont: a nagyszerű turisztikai lehetőségeket kínáló terület adta lehetőségekkel úgy gazdálkodni, hogy azokat — miközben új vállalkozásra ösztönzik a lakosságot — meglátogatásra kínálják fel, de megóvják a vadturizmus ártalmaitól. Ez pedig csak összefogással, egyetértéssel és szakszerű szervezőmunkával érhető el. 5-ös ” a marcali Patyolatnak A minap bevittem a zakómat tisztítani a marcali Patyolathoz. Egy hét múlva a tisztított zakóm kiváltásakor elém tesz egy borítékot a hölgy, és közli: — Ebben 500 forint van. A zsebében találtuk. Nem hiányzott? — Köszönöm — dadogtam. — Adugi pénzem... A hölgy mosolygott, én pedig pirultam. Ilyen is van Marcaliban! Ez a becsületesség dicséretes; úgy vélem, csillagos „5-ös”!, ha osztályozhatnánk. Köszönjük! Ott György Somogyzsitfa Vezetékes vizet kap Marótpuszta is Orvosi rendelő Somogysámsonban Hamarosan elkészül a három falu rendelője, egészségügyi tanácsadója (Fotó: Lang Róbert) Somogysámson nem a legjobb adottságokkal rendelkezik. Annál nagyobb az öröm, ha sikerül előbbre jutnia. Pár éve épült a faluház szerepét is betöltő művelődési központ, s most készül egy újabb fontos létesítmény. Somogyi Magyar József polgármester elmondta: az egészségügyi ellátás sok gondot okoz — de már nem sokáig. Mintegy 16 millió forintos beruházással a befejezés küszöbéhez érkezett az új orvosi rendelő; itt alakították ki az orvosi lakást, és ebben az épületben lesz egy egészség- ügyi tanácsadó is. Ez három település egészségügyi ellátását hivatott biztosítani: a somogysámsoniak mellett Somogyzsitfa és Csákány lakosai is magukénak tudhatják. Az orvosi rendelő befejezési munkáin dolgoznak már a ka- posmérői Balatincz-lllés Kft munkásai, s a fűtését biztosító 5 köbméteres pb-gáztartály is megérkezett. A másik jó hír Somogysám- somban, hogy többségében cigányok lakta Marótpuszta vezetékes vizet kap. Ez a beruházás 4,6 millió forintba kerül. A marcali szakemberek már javában dolgoznak, és munkájuk révén háromszáz, eddig meglehetősen nomád körülmények közt élő ember kerül jobb körülmények közé. S bár anyagi lehetőség híján legtöbbjük nem tudja a házba bevezettetni a vizet, egyelőre a három közkifolyó elérhetősége is sokat jelent. K. G. T
