Somogyi Hírlap, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)
1993-10-22 / 247. szám
24 SOMOGYI HÍRLAP — KÖZELKÉPEK 1993. október 22., péntek SZÁZ SZÉP, FORGALMAS ESZTENDŐ Vasútköszöntő Marcaliban Mindössze három pár sínen és egy keskeny, füves területen kell átevickélni az embernek, ha a marcalj vasútállomás épületétó'l Kun Gábor házához akar eljutni. Érdemes venni ezt a kis fáradságot, mert igen szívélyes ember: örömmel szónak áll, amikor megtudja, hogy a munkáját, gondját-ba- ját jelentő vasútról van szó. Jubileumi vonatindítás Marcaliban Fotó: Lang Róbert — Erről száz esztendeig is tudnék beszélni, az sem esne nehezemre — kezdi lelkesen. — Igaz, 42 és fél évet szolgáltam a MÁV-nál. Ez az idő úgy elrohant, akár egy gyorsvonat, s tavaly, hogy elértem a 60. évemet, nyugdíjaztak. Milyen is volt a vasút Kun Gábor aktív idejében, innen, Marcaliból nézve? Hiteles a felelete, hiszen a több, mint negyven aktív évből az utolsó 36-ot töltötte. Biztos kenyér, megbecsült munka volt. Igaz, keményen kellett dolgozni. 1956 januárjában például, amikor Kun Gábor mint kezdő („praxi”) felvette a szolgálatot, mindössze tizen dolgoztak és 24 óráztak rendesen, ahogyan ez már nemcsak illik, de szükséges is. Egyáltalán nem unatkoztak, noha akkoriban csak az erdészet iparvágánya volt még itt, amit Nasitz néven .. emleget most. Azt mondja, 4- ">•- 5 megrakott vagon is elment naponta innen. Ma? — kérdez vissza — némi túlzással esztendő is eltelik, míg jön egy kivagy bepakolásra váró vagon. De ez mások dolga már, ám az is tény, hogy színesebb, tarkább volt a vasutasélet a korábbi évtizedekben. Marcaliban legalább négyszer annyi utas volt, mint napjainkban: tarka, nyüzsgő népség, igái városi vasúti hangulatot kölcsönözve a váróteremnek, a peronnak. De később is, még sokáig, hiszen Marcali katonaváros volt egészen a legutóbbi időkig, jöttek a fiúkhoz a látogatók, meg, persze, ők is utazgattak. Mit számított, hogy „fapadossal”, 376-os és 275-ös mozdonyok pöfögtek velük? Lényeg, hogy mozgás, igazi vasutasélet volt itt. Marcali pedig szén- és vízfelvevő hely is a mozdonyok számára, de tíz percnél többet ezzel sem időztek. Nem is történt soha baj, a késést a vasutasok még hírből sem ismerték. Tény, hogy ennyire optimista nyilatkozatot a ma aktívaktól még a centenárium okán sem lehet várni. Való az is, hogy a jelenlegi állomásfőnök, Molnár Ferencné is sokmindenről, tudna beszélni, bár ezek jelentős része csak hallomásból, olvasmányokból ismerős számára. Gaál tanár úr helytörténeti könyvéből tudja például, hogy eredeti terv szerint nagyobb ívűnek készült volna itt a vasút, Fonyód-Lengyeltóti-Marcali- Nagykanizsa vonallal. Miért, miért nem, de végül 1893-ban csak a Balatonszentgyörgy- Somogyszob vonal épült ki, és bár elszállt száz esztendő, azóta is ezen közlekedik a vicinális. Lenézni azonban sohasem lehetett, mivel a régi szép időkben nagy személy- és teherforgalmat bonyolított ez a vonal. Igaz, mára nemcsak Marcaliban, hanem az egész országban alaposan megváltozott a helyzet, munka azonban így is van bőven, és ezt a jelenlegi 16 tagú állomány becsülettel elvégzi. Olyannyira, hogy a Marcali vasútállomás éppen most, a 100. jubileumi évben IV. osztályúból III. osztályúvá avanzsált, mely ranghoz bizony, igen sok feltételnek kell megfelelni. Itt egyébként 12 személyvonat és két teherszerelvény adja a napi forgalmat. Bár az általános gazdasági hanyatlás náluk is érezteti hatását, tavaly több mint 3,5 millió forintos bevételt értek el és az utasszám meghaladta az 52 ezret. Igaz, ezek az adatok már némi csökkenést jeleznek az előző évekhez viszonyítva, legnagyobb probléma azonban, hogy eltűntek a régi, stabil marcali fuvarozók, mint például a gabonaforgalmi vállalat. És sehol sincs már a nagy műtrágyaforgalmazó a bábolnai IKR: talán, ha 200-300 tonna árut fuvaroztat, ami bizony nem sok vizet zavar. Ma már szinte hihetetlen, hogy erre az állomásra még a volt Szovjetunióból, sőt, a tengeren túlról is érkezett áru. Most jóformán csak a Sefag maradt meg igazi partnerként, jól lehet, hogy például a MÓL Rt és más cégek is rendelkeznek iparvágánnyal Marcaliban. A baj csak az, hogy régi fényüket kezdik veszteni itt (is) a sínek. Lemenő ágban az oldalág! — mondhatnánk, de egy ilyen ritka szép jubileum idején nem illik a zokszó. Készítsünk inkább kis leltárt, miből is megtudhatjuk: a száz esztendő alatt két személyforgalmi- és egy rakodóvágány épült itt, az utóbbi 20 esztendőben pedig még négy iparvágány. Ezek maradnak akkor is, ha jelenleg nem sok munkát adnak. A pontos és biztonságos közlekedést, fuvarozást mindenképpen tartják, nem véletlen, hogy az állomásvizsgálatok során a pécsi igazgatóságtól érkező szakemberek igencsak elégedettek, szép pontszámokkal díjazzák a marcali, a mesztegnyői és az e vonalon található többi állomás munkáját. Ami különösen jóleső érzés a vasút helyi dolgozóinak: Marcali város méltó társ a jubileum megünneplésében. A Helytörténeti Múzeumban vasúttörténeti kiállítás nyílt, az önkormányzat tanácstermében prominens résztvevőkkel vasút-témakörben szerveztek tudományos ülést. így aztán szinte természetes, hogy amikor az ünnepi készülődés miatt is igen elfoglalt főnökasszonytól búcsút veszünk, magabiztos választ ad a kérdésre, hogy lesz-e újabb száz éve Marcaliban a vasútnak. — Biztosan — mondja. Majd a nyomaték kedvéért megismétli — egészen biztosan. Kun Géza Tibor Somogyi ügyvédek tapasztalatcseréje QUEBEC LESZ A VILÁG CSODÁJA Tízezer kilométerre innen, a világ legnagyobb fjordjainak országában, Kanada festői szépségű Quebec tartományának volt vendége szeptember végén az első magyar ügyvéd delegáció, amelyet dr. Csákabonyi Balázs, a somogyi ügyvédi kamara elnöke vezetett. A felejthetetlen élményeknek dr. Fekete László a a megyei kamara titkára is részese volt, aki már korábban is járt a távoli országban a magyar-kanadai továbbképzési program kerketében közel két hét élményeit szedjük csokorba. Quebec föld résznyi szövetségi állam Kanadában: öt ma- gyarországnyi területen 6 millió ember él. A két legnagyobb város Montreál és Quebeccity. A tartományban 15 ezer ügyvéd tevékenykedik. A québeci ügyvédi kamara 15 helyi kamarát fog össze. (Magyarországon mintegy hatezer ügyvéd dolgozik.) A tartományi kamarán belül működik a québeci vidéki ügyvédi kamara, amelynek jelenleg 5 ezer tagja van. A kanadai ügyvédek csak a tartományi ügyvédi kamarának kötelesek a tagjai lenni. A vidéki ügyvédi kamara sajátos érdek- védelmi szervezet, amelyet önként választanak. A magyar küldöttéget, — amelynek tagja volt még dr. Csenterics Ferenc, a Pest megyei ügyvédi kamara és dr. Sulyok Miklós, a Bács-Kiskun megyei ügyvédi kamara elnöke, valamint tolmácsként dr. Feldmayer Livia nagykőrösi ügyvéd — dr. Denis Paradis, a tartományi kamara elnöke és Helen Poulin, a vidéki kamara elnöke hívta meg. Érdekes szokás, hogy a társaság a közgyűlését mindig a leköszönő elnök működési székhelyén tartja — mondta Csákabonyi Balázs.— Az idén erre Szetilben, az Atlanti óceán nyugati partvidékén került sor, amely Montreáltól mintegy ezer kilométerre van. Az út gépkocsival két napig tartott, a világ legnagyobb fjordjai mellett haladt el. Útbaesett a Grand kanyon, megtekintettük a világ legnagyobb, 74 méteres vízesését A több részből álló rendezvénysorozaton volt egy szakmai konferencia is, amelyen például a csőd- és felszámolási törvényről, a származási perek orvosi bizonyítással kapcsolatos kérdéseiről folyt a szó. Sőt, még a környezetvédelem gondjai is terítékre kerültek. Egy audiovizuális bemutatón megismerhettük a legfejlettebb rendszereket. A nagy távolságok miatt a legfelsőbb bíróság több esetben műholdon keresztül, tévélánc segítségével tárgyal. A felek megjelennek a városi stúdiókban, ott teszik meg a tanúvallomást és mond védőbeszédet az ügyvéd. Itt mutatják be az okiratokat is. A tartományi bíróságok teljes befejezett és folyamatban levő peres anyaga számítógépen van. Ehhez csatlakoznak a vidéki bíróságok, az ügyvédek és az ügyfelek is. Ha egy ügyvéd kíváncsi valamilyen peres anyagra, akkor lehívhatja a saját számítógépére, függetlenül attól, hogy milyen távolságra van. Az ügyfeleket is hasonló feltételek várják. A montreáli bíróság tanácsadó irodáján 15 számítógépállás található. Az ügyfél önmaga lehívhatja a keresett ügyiratot, aki ezt nem tudja megtenni, annak segítenek. A szakma irigylésre méltó feltételei ezek. — Találkoztunk egy igen elismert, nagy tudású magyar származású bíróval, Poko- mándi Sándorral, aki szinte minden műhelytitokba beavatott bennünket — folytatta Csákabonyi Balázs. — Kanadában csak az lehet bíró, aki legalább tíz évig bejegyzett tagja volt az ügyvédi kamarának. Azért, hogy a bíró megfelelő élettapasztalatot szerezzen és a jog szélesebb területeit ismerje. A bírák 70 éves korukig bíráskodhatnak, utána nyugdíjba vonulnak. Érdekes a kanadai vádalku intézménye. Az ügyvéd és az államügyész előre megállapodhatnak abban, hogy az adott ügyben milyen ítéletet kérnek a bíróságtól. Nem ritka, hogy még a szabadságvesztés mértékében is megállapodnak. Ezt az esetek döntő többségében elfogadja a bíróság. LeheDr. Csákabonyi Balázs tőség van a szabad bíróválasztásra is. Az ügyfelek és jogi képviselőik megválaszthatják azt a bírót, akinél tárgyalni akarnak. Kanadában is van kötelező védelem. De nem látja el a védelmet az ügyvéd, ha arról a vádlott kifejezetten lemond. A különségek után a hasonlóság: A tízezer kilométeres távolság ellenére hasonlóak az ügyvédek gondjai. Bár a kanadai ügyvédek büszkék szabadságukra, mégis fontos számukra a kamara. Egy-egy jogszabály megjelenésekor kötelesek részt venni a továbbképzéseken. A részvételt igazolni kell. Megkérdeztük: mi történik azzal aki nem megy el? — Nem értették a kérdést. Mert hogy ilyen eset nem fordulhat elő. Lengyel János Fehér? Nem? • 1956: új ítéletek? Hányadik földtörvény-tervezet? Ki játszhat a vámosokkal? Nyugdíjtrükk az adó ellen? ... egyszerűen minden (
