Somogyi Hírlap, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)
1993-10-22 / 247. szám
1993. október 22., péntek SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TAJAK 5 Tárgyalás a víz minőségéről Topscháll József, a DRV vezérigazgatója tegnap Barcson a polgármesteri hivatalban tárgyalásokat folytatott a műszaki szakemberekkel. A DRV január 1-jével ugyanis olyan koncepciós program bevezetésére készül, hogy a jövőben ne emelkedjenek a vízműdíjak. A vízminőség javításához majdnem 7 millió forintra van szükség, ezért a fejlesztésre pályázat kiírását tervezik. Célja a vastartalmú víz minőségének jelentős javítása — két éven belül. A napokban kerül a javaslat a barcsi képviselő-testület elé: ők döntenek a DRV-vel létesítendő szerződés megkötéséről. Barcsi trombitás országos döntőn A VI. országos trombitaverseny pécsi területi válogatóján 19 zeneiskolás mérte össze tudását, és nyolcán jutottak tovább. Somogyból ketten képviselik a megyét október végén a zalaegerszegi megmérettetésen: a kaposvári Kokas Gergő mellett a barcsi Pápai Péter is bejutott az országos döntőbe. Tájékoztató óvónőknek A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület barcsi szervezetének meghívására tegnap az önkormányzat kis tanácskozó- termében Pető Géza, az Óvodai Nevelés című folyóirat munkaügyi rovatvezetője a város és városkörnyék óvónőinek tartott tájékoztatót. Ezen harmincán vettek részt. Szó volt az aktuális munkajogi kérdésekről és a közalkalmazotti törvényről is. Kézilabdapályát építenek összefogással Kézilabdapályát építenek Barcson a Deák Ferenc Általános Iskola melletti területen. Az ezer négyzetméteres létesítmény társadalmi öszefo- gással készül: diákok, pedagógusok, szülők dolgoznak együtt a megvalósításán. így 1 millió 400 ezer forint helyett 300 ezer forintos ráfordítással elkészülhet. Ha az időjárás nem szól közbe, akkor már e hónap végén birtokukba vehetik a diákok a létesítményt. Ismét napirenden a közoktatás A barcsi képviselő-testület művelődési, oktatásügyi és sportbizottsága heti ülésén véleményezte a Vikár Béla Zeneiskola, valamint az 525. Sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet alapító okiratát, és a 9-10. osztály bevezetésének lehetőségeiről is tárgyalt. Megegyeztek abban, hogy ez utóbbi témát a nemzeti alaptanterv kiadását követően a város közoktatási intézményeinek vezetőivel együtt ismét megvitatják. Jobb a burgonya minősége, de kevesebb termett Vetőmagot is termelnek Udvarhely határában Folyamatos munka napi szervezéssel—Nyolc fajta 70 hektáron Huszonöt asszony válogatja a burgonyát. Somogy- udvarhelyen, a növénytermesztésre berendezkedett Solanum kft tárolótelepén dolgoznak. Van munkájuk bőven, bár — mint mondják — az idén csak közepes termés várható. — Az ide szállított burgonyát válogatjuk és osztályozzuk. A Solanum dolgozói többnyire helybeliek, volt tsz-tagok — mondta Luketics József telepvezető. — Feladatainkat azonban a korábbiaknál kevesebb létszámmal oldjuk meg. Naponta szervezzük a munkát, így folyamatosan tudunk dolgozni. Eddig az időjárás sem szólt közbe. Az étkezési burgonyát általában 25 kilogrammos csomagokban forgalmazzuk, de van 40 kilós tára is. Az ipari krumplit — amit takarmánynak szánunk — kedvezményes áron, helyben értékesítjük. Nagy tételben viszont a táblákról viszik el a burgonyát, konténerekben. A kft a burgonya nagy részét szerződéssel termelte. Egy váci vegyesvállalat például az agriát viszi, de kedvelik a vevők a már forgalmazott ízletes, fehér disco fajtát is. Értékesítési gondjai is voltak az Agriának a tavasszal. Most — mint megtudtuk — jobbak a kilátások: az idei termésre van vevő. A 170 hektáron termesztett burgonyából legalább 300 vagon kerül közvetlenül a fogyasztókhoz. — A vetőmagok fémzárolását épp most végezzük — mondta a telepvezető —, mivel vetőburgonyát is termeltünk. Az idén majdnem 70 hektáron nyolc fajtát vetettünk, és a kisebb kísérleti parcellákban még kilencféle burgonyán figyeljük a termésátlagát. Termeltünk már holland vetőmagot (ukama, as- tenix és bartina fajtát) is, az újabbak közül vangogh-ot és latornát vetettünk. A kísérleti parcellákban a növény fejlődésének bizonyos időszakában kényszerérést idézünk elő, így a gumók a szabványos 6 centiméteresek maradnak. A fémzárolás 12 napig érvényes, utána újra le kell folytatni az eljárást. Míg beszélgettünk, ötven. mázsa burgonyát készítettek elő szállításra egy új megrendelőnek. Volt egy másik vásárló is, de sokallotta a dezire vetőburgonya 2970 forintos mázsánként árát. Németh István Változó faluközpont Üzletközpont épül Babócsán a falu legforgalmasabb helyén, Bognár Lajos barcsi építész tervei szerint. Három, egyenként 45 négyzetméter alapterületű üzlethelyiség készült el: női fodrászat, ajándék- és virágbolt. A napokban adják át az elsőt, a fodrászszalont. Egy-egy üzlet bekerülési költsége több mint 500 ezer forint. Akinek kulcsa van az emberek szívéhez Védőnő a kismamák, gyerekek között Tájképek, virágok — kis és nagy öltéssel Párnát hímez, gobelint készít Babócsán a nyugdíjas vasutas Életveszélyes műtéten estem át 23 éves koromban. Mikor lábadoztam, akkor készítettem az első komolyabb munkát: egy díszpárnát. Ezt csak böködősnek hívom — mondja a 62 éves Pálfy Sándor, miközben műveit mutatja. Azóta is hobbija — évtizedek óta — a kézimunkázás. Lakásában rengeteg a kézimunka: párnák, térítők, gobelinek — kis és nagy öltéssel. Valamennyi gondos, minőségi munka. A falon tájképek, virágcsendéletek. — Nagyon szeretem ezeket a képeket. Többet természet után készítettem. Vannak játékosak és komolyak is. Egyik képről Jancsi és Juliska tekint ránk, a másikon virágfüzérek, lila orgonák. — Ez a gép a fehér csend birodalmában készült — mutatja az egyiket. — Ötvöskó- nyiban, a tüdőszanatórium ablakán kitekintve téli tájat örökítettem meg; a tisztaságot és a szépséget próbáltam kifejezni vele. Pálfy Sándor kézügyességére — mint megtudtuk — már gyerekkorában felfigyeltek. Ő javította lánytestvéreinek hajasbabáit. Később is ha bármi gond volt, mindig segített. Értett mindenhez: a kézimunká- zástól az asztalosmunkáig... Kiállításon először Babócsán vett részt négy éve, de megcsodálták már párnáit, térítőit Barcson és Nagyatádon is. Ottjártamkor éppen selyemgobelin varrásával volt elfoglalva. — Ezen még hátravannak a végső simítások, finomítások. Naponta olyan tízszer tíz centimétert csinálok meg — fűzte hozzá —, de nyolc órát dolgozom rajta. Régebben jobban bírtam a tempót. Bizony 36 évet lehúztam a vasútnál, és mostanában már hamar elfáradok. Viszont ha elkészülök vele, az felér egy kis győzelemmel. Pálfy Sándor féltve őrzi ezeket a műveket, amelyeken hosszú téli estéken fáradozott. El nem adná őket semmiért — inkább elajándékozza. — Csak hát az a baj — mondta —, hogy nincs utánpótlás... Ezeket a mai fiatalokat inkább az ulti érdekli, pedig azon csak bukni lehet... Ézzel viszont valami maradandót alkot az ember. Gamos Andrienn A védőnők feladata volt régen a tbc-s betegek házi gondozása, a bőr- és nemibetegségben szenvedők otthoni ellenőrzése is. Az utóbbi években szakosodtak az anya- és csecsemővédelemre. A Barcs környékén dolgozó védőnők munkájáról Monostori Lászlónéval, a város vezető védőnőjével beszélgettünk. — Egyik legfontosabb teendőnk a családvédelem — mondta —, főleg olyan helyen, ahol sérült emberek élnek együtt. A védőnőnek azonban érezni kell, hogy milyen gyakran: hetente vagy naponta látogassa meg a baba születése előtt és Után a családot. Ismernie kell a környezetet, ahol a csecsemőnek élnie kell. Ha például nincs rendben a lakás, nem sokat törődnek a tisztasággal, Gödrös, göröngyös út vezet Tótújfalu felől Lakócsára. A szlalompályának mondható több mint 400 méteres szakaszon életveszélyes közlekedni — a kátyúk miatt. Valaha a té- esz útja volt ez, s az évek soakkor érje el, hogy mire a bébi világra jön, minden patyolat-tiszta legyen. De ezt csak óvatosan szabad megközelítenie. Egy a lényeg: találja meg a kulcsot az emberek szívéhez. Akinek nincs kapcsolatteremtő képessége, az ne válassza ezt a szakmát. —■ Mennyire vonzó napjainkban a védőnői pálya? — Ellátottság szempontjából a legrosszabb helyen vagyunk; ebben közrejátszik az is, hogy a határ szélén élünk. Jelenleg négy üres állás van, Szulokban, Homokszentgyörgyön, Ladon már évek óta nincs védőnő, ezért Barcsról, Kaposvárról járnak ki. Itt, helyben 6 körzet van, Darányban szerencsére most töltötték be a második védőnői állást. Próbáljuk az iskolákban megszerettetni ezt a munkakört. — S munkájuk megítélése? rán igencsak tönkrement. Javítani kellenne. Csak az a kérdés, hogy kinek... S ki finanszírozza a felújítást? Mondják, hogy szerencsés esetben csak a nyelvét harapja meg az utas... Mondhatni, szép szál fa, amibe a csurgói Nagyváthy János Szakmunkásképző és Szakközépiskola fejszéjét belevágta: a nyolcvanas évek végén kezdtek el az intézménnyel szemben építeni egy — a helyi léptékkel mérve túlzás nélkül monumentálisnak nevezhető — étterem, közétkezde, mosoda, „iroda- ház”-komplexumot. Tudvalévő, az akkoriban a csurgói tanács fenntartását élvező középiskola tulajdonost váltott, a gazda szerepkörét a megyei önkormányzat vette át. Mára előállt egy helyzet: egyelőre a hozzávetőlegesen hatvanszázalékos készültségi fokban levő épületnek — 32 millió forintos beruházás után — az állagmegóvása lett a legfontosabb cél. Tóth Tihamér igazgatótól tudtuk meg: a cél megvalósulására minden remény, valamint a tetőszerkezet befejezéséhez szükséges cserép is — Változott a helyzet az elmúlt évekhez képest, ugyanis az önkormányzat dolgozói vagyunk. A munkánk során sok esetben kiderül, hogy néhány gyermeknek rossz a hallása, a látása, a tartásával is probléma van. Ezért nagyon szeretnénk, ha lenne egy főállású iskolai védőnő, de ehhez az önkormányzat hozzájárulása is szükséges. A védőnőket mindenhol ismerik, bizalommal fogadják. Monostori Lászlóné 29 éve vállalta ezt a szolgálatot. — Mi, idősebbek sokat átadunk a fiataloknak abból, amit a gyakorlatban megtanultunk. Keveset keresünk, de ezt nem lehet pénzért csinálni. Ha látom az utcán a fejlett, egészséges gyermeket, az nagyon jó érzés. Hiszen ebben nekem is részem van... Ezért érdemes dolgozni. Gamos Adrienn A buszvezetők, utasok óhaja egyelőre pusztába kiáltott szó. S nem értik hogy mindenütt javítják, szélesítik a bekötőutakat, csak éppen itt nem. G. A. megvan. Köszönhető mindez egy eredményes céltámogatási pályázatnak, amelynek során további 3,5 millió forintot kapott a beruházó szakiskola az épület kivitelezéséhez. Ez elég a tél beállta előtti állag- megóvásra. A reményhez a csurgóiaknak egy másik kötődésük is van: tekintve, hogy a jövőben népélelmezési célokat is szolgálna a komplexum, a szaktárcához beadtak egy újabb pályázatot. A kosztot a tangazdaság révén tudnák elérhető áron biztosítani. A tervek szerint az épületben helyet kap majd egy pati- náns étterem, valamint egy önkiszolgáló étterem, egy nagy konyha a közétkeztetési ellátáshoz; az alagsorban mosodát, a tetőtérben pedig irodákat alakítanának ki. A szakiskola jelenlegi konyháját tankonyhaként üzemeltetné tovább, hiszen működik a csurgói intézményben egy gazdaasszonyképző is. (Balassa) Csurgói remények céltámogatással Éttermet épít az iskola Félkész állapotban, 32 millió forint beruházása után Gazdátlan út Lakácsa előtt
