Somogyi Hírlap, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-19 / 244. szám

1993. október 19., kedd SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 Ha épül, akkor mintegy 60 millióért és 80 férőhelyesre Cél: támogatás a tabi kollégiumnak A szakiskola kollégiumának vizesblokkja sem modern Vissza nem térülő befektetések 7 Támogatás Adándon Telefonhálózat­fejlesztés A tabi térség fejlesztésének egyik legsúlyosabb akadálya a telefonhiány. A múlt év ele­jén 54 önkormányzat a Ma- táwal 1,5 milliárd alaptőkéjű nyílt részvénytársaságot ho­zott létre. A részvénytársaság részvényeit 4500 telefonvona­lat igénylő magánszemély és az önkormányzatok jegyezték. A telefonvonalak kiépítése a múlt év őszén kezdődött, s várhatóan ez év végére feje­ződik be. Új gázcseretelep Nágocson Nágocson szilárdhulla- dék-lerakóhely építését kez­deményezték a közelmúltban, s a kiépítése jelenleg is tart; ha elkészül, megoldódik a szemétszállítás gondja. Emel­lett új gázcseretelepet is kiala­kítanak, kétszázezer forint ér­tékben. A nemrégiben átadott cipőüzemben ötven személyt tudnak foglalkoztatni. Eredetileg ötven tanulóra engedélyeztették, jelenleg mégis 82-en lakják a kollé­giumot Tabon. A múltidéző, lerobbant laktanyahangula­tot árasztó épület a Rudnay Gyula Szakközépiskola és Szakmunkásképző vezeté­sének, valamint a tabi ön- kormányzatnak egyik legfá­jóbb pontja. A megoldás születendő­ben van: egy 80 ágyas kollé­gium tervének kivitelezésére már bedta céltámogatási pá­lyázatát a város. A cél meg- ítéltetésétől nem kevés függ, mivel a várhatóan 60 millió forintos beruházásra csak részben adottak az anyagi feltételek. Nem is csoda, hi­szen egy ekkora település éves költségvetéséből még csak nem is álmodhat arról, hogy sajáterős beruházással növesszen ki a földből egy költségeiben félmilliárdot is meghaladó épületet. A fenn­tartó Somogy Megyei Ön- kormányzat pedig, mintegy negyven másik intézménye mellett, csak azok rovására lenne képes 5 millió forintnál többet áldozni a fejlesztésre. Ezt viszont azidén mobilizál­hatták volna a felhasználók. Mivel azonban erre már ke­vés esély látszik: a megyei önkormányzat tartalékot ké­pezve, Ígérvényként viszi át az összeget a következő esz­tendőre. Tab önkormányza­tának, információnk szerint, 25 millió forintos betervezett támogatása mellett, ez még mindig csak fele a beruházás összköltségének. Marad tehát a remény, a pályázatba vetett. (Balassa) (Folytatás az 1. oldalról) Tapasztalták ugyanis, hogy sem a tervezett rendszeres szociális, sem a nevelési segély összege nem lesz elég. Az előbbit — eddig mintegy 208 ezer forintot — 4, 67 százalé­kos rokkantnak fizették ki. (Kettő 50 fölötti, kettő 50 év alatti.) A tervezett 281 ezer fo­rint rendszeres nevelési segélyt pedig 332 ezerre emelték. Az átmeneti szociális és ne­velési segélyt be sem tervezték. A testület úgy döntött, hogy az önhibájukon kívül nehéz hely­zetbe mutott embereket a 225 ezer forinttal támogatja. Emel­lett alkottak egy rendeletet: ka­tasztrófa esetén a megszorul- taknak 1 év alatt visszafize­tendő 20 ezer forintos kamat­mentes kölcsönt adnak. Nem terveztek átmeneti nevelési se­gélyt sem, ennek ellenére 532 ezer forintot fizettek ki. A többgyermekes családokon segítenek amikor a 3 vagy en­nél több gyermek esetén az is­kolában és az óvodában is át­vállalják az étkezési térítés felét. Egyre több családnak okoz gondot ugyanis a rendsze­res étkezés biztosítása. Az álta­lános iskola és az óvoda neve­lőtestületének javaslata alapján ilyen estekben 25-100 százalé­kig terjedő térítéskiegészítést biztosít az önkormányzat. Ápolási díjat 11 rászorulónak — tíz idős beteg, egy pedig a gyermekét ápolja — fizettek eddig 598 ezer forintnyi ösz- szegben. Egyedileg bírálják el az átlag 4 ezer forintnyi teme­tési segély kifizetését is. Mindössze 9 szülő veszi igénybe a havi 6016 forintos gyermeknevelési támogatást, a többiek — ha tehetik — inkább dolgozni mennek, bár a munka- lehetőség egyre kevesebb. Au­gusztus végén 70 regisztrált munkanélkülivel számoltak (45 férfi, 25 nő). Az állami támoga­tásból kiesők száma is emelke­dik. A munkanélküliek jövede­lempótló támogatásáról keve­sen tudnak, ezért nem is igen veszik igénybe. Lakáskarbantartási támoga­tás 4 családot illet meg; nekik eddig összesen 19 ezer 500 fo­rintot fizettek ki. A falu megtartó erejét növeli és a megújulásának lehetősé­gét rejti magában a helyi laká­sépítési támogatás. Tavaly 13 család kapott 800 ezer forintos hitelt. Ennek 50 százalékát vissza kell téríteniük, a másik 50 százalékát 3 éves kamat­mentes hitel formájában, havi 300 forinttal törleszthetik. Az idén, már nem tudták a költség- vetésbe betervezni ezt, de a pénzmaradvány révén 6 csa­ládnak adhattak 510 ezer forin­tot. Ádánd példaszerűen gon­doskodik az öregjeiről. Az idő­sek klubjában otthonos körül­mények között 32-en veszik igénybe a szolgáltatásokat. 16 idős ember pedig a lakásán fo­gyaszthatja el a napközis kony­háról kapott élelmet. A szociálpolitikára költött összeg nem termel profitot. Az önkormányzat azonban törődik az emberekkel. Ez a befektetés hosszú távon megtérül. Várnai Ágnes Kiadvány Miklósiról Háromszáz példányban je­lentet meg kiadványt Miklósi — a falu történetéről. A telepü­lés múltjával kapcsolatos még, hogy most is tart a világ- háborús emlékmű kialakítása. A csapadékvíz-elvezető árok építése is folyamatban van; kialakításában közhasznú munkások és önkormányzati dolgozók vesznek részt. Utat építenek Bábonymegyeren Útépítést terveznek Bá­bonymegyeren. A több mint egy kilométer hosszú földút szilárd burkolattal való ellá­tása az őszi esőzések miatt vált időszerűvé. Az út aszfal­tozásának költségen várha­tóan ötmillió forint lesz. Kevesebb Kapolyon a munkanélküli Az év eleji adatokhoz ké­pest csökkent a munkanélkü­liség Kapolyon. A kezdeti 80- 90 közötti számhoz képest most mindössze 70 munka- nélkülit tart nyilván a munkaü­gyi központ. Télre azonban várhatóan újra növekedni fog a számuk, és egyre többen ki­kerülnek a munkanélküli-segé­lyezésből is. Felújították a vágóhidat Zicsen Jelentős összegért, egymil­lió forintért újították fel a vágó­hidat Zicsen. A falu életében jelentős, hogy újabb telefon vonalakat vezettek be. Ez a fejlesztés mintegy harminc embert érint. Több mint 15 millió forint a foglalkoztatásra Pudingot próbáló evés a hazában 127 közhasznú munkás dolgozik Tabon és környékén Somogy megye az elsők között — 1987 júniusában — látott hozzá a közhasznú munka szervezéséhez. Az év második félévében Barcs és Csurgó mellett már Ta­bon is beindult a közhasznú munkavégzés. A munkanélküliek részére kezdetben elsősorban szoci­ális jellegű foglalkoztatási le­hetőséget kellett biztosítani. Az állástalanok nagy száma miatt azonban később már a település általános szükség­leteit kielégítő területeken a munkaerőpiacról tartósan ki­szorulók foglalkoztatásának elősegítését kellett megolda­nia a Somogy Megyei Mun­kaügyi Központnak. A tabi körzetben az idén 13 intézmény összesen 127 közhasznú munkást foglal­koztat. Közülük nyolcvanha- tan kommunális, heten szo­ciális, egy személy egész­ségügyi, harminchármán pe­dig egyéb munkát végeznek. A legtöbb foglalkoztatott 36-40 év közötti, húszán pe­dig még nem töltötték be hú­szadik életévüket. A közhasznú munkások nagy része csak az általános iskola nyolc osztályát vé­gezte el, felsőfokú képzett­sége egyetlenegynek van. A tabi térség a megyei munka­ügyi központ által a legtöbb támogatásban részesülők között van: a decentralizált foglalkoztatási alapból 15 mil­lió 242 ezer forintot fordíta­nak a közhasznúak alkalma­zására. (t. k.) Őszi munkák 1900 hektáron Kapolyon Rendeződő tulajdonviszonyok Az időjárás ilyenkor a me­zőgazdasági munkákra van a legnagyobb hatással. A sok csapadék az egész éves mun­kát tönkre teheti. Többször előfordult már, hogy a fel­ázott, mély talajon a munka­gépek nem tudták betakarí­tani a termés egy részét. Ennek az időszaknak fontos tennivalója a talajelőkészítés és a vetés is. A kapolyi Hala­dás Mezőgazdasági Szövet­kezetben mintegy 1900 hektár szántón végzik az őszi mun­kákat. Tevékenységükről Csi­szár Imre elnök-igazgató tájé­koztatott. Kukoricát 350 hektáron termelnek, ebből — mint mondta — száz hektárnyit már betakarítottak. A rossz időjá­rás azonban gondot okoz, az eső akadályozza a kombájnok munkáját, de így is folyamato­san dolgoznak. — Az őszre tervezett mély­szántásnak a felét már elvé­geztük. Búzából jövőre 700 hektárról szeretnénk betakarí­tani a termést; eddig összesen 600 hektárt vetettünk el. Megtudtuk azt is, hogy 1994-ben már rendezett tulaj­donviszonyok közepette foly­hat a mezőgazdasági terme­lés Kapolyban. A privatizáció zajlik, az utolsó — a harmadik — licittárgyalást november harmadikén tartják. Összesen 600 hektár szántó, rét, legelő és erdő kerül magánkézbe. Az első két licit alkalmával 380 hektárt vásároltak meg a kör­nyék gazdálkodói. (Stelly) Galériával családiasodik a nágocsi nevelőotthon Humoruknál vannak a ná­gocsi legények. Már azok, akik a nevelőotthonba men­nek haza. Mert az az otthonuk. Humoruknál vannak: jól látha­tóan, kartonokra írva tüntet­ték föl galériás lakosztályuk­ban a kristálytükör, a cd-le- mezjátszó, a hi-fi torony, a színes tévé helyét. Azért tüntethették föl csak a helyüket, mert galériás lakosztá­lyukban egyik sem található. Ezekre csupán emlékeztet né­mely tárgy: egy fekete-fehér tévé és egy alufólia-tükör. Az említett utalások viszont korántsem a véletlen művei, in­kább nagyon is megfontolt, kris­tálytiszta vágyat tükröznek: a nevelőotthont ugyanis nemrégi­ben meglátogatták a gazda képviseletében a megyei ön- kormányzat tisztségviselői. így a kartondarabkák mindjárt elnyer­ték funkciójukat: kedves tiszt­ségviselő urak, ilyen és ehhez hasonló tárgyi örömökben sze­retnénk részesülni, ha erre va­lami mód mutatkozna. Nem jöttek zavarba a legé­nyek az említett intézményláto­gatáskor sem. Végtelen közvet­lenséggel szóltak arról, hogy éppen pudingot készítenek, és hogy tulajdonképpen mennyire szeretik a pudingot, meg úgy ál­talában — és ez főként Zsoltira vonatkozik — mindent, ami tész­tára vagy metéltre végződik. Kezdve a sort a stíriai metélttel, a bármivel töltött palacsintáig, talán „ha már az élet nem lehet az, legalább a mindennapi be­tevő legyen édes” alapon. Mert­hogy az élet nem valami édes, ezzel talán mindannyian egyet­értenek. Köztük ez ügyben csak annyi különbség: van, aki csak az egyik szülőjét nem ismeri, a másik pedig egyiket sem. Meg­int más mindkettőt ismeri, de ta­lán ez a legrosszabb. Mindazonáltal ennyire még­sem szomorú a helyzet; mint mindent, a nevelőotthoni hazát is meg lehet szokni. És sok mindennek lehet örülni. Az emlí­tett galériának különösen. A Si- mor Péter igazgatta intézmény ezt egy karádi asztalossal mint­egy 170 ezer forintért gyártatta le, padlóstul, lépcsőstül, minde­nestül. Az eredmény: hangula­tos és nem utolsósorban csalá­dias elhelyezése egy szobányi fiatalnak. A 104-ből. Amúgy né­gyévestől huszonkét éves korig lakják a nágocsi Móra Ferenc nevelőotthont: 6 óvodás, 45 álta­lános iskolás, 15 továbbtanuló, 33 túlkoros. Es csak „papíron” a tíz tartósan szökött, élve ezzel a szakzsargonnal, ami annyit tesz: egy ideje már elszöktek, és folyamatosan körözik őket. A már „felnőttek” részére nemrégiben kialakítottak az egykori szolgálati lakásokból, Nágocs központjában egy ifjú­sági otthont. A különítmény ott- jártunkkor éppen az erdőben időzött: tűzifát hasogatott télire. Nekik tehát már nem a puding evése a próba; nincs rá idejük. Megemberesedtek, koruknál fogva. A megemberesedés má­sik értelme, a megembereli ma­gát közvetkezik életükben. S a kérdés kíméletlenül eldöntendő. Vagy igen, vagy nem. Sok si­kert, fiúk... Balassa Tamás Szeretem a falumat kiállítás „Szeretem a falumat” cím­mel a diákok részére meghir­detett rajzpályázat legjobb öt­venkét alkotásából rendeztek tárlatot Nágocson. A faluház galériájában látható kiállítás képeit már eddig is több szá­zan tekintették meg. Fotó: Sebők Dezső

Next

/
Thumbnails
Contents