Somogyi Hírlap, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-14 / 240. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASÁG 1993. október 14., csütörtök Tanulmány készült a munkaerőpiaci keresletről, kínálatról Az osztrák kormány egymillió schillinggel járul hozzá a megoldáshoz Nemzetközi projekt a Dráva mente környezeti állapotáról A dolgozók privatizálják az Egis-t Az Egis Gyógyszergyár pri­vatizációjában a dolgozók is részt kívánnak venni, és ezt a szándékukat az Állami Va­gyonkezelő Részvénytársa­ságnak már bejelentették. Az Egis Rt.-ben már tavaly nyá­ron a dolgozók 40 százaléka jelezte, hogy tulajdonos kíván lenni a gyárban. Ezt követően tavaly júliusban a törvényben rögzített szabályoknak megfe­lelően három tagú szervező bizottságot választottak az MRP-vel kapcsolatos ügyek intézésére. Kamatemelés a Postabanknál A Postabank és Takarék- pénztár október 15-étől 2 százalékkal emeli valamennyi lakossági értékpapírjának kamatát. Ugyancsak változ­nak a Takarékszelvény II. ka­matai is, ennek határideje azonban október 22. Az egy­éves lekötésű Posta takarék­jegy kamata 18-ról 20 száza­lékra növekszik. Az egy hóna­pos lekötésű Posta-bankjegy a jelenlegi 12 százalék helyett 14 százalékkal, a kéthavi lekö­tésű 13 százalék helyett 15 százalékkal, a háromhavi le­kötésű 14 százalék helyett 16 százalékkal és a héthavi lekö­tésű 15 százalék helyett 17 százalékkal kamatozik. Csökkenő sertésállomány Még mindig vannak olyan megyék, ahol az anyakoca-ál­lomány tovább csökken. A fi- aztatás-választás befejezté­vel az anyakocákat fokozato­san vágják ki több megyében is — így például Bács-Kis- kunban és Baranyában. Más régiókban, ahol szilárd az in­tegrációs szerveződés — pél­dául Csongrád megyében — a magas takarmányárak elle­nére is, újra van igény a vem­hes- és a szűz kocasüldők ki­helyezésére. A szakmai véle­mény szerint a takarmányár az oka, hogy nem változik kedvező irányba a tenyésztői kedv. Kiegyensúlyozott zöldségpiac Folyamatos a zöldségfélék — paradicsom, paprika, cse­megekukorica, gyökérzöldsé­gek betakarítása. Megkezdő­dött a fűszerpaprika szedése, sőt a felvásárlás is megindult. A másodvetésű zöldbab ter­mésátlaga, az elmúlt hetek kedvezőbb időjárása követ­keztében, jóval meghaladta a fővetésű területek átlagát. így sikerült a tervezettnél na­gyobb mennyiségű jó minő­ségű árut feldolgozni. A lakos­ság zöldségellátása továbbra is zavartalan és kiegyensúlyo­zott. Hídlezárás Tiszaugon Lezárják a Tiszaugi közúti­vasúti hidat teljes szélesség­ben a közúti forgalom elől ok­tóber 15-én 22 órától 18-án 05 óráig, mivel a tiszai átkelő­hely útburkolatát korszerűsítik, javítják. A munkálatok ideje alatt a hídon a megkülönböz­tetett jelzést használó jármű­vek és a vasúti szerelvények áthaladása biztosított, a gya­logos forgalom zavartalan. A munkálatok ideje alatt a Bé­késcsaba és Kecskemét kö­zött közlekedő járművek a csongrádi és a szolnoki Tisza hidat vehetik igénybe. A lakosság jelentős hányada „vonult ki” a közelmúltban a munkaerőpiacról — állapítja meg a munkaerőpiac keresletét és kínálatát alakító folyamatok­ról szóló elemzés — mondták el a Munkaügyi Kutatóintézet sajtótájékoztatóján. A 6 millió munkavállalási korú (15-55 éves nő és 15-60 éves férfi) la­kos közül 1992. január 1-sején 547 ezren tanultak, 346 ezren kérték nyugdíjazásukat, 262 ezren voltak GYES-en, GYED-en, 300 ezren egyéb okokból nem helyezkedtek el, 30 ezren pedig külföldön vállal­tak munkát. így 1 millió 489 Az első félévben a költség- vetés 14,9 milliárd forinttal egészítették ki a munkanélkü­liek ellátását szolgáló Szolida­ritási Alapot. A költségvetési munkahelyek munkaadói járu­lékát 8,8 milliárd forint érték­ben szintén a költségvetési forrásból finanszírozták. A munkaadók 20,4 milliárd forin­tot, a munkavállalók 7,5 milli­árd forintot fizettek be az alapba járulékként. Mint isme­retes, a munkaadók a bérek után 7 százalékot, a munka- vállalók 2 százalékot fizetnek járulékként. teyn9>lév9} A múlt évi nyitó állománnyal együtt ez mintegy 53,5 milliárd forint keretösszeget jelentett. Ebből 44,9 milliárd forintot használtak fel az első félév so­rán. A félév végi záróállomány 8,6 milliárd forint volt. A 44,9 milliárd forint döntő részét, 37,9 milliárd forintot fi­Az árak — akár a termelői, akár a fogyasztói árakat vesz- szük alapul — olyan szigorú szabályok szerint alakulnak, amelyeken egyetlen ország sem teheti túl magát, még azok sem, amelyek mondjuk egy termék esetében mono­polhelyzetben vannak. Az árak tehát rajtunk kívül álló törvények szerint alakul­nak, s mi ezeken az árakon vagyunk kénytelnek venni is, eladni is. Mindaddig, amíg ex­portunk — vagyis termelésünk — összetételét nem tudjuk a modernebb, divatosabb, ki­váló minőségű termékek ja­vára megváltoztatni, addig egyetlen versenyelőnyünk az olcsóságunk marad. De ennek az olcsó árnak is fedeznie kell a költségeket, mert a nemzet­közi piac nem tűri el az állami exporttámogatáson alapuló dömpinget, a mesterséges alákínálást. Ez az olcsóbb kínálat első­sorban azzal érhető el, hogy termékeinkben a bérköltségek Mit akar tudni az amerikai be­fektető? című útmutatót ismer­tetett pécsi sajtótájékoztatóján Helen Szablya, a Magyar Köz­társaság seattle-i tiszteletbeli konzulja. A Péccsel már két éve testvérvárosi kacsolatban álló, Washington állambeli észak­ezer fővel, azaz csaknem 25 százalékkal csökkent a mun­kaerőpiacon jelentkező mun­kavállalási korúak száma. A tényleges aktív keresők 1992. január 1-sején 4,2 millióan vol­tak és ezen felül 292 ezer nyugdíjast is foglalkoztatott a gazdaság. Mint a tanulmány rámutat: 1981-ben még több mint 5 millió volt az aktív kere­sők száma. Az intézet az elképzelések szerint ezentúl félévenként megjelentetendő kiadványt se­gédeszköznek szánja a mun­kaerőpiac jelenségeivel foglal­kozó szakembereknek. zettek ki a munkaügyi közpon­tok a munkanélküli járadé­kokra, azok társadalombizto­sításijárulékára, illetve 1,2 mil­liárd forintot a pályakezdők segélyére. A félév során 1,3 milliárd fo­rint jutott az átképzési támoga­tásokra, 1 milliárd forint az előnyugdíjra, 0.6 milliárd forint a végkielégítések társada­lombiztosítási járulékainak át­vállalására, 2,8 milliárd forint a munkaügyi központok működ­tetésére, s 0,1 milliárd forint az egyéb kiadásokra. Az első félévben több mint 722 ezren részesültek mun-" kanélküli ellátásban, az át­képzésen résztvevők száma 47 ezer volt, az előnyugdíjra jogosultak száma 30 ezer. A járadék és a segély átlagos összege a januári 8926 forint­ról júniusra 9558 forintra mó­dosult. alacsonyabbak versenytársa­inkénál. S ez három tényező­től függ: elsősorban a bruttó bérektől, a cégek közvetlen bérköltségeitől, másodsorban a bérközterhektől (a nyugdíj- és társadalombiztosítási járu­lékoktól), s harmadszor a munka termelékenységétől, ami kifejezi, hogy az adott munkabérért mennyi terméket állítanak elő. A versenyképesség szem­pontjából nem közömbös, hogy ezt a teljesítményt több, vagy kevesebb munkavállaló­val állították-e elő. Az exportra gyártó vállalkozó termelé­kenység-növelési kényszer alatt áll és nem csak a nem­zetközi piacon! Ha a piaci ke­reslet nem növekszik, ha nem tud más versenytársat kiszorí­tani a kínálatból, akkor csak két választása marad: vagy minden foglalkoztatott bérét il­letve annak közterheit csök­kenti, vagy a létszámot faragja le. A közvetett bérköltségek nálunk világméretekben is magasak, s az értük kapott amerikai nagyvárosban az el­sők között létesült szeptember­ben tisztletbeli magyar konzulá­tus, amelynek fenntartásáról a magyar származású Szablya házaspár saját pénzforrásaiból gondoskodik. Ők bábáskodtak Pécs és Seattle testvérvárosi Bécsben az osztrák gazad- sági minisztérium képviselői és az Allplan tervező- és ta­nácsadó cég közreadta azt a tanulmányt, amely a Duna- medence és ezen belül, első szakaszban a Dráva-mente környezeti állapotáról készült. A négy országot — Magyar- országot, Szlovéniát, Horvátor­szágot és Ausztriát, összesen 42 ezer négyzetkilométert és 3,1 milliós lakosságot — érintő vizsgálatot a szóbanforgó or­szágok vállalatai és szakértői a Phare program keretében az Európai Fejlesztési és Újjáépí­tési Bank közreműködésével végezték. A tanulmány — amelyben magyar részről a Vi- tuki vett részt — első szakasza a környezetjavító intézkedések meghozatalának és végrehaj­tásának. Az eredeti elképzelé­sekkel szemben Horvátország, a háborús körülményekre való tekintettel, egyelőre kivonult a tervből. A bécsi sajtóértekezleten részletesen ismertetett tanul­mányból kiderül egyebek kö­zött, hogy a magyar szakaszon Pécs közelében különösen két, a vizek tisztaságát veszélyez­tető létesítmény vár mielőbbi szanálásra: egy hulladéklera­kóhely — néhány tonna klóro­zott oldószerrel —, és az urán­bánya. Már megvannak a ter­vek a szanálásra, ezek azon­ban igen nagy anyagi beruhá­zást igényelnek — szögezi le a tanulmány. A levegőszennyezés tekinte­tében a pécsi termálerőművet találták a szakértők igen rossz hatásúnak. Szlovéniában a legveszélyeztetettebb Maribor lakossága. Összességében már az első szakaszban 22 pro­jektről született javaslat Szlo­vénia és Magyarország szá­szolgáltatásokat általában gyengének tartják a szakér­tők. Nem véletlen, hogy a „Vál­lalkozói közérzet '93” című közvéleménykutatásban a válllalkozók az első számú közellenségnek a társada­lombiztosítási járulék mértékét tartották. A bruttó béreken be­lül a személyi jövedelemadó is magas, amit egy túlmérete­zett, költséges állam fenntar­tása tesz szükségessé. Az árak és a bérek alaku­lása között tehát nincs olyan közvetlen és egyirányú össze­függés, mint amilyent leegy­szerűsítve feltételeznek. Egészséges gazdaságban a termelékenység növekedésé­ből eredő nyereségen oszto­zik a tulajdonos és a munka- vállaló, gazdasági pangás ide­jén — ami most egész Euró­pára jellemző — a piacnöve­kedés nélküli termelékenység növekedés a munkanélküliség egyik táplálója, s ezzel a ke­resletet meghaladó munkae­rőkínálat révén a bérek csök­kentésének eszköze. (Tamás) kapcsolatának megalapozásá­nál is. A konzulasszony azzal a cél­lal állította össze a magyar gazdasági szakembereknek szóló tájékoztatót, hogy ezzel is segítse az amerikai tőke me- gyarországi befektetéseit. mára. Ezek között van egy pé­csi szemétégető sürgős felépí­tése is. A projektek közül 8-10 finanaszírozásához hozzájárul az EBRD és a Phare program, a többi tervhez bilaterális finan­szírozási lehetőségeket kell ta­lálni — hangzott el a sajtóérte­kezleten. Az 1991 nyarán az UNDP Duna-programjának keretében elhatározott program első sza­kaszát — a felmérést — ez év tavaszától augusztusig hajtot­ták végre, a második szakasz, amelyben a beruházásokat ké­szítik elő, előreláthatólag tíz hónapig tart. Bedegkéren is — mint annyi más helyen — megszűnt a té- esz. 1992 őszétől Egyetértés Mezőgazdasági Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. néven fo­gadta megába 5 dolgozója híján a hajdani, 225 tagot. Az öt ki­lépő, 1 millió 287 ezer forintnyi vagyonjegynek megfelelő esz­közt vitt ki a káeftéből. Maradt 48 millió forint vagyonérték, eb­ből évente 3 milliót írnak le vesz­teségként. A névváltozást nem követte radikális átalakulás, új­jászületés. Lassan mindenüket felélik... — Kiszolgáltatott helyzetben vagyunk, mert közvetlenül a nyáron kell értékesítenünk a termést, nem tudjuk megvárni azt az időt, amikor számunkra ideálisra nőnek az árak — pa­naszolja Jártás Zoltán a szö­vetkezet igazgatóságának el­nöke. — A kereskedő pedig nem ad többet, amig „fönt” nem intézkednek. Tőke kéne! A bank keményen behajtja a tartozást, ugyanakkor nem nyújt kedvezményes hitelt, olyat, ami segítené a talpraál- lást. A parlament is csak a hi­tel lehetőségét mondta ki, de a bankokra bízta a döntést. So­mogybán pedig minden bapk ajtaja bezárult előttünk. Ők sem érzik magukat biztonság­ban csak akkor, ha az állam hitelgaranciát nyújt a szá­mukra. — Bedegkér az aszálysúj­A Dráva mentének egy, még csaknem érintetlen szeglete Drávatamásinál Ausztriában — a vizsgált te­rület csaknem fele itt van — még nem ért véget a felmérés. Az itt majdan szükséges mun­kákhoz az osztrák kormány egymillió schillinggel járul hozzá — közölték a gyáripar­osok szövetségében megtartott sajtóértekezleten. Egyúttal azt is jelezték, hogy a várható nagyszabású tervezői és kivite­lezési munkák a földrajzi közel­ség miatt igen jó lehetőséget kínálnak osztrák cégeknek. tóttá térségek közé tartozik mégsem kapunk csak 35 szá­zalékos kamatra hitelt. Évek óta nem tudunk fejleszteni; az amortizációt ugyan költség­ként leírjuk, de azt is föléljük. Mi lenne a kilábalás felé ve­zető első lépés? Az elnök sze­rint a 8 százalékos agrárága­zati támogatást kellene lénye­gesen megemelni. Ha nem is 40 százalékosra, mint a nyu­gati államokban, de megköze­lítőleg annyira. Tovább nehe­zíti a kilábalást, hogy él a nyugdíjasok vagyonjegye, s a kárpótlás révén idén emelke­dik a bérleti díjak száma is. Ez évente durván 1 millió forintot tesz ki, így a vagyonjegyekkel együtt összesen 7 millió forin­tos veszteséggel kell számol­niuk. Még el sem kezdik a mumkát, már 3,5 ezer forintot veszítenek hektáronként. A tagság összetétele sem ad okot a reményre: 100 nyugdí­jassal, 66 dolgozóval — közü­lük mindössze 47 az aktív életkorú, jelentős százalékuk munkanélküli segélyt kap — és 20 olyan tggal kell számol­niuk, akik folyamatosan mun­kanélküliek, ugynakkor fönnáll a tagsági viszonyuk. — Tőke kéne...— hajtogatja az elnök és csak az emberei­ben bízik, akik eddig — ha bajba jutottak — mindig kita­láltak valamit. Várnai Ágnes A támogatási forrás zöme már elfogyott Munkanélküliek ellátása az első félévben Aki á(ra)t mond, mondjon bé(r)t is? Több bér — kevesebb munkás Zárt ajtók előtt a mezőgazdák Róka fogta csuka” a mezőgazdasági hitel — Bedegkéren csak az emberekben bíznak Mit akar tudni az amerikai befektető? 1 i 4

Next

/
Thumbnails
Contents