Somogyi Hírlap, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-13 / 239. szám

6 SOMOGYI HÍRLAP — GYERMEKEINK VILÁGA 1993. október 13., szerda Operalátogatás és vidámpark A szentbalázsi általános is­kola diákjai jól sikerült kirándu­láson vettek részt a hét végén Budapesten. Délelőtt az Ope­raházban megtekintették a Bánk bán című operát, a dél­után pedig a vidám szórako­zásé volt a vidámparkban. A negyven diák kirándulásához az autóbuszt a Surján Rt biz­tosította. Kiszínezhető kottásfüzet „Hegedül a kisegér, penget rajta, csellón játszik a macska, vonó a farka” — többek között ez a kis dalocska is megtalál­ható abban a kiszínezhető kot­tásfüzetben, amely a dalok hangszerelt változatát tartal­mazó kazettával együtt jelent meg a Treff kft gondozásában. A magyar költők „gyermekté­májú” költeményeit Gryllus Vilmos zenésítette meg. A da­lok kronológiai sorrendben követik a hónapokat, az év­szakokat. Hangterjedelmük az ovisok képességeihez igazo­dik. Érdekes kísérő hangsze­reket, dobot, csörgőt, viola da gambát, pánsípot, dudát is megszólaltatnak. Ifjúsági könyvklub Az iskolás korosztályok jobb könyvellátása érdekében az Unió Kiadó Ifjúsági Könyvklu­bot szervez. Most, az őszi ala­kuláskor a klub tizenkét kiadó száznál több gyermek- és ifjú­sági könyvet ajánl. A tervek szerint jövőre tovább gazda­gítják a választékot; katalógu­sokban tankönyveket is sze­repeltetnek. Kincskereső októberben Megjelent a Kincskereső, a gyerekeknek szóló egyetlen hazai irodalmi folyórat októ­beri száma. Az aradi vértanúk­ról való megemlékezésen túl ebben a számban kezdődik az az egyévesre tervezett szüle­tésnapi sorozat, amelynek ve­zérmotívuma a szülőföld sze- retete, az anyanyelv ápolása, gomndozása. Tehetséges gyerekek írásait, sajátos-ked­ves gyerekhumort is találtunk az októberi számban. Iskolai névadó A majd negyedévezreddel ezelőtt élt nótárius, Varró Ist­ván nevét vette fel a napokban a karcagi Szakmunkásképző és Gépipari Szakközépiskola. Varró István tevékenysége szorosan kötődik a nagykun város fejlődéséhez, egyebek között nevéhez fűződik a vá­ros református templomának építése. A névadó alkalmából leleplezték a nótárius dom­borművét, Győrfi Sándor kar­cagi szobrászművész alkotá­sát, és bemutatták Lendvainé, Varró Anikó pedagógus köny­vét, amelyben feldolgozta a család ősének életét, mun­kásságát. Családvédelem, felvilágosítás A Családvédelmi Szolgálat tudományos ülést tartott a kö­zelmúltban. A részvevőkkel, a védőnőkkel itt ismertették meg a szolgálat és az Indusát Bu­dapest Kft egészségügyi és oktató programját, amelyhez hasonlóval a világ számos or­szágában már jelentős ered­ményeket értek el a fiatalok szexuális nevelésében. Kéthetes kortól úsztathatjuk a babát Az úszással nem lehet elég korán megismertetni a kicsit ' . (Fotó: Török Anett) A legalattomosabb civilizációs betegség Allergikus tünetek gyerekeknél Tapasztalatok a vizsgálatokon túl — Változtassunk étrendet! „Akár egy csöpp meden­cébe pottyanunk bele, akár az óceán közepébe, mindenkép­pen úsznunk kell.” (Platon) Milyen kicsi, és védtelen. Megfogni is alig merjük. Lassú, óvatos mozdulatokkal vesszük föl és tesszük le. Hi­szen még csak kéthetes. Ugyan kinek jutna eszébe dö- gönyözni, tornásztatni s legfő­képpen úsztatni egy ilyen apróságot? Nos, akadnak vál­lalkozó szellemű szülők. 01- sovszky Ottilia Kaposváron ezek közé tartozik. A testne­velő édesanya vallja: moz­gással, tornával, s legfőkép­pen az úszással nem lehet elég korán megismertetni a gyereket. — A csecsemő számára a víz természetes közeg. Kilenc hónapon át magzatvízben úszkált, olyan ösztönös moz­gásokat végzett, amit szüle­tése után nem kell megtanul­nia, csak fenn kell tartani. Ezek a reflexek azonban négy hónap után, ha nem erősítjük őket, tompulnak, majd fokoza­tosan leépülnek. Ajánlatos te­hát tizenhat hetes kor előtt megkezdeni a kicsivel az úszást. A legjobb, ha kéthetes kor körül kezdjük az első foglalko­zásokat, de ha túl kicsinek tart­ják vagy nagyon megviselte a mamát a szülés, nem késő a hathetes indulás sem. Sokan nem tudják , milyen fontos reflexeket, mozgáso­kat, ismereteket lehet és kell kialakítani és gyakorolni a szü­letéstől kezdve. — Sokan panaszkodnak itt Kaposváron is: nincs olyan uszoda, ahová kisgyermeke­ket is lehetne vinni. Ez igaz. Egyéves kor után valóban nem tudunk hová menni a gyerekkel, addig azonban ne feledkezzünk meg arról, hogy van egy fürdőszobánk, van kádunk, amit csordultig töltve remek uszodaként használha­tunk. Ez az uszoda mindig nyitva van, s ami ennél is fon­tosabb: tiszta, egészséges a vize. Ha jól fogjuk a gyereket, s tiszta a víz, semmi baja nem lehet. A foglalkozások révén edzettebbé válik a gyerek, rit­kábban betegszik meg, s ha mégis elkap valamit, hama­rabb kilábal belőle. Fejleszt­hető az immunrendszer, javul a szervezet vérellátása, erő­södik a szív, finomodik a cse­csemő mozgása, kedvezően alakul a mozgáskoordináció. Javul a gyerek kedélyállapota, nyugodttá válik az alvása, nő az étvágya. Elősegíthetjük az értelmi képességek fejlődését, s erősíthetjük az szülő-gyerek kapcsolatot. Senki se gondolja, hogy nagy dolgokról van itt szó. A gyakorlatok mindenki által megtanulható, egyszerű ele­mek. Tulajdonképpen nem is úszástanulásról van itt szó, hanem vízhez szoktatásról. A gyerek súlya a vízben nagyon könnyű, ezért már első alka­lommal is megpróbálhatjuk talpra állítani, lépegettetni egy kicsit. Hanyatt és hason fekve vállát, fejét fogva húzni a víz­ben. A, foglalkozások kezdet­ben három-négy percig tart­sanak, majd fokozatosan nö­veljük a gyakorlatok számát, így az úszás idejét is, a tizen­kettedik hónap végére eljutva a 30-35 percig. Kezdetben 35-37 fokos legyen a víz, majd havonta csökkentsük egy fokkal a 10. hónapig. Ez lehetőséget ad arra, hogy a gyerekek hozzászokjanak a 27-29 fokos vízhez. így erő­södik immunrendszerük. A tapasztalatok azt mutat­ják, aki elkezdte, gyorsan megszerette az úszást. Kevés olyan gyerek van, aki idegen­kedne a víztől. Ha mégis meg­ijed, tiltakozik, ne erőltessük. Várjunk néhány hetet, s pró­bálkozzunk újra. Széki Éva Az évezred végének lega­lattomosabb civilizációs be­tegségei között tartják szá­mon az allergikus környe­zeti ártalmakat. Az okok kö­zött előkelő helyen szere­pelnek mindennapi ételeink, például a tojás, a tej és az üdítőital. Az allergikus ártalmak külö­nösen a gyermek- és ifjúsági korosztály számára veszélye­sek, mivel a fejlődő szervezet védekezőképessége gyenge. Ezekről a kérdésekről a kö­zelmúltban nagy érdeklődés­sel kísért előadást előadást tartott Budapesten az ameri­kai Ken Gerdes allergológus. A neves denveri szakorvos tizenhárom éve foglalkozik a környezeti betegségekkel és azok gyógyításával. Terapikus módszereiben nélkülözi a gyógyszereket, elsősorban diatetikus eszközökkel dolgo­zik. Egy tizenötéves kislány például gyakori szédüléssel, fejfájással küzködött. A pana­szok eredetét nem tudták ki­deríteni a laboratóriumi és a műszeres vizsgálatok. Az al­lergológus az alapos kivizsgá­lást követően három hétre el­tiltotta a kislányt a kóla fo­gyasztásától. A panaszok megszűntek. Viszont az ismé­telt üdítőfogyasztáskor erőtel­jesen kiújultak a panaszok. Egyértelművé vált: a betegnek a kóla okozta a tüneteket. A szakember szerint az ét­kezés megváltoztatása is so­kat segíthet az allergikus kör­nyezeti betegségek gyógyítá­sában. Esetleg pont a kedvelt étel elhagyása a legjobb gyó- gyir. Az amerikai orvos külön is foglalkozott a konzervált, tar­tósított ételek hatásával. A tar­tósító szerek alkalmazását ugyan előírások szabályoz­zák, de ezek a szabályozók csak arra az egy élelmiszerre vonatkoznak. Hogy naponta a konzervált élelmiszerek fo­gyasztásával mennyi mér­gező, allergiakeltő anyag jut­hat a szervezetünkbe, ezt nem tudjuk ellenőrizni. Mikép­pen a közvetlen környeze­tünkben előforduló poratkák támadásaira sem vagyunk fel­készülve. A szakember szerint a gyermekkori szédülés, fejfá­jás, hasmenés vagy székre­kedés gyakori okozója a tojás­vagy a tejallergia. Ebben az esetben mellőzni kell az ét­rendből a süteményeket, a sajtféléket, a fagylaltot és minden tojásos és tejkészít­ményt, még azokat gyógy­szereket is, amelyeket például tejcukorral édesítenek. Az amerikai orvos egyébként sem híve a kemikális előállí­tású gyógyszereknek. Az úgynevezett széna­nátha, a bőrkiütések és más allergikus tünetek mögött sok­szor környezeti ártalmak talál­hatók, és ezek gyógyítása az étrend, a táplálkozási szoká­sok megváltoztatásával meg­oldható. Az amerikai orvos szorgal­mazza a magyar orvosok és szakemberek képzését és to­vábbképzését az allergikus környezeti ártalmak gyógyí­tása érdekében. Különösen fontosnak tartja ezt Budapes­ten, ahol nagymértékű a le­vegő szennyezettsége, és megítélése szerint az allergi­kus hatások csökkenthetők. (ABC-Europress) Fair play-díj Bábosok gesztusa Erősödik a regionális központok szerepe Négy éve működik az Országos Gyermekvédő Liga Első pillantásra ikreknek nézné őket az ember. Azonos termetűek, és nagyon hasonlí­tanak egymásra. Csak a tüze­tesebb szemlélőnek tűnik fel, hogy az egyik lány Törzs Edit megfontoltabb, komolyabb; ő az idősebb, már tizennégy éves. Húga, Esztert2 eszten­dős. Edit az I. István Gimnázi­umba jár, húga a Váci utcai ál­talános iskola 6. osztályába. Egy éve tagjai a Kolibri Bábszínház bábstúdiójának. Tavaly ősszel egy újsághirde­tésre jelentkeztek. A felvételi beszélgetés után be is kerül­tek. Nagyon jól érzik magukat a stúdióban. Nem akarnak bábszínészek lenni, de na­gyon jó hobbinak, kellemes időtöltésnek tartják mindkett- ten. Tizenöten játszanak egy csoportban. Helyzetgyakorla­tokat, koncentrációs gyakorla­Törzs Edit és húga, Eszter tokát, bábjátékot tanulnak. Sa­ját bevallásuk szerint néha ki­csit unalmas a sok stúdiógya­korlat, de a bábjátszás elen­gedhetetlen alapja. Nemrégiben nemzetközi bábjáték találkozót rendezett a Kolibri Színház, melyen a bábstúdió tagjai is szerepel­tek. A televízió is felvette, il­letve közvetítette az esemé­nyeket. Ez alkalommal történt: az egyik együttes otthon felej­tette az előadáshoz nélkülöz­hetetlen kellékeit — mire Mire a bábstúdió hallgatói kisegítet­ték őket szorult helyzetükből. Kölcsönadták nekik a saját kellékeiket. Ezért a nemes gesztusért Fair play-díjat ka­pott a bábstúdió — mesélték a lányok nem kis büszkeséggel. ABC Europress Az alapítás óta eltelt négy évben mintegy 350 fővárosi és vidéki szervezettel működő, az egész országot behálózó szer­vezetté fejlődött az Országos Gyermekvédő Liga. Karitatív tevékenységének további bőví­téséhez azonban a ligának is egyre több pénzre van szük­sége. A szervezet számára nincs más lehetőség, mint hogy a szerény összegű, összesen 3,2 millió forintos költségvetési támogatás mellé egyre több szponzor cégtől szerezzen pénzt. Ezek a gondolatok a liga évi közgyűlésén hangzottak el. Egy kisbabát nem szabad két-három percnél tovább sírni hagyni — állítja a nemzetközi La Leche Liga magyarországi el­nökasszonya, Debulai Blanka. A Liga azért jött létre, hogy ta­nácsot, bátorítást adjon a szop­tató kismamáknak, a hozzájuk fordulóknak személyes segítsé­get nyújtson a külföldi csecse­mőpedagógiai tapasztalatokról. A magyar elnökasszonynak három gyermeke van. Gyerme­keit másfél éves korukig szop­tatta, és meggyőződése, hogy A liga a múlt évben is nagy hangsúlyt helyezett a gyerme­kek személyiségét fejlesztő programok szervezésére. Ez­zel párhuzamosan úgynevezett szakszolgálati rendszert mű­ködtetnek hozzáértő pedagó­gusok, jogászok bevonásával a gyermekvédelem napi gondjai­nak megoldására. A beszámo­lóban elhangzott: az idei gyer­meknap egyik legjelentősebb akciója volt a Lego cégé, amely összesen 38 millió forint értékű ajándékot osztott szét a külön­böző gyermekgondozó-, illetve nevelőintézeteknek, köztük a az külső segítség nélkül nem si­került volna. — A csecsemő so­hasem unatkozik, éppen ezért nagyon kell figyelni jelzéseire, mindenekelőtt a sírására — mondja az elnökasszony, mege­rősítve a müncheni Pediátriai Klinika megfigyelését, amely szerint ha egy csecsemő 24 óra alatt másfél órányit sír, az nor­málisnak tekinthető. A hazai csecsemőpedagógiai megfigyelések szerint egy kis­babát az első életévében nem lehet elkényeztetni, így ha sír, közismert Pető intézetnek is. A szervezet a munkanélküli fiatalok, illetve a munkanélküli pályakezdők problémáinak enyhítésére átképző tanfolya­mot indított, sőt megpróbált új munkahelyeket is felkutatni számukra. A liga a jövőben be­kapcsolódik a fiatalkorúak bör­tönében szabadságvesztésü­ket töltő, onnan szabaduló fiata­lok problémáinak orvoslásába. A szervezeten belül a jövő­ben erősödik a regionális köz­pontok szerepe. Ennek érde­kében ezen a közgyűlésen mó­dosították a liga alapszabályát. mindenképpen meg kell találni az okot. A legtöbbször akkor zendít rá, ha éhes, de gyakran az anya közelségét kívánja ilyen módon kifejezni. Ha egy baba öt percnél tovább bömböl és az anya nem bír vele, akkor általá­ban komolyabb baja lehet. A szakemberek szerint nem szabad sokáig sírni hagyni a csecsemőt. Nem helytálló az a hazánkban gyakran hangozta­tott nézet, hogy a bömbölés erősíti a tüdőt, edzi a hangszá­lakat. MIÉRT SÍR A CSECSEMŐ? • • Ot percen túl bömbölő apróságok i i v i

Next

/
Thumbnails
Contents