Somogyi Hírlap, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-13 / 239. szám

f 2 SOMOGYI HÍRLAP — HAZÁNK ÉS A NAGYVILÁG 1993. október 13., szerda Sürgető határidők Soron kívüli közgyűlést hív össze a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat Elnöksége ok­tóber 22-ére. A soron kívüli közgyűlés összehívását a vi­lágbanki nyugdíjigazgatási és egészségbiztosítási hitelszer­ződéssel összefüggő záros határidők, valamint a társada­lombiztosítás pénzügyi alap­jairól és azok 1994. évi költ­ségvetéséről szóló törvényja­vaslatokkal kapcsolatban kia­lakított új kormányzati javasla­tok teszik szükségessé. ET-támogatás Záhonynak Felajánlotta támogatását a Záhony térségében kialakí­tandó különleges gazdasági övezet létrehozásához az Eu­rópa Tanács. Első segítség­ként a záhonyiak lehetőséget kapnak arra, hogy október 13- 15 között, a tanács által, a lengyelországi Sonok város­ban szervezett konferencián beszámolhassanak elképze­léseikről az ott megjelenő kül­földi befektetőknek. Az elkép­zelések szerint a több, mint 300 négyzetkilométeres terü­letre külföldi- és hazai befek­tetőket várnak. Vámszabadte­rület segítené az export-im­port tevékenységet, továbbá adókedvezményekben is ré­szesülnének a beruházók, gyártók és forgalmazók. MNB kötvény Egymilliárd frankért Egymilliárd francia frank ér­tékű kötvényt bocsátott ki a Magyar Nemzeti Bank Párizs­ban. A hatéves lejáratú papí­rokat névértéken dobták pi­acra. A nominális kamata 8 százalék, ami 235 bázispont­tal haladja meg a viszonyít­ható francia államkötvény ka­matát. Ez a Magyar Nemzeti Bank első kötvénykibocsátása a francia tőkepiacon és francia frankban. Az ügylet megfelel az MNB politikájának, amely­nek keretében a jegybank a lehető legkülönbözőbb tőke­piacokon biztosítja az ország hitelszükségletét. Budapesten a brit államtitkár Jeremy Hanley, a brit Vé­delmi Minisztérium államtit­kára érkezett tegnap este ha­zánkba. A brit államtitkár megbeszélést folytat meghívó­jával Szendrei Lászlóval, a Honvédelmi Minisztérium poli­tikai államtitkárával aktuális biztonságpolitikai és katona- politikai kérdésekről. Jererny Haney-t - a tervek szerint - hivatalában fogadja Für Lajos honvédelmi, Jeszenszky Géza külügyminiszter, vala­mint Deák János altábornagy, a Honvéd Vezérkar főnöke. Tanácskozás „agyelszívásról” „Brain-Drain” azaz Agyel­szívás az egyetemeken cím­mel kétnapos konferencia kezdődik ma Budapesten. Az Európa Tanács Felsőokta­tási, Kulturális és Sport Szek­ciója rendezte tanácskozáson mintegy 50 külföldi és körül­belül ugyanennyi magyar tu­dós vesz részt annak elem­zésére, milyen vonzerővel hatnak a nyugat-európai tu­dományos munkahelyek a ke­let-európai tudósokra. Ta­nácskoznak arról is, miként lehet az „agyelszívást” megál­lítani vagy csökkenteni. Nem mondható ki utólag az elévülhetetlenség Az Alkotmánybíróság kihirdette határozatát Az 1956 októberi forrada­lom és szabadságharc so­rán elkövetett egyes bűn- cselekményekkel kapcsola­tos eljárásról szóló, az Or­szággyűlés által február 16-án elfogadott, de ki nem hirdetett törvény első pa­ragrafusa ellentétes az al­kotmány rendelkezéseivel. A törvény 2. szakaszának alkalmazása azon keretek kö­zött alkotmányos, amelyeket az Alkotmánybíróság határoza­tában kijelölt. Ezt állapította meg az Alkotmánybíróság ha­tározata, amelyet dr. Sólyom László, a testület elnöke hirde­tett ki tegnap nyilvános ülésen. Az Alkotmánybíróság megál­lapította „a népek háború utáni békéjének megbontására al­kalmas bármely cselekmény” nem minősül a nemzetközi jog értelmében sem háborús, sem emberiség elleni bűncselek­ménynek. Erre a cselekményre tehát csakis az elkövetéskori magyar jog alkalmazható. Mi­vel 1956-ban nem volt olyan törvény, amely szerint ez a bűntett nem évül el, elévülhe- tetlenségének utólagos kimon­dása ellentétes az alkotmány­nyal. A háborús „súlyos jogsér­tések” és az emberiség elleni bűntettek azonban nem évül­nek el, így e bűncselekmények elkövetőivel szemben alkot­mányosan eljárhatnak a nyo­mozó hatóságok és bíróságok. Magyar javaslatok az őszi ülésszakon Célunk a NATO-tagság Dr. Sipos Imre somogyi képviselő szólt a magyar agrárgondokról Koppenhágában Befejeződött a NATO őszi ülésszaka Koppenhágában. Az ülésen megfigyelőként részt vettek a kelet- és kö­zép-európai országok kép­viselői is — kivéve az orosz föderációt, mivel ott jelenleg nincs parlament. A magyar delegáció tagja volt dr. Si­pos Imre országgyűlési képviselő. A gazdasági bizottsági ülé­sen — ahol a közép-kelet-eu- rópai országok gazdasági helyzetének javításáról, ezen belül a mezőgazdaság fej­lesztéséről volt szó — a ma­gyar mezőgazdaság helyzeté­ről adott tájékoztatást. Beszélt azokról a feltételek­ről, melyekre a magyar me­zőgazdaság javításához szükség lenne, hogy felzár­kózhassunk a fejlett nyu­gat-európai országok közé. Javasolta szabad kereske­delmi egyezmények kötését, hasonlóan az USA, Kanada és Mexikó között létrejött sza­badkereskedelmi egyez­ményhez. Ilyen már Magyar­ország és Lengyelország kö­zött létrejött. Most a többi or­szággal is ajánlatos lenne megkötni mezőgazdasági termékek piacra jutására — mondta el az ülésen a képvi­selő. A politikai bizottság ülésén nem zárkóztak el attól, hogy a NATO megreformálásra, ki­bővítésre kerüljön. A védelmi bizottságban Wachler Tamás Fidesz-képvi- selő Kelet-Közép-Európa és a NATO kapcsolatáról beszélt. Holland és amerikai képvise­lőkkel módosító javaslatként nyújtotta be a magyar delegá­ció álláspontját, amely szerint a parlamenti közgyűlés fo­gadja el a NATO megújítását, korszerűsítését, új szerepé­nek feltételeit, amelynek egyik jelentős pontja lenne a NATO az Észak-Atlanti Közgyűlés közép- és kelet-európai or­szágokkal való kibővítése. Elmondta, minden erőnkkel azon vagyunk, hogy Magyar- országot először társult tag­ként, később rendes tagként felvegyék a NATO-ba. 3000 embert bocsátanak el jövőre a MÁ V Rt-nél (Folytatás az 1. oldalról) A délszláv válság és a hazai fuvaroztatási megrendelések csökkenése miatt ugyanis jelen­tősen visszaesett a vasút szállí­tási teljesítménye. A Kis-Jugo­szláviával szembeni ENSZ-em- bargó miatt a cég bevételkie­sése már megközelíti a 10 milli­árd forintot. Mivel fellendülés a közeljövőben sem várható, a cég jövőre csak 40,8 millió tonna szállítási igényre számít. A vezérigazgató elmondta: a csökkenő teljesítményekhez igazodó létszámleépítés első­sorban az igazgatási és admi­nisztratív munkakörökben dol­gozókat érinti majd. Az elbocsá­tottakon kívül jelentős számú vasutas dolgozik tovább a MÁV-tól leváló, önálló kft.-kben. Ezeknek a gazdasági társasá­goknak a létrejötte azonban el­sősorban attól függ, hogy a MÁV milyen ütemben képes forgóalapot biztosítani szá­mukra. Az árufuvarozás fellendülése ugyan nem várható, a személy- szállítás veszteségeinek mér­séklésére már lehetőség nyílik az új vasúti törvénynek megfele­lően. Eddig a vasúti személy- szállítási jegyek költségének je­lentősebb részét a vasút finan­szírozta. A törvény életbelépé­sét követően azonban az állam nagyobb szerepet vállal majd a költségviselésben. Dunai blokád A Mahart Vác nevű hajója elő­reláthatóan a Duna romániai szakaszán várakozik majd a fo­lyó Belgrád melletti szerb blo­kádjának ideje alatt. A kritikus szakaszon a „Fehér rózsa" és az „Új bizánc” nevű szerb szervezetek járművei zár­ják el a folyót a nemzetközi hajó- forgalom elől, így tiltakozva az ENSZ Kis-Jugoszláviát sújtó embargója ellen. A Vác eredetileg kedden haj­nalban lépett volna a volt Jugo­szlávia területére, a társaság il­letékeseinek döntése alapján azonban hétfőn már nem foly­tatta útját. A Mahart Eger nevű hajója már több mint egy hete Belgrád mellett vesztegel. Munkaerőpiac-figyelőt Az Alpok-Adria Szakszer­vezeti Közösség 9. konfe­renciáját a Zágráb melletti Stubicke Toplicében tartotta. Az idén horvát elnökséggel dolgozó együttműködés ülé­sén részt vett dr. Kolber Ist­ván, a megyei közgyűlés al- elnöke, az Alpok-Adria Mun­kaközösség Vezető Tisztvi­selők Bizottsága elnöke. Ki­fejtette, hogy a munkaközös­ség nagy jelentőséget tulaj­donít a szakszervezeti együttműködésnek, s a kap­csolatok szorosabbá fűzését szorgalmazta. Különösen fontosnak tartotta a munka- közösség és a szakszerveze­tek között a munkaerőpiaci helyzetet figyelemmel kísérő, elemző obszervatóriummal kapcsolatos együttműködést. A tanácskozást követően dr. Kolber István megbeszélést folytatott Vesna Ivkovic-Stip- cevicel, a szakszervezeti együttműködés horvát el­nöknőjével, valamint a kö­vetkező évtől az elnöki funk­ciót betöltő Antonia Zettel (Veneto tartomány). Megál­lapodtak, hogy évente egyez­tetik a programjaikat, javítják a kölcsönös tájékoztatást. KÉRDŐJELEK Elbocsátó szép üzenet - rekord áron? Relatív, hogy 24 millió forint sok vagy kevés. Kevés, ha a költségvetés hiányához, sok, ha a nyugdíjakhoz vagy a pe­dagógus-jövedelmekhez mérjük. S rengeteg, ha végkielégí­tésként üti néhány íróasztalától felállított ember markát. Is­meretes, hogy összesen ekkora fájdalomdíjjal bélelte ki az Állami Vagyonkezelő Rt azt a borítékot, amelyben néhány korábbi vezető kézhez kapta felmondólevelét. A nagy összegű kifizetéseket a kollektív szerződés alapján kellett teljesíteni? Vagy az rt-nek milliókat ér, ha kapun kívül tudja őket? Olyan horribilis fizetések vannak ennél a rész­vénytársaságnál, hogy a felmondási időre milliók dukálnak? Amit nem tilos, azt szabad? Hüledezhet, háboroghat az adófizető polgár, tudomásul kell vennie: ha nem ütközik a paragrafusokba e kisebb vagyonok kifizetése — s a jelek szerint nem ütközik —, törvényesnek minősül az ügylet. Ak­kor is, ha az adófizetők pénzéből finanszírozzák. Példátlan eset? A közelmúlt jónéhány hasonló, nehezen emészthető pénzügyi tranzakciót produkált. Elég, ha csak a jövőre mandátum nélkül maradó képviselők végkielégítésére vagy az ominózus székházeladási ügyre gondolunk. Egyik esetben sem esett csorba a törvényességen, de egyik fölött sem tért napirendre a közvélemény. Különbözőek a mércék? Mások ugyanis a társadalom és mások a politika, a gazdaságpolitika erkölcsi normái. S minél nagyobb a morális távolság, annál nagyobb a politika, a kur­zus egésze iránti bizalmatlanság. Ami a közösség erkölcsi érzékét sérti, azt a jog ideig-óráig szentesítheti, de erénnyé nem avathatja. A jogi, politikai normákat kell tehát mielőbb az állampolgárok etikai követelményeihez igazítani. Ellenkező esetben a közvélemény borítékol felmondó leveleket... Bajnok Zsolt Rekordhiánnyal számol a jövő évi költségvetési tervezet (Folytatás az 1. oldalról) Szólt arról is, hogy jövőre az eredeti tervvel ellentétben nem 250 milliárd, hanem 350 milli­árd forint lesz a költségvetés hiánya egyebek mellett a tár­sadalombiztosítás hiányának rendezése és a kamatterhek emelkedése miatt. Az infláció pedig 16 és 22 százalék között várható. A lakosság személyi jövedelemadó terhe évi egy­millió forint bevétel alatt csök­ken. Az Állami Számvevőszék elnöke, Hagelmayer István szerint a javaslat néhány pon­ton törvénytelen megoldásokat alkalmaz, így például a jegy­bank-törvénytől eltérően in­tézkedik az államnak a jegy­bankkal szemben fennálló adósságairól. A képviselőcso­portok vezérszónokainak fel­szólalásaiból kitűnt: a kor­mányzati oldal — ha korrekci­ókkal is — támogatja a jövő évi költségvetési törvényjavasla­tot, ám az ellenzék teljesség­gel elfogadhatalannak tartja azt. Siklós Csaba — az MDF- frakció vezérszónokaként — elismerte, hogy az előző évek­hez képest rekord-összegű hiányt körvonalaz a jövő esz­tendőre a költségvetési előter­jesztés, de úgy vélte: a javas­lat egésze a gazdaság-élénkí­tést szolgálja. A kormány ed­dig folytatott gazdaságpoliti­kája hű tükrének nevezte az 1994. évi költségvetést a sza­baddemokraták vezérszó­noka. Kuncze Gábor szerint, éppúgy mint eddig, 1994-ben sem teljesülnek majd a költ­ségvetési törvényjavaslatban előrejelzettek. Erre azért sem lát lehetőséget, mert — mint rámutatott — a gazdasági mu­tatók még rosszabbak, mint az előző években. Az idén 2 milli­árd dollárral nőtt az ország bruttó adósságállománya, a deficit várhatóan eléri a 3000 milliárd forintot, az export visz- szaesése pedig korántsem te­kinthető átmenetinek. A költ­ségvetés általános vitáját el­napolták. Áz ebédszünetben dr. Király Béla arról tájékoztatta a sajtót, hogy számára kedvező ítélet született a Kubinyi Ferenc és a Magyar Fórum ellen indított perében. Elmondta, a számára megítélt 300 ezer forint nem vagyoni kártérítést a rászoru­lók megsegítésére fordítja. Délután interpellációkkal, kérdésekkel folytatódott az ülés. Suchman Tamás az egy­kori MHSZ épületekről intézett kérdést Szabó Iván pénzügy- miniszterhez. A somogyi kép­viselő úgy vélte, állaguk meg­óvása, az önkormányzati tu­lajdon gyarapodása érdeké­ben és tekintettel a létrehozás körülményeire ezek az épüle­tek jobb kezekben lennének önkormányzati tulajdonban, mint jelenlegi gazdájuknál a Kincstári Vagyonkezelő Szer­vezetnél. Az iránt érdeklődött, Szabó Iván lát-e arra lehető­séget, hogy — ha kell, jogsza­bály vagy törvény módosítá­sával — az ingatlanok tényle­ges tulajdonba adása az ön- kormányzatok részére megtör­ténjen? Az épületek jelenleg részint kihasználatlanok, ré­szint bérbe adták őket, állapo­tuk egyre romlik. Somogy me­gyében 13, Tolnában 11, Ba­ranyában 9 — országosan összesen 180 épületről van szó. Szabó Iván válaszában el­mondta, hogy a jelenleg érvé­nyes törvény alapján a Kincs­tári Vagyonkezelő Szervezet­nek nincs joga ideiglenes tu­lajdonba adásra. Az ingatlanok sorsának végleges rendezése pedig a jelenleg újbóli egyezte­tés szakaszában levő törvény- javaslat elfogadását követően kerülhet sor. Ilkei Csaba a Duna egyol­dalú elterelése következtében szükségessé vált cselekvési programról szóló határozati ja­vaslat vitájában szólalt fel. El­mondta, a Szigetköz már nem a hosszú távú, a minimális kárnál tart, hanem a rövid tá­von még elviselhető kárnál. A tárgyalások a szlovák féllel holtpontra jutottak. Gyors se­gítséget, központi pénzeszkö­zöket kért a károk mérséklé­sére és azonnali vízpótlást a főmederből, még ha ideiglenes jelleggel is. Parlamenti közvetítés csak akkor lesz, ha a T. Ház megrendeli Megbeszélés a választási kampány televíziós műsorairól A parlamenti pártok és a te­levízió illetékesei csütörtökön immár harmadik alkalommal ülnek asztalhoz, hogy tisztáz­zák a televízió szerepét a kö­zelgő választási kampányban. Feledy Péter, az MTV hír­műsorainak igazgatója teg­nap elmondta: eddig még nem állapodtak meg a pártok­kal konkrétumokban. Az el­múlt két alkalommal a politikai reklámokról és a televízió műsortervéről tárgyaltak. Csü­törtökön valószínűleg a tévé műsorkészítési irányelveiről, a választási kampány etikai kó­dexéről, illetve a politikai hir­detések sorsáról esik majd szó. Feledy Péter hangsú­lyozta, hogy a találkozón, amelyet ezúttal is zárt ajtók mögött tartanak, jelen lesz Peták István, a tévé regioná­lis, kisebbségi műsorainak igazgatója is. Feledy Péter elképzelhető­nek tartja, hogy a parlamenti élő közvetítések sorsa is szóba kerül csütörtökön, de csak akkor, ha ezt a pártok képviselői felvetik. Feledy nem kívánta kommentálni Nahlik Gábor alelnök állás­pontját ezügyben, miszerint — parlamenti közvetítések a jövőben akkor lesznek, ha ezt a parlament megrendeli, és ennek teljes költségét állja. L I i *

Next

/
Thumbnails
Contents