Somogyi Hírlap, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-12 / 238. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASÁG 1993. október 12., kedd t Az AVÜ 400 milliót költött reklámra... Szabó Tamás szerint a privatizáció átlátható Az utóbbi egy évben áttörés következett be és mostanra a privatizáció átláthatóvá és követhetővé vált. Ebben jelen­tős szerepe van a megváltozott marketing és sajtóstratégi­ának, amely követte a társadalom igényeit. Ha most valaki azt állítja, hogy a privatizáció zártkörű, bennfentes és átlát­hatatlan, az vagy nem veszi a fáradságot, hogy megismerje a folyamatokat vagy szándékosan ferdíti el a tényeket. Az APEH számára nem megnyugtató a nyugtaadás Drágább az üzemanyag Megváltoztak október 5-étől az adóhatóság által elismert üzemanyagárak, amelyeket a magánszemélyek akkor alkal­mazhatnak, ha számla nélkül kívánnak elszámolni üzem- anyagköltségget. Az ólommen­tes benzinek közül az EN 91-es normál 73,50 forinttal, az ESZ- 95-ös 75,50 forinttal számolható el literenként. Az Ólmozott mo­torbenzinek közül a 92-es ok­tánszámú ára 76 forintra, a 98-asé pedig 78,50 forintra vál­tozott literenként. A normál gáz­olaj literenkénti elszámolható ára 61 forint, az AROL-2T mo­torolajé pedig 76 forint. Privatizációs előkészületek Megkezdődtek a privatizá­ciós előkészületek a Forte Fo­tokémiai Ipari Rt-nél. A válla­lat, melyet 70 évvel ezelőtt a Kodak Konszern alapított, je­lenleg állami tulajdonban van, de már több nemzetközi hírű vállalat is érdeklődik iránta. A tárgyalások megkezdődtek. A dolgozók is tervezik, hogy MRP keretében bekapcsolód­nak a Forte privatizációjába. Idegenforgalmi egyenleg Majdnem a felére csökkent az idén az első félévben az idegenforgalom dolláraktí­vuma az elmúlt év hasonló időszakához képest. Az idén június végéig 448 millió dollár bevétel keletkezett az idegen- forgalomból, ami 10,6 száza­lékos növekedést jelez. A kia­dások viszont 61,5 százalék­kal növekedtek 1992 első hat hónapjához képest és 328 mil­lió dollárt tettek ki. így az aktí­vum 120 millió dollár volt, míg tavaly június végén 202 millió dollár. Az aktívum romlásá­nak, illetve a kiadások növe­kedésének az elsődleges oka, hogy tavaly az első félévben még csak 50 dollár volt a la­kosság évi devizakerete, míg az idén ez 300 dollárral több. Vállalkozások és adóbevallások A társasági adóbevallást benyújtó 116 ezer vállalkozás az elmúlt évben 6400 milliárd forint nettó árbevételre tett szert. Az APEH számításai szerint ez mintegy 4-6 száza­lékos növekedést jelent 1991- hez képest. Továbbra is az energetika, az alapanyagter­melés és az infrastruktúra te­rén működő nagyvállalkozá­sok játsszák a legfontosabb szerepet a gazdaságban. A 774 nagyvállalat 41 százalék­kal részesedik a teljes nettó árbevételből. Erősödik a kis­vállalkozási szféra, a vállalko­zások száma szerint tavaly az övék volt a vezető hely. Valutaárfolyamok (Az MNB árfolyama október 11-én) Pénznem Vételi Eladási árfolyam 1 egységre forintban Angol font 147,15 149,95 Ausztrál dollár 62,93 64,17 Belga frank (100) 276,11 280,77 Dán korona 14,78 15,04 Finn márka 16,77 17,17 Francia frank 17,07 17,35 Görög dra. (100) 40,87 41,71 Holland forint 53,35 54,21 ír font 140,68 143,28 Japán yen (100) 90,57 91,77 Kanadai dollár 71,90 73,30 Kuvaiti dinár 320,94 326,44 Német márka 59,98 60,94 Norvég korona 13,67 13,91 Olasz líra (1000) 60,28 61,56 ATS (100) 852,35 865,95 Portugál esc. (100) 57,87 58,97 Spanyol pes. (100) 73,33 74,85 Svájci frank 68,40 69,48 Svéd korona 12,02 12,28 USA-dollár 95,81 97,37 ECU (Közös Piac) 112,95 114,91 Mindezt Szabó Tamás a pri­vatizációért felelős tárca nélküli miniszter mondta azon a sajtótá­jékoztatón, amelyet tegnap e témában rendezett a Vagyo­nügynökség. Közölte: a nyilvánosságnak ára van, ám ha a politika — he­lyesen — eldöntötte, hogy a fo­lyamatot átláthatóvá teszi az pénzbe kerül. Az idén az ÁVÜ 400 millió forintot költött rek­lámra, ebben az az összeg is szerepel, amelyet a különféle napilapoknak fizettek ki a priva­tizációs hirdetések megjelente­téséért. Ezenkívül 180 millió fo­rintot költött a Vagyonügynök­ség egyéb reklámcélokra. Ez a privatizációs bevételekhez vi­szonyítva a két százalékot sem éri el. Összehasolításul: a né­met Treuhandanstalt, azaz a német vagyonügynökség a hoz­zátartozó vagyon 5 százalékát évi 3-4 milliárd fointnak megfe­lelő összeget költ évente e cé­lokra. A privatizációért felelős mi­niszter kérdésekre válaszolva közölte: amennyiben szükséges akár jogszabály-módosítást is javasol a helytelen gyakorlat megváltoztatására. Ezzel arra utalt, hogy átfogó vizsgálat le­folytatását rendelte el az Állami Vagyonkezelő Részvénytársa­ságnál (ÁV Rt) a sajtóban jogta­lan kifizetésként bemutatott végkielégítésekről. Emlékeze­tes, hogy az ÁV Rt néhány ve­zetőjétől az új elnök-vezérigaz­gató megvált, ők végkielégítés címén 23 millió forintot vettek fel. — A vezetőváltásokra egyébként azért került sor, mert sem én, sem az ÁV Rt új veze­tője nem volt elégedett a szer­vezet működésével — tette hozzá a miniszter. Új esélyt ad a közraktározás Kétéves előkészítő munka után mára működtethetővé vált a piacszabályozásnak és a me­zőgazdasági termelők rövid távú hitelezésének egyik fontos esz­köze, a közraktározás, amit a június 30-án alakult Concordia Közraktározási és Kereskedelmi Részvénytársaság végez. A részvénytársaság a Gabo­naforgalmi és Malomipari Szol­gáltató Vállalatból alakult át, a vagyonmérleg szerinti 2 milliárd 892 ezer forintos saját tőkével, 1 milliárd 980 ezer forint jegyzett tőke és 912 ezer forintos tőke- tartalék mellett. A 45 telephely­ből 21 silóbázis a megyei gabo­naforgalmi vállalatoktól került a társaság tulajdonába, 1 milliárd forintos jelzáloggal terhelten, ami ismerve a bankok három­szoros biztosítását durván 300 millió forintos tartozást jelenthet. A silók tehermentesítése meg­kezdődött, amire az ÁVÜ 100 millió forintot biztosít a reorgani­zációs alapból. A részvénytár­saság tulajdonába került a Ga­bona Rt részvényeinek 25 szá­zaléka plusz egy részvény is. A cég jelenleg 100 százalékban ál­lami tulajdonbán van. Várhatóan novemberben-decembereben jegyzi be a cégbíróság, és azt követően 30 napon belül meg­hirdetik a társaság részvényei­nek 49 százalékát. Az első háromnegyed év­ben az APEH 85 ezer vizsgá­latot tartott a nyugtaadási kö­telezettség teljesítését ellen­őrizve. A piaci és közterületi kereskedőket 8 ezer esetben ellenőrizték. Ezek eredményei azt mutatták, hogy a vállalko­zóknak mintegy 21 százaléka nem, vagy nem szabályos módon adott nyugtát. A pénztárgép-ellenőrzések 8 százaléka, a közterületi el­lenőrzéseknek pedig 15 szá­zaléka tárt fel szabálytalansá­got. A Balaton térségében jú­liusban háromnapos összpon­tosított vizsgálatot szerveztek. Egyszerre 98 revizorpár vizs­gálta az idegenforgalom által különösen érintett terület vál­lalkozóit. A 10 ezer vizsgálat megállapítása szerint az áru­sok 2000 esetben nem adtak nyugtát. Az akció keretében az adóhatóság 40 millió forint mulasztási bírságot szabott ki. A nyugtaadási kötelezett­ség alóli felmentésre megha­tározott esetben lehehtőséget ad az áfa-törvény. Ez azonban csakis az érintett adózók egyéni kérelmére történhet. Október 1-jéig több mint tíze­zer ilyen kérelem futott be az APEH-hez, amelyből 626-ot az érdekképviseletek továbbí­tottak az adóhatósághoz. A mintegy 10 ezer kérelemből 7407-ről már meghozta hatá­rozatát az APEH, és 2606 ké­relem felülvizsgálata folyik je­lenleg is. Az APEH csak na­gyon alaposan mérlegelt, és valóban indokolt esetekben adja meg az engedélyt. Az eddig elbírált ügyeknél 1790 esetben döntöttek úgy, hogy felmentik a kérelmezőt a nyug­taadási kötelezettség alól, azonban 5617 kérelmet eluta­sítottak. Falufejlesztés Baranyában segítséggel Az Európai Közösség tá­mogatásával dolgozhatja ki saját ' településfejlesztési programját hat Baranya me­gyei község, ugyanis az EK Phare-Democracy segélyé­nek jelentős összegű támo­gatását a Pécsi Janus Pan­nonius Tudományegyetem felnőttképzési és közműve­lődési tanszéke is elnyerte. Alsómocsolád, Drávátok, Kétújfalu, Nagynyárád, Sá­torhely és Sellye községek­ben a tízhónapos program során olyan településfejlesz­tési módszereket ajánlanak majd, amelynek birtokában az önkormányzatok a falvak sajátosságaihoz leginkább illő, az előnyeiket leghatéko­nyabban hasznosító és a hátrányaikat leggyorsabban megszüntető terveket ké­szíthetnek. A későbbiekben ezeket a terveket az egye­tem az ország összes tele­pülésének felajánlja. Barkácsgépeket javítanak A legjobb barkácsgép is elromlik olykor-olykor. Képün­kön a Hűtő- és Villamosgép Javító Szövetkezet szakembere javít egy masinát a kaposvári szervizben. (Fotó: Kovács Tibor) Garanciavállalás a vetésekhez felvett hitelekre Az agrártámogatás új lehetőségei Információt a polgármesteri hivataloknál adnak (Folytatás az 1. oldalról) Kamattámogatás igényel­hető állami garanciavállalás mellett az idei őszi vetésekre felvett hitelek után. Igényel­hető még a földművelésnél felhasznált gázolaj utáni tá­mogatás, valamint az aszály­kár miatti és földhasznosítási támogatás. — Nehezen jutnak el ezek az információk a jászorulók- hoz. Nem mindenki olvassa, vagy érti az esetenkénti hír­adásokat. Mit tett a Hivatal annak érdekében, hogy a kedvezményekre jogosultak hozzá is juthassanak a támo­gatásokhoz? — A növénytermesztési munkákhoz nyújtott kedvez­ményekről szóló nyilatkozato­kat, az aszálykár kiszámítá­sához szükséges munkalapo­kat, valamint a mezőgazda- sági célú földhasznosításhoz kapcsolódó igényléséhez szükséges adatlapokat hivata­lunk a termelők tájékoztatá­sára megküldte a megye va­lamennyi polgármesteri hiva­talának. Ott kaphatnak részle­tes információt a lehetőségek­ről. — Ha a megfelelő adatla­pokhoz hozzá is juthatnak a gazdálkodók, s ha segítséget kapnak a kitöltéshez, a vissza> igénylés módja túl bürokrati­kusnak látszik. — Az adóhivatalhoz benyúj­tandó támogatási igények megkönnyítésére az APEH lehetővé tette, hogy egy-egy személy környezetének tá­mogatási igényét — a szük­séges bizonylatokat össze­gyűjtve — több személy meg­hatalmazásával a hivatalnál beadhassa. így tehát nem kell minden gazdálkodónak Ka­posvárra utaznia. Mészáros Tamás Nem tudható mennyi az állam tényleges vagyona ••• A számvevőszék alelnöke a jövő évi költségvetésről A jövő évi költségvetési törvényjavaslat több pontjában is ellentmond az államháztartásról szóló törvénynek, és nincs összhangban a jegybanktörvénnyel sem. A egyik legnagyobb gond, hogy az államháztartási törvény előírá­sai ellenére nem csatolták hozzá az állam vagyonát bemu­tató mérleget. így a mai napig nem tudni, mennyi az állam tényleges vagyona. Minderről Nyikos László, az Állami Számvevőszék alelnöke szólt a jövő évre szóló költségve­tési törvényjavaslatot elemezve. Az alelnök szerint további hiányossága a költségvetési törvényjavaslatnak, hogy ah­hoz a pénzügyi kormányzat nem csatolta az államadósság helyzetéről, az állami kötele­zettségvállalások — köztük a garanciavállalások — jövő­beni hatásáról szóló informá­ciókat. Az államháztartás adósságszolgálata jövőre már több lesz, mint a költségvetési hiány tervezett mértéke. 1994-ben az adósságszolgá­lat 289 milliárd forintra rúg majd, a költségvetési hiány mértékét ezzel szemben 250 milliárd forintra tervezték. Az adósságszolgálaton belül a kamatteher dominál. így fon­tos lenne az alelnök szerint, hogy bemutassák a képvise­lőknek: a költségvetési hiány finanszírozására tervezett ál­lami értékpapír-kibocsátások, más típusú állami kötelezett­ségvállalások mekkora ösz- szegekkel terhelik a a köz­ponti költségvetést a követ­kező években. E számítások bemutatását az Állami Szám­vevőszék tavaly is kérte a pénzügyi kormányzattól, azonban az elemzést mind ez idáig „elfelejtették” bemutatni a törvényelőkészítők. A benyújtott költségvetési javaslat nincs összhangban a hatályos jegybanktörvénnyel. A Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény ugyanis felső korlátot szab a költségvetés bevételi főösszegéhez viszo­nyítva arra vonatkozóan, mekkora lehet a jegybank tár­cájában lévő költségvetési hi­telek, illetve állampapírok nö­vekménye az előző év utolsó napján mért állományhoz ké­pest. A jegybanktörvény 1994-re vonatkozóan, ezt a felső határt maximum 4 száza­lékban határozza meg. Az 1994-es költségvetési törvény- javaslatban szereplő erre vo­natkozó összeg azonban 6,3 százalék. Az államháztartásról szóló törvény előírja, hogy a köz­ponti költségvetési intézmé­nyek, fejezetek között csak az Országgyűlés csoportosíthat át pénzeket. A költségvetési törvényjavaslat ezzel szem­ben a kormánynak szeretné biztosítani azt a jogot, hogy átcsoportosításokat végez­hessen a költségvetési fejeze­tek között. Ha e pontot elfo­gadnák, a kormány döntési hatásköre bővülne, viszont a Parlament ellenőrzési jogköre jelentősen szűkülne. A szám­vevőszék nem érthet egyet azzal, hogy a kormány hatás­körét e téren bővítsék. Nyikos László elmondta to­vábbá, hogy a törvényjavaslat a társadalombiztosításról szóló, hatályban lévő 1975. évi II. tör­vénynek is ellentmond. Ez a vál­tozatlanul érvényben lévő tör­vény ugyanis kimondja, hogy az állam a társadalombiztosítási el­látások kifizetését akkor is ga­rantálja, ha a kiadások megha­ladják a bevételeket. A Parla­mentnek beterjesztett költség- vetési javaslat azonban a tb-alapokkal kapcsolatban csak a Nyugdíjbiztosítási Alappal összefüggésben tartalmaz ga­ranciavállalást. Nyikos László pozitívan érté­kelte azonban, hogy számszaki szempontból a költségvetési törvényjavaslat helyes. Ez igen figyelemreméltó, mivel a kor­mányzatnak több ezernyi adat­tal kellett dolgoznia. í I á

Next

/
Thumbnails
Contents