Somogyi Hírlap, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)
1993-10-09 / 236. szám
24 SOMOGYI HÍRLAP — KÖZELKÉPEK 1993. október 9., szombat Száznyolcvan százalékos kárpótlási jegyek Egy rossz törvény is jobb, mint a káosz Somogyvámos holnapja Hanzel László: Nem félek az értelmes emberektől Egy éve szándéknyilatkozatot adott a Védikus Kultúráért Alapítvány Hanzel László somogyvámosi polgármesternek, miszerint húsz biofarmot szeretnének létrehozni a faluban. Megbabonázta őket a táj — ezért akarnak itt tevékenykedni az alapítvány patrónusai. — Megtetszett az ötlet — mondta Hanzel László. — Nemcsak én, a képviselőtestület és a község lakói is rádöbbentek: jót tesz ez a falunak, fellendülhet ez a település. Ezért már a területrendezési tervet is úgy készíttettük, hogy legyen lehetőség az elképzelések valóra váltására. Már négy házat megvásárolt a falutól az alapítvány. Pékséget akarnak itt létrehozni. A búzát itt a környéken termesztenék, s a pékség nemcsak Somogyvámost, hanem a környező településeket is ellátná kenyérrel. — A helybéliektől 180 (!) százalékos árfolyamon vásárolták fel a kárpótlási jegyeket — így a polgármester. — A földlicitnél elővásárlást élveztek, és mintegy 250 hektárnyi területet vettek meg céljaikra. A házakat is jól el tudták adni a falubeliek, hiszen egy romos épület 250 ezerért cserélt gazdát, s a leendő pékség-épületért 700 ezret kapott a tulajdonosa. A vásárlók között van jogász, építész, gyógyszerész, s kézműves is. Hírlik, a topo- nári természetgyógyász is ide akarja telepíteni klinikáját. Mindannyian nagy tervekkel érkeztek. — Én ugyan csak azt hiszem el igazán, amit látok — jegyzi meg Hanzel László. — Egy azonban bizonyos: a falu fejlesztése, netán a turizmusba való bekapcsolódása függhet tőlük. Ezért adtunk teret ötleteiknek. Én az értelmes emberektől nem félek. Szinte mindentől távol esik ez a nyolcszáz lelkes település, s az sem közömbös, hogy ki vásárol nálunk házat... Ók terveznek, építkeznek, újjáélesztik az elhalt falurészeket, s parkokat akarnak. Sok örökzölddel és virággal. Kell ennél több? Lőrincz Sándor GÁZAUTÓVAL a tisztább levegőért Fogy a vad az erdőkben Fegyvermustra vadászat előtt (Fotó: Lang Róbert) a települések levegőszennyezettsége egyötödére-egytizedére csökkenthető, sőt a költségmegtakarítás 25-50%! Benzinüzemű személygépkocsik átállítása vegyes-földgáz-benzin; p.b. gáz - benzin üzemre. Ölesei autóbuszok, haszongépjárművek átállítása vegyes-földgáz-dieselolaj- és tiszta földgázüzemre. GÁZAUTÓHÍD KFT. Debrecen, Szoboszlói u. 4-6. Tel.: 52-310-989 Debrecen, Vámospércsi út 1. Tel.: 52-318-721 Földgáz és p.b. gáz töltőállomások kulcsrakész telepítése AUTÓ-HÍD RT. Budapest XI., Thán Károly u. 3-5. Tel.: 166-6990 Telefax: 166-7076 KÖRNYEZETBARÁT, OLCSÓ, BIZTONSÁGOS, KORSZERŰ! Az érvényben levő vadászati törvény jó húsz évvel ezelőtt született. Azóta történtek módosítások, de új törvény nem lett az idén sem. A változó körülmények — a kárpótlás, a privatizáció — hogyan befolyásolják a vadászatot? — kérdeztük Báli Gyulát, a Mavad Rt kaposvári irodavezetőjét. — A legtöbbet vitatott kérdés mindig is az volt, hogy kié a vad? Régen az volt a gyakorlat, hogy amíg él az állat, addig az állam tulajdonában van, de amint lelövik, azaz megfogható, a vadásztársaság rendelkezik vele. A vadászat még mindig nagy üzlet — Milyen következményekkel járhat, ha az erdő magántulajdonba kerül? — Erre nem tudok pontos választ adni. Ha a vad a földtulajdonhoz fog kötődni, az véleményem szerint több szempontból is hátrányos következményekkel jár. A földtulajdonos nyilván a lehető legkisebbre csökkenti majd birtokán a vadállományt. A vadkár csökkenéséből származó haszon az erdészetben és mezőgazdaságban meg sem közelíti a vadászatból származó valutabevételt. Ilyen szempontból a vadászat még mindig nagy üzlet, bár mi soha nem kaptunk szubvenciót a kitermelt valuta után... — Hogyan érinti ez a vad- gazdálkodást? — Egy rendelet értelmében négyezer hektáron már lehet önálló vadgazdálkodást folytatni. Viszonyításként csak annyit: egy szarvas 40-50 kilométeres biotopot igényel. A szakszerűtlen gazdálkodás is károsíthatja a vadállományt... Az vitathatatlan, hogy új vadászati törvényre lenne szükség, mert a jelenlegi helyzet kaotikus.A régi törvényt foltozgatják különféle rendeletekkel. Egy minisztériumi rendelet alapján például a golyóérett őzbakra augusztus elsejéig tilalom van. Az idén emiatt csaknem 500 bakkal kevesebbet lőttek ki, és sok külföldi vendég üres kézzel utazott haza. Nem tudják mit hoz a jövő — Ennek az áldatlan állapotnak nyilván az állomány látja kárát... — A jelenlegi helyzetben a vadásztársaságok nem tudják, mit hoz a jövő, s igyekeznek minél nagyobb hasznot besöpörni, amíg lehet. Nyakra-főre lövik a vadat, ígéretes példányok, a jövő aranyérmes bikái kerülnek terítékre. Az idén már észrevehetően kevesebb a szarvas a somogyi erdőkben. Jogilag is teljes káosz uralkodik. Az ellentmondásos helyzetet jól érzékelteti a következő dolog: még mindig a Sefag joga a vadászterület bérbe adása, tehát egy gazdálkodó szervezet foglalkozik azzal, ami véleményem szerint a megyei földművelési hivatal hatáskörébe tartozna. Nem is beszélve arról, hogy a Sefag a bérleti szerződés mellé odateszi a maga diktátumát, ennek az aláírásától függ a bérleti szerződés. Az aláírandó szerződés a vadkár megtérítéséről szól, de nem a szakértőkkel felbecsültetett kárt téríttetik meg a vadásztársaságokkal, hanem átalánydíjat fizettetnek. A kért összeget a társaságok csak osszák el egymás között... Sürgősen törvényre lenne szükség — Milyen kilátásaink lehetnek ebben a helyzetben?--------Haladéktalanul szükség lenne egy vadászati törvényre. Még egy rossz törvény is jobb lenne, mint a jelenlegi állapot, de tartok attól, hogy ez a kormány már nem tűzi napirendre ezt a kérdést. Azt hiszem, a leghamarabb három év múlva oldódhat meg a problémánk, addig marad ez az állapot.------------------Vezér Judit J
