Somogyi Hírlap, 1993. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-08 / 209. szám
8 SOMOGY HÍRLAP — A MEGYEI ÖNKORMÁNYZATÉ A SZÓ 1993. szeptember 8., szerda Fásítási pályázat önkormányzatoknak A társuláshoz tartozó helyi önkormányzatok 1994. évi fásítási pályázatainak összeállítását e hónapban kezdte meg — és folyamatosan végzi — a Somogy Megyei Önkormányzatok Vadgazdálkodási Társulása. A pályázatokat október 1-jéig kell benyújtani a megyei erdészeti szakhatósághoz, a Kaposvári Erdőfelügyelőséghez. A pályázat elnyerésével lehetőség nyílik a települések köztereinek, utcáinak és gyermekintézmények játszótereinek támogatott fásítására. Alkotmánybírósági határozat A helyi önkormányzatok kétségeit, a haszonbérbe adó szervek bizonytalanságát oszlatja el az Alkormánybíróság 43/1993A/II.2/AB. sz. határozata, amely kimondja, hogy „az önkormányzat közigazgatási területén a vadászati jog értékesítéséből származó bevétel az önkormányzat úgynevezett saját bevétele.” A vadászati haszonbérleti díj így az önkormányzati gazdálkodás egyik nevesített forrásának, az önkormányzati feladatellátás egyik eszközének tekinthető. A vidék lehetőségei a világkiállításon Az Alpok-Adria Vásár területén szeptember 2-án a Társaság a Világkiállításért Országos Egyesület elnöke, Barcza Egon tartott ismertetőt az Expo ’96 fővárosi és országos előkészületeiről. Az előadást követően dr. Gyenesei István, Somogy Megye Közgyűlésének elnöke, az Alpok-Adria Munkaközösség soros elnöke a világkiállítás és az Alpok- Adria Munkaközösség kapcsolatát és lehetőségeit elemezte. A tanácskozáson több más érdeklődő mellett Bath város küldöttségének két tagja és több befektető cég is részt vett. Három bajnok köszöntése A megyei önkormányzat és Kaposvár város vezetői holnap együtt köszöntik Borhi Zsombor kajakozót, a megye első világbajnok sportolóját, valamint Farkas János Eu- rópa-bajnok lábteniszezőt és Bognár Endrét, az Eu- rópa-bajnoki bronzérmes autómodellezőt. Vízrendezési munkák Somogydöröcskén A Somogydöröcskei Polgármesteri Hivatal a Somogy Megyei Önkormányzatok Vízügyi és Kommunális Társulásának közreműködésével megkezdi a település belterületi vízrendezésének kiviteli munkáit. A létesítmény elkészülte után megoldódik a település egyik jelentős gondja, a csapadékvíz elvezetése. Térségi szemlélet - eredményes munka Együtt a településekkel A választások utáni harmadik évben egyre inkább érezzük a települések és a megye közötti egymásrautaltságot. A kezdeti megosztottság eltűnni látszik. Lassan mindannyian rájövünk, hogy helyi érdekeket érvényesíteni a mindenkori központi hatalommal szemben csak összefogással lehet. Az önkormányzat négyéves programját lépésről lépésre valósítjuk meg. Átérezve a családok, kis és nagyobb közösségek nehezedő sorsát, legújabban programot dolgozunk ki a településekkel, a polgárokkal való szorosabb együttműködésre. A hangsúly az együttműködésen van. Felismertük, hogy térségi szemléletet megvalósítani, eredményesen együttmunkálkodni, fejlődni azok képesek, akik túllépik településük korlátáit és problémáikra a megoldást közösen keresik. Ez pedig nagyfokú együttműködési készséget igényel. A helyi társadalom bevonásával Barcs, Nagyatád, Csurgó és Marcali térségében gazdaságfejlesztési és a munkanélküliség mérséklését megalapozó terv kidolgozását kezdtük el. Ez év végére teszünk javaslatot a térségfejlesztés alternatíváira. Somogy és a szomszédos megyék (Baranya, Tolna és Zala) a minisztériumok, bankok, a Tudományos Akadémia, hazai és külföldi egyetemek közreműködésével elhatározták, hogy létrehozzák a Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Alapítványt regionális programok és tervek előkészítésére, véleményezésére, koordinálására. Megtisztelő számunkra az alapítók döntése: két évig a Somogy Megyei Önkormányzat látja el a szervező, koordináló, titkársági feladatokat. Az Alpok-Adria Munkaközösségen belül sokszínű együttműködés valósul meg. Október utolsó napjaiban a figyelem középpontjába a gazdasági kapcsolatok kerülnek. Október 27- 30. között Alpok-Adria nemzetközi gazdasági konferencia, üzletember-találkozó és Expo-nap lesz a megyeházán. A konvertibilitás hiánya, az eltérő gazdasági fejlettség kétségtelenül nehezíti az együttműködést, de a rendelkezésre álló négy nap alatt mi a gazdasági együttműködés új alternatíváira keresünk megoldásokat. A legszorítóbb helyzetekből mielőbb szeretnénk kitörni. Ezért készítünk a Földművelésügyi Minisztériummal közösen külön csomagtervet a mező- gazdasági támogatási rendszer és a szaktanácsadás koordinálására. A falusi turizmust információs központ létesítésével és érdekérvényesítő szervezet létrehozásával segítjük, s részt vállalunk a Balaton idegenforgalmi hasznosítási programjának kidolgozásában is. A somogyi Megyeháza szolgáltat. A hivatalok mellett megtalálhatók itt a megyei önkormányzat által alapított szolgáltató intézmények: a Pedagógiai Intézet, a Vállalkozói Központ, az Idegenforgalmi Hivatal, valamint a települések és a megye által létrehozott társulások. Tervezzük, hogy itt kap majd helyet a Megyeháza Üzleti Klub és az ÁVÜ privatizációs tanácsadó szolgálata, s helyet kaphatnak politikai és vallási rendezvényeknek is. Szeretnénk, ha a megyeházán az ide betérő polgárok mindinkább otthon éreznék magukat. Jákli Péter megyei főjegyző A SZENTAI ISKOLA gyei Önkormányzat Beruházási Társaságának a közreműködésével készült. „Megegyezés” az Anker-házról A Somogyi Hírlap 1993. augusztus 13-i számából értesültek az újságolvasók arról, hogy a Kaposvári Városi Ön- kormányzat értékesíteni kívánja az OTP-nek a Fő u. 12. szám alatti, úgynevezett „An- ker-házban” levő Somogyi Képtárat, s helyette az épületben másik kiállítóhelyet alakít ki. Mindezt azért, hogy a befolyó vételárral — várhatóan 70 millió forinttal — jelentősen enyhítse költségvetési hiányát. Az „Anker-ház” tulajdonjogának többségére Kaposvár város tartott igényt, ám a Somogyi Képtár teljes területe a megyei önkormányzatot illette. Kaposvár város vezetése azonban kérte, hogy a megye adja át a képtár tulajdonjogát s ezzel tegye lehetővé a városnak méltó kiállító- hely létesítését. Az elmúlt években meglevő feszültségek oldása érdekében a megyei közgyűlés több alkalommal tett a várost támogató lépéseket. Ezek szellemében a megyei közgyűlés - megértve és méltányolva a városi igényt - átadta a képtár tulajdonjogát a városnak. A két önkormányzat vagyoni ügyeit rendező megállapodásban a városi önkormányzat is adott át a megyének értéket, ez azonban csak töredéke a megye által átadott vagyonnak. A két önkormányzat abban is megállapodott, hogy ha a város tíz éven belül értékesíti, vagy más célra hasznosítja az átadott ingatlanrészt, a befolyt bevétel 50 százalékát visszatéríti a megyei önkormányzatnak. Ez a kikötés épp azt a célt szolgálta, hogy az átadott, kiemelt helyen levő épületrészt a város arra hasznosítsa, amire kérte: képtár céljára. A megyei önkormányzat természetesen nem vitatja a városnak azt a jogát, hogy az ingatlant értékesítse, hiszen a megállapodásban nem kötöttünk ki eladási tilalmat, és mi a megállapodást minden körülmények között tiszteletben kívánjuk tartani. Szeretnénk azonban határozottan leszögezni, hogy a vételár felére — éppen a megállapodás alapján — igényt tartunk. így a város a költségvetési hiánya enyhítésére csak a vételárbevétel 50 százalékával számolhat jogszerűen. A városnak azt az esetleges elképzelését, hogy másik kiállítóhely létesítésével váltsa ki a velünk szembeni fizetési kötelezettségét, nem tudjuk elfogadni, mert nem így szól a megállapodás. A két önkormányzat eredeti szándéka épp az volt, hogy ezek a helyiségek képzőművészeti kiállítóhelyként funkcionáljanak. Ha nem erről lett volna szó, a megyei önkormányzat valószínűleg meg sem kötötte volna a szerződést. Anyagilag sokkal jobban járt volna, ha ő adja el a képtárat, s így a teljes bevételhez ő juthatott volna. Amiért a város javára ezt a gesztust tette, az az igényes városi képtár kialakítására vonatkozó kérés méltánylása és megértése volt. Ezt a kívánalmat azonban nem elégíti ki, ha ugyanabban az épületben másik kiállítóhelyet alakítana ki a város. Felmerül az is: ha lehetséges új kiállítóhely kialakítása másutt, akkor miért volt szükség a megyei tulajdonú Somogyi Képtár igénylésére? Természetesen nem tételezzük fel, hogy a város nem kíván helytállni a városi közgyűlés által elfogadott szerződésben vállalt kötelezettségekért, csupán az a szándékunk, hogy a város lakossága minden oldalról megvilágított teljes képet kapjon az általa kedvelt kiállítóhely sorsának alakulásáról, illetve a városi költségvetési hiány tényleges csökkentési lehetőségéről, amely legalább 35 millió forinttal kevesebb, mint a képtár eladási ára. Dr. Jakab József főosztályvezető Közalkalmazotti tanácsi választások Új tanév - új kihívásokkal „Akár a gazdaság, akár a politika elsőbbségét vallja valaki, az oktatás fejlesztése mindkét út alapja” (Eötvös József) A Szakszervezetek Együttműködési Fórumához tartozó szakszervezetek számára fontos esemény volt a közalkalmazotti tanácsok választása. Somogy Megye Közgyűlése intézményeiben 1993. május 21. és május 28. között hat szak- szervezet jelöltjére adták le voksukat a közalkalmazottak. A közalkalmazotti tanácsi választások a Somogy megyei egészségügyi és szociális, oktatási, közgyűjteményi és köz- művelődési és az úgynevezett vegyes szakmai főcsoportban foglalkoztatott közalkalmazotti területet fogták át. A közalkalmazottak által összesen leadott 29 ezer 794 érvényes szavazatból 25 ezer 585 érvényes szavazatot kaptak a szakszervezetek jelöltjei, s ez 85,5 százalékos szavazati arányt jelentett a független jelöltekre leadott szavazatokkal szemben. A szavazatok összesítését a területi szavazatösszesítő bizottság végezte. Feladata volt az egyes szakszervezetek reprezentativitásának megállapítása. Reprezentatív lett az a szakszervezet, amely a helyi önkormányzat területén a közalkalmazotti tanács-választáson megszerezte a főcsoportban az összes érvényes szavazat legalább 10 százalékát. A szakszervezetek jelöltjeire leadott szavazatok alapján mind a hat szakszervezet reprezentatív lett, így a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete 100 százalékos, az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete 93,3 százalékos, a Pedagógusok Szakszervezete 77,1 százalékos, a MEDOSZ 61,9 százalékos, a Közalkalmazottak Szakszervezete 56,4 százalékos, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete 37,7 százalékos reprezentativitással. A reprezentatív szakszervezeteknek a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényből eredően legfontosabb feladata az önkormányzati döntések előtti, elsősorban a közalkalmazotti illetmény-előmeneteli rendszer pénzügyi fedezetéül szolgáló költségvetések, valamint a közalkalmazottak nagyobb csoportját érintő intézkedések tervezeteinek véleményezése. Joggal remélhető, hogy a Szakszervezetek Egyeztető Fórumához tartozó szakszervezetek az érdek- egyeztetés valamennyi fórumán hangsúlyos és valóságos támogatottságot reprezentáló szereplők lesznek. Dr. Szabó Sándorné tanácsos Az iskola világszerte s nálunk is a közfigyelem középpontjában áll, hiszen aligha van még társadalmi kapcsolatrendszer, amely oly gazdagon indázná be mindennapi életünket, mint az iskolaügy. A gazdaság szerkezetének átalakítása erősen hat az iskolai képzésre, főleg a szakképzésre. Manapság az iskolákban gyakori a tanácstalanság: mit is lehet és kell tenni? Hogyan reagáljanak az új kihívásokra? Az új tanévben egyszerre kell szembenézni az iskoláknak több tényezővel: a közalkalmazotti törvény időarányos végrehajtása, az oktatási, szakképzési törvény megjelenése, a nemzeti alaptanterv, az intézményi önállóság, a tankönyvpiac, vagyis gazdaságiakkal és szemléletiekkel. Joggal mondhatjuk, hogy az iskola a változás időszakát éli. A rendszerváltást követően az iskolák döntő többsége ön- kormányzati tulajdonba került. Az iskolafenntartók feladataik ellátásában arra törekszenek, hogy biztosítsák az intézmények zavartalan működését, a szorító anyagi gondok mellett is. A működtetéscentrikus fenntartói gondolkodás érzékelhetően változik, a pedagógiai tartalmú fejlesztési programok, innovációk költségeinek befogadásával. Somogy Megye Közgyűlése — a költségvetésen túl — 3,2 millió forint innovációs alappal támogatja azon iskoláit, amelyek intenzívebb nevelő-oktató tevékenységre vállalkoznak. Ez a rugalmas támogatási-elosztási forma szerves része az intézményi munka differenciált elismerésének. Iskoláink helyzetét tovább nehezíti, hogy a hagyományos funkciók mellé újabb feladatokat kényszerülnek magukra vállalni. A szociális teher, illetve feszültségtömeg, amely az iskolákra hárul, különböző megoldási formákat „kényszerít ki” a fenntartóktól, intézményektől. Az önkormányzatok szociális érzékenységét, tükrözik: a létminimum alatti jövedelmű családok gyermekeink biztosított ingyenes étkeztetése, szociális támogatásba részesítése, a taneszköz költségek teljes vagy részleges felvállalása, kollégiumi helyek biztosítása a pécsi felsőoktatási intézmények somogyi hallgatói számára. Somogy Megye Közgyűlésének elnöke további szociális segítségnyújtást vállalt fel azzal, hogy saját keretéből a többszörösen hátrányos helyzetben levő — kis településeken élő — többgyermekes családok általános iskolai tanulóit 6-6000 forint támogatásban részesítette; ezt az összeget a tanévnyitó ünnepségen vehették át. Hasonló megfontolásból a megyei közgyűlés kisebbségi és vallásügyi bizottsága most dolgozik egy „Közös Alap” létrehozásán, amelynek célja a megyében élő cigányfiatalok tanulási feltételeinek javítása. Az alapból azokat a pedagógusokat jutalmaznánk, akik szakmai munkájukkal elérik, hogy cigány gyerekek továbbtanulhassanak középiskolában, egyetemen. Sokan mondhatják, mindez csepp a tengerben. Mégis mindnyájunknak látni kell minden ilyen törekvés létjogosultságát. Hiszen az iskolák, fenntartók sok gondja ellenére is egységes rendszerré ötvöződnek a külön-külön eltervezett jobbító szándékok és tervek. Nem az Európában elfoglalt helyünk miatt kell megújítani oktatási rendszerünket, hanem belső ellentmondásaink feloldása, szükségleteink jobb kielégítése érdekében. Ez alapozza meg a jövőt. Jónás József főosztályvezető
