Somogyi Hírlap, 1993. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-07 / 208. szám
1993. szeptember 7., kedd SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 Felújítják a tabi imaházat Tabon a református egyház presbitériuma folytatja a Kossuth Lajos u. 39. szám alatti épületének és belső berendezéseinek további felújítását. Az ajtókat, ablakokat még az idén kicserélik, s tervezik az elektromos hálózat felújítását is. A rekonstrukciós munkák több mint 400 ezer forintba kerülnek. Mivel nincs annyi pénzük, Nagy Csaba lelkész anyagi támogatást kért az ön- kormányzattól. A tabi képviselő-testület úgy határozott, hogy pénz helyett a gamesz dolgozói segítsék a felújítási munkákat — százezer forint értékben. Csinosodni akar Tengőd is Szépíteni akarja a falut a tengődi önkormányzat is. Még e hónapban pályázatot nyújtanak be a megyei közgyűlés környezetvédelmi és műemléki bizottságához, és ha elnyerik a támogatási összeget, akkor a falu közterületein fákat ültetnek. Tervezik a községen átfolyó patak kitisztítását és a leendő hősi emlékmű környezetének rendbe tételét is. Főállású jegyzőt keres Nágocs Nágocson április elsejétől a jegyzői feladatokat megbízottként látja el Stiedli Jenőné gyámügyi és igazgatási előadó. Az önkormányzat pályázatot hirdetett főállású jegyzői munkakör betöltésére, s erre több jelentkezés is érkezett. Horváth Pál polgármester úgy tájékoztatott, hogy a képviselők szeptember második felében bírálják el a beérkezett pályázatokat. Két kollégiumi helyet vettek Két helyet létesített a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem kollégiumában a tabi önkormányzat, s ezzel ő rendelkezik. Az egyetemen tanuló tabi diákok közül az 1993/94-es tanévre — a benyújtott kérelmek alapján — Riba Adrienn és Molnár Angéla kollégiumi elhelyezését biztosítja a képviselő-testület. Pályázat tornaterem kivitelezésére Karádon befejezték az általános iskola épületéhez csatlakozó beruházás első ütemének munkáit: elkészült a kazánház, a szertár, az öltöző, a mosdó és zuhanyzó. A község képviselő-testülete most pályázatot hirdet az állami cél- támogatással megvalósítandó 540 négyzetméter alapterületű tornaterem fővállalkozásban történő tervezésére és kivitelezésére. Karádon október 20-ig várják az ajánlatokat a polgármesteri hivatalban. A pályázatokat október 25-én értékelik. ÚJ TANMŰHELYI SZALAG A RUHAKÉSZÍTŐKNEK Víz, út, munkahely kellene Nágocsra járnak a lányok A tabi középiskolában az új tanévben több mint 450 diák kezdte meg tanulmányait. A gimnázium kihelyezett tagozatán egy, a szakközépiskolában pedig két első osztály indult (gépész és elektromos). A szakmunkásképzőben a hegesztő- és a kőművescsoport alkot egy új osztályt, és egyet a nőiruha-készítők. Frányó László igazgató elmondta: kevés tanuló jelentkezett ide, a gyakorlati hely biztosítása ellenére sem tudták felvenni a kért létszámot. — A nőiruha-készítő tanulók gyakorlati oktatásának gondja megoldódott. A közelmúltban Nágocson átadott új üzemcsarnokban (a Gála Ruhaipari Kft-nél) húsz tanuló számára összeállítottak egy diákszalagot, s ezen tegnap megkezdték az első és második osztályosok képzését — heti váltásban, iskolai oktatók irányításával. A tanulókat Tabról Nágocsra a munkásjárat szállítja — így a diákoknak pénzbe nem kerül. Az új tanműhelyi szalagon a kimondottan minőségi munkát igénylő női konfekció varrásával ismerkednek a tanulók, ezt kell majd elsajátítaniuk. A harmadikosok képzése — megegyezés alapján — továbbra is a Tabi Kempingcikk Kft-nél maradt. A tabi középfokú intézményekbe felvett valamennyi diák gyakorlati képzését biztosították az iskolai és a vállalati tanműhelyekben, illetve magán- munkáltatóknál. (K.J.) Gerézpusztai (s) óhaj ok Elszomorító képet mutat Gerézdpuszta. Üresek, elhagyottak a nagy istállók, magtárépületek. Körülöttük gaz — mindenütt. Az utcán egy gödörben rossz gépkocsialkatrészek és fémhulladék... Gerézdpusztán 21 családi ház áll. Ezekben 13 család — mintegy negyven ember — él. Ám közülük is többen már csak hét végén járnak haza. A Ka- rád-Koppányvölgye Áfész egykori kártyüzemében néhány éve még harmincán dolgoztak. 1990 márciusában azonban az üzem megszűnt: elbocsátották az asszonyokat. Azóta üres a gyártócsarnok... Az épület egy részében vállalkozó nyitott vegyesboltot, itt szerzi be a lakosság az alapvető élelmiszereket. — Nehéz az itt élők sora — monta Farsang Gábor rokkantnyugdíjas. — Ha végignéz a településen, akkor láthatja: se járda, se út, se víz, se munkahely... Mondjak még valamit? Megszűnt itt az élet. A pusztáról egy személy jár a szorosadi szövetkezetbe dolgozni, egy fiatalember pedig Budapesten szakács. Sorra megszűntek a környéken a munkahelyek. Nálunk már szinte senki nem gazdálkodik; állatot sem tartanak. Befuccsolt itt minden... Júliusban én is leadtam a három bikát, de újabbak hizlalásába már nem kezdek: nincs piaca az állatnak, alacsony a felvásárlási ár. Pedig a jószág sok munkát kíván: se hétköznap, se vasárnap. Kinek éri meg? Az elkeseredett fiatalember elmondta azt is: a pusztán lakók közül hárman kapnak szociális segélyt, a családok egyik napról a másikra élnek. Legnagyobb gondjuk az egészséges ivóvíz hiánya, ugyanis az ásott kutakban elapadt a víz. Ahol meg van, az ártalmas az egészségre... A somogyacsai önkormányzat tavaly megfu- ratta a 95 méter mély kutat a volt gázcserelerakattal szemben (már az sincs a településen, benőtte a gaz a helyét), ám hogy az mikor ad vizet, senki nem tudja. — Úgy hallottuk — magyarázta tovább —, hogy az ön- kormányzatnak nincs pénze a közkifolyóra. Gond van az orvosi ellátással is; különösen hétvégeken, mert telefon sincs. Két embernek van autója, s ha ők nem tartózkodnak a pusztán, akkor nagy baj van... Gerézdpuszta üresen álló házai az utóbbi években Budapestről, Érdről, Soltról, Mernyé- ről, Szentesről, Székesfehérvárról költöztek lakók. Több család véglegesen letelepedett. De hogy mihez kezd itt, senki sem tudja. Gerézdpuszta szomorú képet mutat. Kurtek József KÖTCSE KÖZPONTJA Kötcse központjában, a Hősök terén állították fel az 1956-os áldozatok emlékművét. A polgármesteri hivatal közhasznú munkásai gondozzák a település közterületeit, így a falu központi terét is. (Fotó: Sebők Dezső) Romantika Sérsekszőlős határában Lószerető külföldiek a Márta-tanyán Murvával felszórt, majd rögös földút vezet a Márta-ta- nyára. Ács Nándor siófoki lakos két és fél éve vásárolta meg Sérsekszőlős határában az elhagyott, leromlott állagú házat és gazdasági épületet. Kétévi munka — felújítás — után ezen a nyáron már több külföldi, főleg németek és hollandok keresték föl a dombokkal körülvett kis tanyát. Csendes a táj: pihenést nyújt — igazi kikapcsolódást. — Lótenyésztésbe kezdtünk, egy csodálatos vak törzskancával — mondja Ács Nándor gázszerelő kisiparos. — Ennek a lónak született egy csikaja, s tavaly már elit osztályzatot kapott... így kezdődött a mi tanyasi életünk. Sok külföldi keresi a romatnikát, a lovakat, így évről évre egyre többen látogattak a tanyára. A Balatontól alig 25 kilométerre ezért fogtunk itt idegenforgalmi vállalkozásba. A csodálatos panoráma — rálátni innen a magyar tengerre —, a sértetlen természet, a horgásztavak mind a kikapcsolódást szolgálják. — A lovagláshoz három karámot is kialakítottunk, és a gyerekek számára is hoztam egy nyugodt paripát... A nyáron rendszerint négy-öt család jött egyszerre, főleg délután. A lovaglás, a kocsikázás után a vendégeket egy harmincéves, műszakilag levizsgáztatott orosz terepjáróval felvittem a sérseki és az ecsenyi dombtetőre. Azt a gyönyörű panorámát látni kell! Különösen a hollandoknak tetszett. No, és egy 30 éves orosz dzsippen utazni sem utolsó dolog... Este pedig — az igényeknek megfelelően — tábortűzzel, szalonnasütéssel zárult. Egyébként a mi tanyánk csak szezonjelleggel működik: általában július elejétől augusztus közepéig. A több mint százéves épületet eredeti állapotában állította helyre Ács Nándor és családja. A tornác, az oszlopok, a téglajárda mind a múltat idézik. A ház előtt egy régi parasztszekér a vendégcsalogató. A sérsekszőlősi Márta-ta- nya — meg négy és fél hold föld — a látogatókat szolgálta az idén. A tulajdonos tervezi, hogy tovább bővíti a vállalkozást. K. J. Két községbe hordja ki a küldeményeket A babettás postásasszony Önkormányzati rendelet a szociális ellátásról Kányán is sok a szegény Gelencsér Józsefné a tö- rökkoppányi postahivatal dolgozója jó másfél év óta. A szorosadi és a kárai lakosság leginkább csak „babettás postáskisaszszony”-ként emlegeti. — Két település postai kézbesítője vagyok — mondja Gelencsér Józsefné. — Té- len-nyáron, esőben, szélben, sárban Babettán hordom ki Kárába és Szorosadra az újságot, a levelet és a csomagot. A legtöbb családhoz jár egy-egy lap. A Somogyi Hírlapra például 29 előfizetőm van. Járatják azonban a Népszabadságot, a Szabad Földet, a Kiskegyedet... Az emberek leginkább a Somogyi Hírlapot kedvelik, mert a falusiakat érintő dolgokkal és egy-egy térség gondjaival is sokat foglalkozik... — Szereti a munkáját? — Igen. A postásnak mindenkivel kell egy-két szót váltania. Én pedig beszédes vagyok... Kedvelem az embereket, a mozgalmasságot, bár egyre inkább azt tapasztalom: kiveszik az együttérzés, az egymás iránti tisztelet... Egyre több az ideges ember; sok családban feszült a légkör. Sajnos, mindenütt nehéz a megélhetés, sok a munkanélküli. — Ön is szokott ideges-' kedni? — Hát persze! Manapság ki nem...? Gondolja csak el: rendszerint délután fél háromra érek vissza Törökkoppányba a hivatalba. S mikor mindennel leszámoltam, kezdődik az otthoni munka. Két hold saját tulajdonú és hat hold bérelt földünk van, és állatokkal is foglalkozunk. Négy bika, egy ló, anyadisznó, hat hízó, juhok... Tudja, mennyi munka van velük? Pedig nem éri meg vesződni. Gond az állatok leadása, alacsony a felvásárlási ár is. A férjem buszvezető; ritkán van itthon, ő sem tud mindig segíteni. — Pihenés, kikapcsolódás? — Ugyan már. Nincs egy perc szabad időm se... Húsz éve vagyunk házasok, de nyaralni sem voltunk soha. (Krutek) (Folytatás az 1. oldalról) A képviselő-testület rendeleté kitér arra is, hogy a szociális törvényben felsorolt eseteken túl közgyógyellátási jogosultságot állapíthat meg. A kérelemhez — amit a szociálpolitikai ügyintézőnél kell benyújtani — csatolni kell a jövedelem- igazolást, a háziorvos igazolását. Kányában az ápolási díj megállapítása a képviselő-testület hatáskörébe tartozik. Bárdi József, a település körjegyzője a rendelet elfogadása után hangsúlyozta: az önkormányzat elsősorban a bérből és fizetésből élő, kiskorú gyermekeket nevelő személyek támogatását igyekezett megalapozni, mivel ezeknek a legalacsonyabb az egy főre jutó jövedelme. A munkáltatók — Kánya esetében ez főleg tabi munkáltatókat jelent — az országos átlagtól messze elmaradó munkabért fizetnek, így a gyermeküket nevelő szülők anyagi helyzete rosszabb, mint a közepes nyugdíjjal rendelkezőké. — A nyolcadik fejezet foglalkozik a természetbeni juttatásokkal — mondta a körjegyző. — Ilyen az évente (augusztusban) adandó tankönyvvásárlási segély. (Az idén 2000 forintot kaptak a gyermekes szülők.) A temetési segélyt is szinte minden rászorulónak tudják biztosítani, hiszen igen kicsi azoknak a száma, akiknek az egy személyre számított jövedelme meghaladja a nyugdíjminimum kétszeresét. (Krutek) Bencsik János műszerész üzembe helyezi a tanulószalag gépeit (Fotó: Sebők Dezső)
