Somogyi Hírlap, 1993. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-04 / 206. szám

1993. szeptember 4., szombat SOMOGYI HÍRLAP — SZÍNES HÉTVÉGE 23 A paraszt szabadon termelhessen Madrid nyitásra ösztönzi Castrót Viharok látványa az űrkompról Festői képeket készítenek az űrkomp kamerái a különböző forgószelekről, viharokról. Ezt a hurrikán-képződményt az Endeavour kamerája örökítette meg Bermudától 500 mér­földre, s végig figyelemmel kísérték. (FEB-fotó) KIT SZERETETT A LEGJOBBAN? Brezsnyev Magyarországgal foglalkozott a legkevesebbet Brezsnyev számára Todor Zsivkov volt a legprobléma- mentesebb, Ceausescu a legbonyolultabb, Jaruzelski a legszeretettebb és Kádár János a legszociáldemokratább az egykori szocialista tábor vezetői közül. Ezt állította a Kontinent című szófiai napilapban megjelent visszaemlé­kezésében A. M. Alekszandrov-Agentov, Andrej Gromiko hajdani tanácsadója, Brezsnyev munkatársa. Magas rangú spanyol küldött járt az elmúlt napok­ban Havannában, hogy elő­terjessze Fidel Castro kubai állam- és kormányfőnek a szigetország gazdasági talpraállításának spanyol recept szerinti csomagter­vét — vált ismertté havannai diplomáciai forrásokból. A privatizálást és egyes szektorokban a magánkez­deményezés engedélyezését is tartalmazó javaslatok ugyan a politikai szférát formálisan nem érintik, ám amennyiben a kubai vezetés elszánja magát ezekre a lépésekre, kétségkí­vül mélyreható átalakulást vonnak maguk után az orto­dox szocialista elvek szerint szervezett kubai társadalom egészében. Az iberoamerikai államok jú­liusi brazíliai csúcstalálkozó­ján Felipe González spanyol kormányfő ajánlotta fel Cast- rónak a szakértői delegáció Havannába küldését, amit a gazdasági válságba immár reménytelenül belesüllyedt kubai vezetés el is fogadott. A küldöttséget Carlos Solchaga, a madridi kabinet volt gazda­sági minisztere vezette, és a kubai fővárosban kiszivárgott értesülések szerint néhány- napos tájékozódás után ken­dőzetlenül a kubai államfő tu­domására hozta: csak az se­gíthet, ha utat enged mindan­nak, amit ez ideig a „kapita­lista kizsákmányolás” mód­szereként mereven elutasított. A javaslatok között szerepel a menthetetlenül gazdaságta­lan állami vállalatok bezárása, az eredményessé tehető cé­gek átalakítása magán- (felte­hetően külföldi) tőkével, vala­mint a magánkezdeménye­zés, a kisvállalkozások lehe­tővé tétele a másodlagos fon­tosságú gazdasági ágazatok­ban, így például a szolgáltatá­sok terén. S ami talán a leg­fontosabb: a spanyol szakér­tők elengedhetetlennek tart­ják, hogy a parasztok szaba­don megtermelhessék és a piacra vihessék áruikat, mert másként nem lehet változtatni azon a képtelen helyzeten, hogy az oly termékeny trópusi szigetország az élelmiszerek több mint a felét importálni kénytelen. (Az 1980-as évek­ben már volt paraszti szabad­piac Kubában, de Castro — a körülötte kialakult spekuláció „szocializmusellenes” jelle­gére hivatkozva — az évtized közepén betiltotta azt.) A spanyol szocialista kabi­net vezető gazdaságpolitiku­sai lényegében azt próbálták megértetni a kubai vezetővel és legközvetlenebb munka­társaival, hogy csak akkor menthet meg bármit is a hata­lom az úgynevezett szocialista vívmányokból — az egész­ségügy, az oktatás, a társada­lombiztosítás más latin-ameri­kai államokhoz képest két­ségkívül magas kubai szintjé­ből —, ha hatékonyabbá teszi a gazdaságát, hogy az képes legyen eltartani e nem produk­tív ágazatokat is. Castro állítólag némán, nagy figyelemmel hallgatta a spanyol exminiszter ajánlá­sait, Robaina külügyminiszter pedig utóbb kitűnőnek minősí­tette a látogatást. Azt persze nem tudni, mit és mikor milyen ütemben valósítanak meg a radikális reformcsomagból. Nemcsak a változtatás szán­déka a fontos ugyanis, hanem annak gyorsasága is. Havan­nai megfigyelők szerint a ka­tasztrofális helyzetbe került szigetország vezetésének nem sok ideje maradt arra, hogy elkerüljön egy esetleges robbanást, amely a minden­napi élet ellehetetlenülése mi­att fenyeget. Ha Castro igent mondana ezekre a reformokra, évekkel a kelet-európai változások után új korszak kezdődne Ku­bában is. Csakhogy ezt a for­radalom 34 éve hatalmon levő vezére is jól tudja... A visszaemlékező néhány nappal halála előtt adott interjút a bolgár lapnak, s ebben mondta el, hogy Leonyid lljics 1964-es hatalomra kerülését mindenki üdvözölte az egykori szocialista országok akkori ve­zetői közül, egyedül Novotny fe­jezte ki nyíltan nemtetszését. Ha Gomulka ordított Brezsnyev kiemelt figyelmet fordított Léngyelországra. Talán azért is, mert életének egy ré­szét Dnyeprodzserdzsinszkben lengyelek között töltötte, s azzal büszkélkedett, hogy lengyelül is ért, másrészt azért, mert ezt az országot tekintette a legközvet­lenebb szomszédnak a Szovje­tunió és Németország között. Brezsnyev tapasztalt forradal­márnak, a Szovjetunió barátjá­nak tekintette Vladislav Gomul- kát, s többet engedett meg neki időnként, mint tárgyalópartnerei többségének. Előfordult, hogy Gomulka kivörösödött arccal or­dítozott, miközben Brezsnyev nyugodtan hallgatott. A szovjet vezető állítólag őszintén tisztelte Wojciech Jaruzelskit, s talán még szerette is — állította a visszaemlékező. Brezsnyev az erős NDK meg­teremtésében, a Szovjetunió hű szövetségeseként való megszi­lárdításában látta a ll.világhábo- rúban aratott győzelem egyik legfontosabb eredményét. Ösz- szességében lojális volt Walter Ulbricht iránt, de úgy vélte, hogy az „öreg” gyakran irreális köve­teléseket támaszt a Szovjetuni­óval kialakított gazdasági kap­csolatokban, időnként pedig keményebb fellépést követelt a szovjet vezetéstől, például a lengyel vagy a csehszlovák események idején. Ulbricht szerint Moszkvának sokkal határozottabban kellett volna támogatnia az arabokat Izraellel szemben. „Novotny nem Gottwald” A csehszlovák vezetőkhöz fű­ződő moszkvai kapcsolatok képe mindig is bonyolult volt — állította Alekszandrov-Agentov. Novotnyt nem különösebben erős, a gazdasághoz nem értő, nagyobb politikai tekintéllyel nem rendelkező vezetőnek tar­totta Brezsnyev. „Antonin No­votny nem egy Gottwald” — je­lentette ki állítólag Brezsnyev. A szovjet vezető ennek elle­nére 1967-ben váratlanul mégis Prágába utazott, hogy megpróbáljon valamit tenni No­votny érdekében. Négyszem­közti tárgyalásokat folytatott az akkori csehszlovák vezetés minden tagjával, majd a 18 órás tárgyalássorozat után — amelyek mindegyikén részt vett Alekszandrov-Agentov —, „csi­náljanak, amit akarnak!” felkiál­tással távozott, a legcseké­lyebb eredmény nélkül. A visz- szaemlékező szerint Brezs­nyev nem különösebben érté­kelte Dubceket. A szovjet veze­tés idealistának tartotta: olyan­nak, aki szemmel láthatólag őszintén törekedett a rendszer demokratizálására és humani­zálására. A „Prágai Tavasz” idején Brezsnyev állítólag a prágai szovjet nagykövetnek ki­jelentette: „Ha elveszítjük Csehszlovákiát, lemondok fő­titkári posztomról.” A visszaemlékező szerint Brezsnyev Magyarországgal foglalkozott a legkevesebbet a tábor országai közül. Ez talán azzal volt magyarázható, hogy a két ország közötti kapcsola­tok válságkorszaka még Hrus­csov idejére esett, s a válságot megoldották, még ha rendkívül kemény, véres módszerrel is. Brezsnyev állítólag tisztelte Kádár Jánost, s nagy figye­lemmel hallgatta külpolitikai ta­nácsait. Brezsnyev szűkebb körben azért szeretett emlékez­tetni rá, hogy tulajdonképpen Kádár „keresztapjának” tekinti magát, mivel 1956 őszén ő kí­sérte Moszkvába a magyar po­litikust Hruscsov utasítására, hogy Kádár kormányfői kineve­zéséről tárgyaljanak. De igazi közelség, még kevésbé szemé­lyes barátság sohasem alakult ki Brezsnyev és Kádár között. Kádár a stílusát, módszereit, magánéletének megnyilvánu­lásait tekintve eléggé európai „szociáldemokrata” volt — állí­totta a visszaemlékező. Nem szívlelte Ceaucescut Moldvában töltött évei elle­nére Brezsnyev sohasem tanú­sított különösebb érdeklődést vagy szimpátiát Románia iránt. A szovjet vezető nem szívlelte Ceausescu ambícióit és szem­telenségét. De állítólag vissza­fogta magát, hogy ne élezze a Varsói Szerződésen belüli kap­csolatokat. Az SZKP Politikai Bizottsá­gának ülésén egy alkalommal állítólag Brezsnyev jelenlété­ben Pelse kijelentette, hogy Ceausescu „vidéki zsidóra” em­lékezteti őt, míg valaki közbe­vetette, hogy „nem zsidó, ha­nem tipikus cigány”. A visszaemlékező szerint Brezsnyev nyugodtan fogadta a románoknak azt a döntését, hogy nem vesznek részt a Var­sói Szerződés hadgyakorlatain, s azokat nem tarthatják román területen. A VSZ PTT ülésein sokszor ugyanaz a forgatókönyv ismét­lődött: mindenki egyetértett va­lamiben, de határozat nem szü­lethetett, mert Ceausescu el­lentmondott, és külön találkozót kért Brezsnyevtől. A résztvevők feddő pillantásai közepette Brezsnyev általában beleegye­zett a találkozóba, majd 1-2 órás megbeszélés után Ceau­sescu általában visszalépett. A román vezető nyilvánvalóan így akarta felértékeltetni magát a többiek szemében. Az egyetlen ellenző Nem csoda, hogy Ceau­sescu volt a VSZ-en belüli egyetlen vezető, aki határozot­tan ellenezte, hogy a szövetsé­gesek csapatokat küldjenek Csehszlovákiába. Nem azért, mintha rokonszenvet érzett volna a „Prágai Tavasz” liberá­lis eszméi iránt. A román diktá­tor egyszerűen attól tartott, hogy a szövetségesek kollektív elégedetlensége (amely egé­szen más okokból származott) egyszer talán hasonló akcióhoz vezethet a román vezetéssel szemben is. Keller Tivadar A világ legnagyobb rádióteleszkópja Új-Mexikó amerikai állam­ban, Socorróban felavatták a világ legnagyobb rádiótelesz­kópját. A teleszkóp tíz óriás-atenna összekapcso­lása, ezek mindegyikének 25 méter az átmérője. A tíz an­tenna közül nyolc az amerikai szárazföldön van, egy-egy pedig Hawaiin és a Karib-tér- ségbeli Virgin-szigeteken. A Very Large Baswline Array (VLBA) rendszerű teleszkóp egyes antennái között a leg­nagyobb távolság 8 ezer kilo­méter. A berendezés létesí­tése 85 millió dollárba került. Szilvásgombóc-evő világcsúcs A csehországi Vizovicében a hét végén rendezett idei szilvásgombóc-evő versenyen nem sikerült megdönteni a ta­valy felállított, 155 darabos vi­lágcsúcsot. A mostani győz­tes, Frantisek Pohorsky csak 111 gombócot tudott elfo­gyasztani egy óra leforgása alatt. Ez a teljesítmény négy kilóval növelte a győztes test­súlyát. A második helyezett Bohuslav Lhotsky, 86 szilvás­gombóccal, három kilót hízott. Most először indult nő a vizo- vicei versenyen Zdenka Stríbrna; a hölgy 55 gombócot gyűrt le, s ez az ötödik hely­hez volt elég. Meg ahhoz, hogy ő is fölszedjen 3 kilót. Csinos családanya a rendőrség élén Egy csinos, kétgyermekes családanya lesz szeptember közepétől Korzika szigetén a bűnögyi rendőrség vezetője. Mireille Ballestrazzi 1987 óta a rendőrségnek a műkincslopá­sok felderítésére szervezett részlegét vezette. Neve be­járta a világsajtót: ő derítette fel és hozta vissza Japánból Corot négy festményét, ame­lyeket egy francia múzeumból rabolták el és a japán bűnszö­vetkezetek értékesítettek. Kel­lemes megjelenésével, hatá­rozott fellépésével és kitűnő rendőri képességeivel meg­hódította japán kollégáit, akik épp emiatt nevezték el Mireil­le Ballestrazzit „jégbabá”-nak. Hétfőn „süketebb” minden diák Egyre több 16 és 22 év kö­zötti fiatal küzd hallásproblé­mákkal, és ezeket minden bi­zonnyal a diszkóklubok fülsi­ketítőén hangos zenéje okozza — derül ki egy belga felmérésből. A kutatók megál­lapították, hogy a középisko­lás diákok jelentős része gondban van a mély hangok megkülönböztetésével. Azt is kiderítették: hétfőtől csütörtö­kig többen panaszkodnak hal­lásproblémákról, mint pénte­ken. A kutatók szerint a hét­végi diszkólátogatás okozza, hogy hétfőn a diákok 7,5 szá­zaléka nem hall jól, míg pén­teken csupán 4,4 százalékuk. Autóval távozhat az Eiffel-toronyból Autóval távozhat ezekben a napokban egy szerencsés lá­togató az Eiffel toronyból. A híres torony első emeletén ugyanis egy Citroen ZX gép­kocsi várja tulajdonosát — aki Párizs e nevezetességének 150 milliomodik látogatója lesz, s várhatóan ezen a héten keresi föl a tornyot. A várva várt szerencsés nyertesnek persze nem kell a gépkocsival lehajtani a lépcsőkön: az autót emelőszerkezettel juttatták a magasba, s ugyanígy kerül majd új tulajdonosához is. Német-magyar vegyesvállalat előfizetéses lapterjesztésre vállalkozókat keres az alábbi városokban: Kaposvár, Siófok, Balatonboglár, Tab, Marcali, Nagyatád, Barcs, Csurgó A vállalkozó feladata az adott terület terjesztési hálózatának megszervezése és működtetése. A jelentkezések elbírálásánál előnyt jelent a megfelelő feltételekkel való rendelkezés, így - meglévő vagy kialakítható iroda és kiosztóhelyiség,- megfelelő szállító jármű, telefon. Ezen túl azok jelentkezését várjuk, akik jó szervezőkészséggel, vállalkozói szemlélettel és magatartással, kereskedelmi és pénzügyi ismeretekkel rendelkeznek. Leendő munkatársaink megfelelő képzést, szakmai támogatást és a feltételek megteremtéséhez segítséget kapnak. Jó kereseti lehetőség és szakmai perspektíva! Az írásos jelentkezések tartalmazzák a szakmai önéletrajzot és a feltételekre vonatkozó ajánlást. Jelentkezni és érdeklődni lehet 7400 Kaposvár, Kontrássy u. 2/a, illetve a 82/310-302-es telefonon. Jelentkezési határidő: 1993. szeptember 15. (17806) )

Next

/
Thumbnails
Contents