Somogyi Hírlap, 1993. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-04 / 206. szám
1993. szeptember 4., szombat SOMOGYI HÍRLAP — SZÍNES HÉTVÉGE 23 A paraszt szabadon termelhessen Madrid nyitásra ösztönzi Castrót Viharok látványa az űrkompról Festői képeket készítenek az űrkomp kamerái a különböző forgószelekről, viharokról. Ezt a hurrikán-képződményt az Endeavour kamerája örökítette meg Bermudától 500 mérföldre, s végig figyelemmel kísérték. (FEB-fotó) KIT SZERETETT A LEGJOBBAN? Brezsnyev Magyarországgal foglalkozott a legkevesebbet Brezsnyev számára Todor Zsivkov volt a legprobléma- mentesebb, Ceausescu a legbonyolultabb, Jaruzelski a legszeretettebb és Kádár János a legszociáldemokratább az egykori szocialista tábor vezetői közül. Ezt állította a Kontinent című szófiai napilapban megjelent visszaemlékezésében A. M. Alekszandrov-Agentov, Andrej Gromiko hajdani tanácsadója, Brezsnyev munkatársa. Magas rangú spanyol küldött járt az elmúlt napokban Havannában, hogy előterjessze Fidel Castro kubai állam- és kormányfőnek a szigetország gazdasági talpraállításának spanyol recept szerinti csomagtervét — vált ismertté havannai diplomáciai forrásokból. A privatizálást és egyes szektorokban a magánkezdeményezés engedélyezését is tartalmazó javaslatok ugyan a politikai szférát formálisan nem érintik, ám amennyiben a kubai vezetés elszánja magát ezekre a lépésekre, kétségkívül mélyreható átalakulást vonnak maguk után az ortodox szocialista elvek szerint szervezett kubai társadalom egészében. Az iberoamerikai államok júliusi brazíliai csúcstalálkozóján Felipe González spanyol kormányfő ajánlotta fel Cast- rónak a szakértői delegáció Havannába küldését, amit a gazdasági válságba immár reménytelenül belesüllyedt kubai vezetés el is fogadott. A küldöttséget Carlos Solchaga, a madridi kabinet volt gazdasági minisztere vezette, és a kubai fővárosban kiszivárgott értesülések szerint néhány- napos tájékozódás után kendőzetlenül a kubai államfő tudomására hozta: csak az segíthet, ha utat enged mindannak, amit ez ideig a „kapitalista kizsákmányolás” módszereként mereven elutasított. A javaslatok között szerepel a menthetetlenül gazdaságtalan állami vállalatok bezárása, az eredményessé tehető cégek átalakítása magán- (feltehetően külföldi) tőkével, valamint a magánkezdeményezés, a kisvállalkozások lehetővé tétele a másodlagos fontosságú gazdasági ágazatokban, így például a szolgáltatások terén. S ami talán a legfontosabb: a spanyol szakértők elengedhetetlennek tartják, hogy a parasztok szabadon megtermelhessék és a piacra vihessék áruikat, mert másként nem lehet változtatni azon a képtelen helyzeten, hogy az oly termékeny trópusi szigetország az élelmiszerek több mint a felét importálni kénytelen. (Az 1980-as években már volt paraszti szabadpiac Kubában, de Castro — a körülötte kialakult spekuláció „szocializmusellenes” jellegére hivatkozva — az évtized közepén betiltotta azt.) A spanyol szocialista kabinet vezető gazdaságpolitikusai lényegében azt próbálták megértetni a kubai vezetővel és legközvetlenebb munkatársaival, hogy csak akkor menthet meg bármit is a hatalom az úgynevezett szocialista vívmányokból — az egészségügy, az oktatás, a társadalombiztosítás más latin-amerikai államokhoz képest kétségkívül magas kubai szintjéből —, ha hatékonyabbá teszi a gazdaságát, hogy az képes legyen eltartani e nem produktív ágazatokat is. Castro állítólag némán, nagy figyelemmel hallgatta a spanyol exminiszter ajánlásait, Robaina külügyminiszter pedig utóbb kitűnőnek minősítette a látogatást. Azt persze nem tudni, mit és mikor milyen ütemben valósítanak meg a radikális reformcsomagból. Nemcsak a változtatás szándéka a fontos ugyanis, hanem annak gyorsasága is. Havannai megfigyelők szerint a katasztrofális helyzetbe került szigetország vezetésének nem sok ideje maradt arra, hogy elkerüljön egy esetleges robbanást, amely a mindennapi élet ellehetetlenülése miatt fenyeget. Ha Castro igent mondana ezekre a reformokra, évekkel a kelet-európai változások után új korszak kezdődne Kubában is. Csakhogy ezt a forradalom 34 éve hatalmon levő vezére is jól tudja... A visszaemlékező néhány nappal halála előtt adott interjút a bolgár lapnak, s ebben mondta el, hogy Leonyid lljics 1964-es hatalomra kerülését mindenki üdvözölte az egykori szocialista országok akkori vezetői közül, egyedül Novotny fejezte ki nyíltan nemtetszését. Ha Gomulka ordított Brezsnyev kiemelt figyelmet fordított Léngyelországra. Talán azért is, mert életének egy részét Dnyeprodzserdzsinszkben lengyelek között töltötte, s azzal büszkélkedett, hogy lengyelül is ért, másrészt azért, mert ezt az országot tekintette a legközvetlenebb szomszédnak a Szovjetunió és Németország között. Brezsnyev tapasztalt forradalmárnak, a Szovjetunió barátjának tekintette Vladislav Gomul- kát, s többet engedett meg neki időnként, mint tárgyalópartnerei többségének. Előfordult, hogy Gomulka kivörösödött arccal ordítozott, miközben Brezsnyev nyugodtan hallgatott. A szovjet vezető állítólag őszintén tisztelte Wojciech Jaruzelskit, s talán még szerette is — állította a visszaemlékező. Brezsnyev az erős NDK megteremtésében, a Szovjetunió hű szövetségeseként való megszilárdításában látta a ll.világhábo- rúban aratott győzelem egyik legfontosabb eredményét. Ösz- szességében lojális volt Walter Ulbricht iránt, de úgy vélte, hogy az „öreg” gyakran irreális követeléseket támaszt a Szovjetunióval kialakított gazdasági kapcsolatokban, időnként pedig keményebb fellépést követelt a szovjet vezetéstől, például a lengyel vagy a csehszlovák események idején. Ulbricht szerint Moszkvának sokkal határozottabban kellett volna támogatnia az arabokat Izraellel szemben. „Novotny nem Gottwald” A csehszlovák vezetőkhöz fűződő moszkvai kapcsolatok képe mindig is bonyolult volt — állította Alekszandrov-Agentov. Novotnyt nem különösebben erős, a gazdasághoz nem értő, nagyobb politikai tekintéllyel nem rendelkező vezetőnek tartotta Brezsnyev. „Antonin Novotny nem egy Gottwald” — jelentette ki állítólag Brezsnyev. A szovjet vezető ennek ellenére 1967-ben váratlanul mégis Prágába utazott, hogy megpróbáljon valamit tenni Novotny érdekében. Négyszemközti tárgyalásokat folytatott az akkori csehszlovák vezetés minden tagjával, majd a 18 órás tárgyalássorozat után — amelyek mindegyikén részt vett Alekszandrov-Agentov —, „csináljanak, amit akarnak!” felkiáltással távozott, a legcsekélyebb eredmény nélkül. A visz- szaemlékező szerint Brezsnyev nem különösebben értékelte Dubceket. A szovjet vezetés idealistának tartotta: olyannak, aki szemmel láthatólag őszintén törekedett a rendszer demokratizálására és humanizálására. A „Prágai Tavasz” idején Brezsnyev állítólag a prágai szovjet nagykövetnek kijelentette: „Ha elveszítjük Csehszlovákiát, lemondok főtitkári posztomról.” A visszaemlékező szerint Brezsnyev Magyarországgal foglalkozott a legkevesebbet a tábor országai közül. Ez talán azzal volt magyarázható, hogy a két ország közötti kapcsolatok válságkorszaka még Hruscsov idejére esett, s a válságot megoldották, még ha rendkívül kemény, véres módszerrel is. Brezsnyev állítólag tisztelte Kádár Jánost, s nagy figyelemmel hallgatta külpolitikai tanácsait. Brezsnyev szűkebb körben azért szeretett emlékeztetni rá, hogy tulajdonképpen Kádár „keresztapjának” tekinti magát, mivel 1956 őszén ő kísérte Moszkvába a magyar politikust Hruscsov utasítására, hogy Kádár kormányfői kinevezéséről tárgyaljanak. De igazi közelség, még kevésbé személyes barátság sohasem alakult ki Brezsnyev és Kádár között. Kádár a stílusát, módszereit, magánéletének megnyilvánulásait tekintve eléggé európai „szociáldemokrata” volt — állította a visszaemlékező. Nem szívlelte Ceaucescut Moldvában töltött évei ellenére Brezsnyev sohasem tanúsított különösebb érdeklődést vagy szimpátiát Románia iránt. A szovjet vezető nem szívlelte Ceausescu ambícióit és szemtelenségét. De állítólag visszafogta magát, hogy ne élezze a Varsói Szerződésen belüli kapcsolatokat. Az SZKP Politikai Bizottságának ülésén egy alkalommal állítólag Brezsnyev jelenlétében Pelse kijelentette, hogy Ceausescu „vidéki zsidóra” emlékezteti őt, míg valaki közbevetette, hogy „nem zsidó, hanem tipikus cigány”. A visszaemlékező szerint Brezsnyev nyugodtan fogadta a románoknak azt a döntését, hogy nem vesznek részt a Varsói Szerződés hadgyakorlatain, s azokat nem tarthatják román területen. A VSZ PTT ülésein sokszor ugyanaz a forgatókönyv ismétlődött: mindenki egyetértett valamiben, de határozat nem születhetett, mert Ceausescu ellentmondott, és külön találkozót kért Brezsnyevtől. A résztvevők feddő pillantásai közepette Brezsnyev általában beleegyezett a találkozóba, majd 1-2 órás megbeszélés után Ceausescu általában visszalépett. A román vezető nyilvánvalóan így akarta felértékeltetni magát a többiek szemében. Az egyetlen ellenző Nem csoda, hogy Ceausescu volt a VSZ-en belüli egyetlen vezető, aki határozottan ellenezte, hogy a szövetségesek csapatokat küldjenek Csehszlovákiába. Nem azért, mintha rokonszenvet érzett volna a „Prágai Tavasz” liberális eszméi iránt. A román diktátor egyszerűen attól tartott, hogy a szövetségesek kollektív elégedetlensége (amely egészen más okokból származott) egyszer talán hasonló akcióhoz vezethet a román vezetéssel szemben is. Keller Tivadar A világ legnagyobb rádióteleszkópja Új-Mexikó amerikai államban, Socorróban felavatták a világ legnagyobb rádióteleszkópját. A teleszkóp tíz óriás-atenna összekapcsolása, ezek mindegyikének 25 méter az átmérője. A tíz antenna közül nyolc az amerikai szárazföldön van, egy-egy pedig Hawaiin és a Karib-tér- ségbeli Virgin-szigeteken. A Very Large Baswline Array (VLBA) rendszerű teleszkóp egyes antennái között a legnagyobb távolság 8 ezer kilométer. A berendezés létesítése 85 millió dollárba került. Szilvásgombóc-evő világcsúcs A csehországi Vizovicében a hét végén rendezett idei szilvásgombóc-evő versenyen nem sikerült megdönteni a tavaly felállított, 155 darabos világcsúcsot. A mostani győztes, Frantisek Pohorsky csak 111 gombócot tudott elfogyasztani egy óra leforgása alatt. Ez a teljesítmény négy kilóval növelte a győztes testsúlyát. A második helyezett Bohuslav Lhotsky, 86 szilvásgombóccal, három kilót hízott. Most először indult nő a vizo- vicei versenyen Zdenka Stríbrna; a hölgy 55 gombócot gyűrt le, s ez az ötödik helyhez volt elég. Meg ahhoz, hogy ő is fölszedjen 3 kilót. Csinos családanya a rendőrség élén Egy csinos, kétgyermekes családanya lesz szeptember közepétől Korzika szigetén a bűnögyi rendőrség vezetője. Mireille Ballestrazzi 1987 óta a rendőrségnek a műkincslopások felderítésére szervezett részlegét vezette. Neve bejárta a világsajtót: ő derítette fel és hozta vissza Japánból Corot négy festményét, amelyeket egy francia múzeumból rabolták el és a japán bűnszövetkezetek értékesítettek. Kellemes megjelenésével, határozott fellépésével és kitűnő rendőri képességeivel meghódította japán kollégáit, akik épp emiatt nevezték el Mireille Ballestrazzit „jégbabá”-nak. Hétfőn „süketebb” minden diák Egyre több 16 és 22 év közötti fiatal küzd hallásproblémákkal, és ezeket minden bizonnyal a diszkóklubok fülsiketítőén hangos zenéje okozza — derül ki egy belga felmérésből. A kutatók megállapították, hogy a középiskolás diákok jelentős része gondban van a mély hangok megkülönböztetésével. Azt is kiderítették: hétfőtől csütörtökig többen panaszkodnak hallásproblémákról, mint pénteken. A kutatók szerint a hétvégi diszkólátogatás okozza, hogy hétfőn a diákok 7,5 százaléka nem hall jól, míg pénteken csupán 4,4 százalékuk. Autóval távozhat az Eiffel-toronyból Autóval távozhat ezekben a napokban egy szerencsés látogató az Eiffel toronyból. A híres torony első emeletén ugyanis egy Citroen ZX gépkocsi várja tulajdonosát — aki Párizs e nevezetességének 150 milliomodik látogatója lesz, s várhatóan ezen a héten keresi föl a tornyot. A várva várt szerencsés nyertesnek persze nem kell a gépkocsival lehajtani a lépcsőkön: az autót emelőszerkezettel juttatták a magasba, s ugyanígy kerül majd új tulajdonosához is. Német-magyar vegyesvállalat előfizetéses lapterjesztésre vállalkozókat keres az alábbi városokban: Kaposvár, Siófok, Balatonboglár, Tab, Marcali, Nagyatád, Barcs, Csurgó A vállalkozó feladata az adott terület terjesztési hálózatának megszervezése és működtetése. A jelentkezések elbírálásánál előnyt jelent a megfelelő feltételekkel való rendelkezés, így - meglévő vagy kialakítható iroda és kiosztóhelyiség,- megfelelő szállító jármű, telefon. Ezen túl azok jelentkezését várjuk, akik jó szervezőkészséggel, vállalkozói szemlélettel és magatartással, kereskedelmi és pénzügyi ismeretekkel rendelkeznek. Leendő munkatársaink megfelelő képzést, szakmai támogatást és a feltételek megteremtéséhez segítséget kapnak. Jó kereseti lehetőség és szakmai perspektíva! Az írásos jelentkezések tartalmazzák a szakmai önéletrajzot és a feltételekre vonatkozó ajánlást. Jelentkezni és érdeklődni lehet 7400 Kaposvár, Kontrássy u. 2/a, illetve a 82/310-302-es telefonon. Jelentkezési határidő: 1993. szeptember 15. (17806) )
