Somogyi Hírlap, 1993. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-04 / 206. szám
1993. szeptember 4., szombat SOMOGYI HÍRLAP — SZÍNES HÉTVÉGE 13 Kálmán Imre Siófok díszpolgára lesz Siófok város önkormányzatának testületé elfogadta a Kálmán Imre posztumusz díszpolgári kitüntetésére, illetve a híres zeneszerző nevével fémjelzett alapítvány létrehozására tett javaslatot. Ennek célja Siófok legnagyobb szülötte, az operett fejedelme emlékének ápolása, a műfaj felélesztése, a múzeum továbbfejlesztése és operettfesztivál szervezése. Az alapítvány nyitott: csatlakozhat hozzá minden magán- és jogi személy, itthon és külföldön egyaránt. Zamárdiban maradt a Viharos Balaton Tallós Ilona festményeiből szerveztek tárlatot Zamárdiban. A nagy sikerű kiállítás képeit most csomagolja össze az élete egy részében Zamárdiban alkotó festőművészről elnevezett Alapítvány. Egy kivétellel: a Viharos Balaton című képet az önkormányzatnak ajándékozták. Filmeztek az „Ördöngösök” Zsurzs Éva rendező filmet forgat Szigligeti Ede „Csikós” című művéből. A felvételek néhány epizódja a zamárdi Kocsi csárdában és környékén készült A hét elején a lengyeltóti „Ördöngösök” tánccsoport tagjai — akiket asz- szisztálni hívott meg a rendező — játszadozó gyerekeket alakítottak a felvételek során. A fesztiválra felépül a közösségi ház A jövő nyári földvári fesztiválra adják át a Balaton-parti település legnagyobb beruházását, a központban emelkedő közösségi házat. Nagyterem színpaddal, klubhelyiségek kapnak helyet az épületben, s mindez egybeépül az általános iskola konyhájával, éttermével. A munkálatok a tervezett ütem szerint haladnak. Naponta nyolc-tíz fiatal keres munkát A Siófokon működő Munkatárs közvetítő irodába naponta 8-10 álláskereső látogat. A munkalehetőség ma is több, mint a munkanélküli. A héten főképp frissen végzett középiskolások, illetve a nyári szezonmunkából elmaradók kopogtatnak az állásközvetítő ajtaján. Eddig 175 tonna angolnát fogtak A Balatoni Halgazdaság tíz hajója közül nyolc folyamatosan angolnát fog ki — elektromos hálóval — a tó nyugati medencéjében. Tekintettel a Balaton alacsony vízszintjére, az idén nem eresztettek le vizet a Sió-csatornán, így csak hálóval lehet gyéríteni az állományt. Eddig 175 tonnányi „kígyóhalat” fogtak ki. A másik két hajó a siófoki kikötőből indulva a keleti medencében busára halászik eresztőhálóval. Napi 5-10 mázsa busa a zsákmány. Ilyen volt ez a balatoni nyár Zár a nyári Balaton. — Igazi panaszra nincs okunk — mondta Katus Lajos, a Bala- tonlellei Fürdőegyesület elnöke. — Örülünk annak, hogy az 1904-ben megalakult szervezetünk 1992. június 20-án újjáalakult, és ismét egyféle érdekképviseleti szerve lehet a magán-, illetve vállalati üdülőtulajdonosoknak. Előbbiek száma Lellén 129, az utóbbiaké 21. Legalább ennyire jó dolog, hogy a helybeli önkormányzattal szemben az érdekeiket nem kell igazán védeni: ahol csak lehet, segít a képviselő-testület. — Az idény? — Július 15-ig most is a pangás volt, aztán hirtelen ötvenezren lettek az amúgy csak ötezer lakosú Balatonlellén, majd egy kurta hónap múltán vége lett az inváziónak. Vagy tízezerrel többen jöttek, mint tavaly. Végkiárusítás Balatonbogláron, a Platán strand előterében csak egy árus tart nyitva, a Pecsenye- sütő. — Szeptember 10-ig maradunk — mondja Gáspár Tímea, a gyorsan sülő finomságok eme kis fészkének egyik alkalmazottja. — Az alig egy hónapig tartott főidényben öten dolgoztunk itt, zárásig már csak ketten leszünk. — Bitte zwei Kola und zwei Bier — szakítja félbe beszélgetésünket egy kétgyermekes német házaspár; épp az imént szálltak ki a hazautazás minden nyomát magán viselő mikrobu- szukból. Lassan, nyugodtan iszogatnak: nem zavarja őket, hogy az eső alighanem elveri a balatoni utószezont. A balatonkeresztúri „Fekete Macska” bár berendezését a tulaj újságban hirdeti végkiárusításra. Jó lett volna szóra bírni, de találkozni vele szinte lehetetlen. így csak remélni lehet, hogy a Schwarz Katz könnyű szívvel búcsúzhat a fűszeres balatoni nyáréjszakáktól. Csak a szezon ért tehát véget. A Balaton — gondjaival, örömeivel — velünk marad. Egymillió éjszaka — Tíz százalékkal esett a forgalmunk a tavalyi évhez képest — summázott dr. Kovács Miklós, a Siótour Rt. elnök-vezérigazgatója. — Mondhatni: az előzetes várakozásainknak megfelelően alakult. Az egymillióhoz közelít a vendégéjszakák száma. A vendégek zömének, körülbelül háromnegyedének kempingjeinkben biztosítottunk szállást. Többségük Németország keleti feléből érkezett. A nyaralótelepeink működtek a legnagyobb kihasználtsággal, ezért a cég távlati fejlesztési elképzelései között is ezek bővítése, illetve újak létesítése szerepel. Több valutát váltottunk, mint tavaly, pedig borzalmasan sok feketéző zavarta a munkánkat. A kirándulásszervezéseink idén nagyon jól sikerültek; 12 százalékkal haladta meg ez irányú bevételünk az előző szezonét, pedig ezen a területen is nagy a Ha én egy utazási iroda dolgozójaként valutaváltással foglalkoznék, bizony állandó izgalommal telnének a napjaim. A falon elvágólag beigazítanám a valuta- és csekktájékoztatókat, s félóránként fa- xoznék a Magyar Nemzeti Bankba: milyen éppen a különféle pénznemek árfolyama. Fiókomat is rendben tartanám szerfelett, hogy ha az ellenőr konkurrencia. A vezérigazgató elmondta: hogy néhány apróbb tételtől eltekintve az összes felvett hitelt, 190 millió forintot visszafizették, ami a szezon beindításához, illetve a működéshez volt szükséges felvenniük. Pedig a piac már régóta csak az inflációtól jelentősen lemaradó árakat hagy érvényesíteni. A fejlesztésekhez így mindenképp tőkebevonására van szükség; az egyik német partner például 100 ezer márkányi kamatmentes kölcsönt ad, hogy ezzel finanszírozni tudják a vizesblokkok felújítását. A cég pénzügyi helyzete a rendkívül kedvezőtlen körülmények ellenére nem romlott. Jó hajósszezon volt A személyhajózás évi ötvenmillió forintos veszteséget okoz, de a Mahart Balatoni Hajózási Kft-jének igazgatója, dr. Kopár István mégis jókedvűen értékelte az idei szezont. — Az állami támogatás megszűnése miatt keletkezett a hiány költségvetésünkben — mondta. — A Balaton azonban hajók, vitorlások nélkül halott víz lenne, ezért meg kellett keresnünk azokat az új lehetőségeket, amelyeket kiaknázva életben tarthatjuk a személyhajózást. Létesítettünk két kempinget, s ezek tele voltak már ezen a nyáron is vendégekkel, és ipari tevékenységet végzünk. Fontosnak tartjuk azt is, hogy a jó szakembereket megtartsuk, ezért is 25 százalékos béremelést hajtottunk végre. — Az eredmény? — Nem folytatódott a csökkenő tendencia, és én ezt már jó eredménynek tartom. A hajókon kevesebben keltek át a tavon, viszont a kompokat jóval többen használták, mint tavaly. Feltűnően sok, a korábbinál ötezerrel több autóbuszt szállítottunk az idén: ez a szervezett turizmus erősödését jelenti. Összesen hárommillió utast vártunk ebben a szezonban hajóinkra, s bár a végleges adatok még nem állnak rendelkezésre, én biztos vagyok abban — az eddig ismert részeredmények tükrében —, hogy teljesíteni tudjuk tervünket. 467 ember a vízből Ha valaki nem panaszkodik az idei nyár időjárására, az Madarász Zoltán rendőr százados, a balatoni vízi rendészet parancsnoka. Mert nem a napsütéses órák számára alapozza véleményét, hanem arra, hogy igen kevésszer tombolt vihar a tavon. A Balatonra jellemző gyors viharban csak július 31-én volt részük, s érkezését jóelőre jelezte a meteorológiai szolgálat is. így a vízi rendészet felkészült — és 30 embert mentettek ki a hullámokból. Az idén húsz ember fulladt a Balatonba. Első fokú viharjelzést 39 esetben, másodfokút 49-szer rendeltek el. Ezek során és egyéb esetekben 467 embert mentettek ki. A balesetek elemzésénél furcsa ellentmondásnak látszik, hogy elkéri a végzettségemet, nyelvvizsgáimat, tanfolyamaimat bizonyító papírokat, ne kelljen mázsányi papírkupacban keresgélnem. A páncél- szekrényt rendszeresen letö- rölgetném vizes szivaccsal, az éjjeliőr ruháját mindig frissen vasaltatnám. A pult legtetejére állítanám a bankjegyek valódiságát vizsgáló készüléket, bárki jól láthassa — de főképp sekély parti szakaszon, a Siófok előtti vízterületen heten fulladtak vízbe. Szabálysértési feljelentést 548 esetben kezdeményeztek a rendőrök, a bírság összege pedig egymilló-százezer forint. Különböző helyszíneken 151 alkalommal tartottak előadást a vízi sporteszközök használatáról, a fürdőzés és csónakázás szabályairól, veszélyeiről. Ezeket kilencezren hallgatták meg. S úgy látszik, nem hiába, mert az idén kevesebb volt a halálos baleset. A szépítő utószezon A „Balaton” Üdülő Hotel Kft 25 üdülőépületben fogadta a nyaralókat. Több mint kétezer hely várt éjszakai lakóra. A vendégek pihenését, szórakozását 246 dolgozó biztosította. A jelentős siófoki vállalkozás központjában, a tíz hektáron elterülő Hotel Azúrban a nyár tapasztalatairól beszélgettünk: — A vendégek szervezett csoportokban érkeztek — mondta Gyimesi József ügyvezető igazgató. — Jelenleg 35-40 hazai és külföldi utazási irodával van kapcsolatunk. Az idei nyárra német, holland és osztrák vendégek érkeztek hozzánk. A forgalom közepesnek értékelhető; körülbelül annyian kerestek fel bennünket, mint tavaly. Sok függ az utószezontól, egy kellemes időjárású, hosszú ősz még sokat segíthetne. A szállodák egy kivételével nem fűthe- tők, így hideg idő esetén nem tudtunk fogadnak vendéget. A „rosszlányok” parizere — Nem volt jó nyár, de azért a pénzünknél vagyunk — summázta a szezont Csonka Vilmos, a siófoki Fő utca éjjel-nappal nyitvatartó mini élelmiszerboltjának vezetője. — 1991-ben nyitottunk: az az év nagyon jól sikerült. Tavaly már volt visszaesés, idén ez tovább folytatódott. Inkább a szegényebb, keleti német tért be — ők voltak most többségben mindenhol a Balaton-parton —, akik csak kis tételben vásároltak. A a gyakorta megjelenő ellenőr, aki zord ábrázatával még azt is kutakodni szokta: 50 dollár fölötti váltásnál feljegyeztem- e a külföldi turista útlevelének a számát. Hetente el kellene szállítanom a pénzt a bankba, a kötelező tájékoztatókat napra készen javítgatnám. S az sem mindegy, hogy a számfejtés bizonylatai három példányban magyarokra az a jellemző, hogy nagyon megnézik, mit és menynyiért vesznek, s csak a legfontosabbat teszik a kosárba. A szezon végén az olaszok kisebb hada lendített a forgalmon. — Megérte éjszaka „virrasz- tani”? — Igen, még az egyre növekvő konkurencia ellenére is. Igény van nyáron az éjjeli nyitva- tartásra. Akkor fogynak a szeszes italok, a pezsgő, a sör. Igenám, de idén már csak nagyon kevesen vitték ezeket kartonszám. Tavaly még nem győztem pótolni az italkészletet... — Kik voltak az éji vendégek? — Diszkóba tartó vagy onnan jövő fiatalok, átutazók — mivel jó, központi helyen vagyunk —, no, és a közelből a „rosszlányok”, mindig más-más urak társaságában. A nyár elején még nagy hajnali bevásárlásokat csaptak, a legdrágább felvágottból mértem nekik. Augusztus húszadika tájékától már ők is áttértek a parizerre. Folyt a folyékony kenyér — Volt olyan napunk is, amikor 130 000 palack sört vásároltak tőlünk — emlékezett Nádasi Lászlóné, a Kanizsai Sört Forgalmazó Kereskedelmi Kft igazgatója Siófokon. — Jóval többet is megittak volna a nyaralók, de nagyon sok vállalkozó inkorrekt árrést alkalmazott. A Balatonit, amit mi 26 forintért adunk nekik, sokszor 45-ért árulták, a 40 forintos zöld Holstenért pedig 110 forintot kértek... A saját szememmel láttam! Ötven-hetven kilométeres körzetben kínáljuk a kanizsai söröket, de szállítunk például Eger melletti kis falvakba is — folytatta Nádasi Tamásné. — A tavalyi adatokhoz képest 20 százalékkal csökkent a forgalmunk. Ez a sokszor esős időnek volt „köszönhető”, no, és az sem a mi malmunkra hajtotta a vizet, hogy rengeteg import sört hoznak az országba különböző cégek. Az üdítő nagyon jól fogyott: megesett, hogy 250-300 hektolitert is elvittek egy nap. A Pepsi megfelelnek-e a követelményeknek alaki és tartalmi oldalról egyaránt. Szóval vigyáznom kellene, mert bármely hiányosság a működési engedély elvesztéséhez vezethetne — hiába adóznék tisztességesen. Igaz: a kedélyes mosolyt viszont akár sutba is dobhatnám: amire az ellenőr átverekedné magát az irodám előtt feketén valutázó gengsztereken, lenne időm ábrázatomat úgy rendezni, mintha jól érezném magamat ezen a világon. Czene Attila volt a legkedveltebb. S vásárlóik nagyon keresték a Balatonbog- lári Borkombinát termékeit is. Az ország nyári kapuja Az ország egyik legnagyobb füves repülőtere a siófok-kiliti, forgalom szempontjából pedig a második Ferihegy után. Mégsem elégedettek az üzemeltetői. — Ezen a nyáron nem jöttek be elképzeléseink — mondta Gidáli József, a repülőtér vezetője. — Úgy egyharmados a lemaradásunk a tavalyihoz képest. Most landolt idén a 381. repülőgép, tavaly 520 volt. Érdekes, hogy a magyar érkezők száma nőtt. — Nyaraló vagy átutazó vendégek jöttek? — Az előbbire készültünk igazán, de a legtöbbjük továbbment innen. Pedig elkülönített parkolót építettünk azok számára, akik itthagyják gépeiket. Mintha még „kóstolgatnának” csak bennünket. — De azért a repülőtér hírét elviszik? — Mondhatom, jó hírünket keltik, hiszen eddig a többség elégedett volt a körülményekkel. Fontos lenne a nagyobb propaganda is, ajánlhatnánk sétarepüléseinket és egyéb szolgáltatásainkat. Az persze csak az egyik oldal, hogy mit szeretnék én. Lehetőségeink ugyanis korlátozottak, nem utolsósorban a repülőtér bizonytalan jogállása miatt. — Még mindig nem egészen polgári repülőtérként üzemelnek? — Állami tulajdonban, a honvédség kezelésében működünk. Nem soroltak bennünket az önálló, regionális egységek közé, annak ellenére, hogy kiemelt idegenforgalmi centrum közelében vagyunk. így aztán hiába lennének meg az elképzelések a továbbfejlesztésre — én magam igen nagy lehetőséget látnék ebben, ha lenne rá pénz... nehezen mozdulnak el a „holtpontról”. Még csak kevesen értették meg, hogy minőségi turizmus nem képzelhető el megfelelő repülőtér nélkül. Jöhetne a gazdagabb turistaréteg, hozhatná a pénzt az állam, az idegenforgalom számára. Először fejleszteni kellene, s azután igazán „jó kis” összeget lehetne kiszedni belőle. Ma még csak a pénzt viszi, hiszen a külöldiek helyi ki- és beléptetését végző határőrt és vámost is mi fizetjük, s nem az állam. Pedig az ország kapuja vagyunk ekkor... Készítette: Czene Attila, Fónai Imre, Kun G. Tibor, Ondrejovics László, Lang Róbert A valutaváltó mosolya
