Somogyi Hírlap, 1993. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-04 / 206. szám

6 SOMOGYI HÍRLAP — MŰVELŐDÉS 1993. szeptember 4., szombat A Kossuth Szövetség pályázata Kossuth Lajos halálának közelgő 100. évfordulója al­kalmából országos vetélkedőt hirdet a politikus és államférfi nevét viselő szövetség. A Kossuth Szövetség pályáza­tán a történelmet kedvelő álta­lános iskolai tanulók, illetőleg középfokú tanintézetek diákjai vehetnek részt. A háromtagú csapatok a házi, majd a terü­leti verseny után jutnak az or­szágos döntőbe. A vetélkedő előkészületeiről, a nevezési határidőkről az érdeklődő isko­lai közösségek részletes tájé­koztatást kapnak a Kossuth Szövetségtől levélben (XX. kerület, Lajtha László út 7.) vagy telefonon (1570-885). Régészeti szenzáció Régészeti körökben szen­zációnak számító eredmény­nyel zárult Tatabányán egy ásatás: a bánhidai temető szomszédságában olyan tár­gyakra bukkantak, amelyekből arra következtetnek, hogy a kazár birodalomból ide tele­pült népcsoportok éltek e vi­déken. A X. század legelején választották lakóhelyüknek ezt a területet, pedig a kutatók eddig úgy tartották, hogy az Alföld sztyeppés részein tele­pedtek meg a kazár biroda­lomból kiszakadt csoportok, s az írások szerint a X. század ’20-as éveiben vándoroltak tovább Erdély területére. Salzburgi mérleg Kedvező mérleget vont a salzburgi ünnepi játékokról Gerard Mortier művészeti ve­zető. Az új vezetőség második évadjának 207 rendezvénye 253 ezer 500 látogatót von­zott, s 27 millió márka ősz- szegben vásároltak belépti je­gyet. Ez azt jelenti, hogy az idei évad mindössze 1,4 millió márkával maradt el az eddigi rekordtól, az 1991-es Mo- zart-évtől. Jelentős sikernek tartják azt is, hogy sikerült fel­kelteni az igencsak vegyes közönség érdeklődését a kor­társ zene és színművek iránt. Hírős napok Kecskeméten Kecskeméti napok elneve­zéssel ötnapos rendezvény- sorozat kezdődött a hírős vá­rosban. A helyi gazdasági ér­tékek, eredmények immár ha­gyományos seregszemléje — amelynek rendezője ezúttal is az önkormányzat — a prog­ramok gazdag választékát kí­nálja. Az első két napon lesz az alföldi italok kiállításával egybekötött szőlészeti-borá­szati szimpozion. A bor útja országos programhoz kapcso­lódva szervezték az idegen- forgalmi tanácskozást, színe­sítve szőlő-bemutatóval, bor­kóstolóval. Pénteken tartották a kül- és a belkereskedelmi üzletemberek találkozóját. Szlovák nyelvi labor diákoknak Békéscsbán további lehető­ségekkel bővült a 275 évvel ezelőtt felföldi szlovákokkal új­ranépesített város kisebbségi oktatási hálózata: a Jamina nevű külváros Madách utcai általános iskolájának ünnepé­lyes tanévnyitóján fölavatták az új, négytantermes szár­nyat, amelyben helyet kapott a Szlovák Köztársaság segítsé­gével kialakított nyelvi labor is. Az egymillió forint értékű nyelvi tanteremben a legkor­szerűbb felszerelések segít- ségik a szlovák nyelvi órákra is járó 160 tanuló oktatása. Címereket tervez Somogybán Egy Vörösmarty, N y ír espusztár ól A Metro Goidwyn Mayer Vörösmarty Magda plakáttervét tartotta a legjobbnak (Fotó: Király Béla) Új zenei enciklopédia — A „nagy” Vörösmarty csa­lád méltatlan, oldalági leszár­mazottja vagyok; a János gyermeke — mutatkozik be a kedves arcú, kellemes megje­lenésű Vörösmarty Magda gra­fikusművész. — A családfánkat egyik építész nagybátyám „öl­töztette föl”, és összegyűjtötte a múzeumokból a családi cím­ereket is. Talán innen ered a heraldika iránti vonzódásom — magyarázza és előveszi map­pájából azt a címertervet, amit a nagyszakácsi polgármester rendelt tőle. Egy elegáns grafi­kai megoldású, színeiben pompát tükröző, mégsem hi­valkodó, győztes oroszlán figu­rát ábrázol a kép. — Dr. Gyenesei Istvánnal, a Somogyiak Baráti Körében ta­lálkoztunk először, és miután megtudta, ki vagyok, felaján­lotta: ahol igény van rá, meg­tervezhetem a települések régi-új címerét. Elsőként a tap- sonyiak bíztak meg a munká­val. Ezt meglátta a nagyszaká­csi polgármester, és úgy meg­tetszett neki, hogy ő is rendelt egyet. Vörösmarty Magda örömmel tért vissza Somogyba, még ha csak a megbízások teljesítése végett is, hiszen gyökerei innen eredtek. — Mezőcsokonyán szület­tem, illetve Nyírespusztán, a hetedik hónapra. Csodálatos gyermekorom volt. Édesapám a település intézőiéként nevelt, amíg intézetbe nem kerültem Kaposváron. Imádtam iskolába járni. Soha, egy napot sem hiá­nyoztam, de nyugtalan, fiús természetem miatt sok gondja volt velem a tanároknak. Ha­mar rájöttek, hogy csak egy fecni papírt és ceruzát kell a kezembe adni, akkor nyugton maradok. Szenvedélyemmé vált a gra­fika. Kezdetben képregényeket rajzoltam. Imádtam a May Ká- ro/y-könyveket és az amerikai kalandfilmeket. Bár soha nem akartam filmes lenni, mégis filmszerűen rajzoltam meg, amit olvastam, láttam. A „nép­nyúzó intéző” lányaként azon­ban nem vettek föl a Képzőmű­vészeti Főiskolára. Elkesere­désemben Kaposváron vállal­tam irodai munkát. Sajnos, al­kalmatlan voltam az adminiszt­rációs munkára, mert mindig elaludtam. Ki is rúgtak jópár helyről. Végül az Építőipari Ktsz-nél kaptam munkát, mert lerajzoltam a főnököt. Egy ked­ves hölgy vett pártfogásába, míg föl nem vettek az Iparmű­vészeti Főiskola díszítő-festő szakára. Vörösmarty Magda igazi kar­rierje akkor kezdődött, amikor 10 hanglemezborító-tervet ren­deltek tőle és Pathé Marconi, a híres olasz cég vezetője meg­látta a munkáit. Megrendelte a Psalmus Hungaricus borítóját, s a minisztérium is választott egyet a rajzai közül a brüsszeli világkiállításra. A Magyar Kép­zőművészek Szövetsége tagjai közé választotta; bekerült a bí­ráló bizottságba. Az alkalma­zott grafikának szentelte életét. — Nagyon vonzott a fe­kete-fehér; az ötlet, a szelle­messég, a gondolat, ami pél­dául egy embléma vagy egy plakáttervnél a legfontosabb. A Mokép-nél filmplakátokat és emellett politikai plakátokat, ki­állításarculatot stb. terveztem. Egy Malamud-regény filmadap­tációjának plakáttervével itthon 3. helyezést értem el. A Metro Goldwin Mayer azonban az én tervemet tartotta a legjobbnak. Óriási dolog volt Ne York-ban egy amerikai koprodukciós filmplakátért első díjat kapni az MGM-nél. Odakint körülbelül innen indul egy karrier. Belgi­umtól Japánig szinte vala­mennyi biennálén szerepeltem, s több alkotásomat díjazták az első-harmadik helyezettel. A grafikusművész egyre gyakrabban tér vissza Kapos­várra. A Neumann számítógép és több, mezőgazdasági kiállí­tás terveit készítette el leg­utóbb. — Milyen a közérzete mos­tanában? — Nem jó — válaszol keser­nyésen. — Későn jött a válto­zás. A fiataloknak van most óriási lehetőségük a reklámgra­fikában. Bennünket, az új tulaj­donosok még (már?) nem tar­tanak nyilván. Persze azért van róla elképzelésem, hogyan újít­sak... — mondja mosolyogva. — Mostanában a fotógrafikával foglalkozom és a címerekkel. Amíg a plakátot lemossa az eső, a BNV-t lebontják, addig egy címer több száz évet is megél. S reménykedem, hogy a számítógép nem helyettesíti végleg a grafikusművészt. Várnai Ágnes Kassel egyik villájában öt zenetudós dolgozik egy mo­numentális művön. Szerkesztik a Zene a múltban és a jelenben című endiklopédia új kiadását. Az új mű a kiadók szerint hát­térbe szorít minden eddig ké­szített hasonló alkotást. A zene világának minden részletét is­mertetni akarják, kezdve az akusztikának, a régi és az új hangszereknek és a különböző zenei stílusoknak bemutatásá­tól egészen az olyan modern pop- és rockzenészek portré­jáig, mint Bob Dylan vagy a Beatles tagjai. A kiadó, Ludwig Finscher professzor kijelentette a DPA német hírügynökség munkatársának: „Ahhoz, hogy valaki bekerülhessen az encik­lopédiába, valódi zenetörténeti személyiségnek kell lennie.” Az új zenei enciklopédia 20 kötetes lesz. Nyolc kötet szak­anyagot, tizenkettő pedig sze­mélyekről szóló anyagot fog tartalmazni. Az első kötet a jövő évi frankfurti könyvkiállítá­son kerül bemutatásra, az utolsó tíz évvel később. Köz­ben — mondta Andreas Jas- chinski főszerkesztő — 2000 szerző a világ minden részé­ből, mintegy 14 500 cikket ír. Tizenháromezer cikk szemé­lyiségekkel, 1500 pedig zene- tudományi fogalmakkal foglal­kozik. A legtöbb szerző nagy meg­tiszteltetésnek tekinti, hogy szerepelhet az új zenei encik­lopédiában. A mű alapforrása az első zenei enciklopédia, amely 1949-1986 között 17 kö­tetben jelent meg. A szakterület sok ténye ma sem szorul vál­toztatásra — véli Finscher pro­fesszor —, a kutatás azonban olyan nagy lépésekkel haladt előre, hogy majdnem minden anyagot át kell szerkeszteni. Német temetők Magyarországon címmel Tám László EFIAP fo­tóművész alkotásaiból nyílt kiállítás a Somogy Megyei Művelő­dési Központban. A tárlatot Hambuch Géza, a Magyarországi Németek Szövetségének ügyvezető elnöke ajánlotta a közön­ség figyelmébe. (A képen a villánykövesdi temető részlete.) Barcs környéki alkotók munkái is láthatók Hagyományteremtés a Dráva múzeumban Zárás Bayreuthban Nyáron a legjelentősebb kiál­lításuk a nemzetközi alkotótá­borhoz kapcsolódott, de Vörös András műveit és a babócsai alkotókor rendezvényét is jó néhányan megtekintették. He­lyi lapjuk, a Gyökerek negyedik száma régészeti melléklettel került a téma iránt érdeklődők kezébe. — Őszi terveinkben főkép­pen új hagyományok terem­tése szerepel — mondta Orzsi Zoltán, a barcsi Dráva mú­zeum igazgatója. — A vadá­szat és a halászat — mind néprajzi, mind földrajzi érte­lemben — közel áll a dél-so­mogyi kisváros életéhez, így a természetet akarjuk közelebb hozni. Ezért szeptemberben, a vadászszezon kezdetén nyílik meg az a kiállítás, amelyen Muray Róbert festőművész, ál­latfestő képei szerepelnek. Emellett még agancsfaragá­sok és nagyszabású trófeakiál­lítás is helyet kap a program­jukban. Állandó kiállítással is bővül bemutatójuk, s ehhez 150 ezer forintnyi összeget pá­lyázat útján a Szerencsejáték Rt-től kaptak. A fő téma itt is a természet lesz. A meghívott művészek mellett a városi és városkörnyéki alkotók is kiállí­tanak, így többek között Pandúr Ferencné akvarelljeit, Pres- singné Asztalos Mária olajké­peit és rézkarcait nézhetik meg a látogatók. Novemberi ajánla­tuk: kortárs festők grafikái. — Milyen módon próbálják a fiatalok közelébe hozni a mú­zeum világát? — Saját sorozatunk, a Gyö­kerek segítségével. A következő — ötödik — számunkban — Kirándulás a múltba — pályázaton indult ál­talános és középiskolások ál­tal készített néprajzi és hely- történeti munkákat jelentetünk meg. Muray Róbert festménye a kiállításon — Mekkora az érdeklődés a kiállítások iránt? — Szám szerint nem nagy, de bizonyos fokú emelkedést tapasztaltunk az utóbbi időben, örömünkre. (Harsányi) Az ünnepi játékok történe­tében már rég nem bolygatta meg olyan nagy mértékben a kedélyeket egy felújítás, mint az idén Heiner Müller Trisz­tán és Izoldája — állapítja meg a DPA német hírügy­nökség tudósítása, meg­vonva a 82. bayreuthi ünnepi játékok mérlegét. A fesztivál sajtóközpontja maga is „el­lentmondásoktól nem men­tes” produkcióként említette zárójelentésében a drama­turg Müller első opera-rende­zését. Egyértelműen pozitív ellenben a karmester Dániel Barenboim és a két énekes főszereplő, Siegfried Jerusa­lem és Waltraud Meier telje­sítményének megítélése. Az összesített mérleg bi­zonyítja, hogy „töretlen a vi­lágméretű érdeklődés” a bayreuthi ünnepi játékok iránt. A harminc előadást — a Trisztán mellett a fesztivál műsorán szerepelt a Tann­häuser, A bolygó hollandi, a Lohengrin és a Parsifal is — 57 ezer látogató tekintette meg. A jegyek iránti kereslet messze meghaladta a kíná­latot — kereken 350 ezer jegyigénylés érkezett a ren­dezőséghez. 4 <

Next

/
Thumbnails
Contents