Somogyi Hírlap, 1993. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-30 / 228. szám
14 SOMOGYI HÍRLAP — NYUGDÍJASOK OLDALA 1993. szeptember 30., csütörtök Olcsóbb alma nyugdíj asoknak Javában tart az almaszüret és szívesen adnánk hírt olyan somogyi akcióról, mint amilyenről most az ország más részéből értesültünk. Az egykori Alagi Állami Tangazdaság tulajdonosa, az Eurotrust Consult Kft a szobi kerületben meghirdetett Szedd magad! akció keretében almavásárláskor jelentős kedvezményt ad a nyugdíjasoknak. A jonatán almának például 22 forint a kilónkénti ára, de a nyugdíjasoknak tizenkilenc forintért adják. A goldenért 20 helyett 17, a starkingért 22 helyett 16,50 forintot kell fizetniük. Pr ogramj avaslat a kaposváriaktól Az idén ősszel és télen is hasznos, tartalmas, sokak érdeklődésére számot tartó klubdélutánokat szeretne tartani tagjainak a Nyugdíjasok Kaposvári Egyesülete. Ezért a program összeállításához témajavaslatokat kér a kaposvári nyugdíjasoktól: az egyesület elnöksége szeretné megtudni, hogy a klubdélutánok során például az orvosi és irodalmi előadások keretében miről hallanának legszívesebben. A javaslatokat az egyesület központjába várják (Kaposvár, Fő utca 37-39). Somogyi öregek megemlékezése Programsorozatot állított össze az Idősek világnapja alkalmából a Somogy Megyei Önkormányzat és a Nyugdíjasok Somogy Megyei Szövetsége. Szombaton Kaposváron, a Somogy Megyei Ön- kormányzat székházának I. emeleti nagytermében délelőtt 10 órakor dr. Gyenesei István, Somogy Megye Közgyűlésének elnöke köszönti az időseket, majd dr. Nagy Sándor, a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat elnöke mond beszédet. Műsort adnak — ugyancsak a megyeházán — a nyugdíjas Ki mit tud? nívódíjasai. A megemlékezés keretében vasárnap délelőtt fél kilenckor a kálmáncsai szociális otthonban katolikus szentmise lesz. Hétfőn Somogyudvar- helyre kirándulnak a berzen- cei otthon lakói, és a tájházat tekintik meg. Még ugyanazon a napon a patalomi szociális otthon lakói a gyógynövényekkel ismerkednek, a kasté- lyosdombói foglalkoztatóban pedig a barcsi Kis Boróka gyermektánccsoport ad műsort. Október 5-én a termésbábok készítését mutatják be a berzencei otthonban. Október 6-án az otthon lakóiból alakult kórus mutatkozik be, majd orvosi előadás lesz a tabi szociális otthonban. Október 7-én vetélkedő színhelye Patalomban a szociális otthon. A további eseményekről a jövő héten közlünk előzetest a Nyugdíjasok oldalán. Olvasóinkhoz A jövő héten, a Nyugdíjasok oldalán elkezdjük közölni a Somogy Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságtól érkezett válaszokat azokra a kérdésekre, amelyeket olvasóink tettek föl az Igényléstől a folyósításig című sorozat kapcsán. Minthogy egyértelmű válasz csak az adatok és a tények pontos ismeretében adható, az igazgatóság kéri: a levélírók konkrét ügyekben közöljék személyi adataikat, ügyszámúkat, törzsszámúkat. Ilyen esetekben célszerű, ha közvetlenül az igazgatóságot keresik fel (Kaposvár, Kossuth u. 9. Pf. 113.) Ügyfélfogadás: szerdán 8-18 óra között, hétfőtől péntekig 8-13 óra között. Ötlet van, pénz (egyelőre) nincs OLVASÓNK ÍRJA Forró, cukros tea és egy szem zsemle Eladják a családok feje fölül a tetőt Ilyentájt, az ősz küszöbét átlépve egy évszakkal előbbre, a télre gondolok — és aggódom. Annak ellenére, hogy lép- ten-nyomon hallom, olvasom: gondoskodnak az idős, beteg, magukra maradt emberek téli ellátásáról az önkormányzati, szociális, társadalmi szervek, intézmények, amelyekre ez tartozik. Aggódom, mert tudom — most éppen egy sajtóközlemény erősített meg ebben —, hogy telente az állítólag alapos felkészülés ellenére sokan halnak fagyhalált otthonukban vagy a szabad ég alatt, mert nem volt meleg hely a közelükben, ahová behúzódhattak volna vagy éppen nem volt miből, mivel a lakásukat fűteni. Á múlt télen 40 hajléktalan hunyt el a köztereken. Pedig — s ezért minden elismerés megilleti a Menhely Alapítványt — két hónapon át, miután beköszöntött a hideg, „teásjáratokat” indított a pályaudvarokra, s a forró italt és a szendvicseket szétosztották a rászorulók között. Az idén négy hónapra terjesztik ki az akciót, s az egy-egy személynek adható gyorssegítség egy csésze forró, „nagyon cukros” teát és egy zsemlét — mindez együtt 600 kalóriát — tartalmaz. Ennek a becsült értéke 20 forint, s napi 250 ilyen adaggal számol az alapítvány — ha lesz rá pénz. Es ha a teakészítéshez és az adagok kiosztásához elegendő önkéntes segítő jelentkezik... Nem tudom, sikerül-e megfelelő anyagi és személyi feltételeket teremteni a dicséretes akció indításához és lebonyolításához az alapítványnak. Csak azt tudom, ha valamilyen célért, hát ezért igazán elkelne a társadalmi összefogás, s nem lenne szabad hagyni, hogy az alapítvány magára maradjon kezdeményezésével. Azt is tudom, hogy nagy baj, ha a hajléktalanokon csak ezen a módon akarunk segíteni, ha csak így kívánjuk enyhíteni téli gondjaikat. Mert ugyan ki vette (veszi) számba, hogy a vidéki települések — falvak, puszták és majorok, magányos tanyák — dugadőlt épületeiben hányán várják aggodalommal, szorongással a telet? Van-e tüzelőjük? Kályhájuk? Elegendő ételük az átteleléshez? Hozzájut- nak-e elegendő napi kalóriához? Kérem, nyugtassanak meg, hogy aggodalmam fölösleges, alaptalan. Hogy ezen a télen Somogybán egyetlen hajléktalan sem hal meg sem a köztereken, sem otthon, mert nincs egy meleg zug, ahol meghúzódhatna vagy mert nincs betevő falatja. Nem fagynak meg, nem halnak éhen, hanem átvészelik a közelgő telet, megérik az új tavaszt. Ez mindannyiunk dicséretére válna! Hernesz Ferenc Szilas Miklós, kaposvári nyugdíjas olvasónk tizenhárom Jutái úti lakótársa gondjával fordult hozzánk. Eljuttatta szerkesztőségünknek azt a nyilatkozatot, amelyet a tizenhárom érintett lakó közül tizenegy aláírt. Szilas Miklóson kívül további öt lakó nyugdíjas... „Mindannyian abban a három épületben lakunk — a Jutái út 37/C-ben, illetve a 39. és a 41. szám alatt —, amelyek a felszámolás alatt álló Kaposgép Vállalat kezelésében vannak. Bérlők vagyunk egy-egy öt-, két-, továbbá hatlakásos állami bérlakásban. A Kaposgép mint ezeknek a lakásoknak a kezelője az idén március elején felajánlotta a bérlőknek, hogy az érvényes kormányrendeleteknek és a végrehajtásra kiadott rendeleteknek megfelelően vásárolják meg az általuk lakott lakásokat. Mi a törvényes határidőn belül nyilatkoztunk, hogy elfogadjuk az ajánlatot. Ezzel a Polgári törvénykönyv szerint a szerződés létrejött közöttünk, csak olyan apróbb tárgyalások maradtak hátra — például a fizetés módjáról való megegyezés —, amelyek a szerződés lényegét nem befolyásolták. Hogy akkor miért nem került sor mégis az elidegenítésre? Az ezzel megbízott W.A. Mobilia képviselője szerint azért nem, mert elhúzódtak a banki tárgyalások... Most viszont úgy látszik, hogy a felszámoló eladná a tizenhárom család feje fölül a lakásokat, jóllehet ezt megelőzően jogában állt volna a bírósághoz fordulni a szerződés felbontásáért. Ezt az eljárást mi jogellenesnek tartjuk, mert az sem a törvény betűjének, sem pedig a szellemének nem felel meg” — panaszolja olvasónk. Az igényléstől a folyósításig Az öregségi nyugdíjra való jogosultság feltételei Élek, s ez mindennél fontosabb Egy évszázad emlékei Az öregségi nyugdíjra való jogosultság feltételei 1993. március 1-jétől megváltoztak. A jelenlegi szabályozás szerint öregségi teljes nyugdíjra a 60. életévét betöltött férfi és az az 55. életévét 1995. január 1 -je előtt betöltött nő jogosult, aki 20 évi szolgálati idővel rendelkezik. Az, aki az öregségi korhatárt 1991. január 1 -je előtt betöltötte, 20 évnél kevesebb, de legalább 10 év szolgálati idő alapján is jogosult az öregségi teljes nyugdíjra. A nő öregségi korhatára 1994. december 31-ét követően két évenként egy-egy évvel emelkedik. Ez annyit jelent, hogy a nő a 20 év szolgálati idő megszerzése esetén is 1995. január 1-jétől az öt- venhatodik, 1997. január 1-jétől az öt- venhetedik, 1999. január 1-jétől az öt- vennyolcadik, 2001. január 1-jétől az öt- venkilencedik, 2003. január 1-jétől a hatvanadik életéve betöltésétől jogosult öregségi teljes nyugdíjra. A különböző években született nők korhatára, illetőleg a nyugdíjba vonulás legkorábbi időpontja: Születési év KorhatárNyugdíjazás legkorábbi időpontja 1938 55 1993 1939 55 1994 1940 56 1996 1941 57 1998 1942 58 2000 1943 59 2002 1944 60 2004 Az öregségi nyugdíjkorhatár előtti nyugdíjazás lehetőségéről — a korhatár előtti nyugdíj- bavonulásról — az Ország- gyűlés külön törvénnyel intézkedik; az elképzelésekről egyelőre nincsenek információink. Annak a nőnek, aki 1993. december 31-ig legalább 3 év korkedvezményes időt szerzett, vagy külön jogszabályban mehatározott feltételek megléte mellett korengedményes nyugdíjra, előnyugdíjra, átmeneti járadékra jogot szerzett, változatlanul az 55. életévet kell öregségi nyugdíjkorhatárnak tekinteni, függetlenül attól, hogy az igény érvényesítésének időpontjában hány év az öregségi nyugdíj korhatára. (Következik: Ki kaphat résznyugdíjat?) Ha megjelenik a parton, mindenkihez van egy kedves szava. A lányok arcát megsimogatja, a fiúkkal kezet fog, szüleikkel beszélget. Magyarul, németül vagy olaszul. A jó társaságot fokozza Maci, a hűséges eb, aki el nem maradna gazdája mellől. Együtt ballagnak: Gyuri bácsi és az angol juhászeb. Papp György, Balatonfeny- ves legidősebb polgára 98. évét tapossa, bár húsz évet bátran letagadhatna. 1947 óta lakik a Balaton-parti kis településen. — Idősebb vagyok, mint a XX. század — mondja teljes szellemi frissességgel —; végigéltem minden örömét, borzalmát. Zágrábban születtem, de meghurcolt az élet: sokfelé jártam, míg itt kikötöttem. Szabóként kerestem a kenyeremet. Szerettem a munkát, és nagy segítségemre volt a feleségem, aki varrónő. 1928-ban házasodtunk össze. Ebből a házasságomból és egy korábbiból három gyerekünk van. S több unokánk, és egy dédunokánk is. Mára ők jelentenek számomra minden örömet, hiszen dolgozni már régóta nem tudok. Végigszenvedte mind a két világháborút. Szolgált Horthy tengerészeként, volt hadifogoly is, Olaszországban. S bár mindez csak emlék, a múltat nem lehet feledni. — Az első világháborúban többször megsebesültem. Tönkrement a gerincem, s a lábam sem a régi már. De élek, s ez mindennél fontosabb — vallja Papp György. S fájlalja, hogy egyre több barátjától kénytelen búcsúzni. Gyuri bácsi a sok csapás ellenére sem veszítette el a humorát. Nótás kedve is a régi. Csak egyszer kell kérni, s már dalolja is egyik kedvencét: Holdsugár, ezüstös holdsu- gár... ' — Össze sem tudnám számolni, mennyi nótát ismerek. Sokat daloltunk mi a párommal, s néha még most is rázendítünk. Nincs okunle kesergésre, mert akármi is tólént az évek során, mindig alpra álltunk. Szép családom un; lányommal és feleségemre! élünk itt, Fenyvesen. Kaok egy kis nyugdíjat is, amjó beosztással elég. Napközben tvét néz, zenét hallgat. — Régebber amíg jó volt a szemem, sokaölvastam, de ez már múlt. Már; csak a beszélgetés maradt Lesétálok a partra, s beszgetek. Élvezem az emberek tsaságát, a napsütést. És azt,iogy élek. Kívánjuk, hjy így legyen — még jó pár év! Széki Éva • Holnap: Idősek világnapja Remény és bizalom él bennünk „Ma nem panaszkodunk, nem vádolunk. Szemrehányást sem teszünk. Ma örülünk annak, hogy az Idősek világnapja ünnepségeit békében megtarthatjuk” — olvasható abban az emlékező és emlékeztető írásban, amely dr. Pirityi Ottónak, a Magyar Nyugdíjasok Országos Szövetsége elnökhelyettesének tollából látott napvilágot az idősek holnap tartandó világnapja alkalmából. Ebből idézünk. „Érezzük: nem vagyunk egyedül, nem hagynak bennünket magunkra. Tudjuk, hogy kialakul a nyugdíjastársadalom egysége, egységes képviselete, és biztosak vagyunk abban, hogy a Nyugdíjbiztosítási Ön- kormányzat hatalmas erőt jelent az oldalunkon. Mert kicsit félünk is, hogy eltávolodnak tőlünk választott és delegált képviselőink; hogy túlságosan rabjává válnak a kormányzati gondolkodásnak, az államigazgatási számítgatá- soknak, s a hivatalok közötti egyeztetési mechanizmusnak. Megalakulnak a megyei nyugdíjbiztosítási önkormányzatok is, és ezek már közelebb állnak a nyugdíjasok konkrét gondjaihoz, bajaihoz. Remény és bizalom él bennünk, de arra is felhasználjuk ezt az alkalmat, hogy néhány gondunkról-bajunkról tárgyilagosan, harag és gyűlölet nélkül szóljunk. A nyugdíj munkával szerzett és munkához kapcsolt jövedelem. Nagyságában, vásárlóértékében, arányaiban igazodnia kell a munkában töltött időhöz és a végzett munka bérben kifejezett társadalmi hasznához. A nyugdíjrendszer nem része az úgynevezett szociális hálónak, a szegénypolitikának és a segély- politikának, hanem olyan biztosítási rendszer, amely törvényben rögzített társadalmi szerződésen alapul. Hálával fogadjuk a társadalom irántunk való elkötelezettségét, a települési önkormányzatok körültekintő gondoskodását, ám mégis úgy érezzük, hogy a munkanélküliek mellett mi vagyunk a legkiszolgáltatottabbak, a legsebezhetőbbek, a legvédtelenebbek. Érdekérvényesítési helyzetünk és erőnk gyengébb, mint az aktív keresőké, kisvállalkozóké. Az általános nyugdíjemelés minden évben jelentősen alatta marad a megélhetési költségek emelkedésének. Ne rakjanak ránk olyan terheket, amelyekről egyáltalán nem tehetünk! Nem tehetünk például arról, hogy sok vállalkozás csak részben fizeti be a nyugdíj- és a társadalom- biztosítási járulékot. Mind többen sürgetik egy új alkotmány megfogalmazását. Nekünk az ínik fel, hogy az időskorúakrmem sok szó esik benne. Eg< tétele szerint a Magyar Köarsaság a rászorulókról kiterjlt szociális intézkedésekkel crldoskodik. De hát mi nem akunk oda jutni, hogy „rászorulté legyünk. Ezekbe1 a napokban rövid időre a f/elem az egész világon félik fordul. Szeretettel gondolunaz unokák nevelésének gorait vállaló nagyszülőkre, anagányos öregekre, akiknek nkijük sincs, vagy ha van, tfben vagy lélekben igencsatávol esik tőlük. Nem sok az,nit kívánunk: hadd élhessük utolsó éveinket tisztes módonmberien, önmagunkkal és a aggal megbékélve. Él- tesserennünket az a remény, hogy yermekeink, unokáink olyan'VŐ előtt állnak, amelyben riden családnak van ott- hona<enyere, értékálló jöve- deln-szociális biztonsága.” „Akármi történt az évek során, mindig talpra állunk”
