Somogyi Hírlap, 1993. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-29 / 227. szám

6 SOMOGYI HÍRLAP — GYERMEKEINK VILÁGA 1993. szeptember 29., szerda Közoktatási fórum pedagógusoknak Országos közoktatási fóru­mot tartottak a múlt hét végén Kecskeméten. A találkozón az ország minden részéből két­százötven pedagógus vett részt azzal a céllal, hogy az óvodák, az alsó- és középfokú oktatási intézmények jelen levő képviselői átfogó ismere­teket kapjanak az új oktatási törvényből adódó változások­ról, áttekintsék a törvény vég­rehajtásának sarkalatos kér­déseit. Öt szekcióban többek között foglalkoztak a nemzeti alaptantervvel, az iskolán be­lüli és kívüli nevelés lehetősé­geivel, az iskolaszékkel, és összegezték a tankönyvekkel kapcsolatos véleményüket. Szakiskolai képzés Somogybán Ez év őszén Somogybán kétéves gép- és gyorsíró isko­lai, három éves egészségügyi szakiskolai képzés indult, amely érettségi nélküli alap-, illetve középfokú szakmai képzettséget nyújt. A gép- és gyorsíró-iskolába a jelentke­zettek felét vették fel — hu­szonnyolc tanulót —, az egészségügyi szakiskolában a jelentkezők hetven száza­léka, 115 hallgató kezdhette meg tanulmányait. Pályakezdők munkalehetősége Hetven vállalat intézmény kínál munkalehetőséget a pá­lyakezdőknek az október 7-i budapesti állásbörzén. A Fő­városi Munkaügyi Központ 320 munkáltatót keresett fel az állásbörze előkészítésekor. A Budapesti Postaigazgató­ság 90, az APEH fővárosi igazgatósága 50, a Chinoin 30 pályakezdőnek kínál munka­helyet. Tizenöt cég jelentke­zett 15-20 állásajánlattal, 40 cég 2-5 pályakezdő elhelye­zését vállalná. Díjmentes szolgáltatással több magán ál­lásközvetítő is részt vesz a rendezvényen. Falusi iskola városi gyerekeknek A romantikus, festői szép­ségű hegyvidéki kisfaluban, Hejcén a hét végén birtokukba vették a budapesti XV. kerületi Kontyfa utcai iskola tanulói a két év alatt elkészült falusi is­kolaházukat. A rákospalotai iskola két évvel ezelőt megvá­sárolt, majd az Iskoláért Ala­pítvány támogatásával felújí­tott, kibővített, iskolaházzá formált egy tornácos paraszt­házat, ahol majd váltott cso­portban egy-egy hetet töltenek el az osztályok. A gyerekek itt életközeiben ismerkedhetnek a természettel, a falusi életvi­tellel. Az egyhetes tartózko­dás mindössze 720 forintba kerül, a szociálisan rászorulók viszont ingyen mehetnek. Rajzolni jó kiállítás Országos gyermekrajz-pá- lyázatot hirdetett az idén 90 éves Mozgásjavító Általános Iskola és Diákotthon. Az év végéig tartó rendezvénysoro­zat keretében a múlt hét vé­gén kiállítás nyílt a díjnyertes pályázatokból a Magyar Nép­hadsereg Művelődési Házá­ban. A kiállítás október köze­péig tekinthető meg. Két évtizede nincs változás Néhány gondolat a szexuális nevelésről MOZOGJUNK EGYÜTT! Baba-mama torna Kaposváron A bébi gyönyörű. Rajtam viszont mintha maradt volna némi súlyfölösleg — elége­detlenkedik a legtöbb anyuka, mikor először veszi szemügyre magát a tükör­ben szülés után. Jó lenne minél előbb megszabadulni a nemkívánt kilóktól. De mit csináljak, s főleg kire hagy­jam a babát? A megoldás egyszerűbb, mint gondolnánk. Vigyük ma­gunkkal a kicsit is, mozogjunk együtt, erősödjünk, karcsú- sodjunk, s közben ismerjük meg alaposabban gyerme­künket. Minderre az a baba­mama torna teremt lehetősé­get Kaposváron; az egész­ségügyi főiskola klubterme ad otthont ennek, hétfőn és szer­dán 17 órától. Az ötlet egy gyógytornásztól és dr. Bencze Zoltántól, a Medi-Corp Egész­ségügyi Szolgáltató és Keres­kedelmi BT vezetőjétől szár­mazik. — Kaposváron eddig csak terhestorna volt. Mi egy olyan rendszert dolgoztunk ki, ahol nemcsak a terhességre és a szülésre készítjük fel a kis­mamákat, de lehetőséget adunk nekik a gyerekágyas­és a baba-mama tornára is. Kismamákat és anyukákat egyaránt várunk foglalkozása­inkra — mondja a szülész-nő­gyógyász, aki elsőként a ter­hes tornáról beszélt. Autogén tréning keretében — mint mondta — a terhes­ségre és a szülésre való teljes testi és lelki felkészítés a cél. Az én-megerősítő módszerek segítik elfogadni a terhes nő megváltozott alakját, szemé­lyiségét, oldják a szorongáso­kat, és harmonikussá teszik a terhességet. A mozgásterápia során a gyógytornász első­sorban a tartóizomzatok: a ge­rinc-, medence-, láb-, gátizom erősítését szorgalmazza. De legalább ilyen fontos a helyes légzés, a relaxáció elsajátí­tása, amelynek szülés közben veszi majd nagy hasznát a terhes. A vajúdás során nem lehet végig ott az orvos: meg kell tanulni fájdalom mentesen kivárni azt az időszakot, míg megérkezik a segítség. A gyermek és az anya érdeke is ezt kívánja. — Fel lehet készülni arra is, hogy mit tegyünk, ha elmúlik a fájdalomcsillapító hatása; ho­gyan lazítsunk, s mikor kon­centráljunk az erőgyűjtésre — A gyermeknek is jó a kö­zös mozgás (Fotó: Török Anett) mondja dr. Bencze Zoltán. Szerinte az orvossal való egyeztetés után majdnem minden kismamának javasol­ható a terhestorna. S ha vala­kinek mégsem ajánlják a ter­hesség idején, a szülés után hat órával ő is megkezdheti a gyermekágyastornát. A torna során olyan gyakor­latokkal ismertetik meg az anyákat, amelyeket otthon munka közben, akár a tűzhely mellett állva is el tudnak vé­gezni. S ha nem elégszenek meg ennyivel, várják őket a baba-mama tornára. Miköz­ben az anyuka megpróbálja visszanyerni eredeti alakját, a gyerek is remekül szórakozik. Élvezi az anyával való közös mozgást, új dolgokat tanul. S arra is lehetőség van, hogy az esetleges mozgás zavarokat időben észrevegyék. S persze az se baj, ha az anyuka kimozdul egy kicsit, ismerkedik más szülőkkel, ta­pasztalatot cserél. S ha köz­ben még le is ad néhány kilót, már megérte az a néhány óra. Széki Éva A hazai iskolai szexuális nevelés helyzete 1973 óta nem javult jelentősen — álla­pította meg dr. Aszmann Anna, a serdülő fiatalok egészségéről, a magyar gye­rekek helyzetéről szóló tanul­mányában. Sok fiatal lány szü­lése a beláthatatlan követ­kezményekkel járó művi ter­hességmegszakítás, a válási statisztikák is tükrözik a pár- kapcsolatokra való felkészü­letlenséget. A magyarországi adatok szerint a 15-18 év közötti isko­lába járó fiúk és lányok csak­nem fele él szexuális életet; a fővárosban ez az arány vala­mivel magasabb. Dr. Czeizel Endre az első szex életkorára vonatkozó franciaországi és magyaror­szági adatokat hasonlította össze. Eszerint 16-24 év kö­zött nálunk többen kezdtek szexuális életet, mint a franci­áknál. Az óvszer használatá­ban viszont elmaradunk a franciától. Nemcsak a statisztikai ada­tok, hanem a fiatalok saját vá­laszai is azt indokolják, hogy a témával kapcsolatos informá­ciókat jóval a szexuálisan ak­tív életkor előtt kell elkezdeni. De honnan kapnak ma ilyen információkat a tinédzser fiúk és lányok? A tanulók fele a szüleit jelölte meg, elsősorban az édesanyját. Az iskolák or­vosaitól, védőnőitől a tanulók egynegyede, a pedagógusok­tól pedig 14 százaléka kapott ilyen ismereteket. A Magyarországot is fenye­gető AIDS-szel kapcsolatos kampányok nem maradtak ha­tástalanok. Ám ezek az isme­retek hiányosak és bizonyta­lanok. Maguk a fiatalok sin­csenek megelégedve a felnőt­tek nyújtotta felvilágosító-ne- velő tevékenységgel. A felmé­résben válaszolók úgy vélik, hogy már 12 éves kor előtt meg kellene kezdeni a felvilá­gosító munkát. A szexuális nevelés persze nem kezdődhet el és nem mehet végbe a szülők bevo­nása nélkül. Az iskolai neve­lésnek a család által felépített alapokon kell nyugodnia. (ABC Europress) Egy Unicef-felmérés tanulságai A gyermekek sorsa Magyarországon ezer élve- születettre számítva 17 gyer­mek hal meg ötödik életévé­nek betöltése előtt. Ezzel hazánk Lengyelországgal együtt a 24. helyen áll az Uni­cef huszonhét fejlett országot felölelő listáján. A világon a legalacsonyabb a gyermekhalandóság Svédor­szágban, ezt követi Japán és Finnország. Hazánkénál rosz- szabb az eredmény Bulgáriá­ban, Romániában és a volt Szovjetunió országaiban. Afrikában, a Közel-Keleten, Dél-Ázsiában a csendes-óceáni térségben, valamint Latin-Ame- rikában mindenütt magasabb a gyermekhalandóság, mint Ma­gyarországon. Világátlagban: ezer élve született gyermekből 97 hal meg ötéves koráig. Az Unicef bonyolult becslési módszerrel azt is kimutatta, mi­lyennek kellene lennie az or­szágok rangsorának a gazda­sági teljesítményükhöz képest. A magyar gazdaság teljesít­ménye alapján hazánkban 33/1000-es gyermekhalandó­ság volna várható — ez azt is jelenti, hogy a gyermekvéde­lemben Magyarország sok fej­lettebb országot megelőz. Az Unicef célja az, hogy vi­lágátlagban az ezredfordulóra a mai 97-ről 70-re csökkenjen a gyermekhalandóság. A szószegény gyerekekért Szépen, emberül alapítvány „Észfékkel” versenyez All éves magyar motorosbajnok Négyévesen ült először acélparipára Vannak sportágak, amelyekben gyerekkorú versenyzők felnőtteket megszégyenítő eredményekre képesek. Gon­doljunk csak a tornára vagy a sakkra, de más sportágakban is érezteti hatását az akceleráció. Sok olyan gyermek él kö­zöttünk, aki nem képes sza­vakkal megfelelően kife­jezni magát, akinek a nyelvi kommunikációs készsége elégtelen — fogalmazta meg a tíz évvel ezelőtt indí­tott „Szépen, emberül” mozgalom alapítója tevé­kenységüknek indítékait az ABC-Europressnek. Kállai Eszter pedagógus, aki maga is a Hajdúságból ke­rült egy fővárosi külterületi is­kolába, döbbenten tapasz­talta, hogyan válnak lumpen­proletárrá a vidékről városba került szülők gyerekei. Elsősorban a körülöttük kia­lakult kommunikációs űr és a szeretethiány a közvetlen ki­váltója a szószegénységnek — állítja a ma már alapítvány­ként működő mozgalom veze­tője. Több mint 200 iskola és intézmény — csatlakoztak a kezdeményezéshez, amely­nek pedagógiai alapelve: Csak anyanyelvemen lehetek igazán én. „Évtizedeken keresztül arra késztettek bennünket, hogy bambán,, hallgatagon elvisel­jük a feljebbvalók, a hatóság, a politika nagybeszédjeit, elő­adásait, ahol nem illet és nem lehetett kérdezni — csak hall­gatni. És az iskolákban is azt a gyereket kedvelték, aki nem okvetetlenkedik, nem zavarja kérdéseivel, fontoskodásaival a tanítási órák klasszikus me­netrendjét — mondja az ala­pítvány vezetője. — Hosszú időnek kell eltelnie, míg a né­maságra ítélt gyerekekben ki­alakítható, hogy mindahhoz, ami körülötte történik, neki is köze van. A mozgalomhoz csatlakozó óvodák, osztályok, iskolák, egyetemek, közintézmények és vallási közösségek tagjai vállalják, hogy életük első szúz évében többet kapnak, aztán 40 évig ők adnak töb­bet, hogy a következő húsz évben újra ők kapjanak töb­bet, vagyis az átlagosan szá­mítható 80 év után, ami meg­adatik az embernek — úgy távozzanak az élet színpadá­ról, hogy sem tartozásuk, sem követelésük nem marad. A Szépen, emberül mozga­lomhoz csatlakozni szándé­kozók levélben jelentkezhet­nek a következő címen: 1243 Budapest, Pf.: 698. Az edzési módszerek, nem­különben az a tény, hogy a profi versenyzésre való felké­szítés kezdete igen korán el­kezdődik, végsősoron a gyermekkortól fosztják meg a fiatalokat. Szerencsés egybe­esése a körülményeknek, amikor a gyerek szereti azt amit csinál, és nem csupán az eredményekre „koncentráltat- ják” a felnőttek. Kovács Nikolett azok közé tartozik, aki imádja sportágát, és a napi monoton edzések nemhogy a kedvét nem veszik el, hanem fokozzák iránta ra­gaszkodását. Az ifjú hölgy a kétkerekű lóerőkkel kötött szo­rosabb barátságot: négyéve­sen ült először acélparipára, háromszoros magyar bajnok és a suliban leginkább a ma­tek érdekli a tantárgyak közül. Azért nem a fizika, mert a ta­nulható tárgyak között eddig nem szerepelt ez a tantárgy. A magyar általános iskolákban ugyanis csak a felső tagozat­ban kezdődik a fizika okta­tása. A negyedikes Nikolett így jobb híján a tapasztalatai­ból érzi bőrén a fizikai törvé­nyek érvényesülését. Szeren­csére eddig csak annak kel­lemesebb oldalát ismerte meg a gravitáció és az egyensú­lyozás valamint a gyorsulás határainak. Saját gépével a szlalom- és a gyorsasági fu­tamokban 100 km/óra sebes­séget még soha nem lépte túl, igaz, határtalan érdeklődése a motoros gépek iránt már eljut­tatták a nagyobb masinákhoz is. A csúcs Krasznai János magyar kamionbajnok gép­járműve volt. Ezt vezette „láb­ujjhegyen”. A 136 centiméter magas, 29 kilogramm súlyú versenyző a szakemberek szerint igen te­hetséges, nálánál idősebb fiú­kat megszégyenítő techniká­val „lemanőverez”, igen jó ér­zéke van a gyorsításhoz. — A legfontosabb, hogy le­gyen bennünk észfék — fog­lalja össze egy mondatban motoros ars poétikáját a 11 éves bajnoknő, aki az idei hat­fordulós bajnokságban az első négy forduló után 40 ponttal vezet. Az „észfék” Nikolettnél azt jelenti, hogy érezni kell tudni a sebességet, vagyis uralni a járművet és kocká­zatmentesen gyorsítani. A bajnoknő természetesen motorversenyző szeretne lenni ha majd nagy lesz, és minden vágya, hogy mielőbb jogosítványt szerezehessen elsősorban azért, hogy toló­kocsihoz kötött beteg édes­anyját maga fuvarozhassa. Kovács Nikolett — szülői engedéllyel — nyáron munkát is vállalhatott, természetesen nem pénzért, hanem — ahogy ő mondja — „szerelemből” a közelmúltban megnyílt első magyar robogóházban. A bu­dapesti XI. kerületi Treff-X Scooter áruházban számlá­zott, törzskönyvet írt és köz­ben csodált a Japánból szár­mazó kisrobogókat. (ABC-Europress)

Next

/
Thumbnails
Contents