Somogyi Hírlap, 1993. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-27 / 225. szám

6 SOMOGYI HÍRLAP — VILÁGTÜKÖR 1993. szeptember 27., hétfő Cseh-szlovák népvándorlás Stasi-ügynökök orosz szolgálatban? Kacsa a listacsere Az oroszokat a peresztrojka miatt az NDK-ban nem tekintették megbízhatónak A német sajtóban mind több cikk jelenik meg arról, hogy az SZWR, a KGB orosz utódszervezete átadta a német kor­mánynak a Stasi, a néhai NDK állambiztonsági szervezete aktáit a Nyugaton működő ügynökök neveivel. Vita az ukrajnai rendszerváltásról Az ukrajnai politikai rend­szerváltás menetéről kezdett vitát a kievi parlament. A tör­vényhozás elnöksége és Leo- nyid Kravcsuk államfő által be­terjesztett elképzelések sze­rint nem kerülne sor a koráb­ban felvetett népszavazásra. Ehelyett 1994. január 30-án előrehozott helyhatósági, március 27-én parlamenti és június 6-án elnökválasztást rendeznének. A parlament és a helyi végrehajtó testületek mandátuma 1995-ben, az el­nöké 1996-ban járt volna le. Az ellenzéki pártok előzetes véleménye szerint a törvény­hozási választásokkal egy na­pon népszavazást kellene tar­tani az államfő iránti bizalom­ról. Rend Bábel tornyában? Svájc, ahol a gyakorlatban négy nyelven és számos nyelvjárásban beszélnek, s ahol látványosan előretör az angol nyelv használata, a je­lek szerint megpróbál rendet csinálni a maga Bábel tornyá­ban. Genfben a parlament ne­kikezdett, hogy módosítsa a nyelvhasználatot szabályozó alkotmány-cikkelyt, amely csak három nyelvet — német, francia és olasz — ismeri el hivatalosan, a rétorománt nem. Egyébként a hat svájci német nyelvjárás egyetlen kö­zös nyelvbe, a sehwyzer- dutsch-ba tömörülve egyre jobban terjed a svájciak köré­ben. Vétó a GATT megállapodás ellen Ismét vétót helyezett kilá­tásba a GATT megállapodá­sok ellen Alain Juppé francia külügyminiszter arra az esetre, ha nem sikerül elérni a kívánt módosításokat a me­zőgazdasági termelés és ex­port kérdésében az Egyesült Államok kormányánál. „Ha az újabb tárgyalás nem szerepel a napirenden, akkor a GATT megállapodások jóváhagyása nem lesz az Európai Közös­ség napirendjén” — nyilat­kozta a külügyminiszter. Kelet-európai gazdasági gyengülés A mostani növekedési jósla­tok alapján 35 évig is eltarthat, míg a kelet-európai jövede­lemszint eléri az átlagos nyu­gatinak legalább a felét — így kommentálta a londoni Euró­pai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) vezető közgaz­dásza, John Flemming a pénz­intézet most megjelent éves elemzését. Minden kelet-eu­rópai gazdaság gyengült az utóbbi három évben — állapí­totta meg a jelentés. Amerikai légitársaság Havannában Az egyik vezető amerikai légitársaság, az United Airli­nes heti négy alkalommal rendszeres, közvetlen járatot üzemeltet a floridai Miami és a kubai főváros, Havanna kö­zött. A két ország közötti dip­lomáciai kapcsolatok hiánya és a Castro-rendszer elleni gazdasági és pénzügyi em­bargó előírásai miatt azonban e járatok csak charter-formá­ban és a harmadik országok légitársaságaitól bérelt gé­pekkel működhettek. A Mladá Fronta Dnes című prágai lap szerint á Csehszlovákia kettéválása óta eltelt nyolc hónap so­rán 159 ezer szlovák folya­modott cseh állampolgár­ságért. A lap a Klaus-kabi- net migrációról szóló kor­mánydokumentumára hi­vatkozva közli az adatot. A legtöbb szlovák az észak-csehországi és észak- morvaországi régióban, il­letve Nyugat-Csehországban kíván letelepedni. Míg a má­sodik világháborút követő négy évtized szlovák-cseh, il­letve cseh-szlovák migrációs mozgások hátterében szinte kizárólag gazdasági szem­pontok álltak, addig az új ál­lampolgársági kérelmeket most jelentős mértékben poli­tikai szempontok is motiválják — állítja a cseh kormány számára készült jelentés. Az ország kettéválását meg­előző négy évtizedben 667 ezer szlovák telepedett le a cseh és a morvaországi terü­leteken, míg ugyanezekről a területekről 433 ezer cseh ál­lampolgár költözött Szlováki­ába. A vizsgálódások szerint az 1992 második felétől fo­lyamatba lépett népmozgás döntő indítéka politikai termé­szetű, de a gazdasági szem­pontoktól sem idegeníthető el, hiszen hovatovább a gaz­daság és a politika összemo­sódása oda vezet, hogy az emberek csupán azzal a poli­tikával hajlandók rokonszen­vezni, amely politika az állam jó, a polgárnak is kedvező gazdálkodásával párosul. A jelentés a cseh vagy a szlovák nemzetiség, állam- polgárság, illetve az állandó és az átmeneti lakhely sze­rinti csoportosítás részletein kívül nem tér ki a nem cseh vagy nem szlovák nemzeti­ségű, de cseh vagy szlovák állampolgárságú lakosság migrációs adataira, így a ma­gyar, német és más nemzeti- ségűekre sem. A Mladá Fronta Dnes hasábjairól csak a cigány — vagy ahogy itt mondják: roma — nemzeti­ségűeket érintő adatok ol­vashatók. Ezek szerint a szélsőségesen elszegénye­dett szlovákiai cigány lakos­A világ két legnépesebb or­szága — Kína és India — a Szovjetunió összeomlása után kialakult világpoliti­kai helyzetben kölcsönösen szükségét érzi annak, hogy véget vessen több évtizedes ellenségeskedésének. Mind­két ázsiai birodalomnak meg­gyűlt a baja a világ vezető nagyhatalmával, az Egyesült Államokkal. Ez is elegendő oknak lát­szik, hogy a korábbi ellensé­gek kezet nyújtsanak. Össze­fogásuk igen jelentős nem­zetközi tényező lenne — már csak azért is, mert e két or­szágban él a Föld népessé­gének 40 százaléka. Csak­hogy barátkozásuk útjában áll a területi vita. A két állam mintegy 130 ezer négyzetki­lométer hovatartozásában nem tudnak megegyezni. Kína magyarországnyi térsé­get követel magának India Arunacsal Prades szövetségi területéből, India pedig egy dunántúlnyi földet Kína Hszincsiang-Ujgur autonóm ság már az ötvenes évek de­rekától „szervezetten szóró­dott szét a cseh- és morvaor­szági területeken.” A legfri- sebb adatok 200 ezer fölötti lélekszámról beszélnek, fi­noman kerülve a tényt: Csehországban arra is volt példa az utóbbi időben, hogy egyes cigány csoportokat egyszerűen felpakoltak a Szlovákiába induló vona­tokra. Noha a Klaus-kabinet számra készült jelentés sok részletre kitér, furcsa módon nem foglalkozik a második vi­lágháborús éveket követő magyar „bevándorlás” kérdé­sével. Tudjuk, ez az erősza­kos folyamat nem az önké­nyes bevándorlás feltételeit teremtette meg, hanem a kényszerű kilakoltatás dzsun­geltörvényei szerint működött. A szlovákiai magyarság — reszlovákizációt — elutasító rétegeit erőszakkal telepítet­ték cseh területekre, ahol a „kivagonírozás” napjától rab­szolgaként bántak velük. A többség visszaszivárgott a szülőföldjére, de a mai Cseh Köztársaság területén — minden természetes és ter­mészetellenes asszimilláció ellenére is — több mint har­mincezer ember vallja magát magyar nemzetiségűnek. A tízmilliós cseh nemzet azon­ban ezt a „tételt” korántsem tekinti olyan jelentősnek, hogy a szóban forgó jelentésben legalább létezésének a tényét rögzítse. Márpedig Csehor­szágban valóban harmincez­res lélekszámú magyarság él, de a cseh kormányzat nem vesz róluk tudomást. Szereti-e vagy sem Václav Klaus vagy Václav Havel a magyarokat? Nem tudni. Annyi bizonyos csupán, hogy míg Havel már első elnökös- ködése idején nyilvánosan bocsánatot kért a szudéta- németek kitelepítése, illetve az ország zsidóságának el- hurcoltatása miatt, addig a magyarokkal szemben ezt nem tette meg. Akkor sem, amikor a Csehszlovák Szö­vetségi Köztársaság államfője volt, és azt követően sem, hogy a Cseh Köztársaság el­nökévé választották. Keszeli Ferenc területéből. E vitájuk miatt 1962-ben háborúztak is, há­rom hétig, a Karako- rum-hegységben. Békeszer­ződésben rögzített határvonal azóta sincs; a tűzszüneti de­markációs vonal választja el egymástól a két ázsiai biro­dalmat. 1991 decemberében, Li Peng kínai miniszterelnök újdelhi látogatásán a két kor­mány abban egyezett meg, hogy egy időre félreteszi a te­rületi vitát. Inkább arra össz­pontosít, amiben együtt tud működni. Addig is, amíg a te­rületi rendezés újra napi- i rendre kerülhet, bizalomerő­sítő intézkedésekkel akarják elkerülni a feszültség kiújulá- sát a közös határ (szabato- sabb fogalmazásban tűzszü­neti vonal) mentén. Az e cél­ból felállított szakértői ve­gyes-bizottság az utóbbi más­fél évben kidolgozta néhány bizalomerősítő intézkedés tervezetét. Ezeket — vagy le­galábbis némelyiket közülük — várhatólag végleges for­mába öntik, s egyezményben Mi az igazság ezzel kapcso­latban? A Springer Külföldi Sajtószolgálatának így nyilat­kozott erről Juríj Kobaladze, az SZWR szóvivője: „Ez teljesen abszurd dolog, ellentmond a világ valamennyi titkosszolgá­lata gyakorlatának! Ha ugyanis egy titkosszolgálat közzéteszi az ügynökök névsorát, elveszti a hitelét és önmagának okoz súlyos károkat.” Való igaz, hogy a KGB megkapott minden fontosabb dokumentumot a Stasitól, de 1984—85-től hűvösebb lett a kapcsolat, mert az oroszokat a peresztrojka miatt már nem tekintették megbízhatónak a néhai NDK-ban. Az ügynöklis­rögzítik Naraszsimha Rao in­diai kormányfő mostani pe­kingi látogatásán. Szó van a határ mentén állomásozó haderők kölcsönös csökken­téséről, a tűzszüneti vonal pontosításáról és stabilizálá­sáról. Fokozatosan megnyit­ják a harminc éve zárt hatá­rátkelőhelyeket is. A kölcsönös békülékenység már korábban is gyümölcsö­zött megállapodásokat. 1991- ben a felek megegyeztek Kína bombayi és India sang- haji konzulátusának megnyi­tásáról. Ugyanakkor űrkuta­tási együttműködésről is megállapodás született. Mindemellett bőven van még probléma a kétoldalú kapcsolatokban. Például az, hogy Kína sok fegyvert — egyebek között rakétát ad el India ellenlábasának, Pakisz­tánnak. Másfelől pedig az, hogy India menedéket nyújt a Pekingben ellenségként ke­zelt tibeti emigráns kormány­nak. Barta György ták cseréjére azonban még a legszorosabb együttműködés idején sem került sor, s ezzel kapcsolatban egy érdekes példát említett a KGB volt tá­bornoka: amikor a párt politi­kai bizottsága a hatvanas években, a kínai-orosz konflik­tus legsúlyosabb szakaszá­ban a CIA kezére akarta ját­szani az általa ismert és az USA-ban működő kínai ügy­nökök nevét, a KGB nyomá­sára vissza kellett lépnie! A KGB és utódszervezete természetesen kísérletet tett arra, hogy a fontos Stasi-ügy- nököket — olykor némi nyo­más alkalmazásával — a maga oldalára állítsa, bár az Szinte egy emberként hör­dült fel Egyiptomban a kor­mánypárti és az ellenzéki sajtó, amikor a minap Hoszni Mubarak elnök tudatta: a kormány az elévült és nem is igen alkalmazott törvény he­lyett szigorúbbat készül elő­terjeszteni a sajtó útján elkö­vetett rágalmazás, becsület- sértés szankcionálására, hogy véget vessen felelőtlen újságírók hivatalos és nem hi­vatalos személyek elleni bün­tetlen támadásainak. Bár senki nem fejtette ki, milyen büntetési tételeket tar­talmazna az új törvény, az Al-Vafd című polgári-liberális színezetű ellenzéki napilap azt állította: rendelkezésére áll a tervezet, s annak értel­mében a kormánynak jogá­ban állna megvonni lapok ki­adási engedélyét, ha vala­mely cikkükkel a becsületsér­tés bűnébe esnének. Az újság egyik neves publicistája, Mo­hamed Aszfur alkotmányjo­gász szerint ez semmiben eredményt nem kötik senkinek az orrára. Az egykori KGB-tá- bornok szerint még sok le nem bukott Stasi-ügynök van ve­zető pozícióban Németor­szágban, főleg a szociálde­mokraták soraiban. Az orosz szakértők úgy vé­lik, hogy a német sajtó klasz- szikus dezinformációs kam­pányt folytat. Azok a hírek, mi­szerint a német kormány megszerezte az egykori Stasi-ügynökök listáit, a még le nem bukott kémek megri- asztását szolgálják, arra akar­ják rávenni őket, hogy adják fel magukat. A volt KGB-tá- bornok erről ezt mondja: „Én sohasem adnám fel önként magamat, és biztos vagyok abban, hogy minden vala­mennyire tehetséges kém így viselkedne...” Ferenczy Europress sem különbözne a nyílt cen­zúrától. Ez az újságírók ügye általában, és nemcsak az el­lenzékieké — hangoztatta a rendszerrel szemben iszlám fundamentálista alapon fel­lépő As-Saab egyik szerkesz­tője, Ahmed Musztafa. A jelenlegi hatályos törvény alapján akár egy évi börtön is kiróható rágalmazásért, dg a becsületükben megsértette- ket vajmi kevéssé sarkallja per indításra az eljárás hosz- szúsága — négy-öt év — vagy akár a pénz —, kétszáz egyiptomi font, azaz hatvan dollár — amit kártérítésként remélhetnek. Az újságírók érdekképvise­leti szerve maga is büntetheti a sajtóetika ellen vétőket, de a hatvanas évekből örökölt eljá­rási rend kissé ódon. Makram Mohamed Ahmed, az újság­írószövetség volt elnöke úgy látja, hogy az eljárás inkább felel meg egy totalitáriánus rendszernek, semmint a mai pluralista berendezkedésnek. Kosármeccs — tűzszünetben A számtalan tűzszüneti megállapodás ellenére tovább dörögnek a fegyverek a boszniai frontokon. Képünkön: a horvát gárdisták egyik határmenti egységének katonái a harcok szünetében kosárra dobásban versengenek. Kína és India: befagyasztott határvita Birodalmak óvatos barátkozása Sajtófegyelem a Nílus partján

Next

/
Thumbnails
Contents