Somogyi Hírlap, 1993. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-27 / 225. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP — VILÁGTÜKÖR 1993. szeptember 27., hétfő Cseh-szlovák népvándorlás Stasi-ügynökök orosz szolgálatban? Kacsa a listacsere Az oroszokat a peresztrojka miatt az NDK-ban nem tekintették megbízhatónak A német sajtóban mind több cikk jelenik meg arról, hogy az SZWR, a KGB orosz utódszervezete átadta a német kormánynak a Stasi, a néhai NDK állambiztonsági szervezete aktáit a Nyugaton működő ügynökök neveivel. Vita az ukrajnai rendszerváltásról Az ukrajnai politikai rendszerváltás menetéről kezdett vitát a kievi parlament. A törvényhozás elnöksége és Leo- nyid Kravcsuk államfő által beterjesztett elképzelések szerint nem kerülne sor a korábban felvetett népszavazásra. Ehelyett 1994. január 30-án előrehozott helyhatósági, március 27-én parlamenti és június 6-án elnökválasztást rendeznének. A parlament és a helyi végrehajtó testületek mandátuma 1995-ben, az elnöké 1996-ban járt volna le. Az ellenzéki pártok előzetes véleménye szerint a törvényhozási választásokkal egy napon népszavazást kellene tartani az államfő iránti bizalomról. Rend Bábel tornyában? Svájc, ahol a gyakorlatban négy nyelven és számos nyelvjárásban beszélnek, s ahol látványosan előretör az angol nyelv használata, a jelek szerint megpróbál rendet csinálni a maga Bábel tornyában. Genfben a parlament nekikezdett, hogy módosítsa a nyelvhasználatot szabályozó alkotmány-cikkelyt, amely csak három nyelvet — német, francia és olasz — ismeri el hivatalosan, a rétorománt nem. Egyébként a hat svájci német nyelvjárás egyetlen közös nyelvbe, a sehwyzer- dutsch-ba tömörülve egyre jobban terjed a svájciak körében. Vétó a GATT megállapodás ellen Ismét vétót helyezett kilátásba a GATT megállapodások ellen Alain Juppé francia külügyminiszter arra az esetre, ha nem sikerül elérni a kívánt módosításokat a mezőgazdasági termelés és export kérdésében az Egyesült Államok kormányánál. „Ha az újabb tárgyalás nem szerepel a napirenden, akkor a GATT megállapodások jóváhagyása nem lesz az Európai Közösség napirendjén” — nyilatkozta a külügyminiszter. Kelet-európai gazdasági gyengülés A mostani növekedési jóslatok alapján 35 évig is eltarthat, míg a kelet-európai jövedelemszint eléri az átlagos nyugatinak legalább a felét — így kommentálta a londoni Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) vezető közgazdásza, John Flemming a pénzintézet most megjelent éves elemzését. Minden kelet-európai gazdaság gyengült az utóbbi három évben — állapította meg a jelentés. Amerikai légitársaság Havannában Az egyik vezető amerikai légitársaság, az United Airlines heti négy alkalommal rendszeres, közvetlen járatot üzemeltet a floridai Miami és a kubai főváros, Havanna között. A két ország közötti diplomáciai kapcsolatok hiánya és a Castro-rendszer elleni gazdasági és pénzügyi embargó előírásai miatt azonban e járatok csak charter-formában és a harmadik országok légitársaságaitól bérelt gépekkel működhettek. A Mladá Fronta Dnes című prágai lap szerint á Csehszlovákia kettéválása óta eltelt nyolc hónap során 159 ezer szlovák folyamodott cseh állampolgárságért. A lap a Klaus-kabi- net migrációról szóló kormánydokumentumára hivatkozva közli az adatot. A legtöbb szlovák az észak-csehországi és észak- morvaországi régióban, illetve Nyugat-Csehországban kíván letelepedni. Míg a második világháborút követő négy évtized szlovák-cseh, illetve cseh-szlovák migrációs mozgások hátterében szinte kizárólag gazdasági szempontok álltak, addig az új állampolgársági kérelmeket most jelentős mértékben politikai szempontok is motiválják — állítja a cseh kormány számára készült jelentés. Az ország kettéválását megelőző négy évtizedben 667 ezer szlovák telepedett le a cseh és a morvaországi területeken, míg ugyanezekről a területekről 433 ezer cseh állampolgár költözött Szlovákiába. A vizsgálódások szerint az 1992 második felétől folyamatba lépett népmozgás döntő indítéka politikai természetű, de a gazdasági szempontoktól sem idegeníthető el, hiszen hovatovább a gazdaság és a politika összemosódása oda vezet, hogy az emberek csupán azzal a politikával hajlandók rokonszenvezni, amely politika az állam jó, a polgárnak is kedvező gazdálkodásával párosul. A jelentés a cseh vagy a szlovák nemzetiség, állam- polgárság, illetve az állandó és az átmeneti lakhely szerinti csoportosítás részletein kívül nem tér ki a nem cseh vagy nem szlovák nemzetiségű, de cseh vagy szlovák állampolgárságú lakosság migrációs adataira, így a magyar, német és más nemzeti- ségűekre sem. A Mladá Fronta Dnes hasábjairól csak a cigány — vagy ahogy itt mondják: roma — nemzetiségűeket érintő adatok olvashatók. Ezek szerint a szélsőségesen elszegényedett szlovákiai cigány lakosA világ két legnépesebb országa — Kína és India — a Szovjetunió összeomlása után kialakult világpolitikai helyzetben kölcsönösen szükségét érzi annak, hogy véget vessen több évtizedes ellenségeskedésének. Mindkét ázsiai birodalomnak meggyűlt a baja a világ vezető nagyhatalmával, az Egyesült Államokkal. Ez is elegendő oknak látszik, hogy a korábbi ellenségek kezet nyújtsanak. Összefogásuk igen jelentős nemzetközi tényező lenne — már csak azért is, mert e két országban él a Föld népességének 40 százaléka. Csakhogy barátkozásuk útjában áll a területi vita. A két állam mintegy 130 ezer négyzetkilométer hovatartozásában nem tudnak megegyezni. Kína magyarországnyi térséget követel magának India Arunacsal Prades szövetségi területéből, India pedig egy dunántúlnyi földet Kína Hszincsiang-Ujgur autonóm ság már az ötvenes évek derekától „szervezetten szóródott szét a cseh- és morvaországi területeken.” A legfri- sebb adatok 200 ezer fölötti lélekszámról beszélnek, finoman kerülve a tényt: Csehországban arra is volt példa az utóbbi időben, hogy egyes cigány csoportokat egyszerűen felpakoltak a Szlovákiába induló vonatokra. Noha a Klaus-kabinet számra készült jelentés sok részletre kitér, furcsa módon nem foglalkozik a második világháborús éveket követő magyar „bevándorlás” kérdésével. Tudjuk, ez az erőszakos folyamat nem az önkényes bevándorlás feltételeit teremtette meg, hanem a kényszerű kilakoltatás dzsungeltörvényei szerint működött. A szlovákiai magyarság — reszlovákizációt — elutasító rétegeit erőszakkal telepítették cseh területekre, ahol a „kivagonírozás” napjától rabszolgaként bántak velük. A többség visszaszivárgott a szülőföldjére, de a mai Cseh Köztársaság területén — minden természetes és természetellenes asszimilláció ellenére is — több mint harmincezer ember vallja magát magyar nemzetiségűnek. A tízmilliós cseh nemzet azonban ezt a „tételt” korántsem tekinti olyan jelentősnek, hogy a szóban forgó jelentésben legalább létezésének a tényét rögzítse. Márpedig Csehországban valóban harmincezres lélekszámú magyarság él, de a cseh kormányzat nem vesz róluk tudomást. Szereti-e vagy sem Václav Klaus vagy Václav Havel a magyarokat? Nem tudni. Annyi bizonyos csupán, hogy míg Havel már első elnökös- ködése idején nyilvánosan bocsánatot kért a szudéta- németek kitelepítése, illetve az ország zsidóságának el- hurcoltatása miatt, addig a magyarokkal szemben ezt nem tette meg. Akkor sem, amikor a Csehszlovák Szövetségi Köztársaság államfője volt, és azt követően sem, hogy a Cseh Köztársaság elnökévé választották. Keszeli Ferenc területéből. E vitájuk miatt 1962-ben háborúztak is, három hétig, a Karako- rum-hegységben. Békeszerződésben rögzített határvonal azóta sincs; a tűzszüneti demarkációs vonal választja el egymástól a két ázsiai birodalmat. 1991 decemberében, Li Peng kínai miniszterelnök újdelhi látogatásán a két kormány abban egyezett meg, hogy egy időre félreteszi a területi vitát. Inkább arra összpontosít, amiben együtt tud működni. Addig is, amíg a területi rendezés újra napi- i rendre kerülhet, bizalomerősítő intézkedésekkel akarják elkerülni a feszültség kiújulá- sát a közös határ (szabato- sabb fogalmazásban tűzszüneti vonal) mentén. Az e célból felállított szakértői vegyes-bizottság az utóbbi másfél évben kidolgozta néhány bizalomerősítő intézkedés tervezetét. Ezeket — vagy legalábbis némelyiket közülük — várhatólag végleges formába öntik, s egyezményben Mi az igazság ezzel kapcsolatban? A Springer Külföldi Sajtószolgálatának így nyilatkozott erről Juríj Kobaladze, az SZWR szóvivője: „Ez teljesen abszurd dolog, ellentmond a világ valamennyi titkosszolgálata gyakorlatának! Ha ugyanis egy titkosszolgálat közzéteszi az ügynökök névsorát, elveszti a hitelét és önmagának okoz súlyos károkat.” Való igaz, hogy a KGB megkapott minden fontosabb dokumentumot a Stasitól, de 1984—85-től hűvösebb lett a kapcsolat, mert az oroszokat a peresztrojka miatt már nem tekintették megbízhatónak a néhai NDK-ban. Az ügynöklisrögzítik Naraszsimha Rao indiai kormányfő mostani pekingi látogatásán. Szó van a határ mentén állomásozó haderők kölcsönös csökkentéséről, a tűzszüneti vonal pontosításáról és stabilizálásáról. Fokozatosan megnyitják a harminc éve zárt határátkelőhelyeket is. A kölcsönös békülékenység már korábban is gyümölcsözött megállapodásokat. 1991- ben a felek megegyeztek Kína bombayi és India sang- haji konzulátusának megnyitásáról. Ugyanakkor űrkutatási együttműködésről is megállapodás született. Mindemellett bőven van még probléma a kétoldalú kapcsolatokban. Például az, hogy Kína sok fegyvert — egyebek között rakétát ad el India ellenlábasának, Pakisztánnak. Másfelől pedig az, hogy India menedéket nyújt a Pekingben ellenségként kezelt tibeti emigráns kormánynak. Barta György ták cseréjére azonban még a legszorosabb együttműködés idején sem került sor, s ezzel kapcsolatban egy érdekes példát említett a KGB volt tábornoka: amikor a párt politikai bizottsága a hatvanas években, a kínai-orosz konfliktus legsúlyosabb szakaszában a CIA kezére akarta játszani az általa ismert és az USA-ban működő kínai ügynökök nevét, a KGB nyomására vissza kellett lépnie! A KGB és utódszervezete természetesen kísérletet tett arra, hogy a fontos Stasi-ügy- nököket — olykor némi nyomás alkalmazásával — a maga oldalára állítsa, bár az Szinte egy emberként hördült fel Egyiptomban a kormánypárti és az ellenzéki sajtó, amikor a minap Hoszni Mubarak elnök tudatta: a kormány az elévült és nem is igen alkalmazott törvény helyett szigorúbbat készül előterjeszteni a sajtó útján elkövetett rágalmazás, becsület- sértés szankcionálására, hogy véget vessen felelőtlen újságírók hivatalos és nem hivatalos személyek elleni büntetlen támadásainak. Bár senki nem fejtette ki, milyen büntetési tételeket tartalmazna az új törvény, az Al-Vafd című polgári-liberális színezetű ellenzéki napilap azt állította: rendelkezésére áll a tervezet, s annak értelmében a kormánynak jogában állna megvonni lapok kiadási engedélyét, ha valamely cikkükkel a becsületsértés bűnébe esnének. Az újság egyik neves publicistája, Mohamed Aszfur alkotmányjogász szerint ez semmiben eredményt nem kötik senkinek az orrára. Az egykori KGB-tá- bornok szerint még sok le nem bukott Stasi-ügynök van vezető pozícióban Németországban, főleg a szociáldemokraták soraiban. Az orosz szakértők úgy vélik, hogy a német sajtó klasz- szikus dezinformációs kampányt folytat. Azok a hírek, miszerint a német kormány megszerezte az egykori Stasi-ügynökök listáit, a még le nem bukott kémek megri- asztását szolgálják, arra akarják rávenni őket, hogy adják fel magukat. A volt KGB-tá- bornok erről ezt mondja: „Én sohasem adnám fel önként magamat, és biztos vagyok abban, hogy minden valamennyire tehetséges kém így viselkedne...” Ferenczy Europress sem különbözne a nyílt cenzúrától. Ez az újságírók ügye általában, és nemcsak az ellenzékieké — hangoztatta a rendszerrel szemben iszlám fundamentálista alapon fellépő As-Saab egyik szerkesztője, Ahmed Musztafa. A jelenlegi hatályos törvény alapján akár egy évi börtön is kiróható rágalmazásért, dg a becsületükben megsértette- ket vajmi kevéssé sarkallja per indításra az eljárás hosz- szúsága — négy-öt év — vagy akár a pénz —, kétszáz egyiptomi font, azaz hatvan dollár — amit kártérítésként remélhetnek. Az újságírók érdekképviseleti szerve maga is büntetheti a sajtóetika ellen vétőket, de a hatvanas évekből örökölt eljárási rend kissé ódon. Makram Mohamed Ahmed, az újságírószövetség volt elnöke úgy látja, hogy az eljárás inkább felel meg egy totalitáriánus rendszernek, semmint a mai pluralista berendezkedésnek. Kosármeccs — tűzszünetben A számtalan tűzszüneti megállapodás ellenére tovább dörögnek a fegyverek a boszniai frontokon. Képünkön: a horvát gárdisták egyik határmenti egységének katonái a harcok szünetében kosárra dobásban versengenek. Kína és India: befagyasztott határvita Birodalmak óvatos barátkozása Sajtófegyelem a Nílus partján
