Somogyi Hírlap, 1993. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-01 / 203. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASÁG 1993. szeptember 1., szerda Új határátkelő Határátkelőt nyitnak ma a Bács-Kiskun megyei Bácsalmás és a jugoszláviai Bajmok között, a helyi lakosság kérésére. Augusztus 20. és 22. között ideiglenesen már működött ez a kizárólag személyi forgalmat szolgáló átkelő, és óriási volt a forgalma: a három nap alatt 16 és félezren lépték át a határt. A megnyitás első egy-két órájában mintegy 4 kilométeres kocsisor várakozott a jugoszláv oldalon. Mostantól naponta 8-tól 18 óráig, a téli időszakban 8-tól 16 óráig léphetnek át itt az utasok. Támogatás a putnoki bányának A Foglalkoztatási Alap pénzügyi keretéből 115 millió forintnyi támogatás folyósításáról döntött Kiss Gyula munkaügyi miniszter. A támogatás révén lehetőség nyílik arra, hogy a Putnok Bánya Kft dolgozói továbbra is megkapják alapbérüket, a vállalat pedig e keretből fizetni képes a társadalombiztosítási járulékot is. A támogatás ellenében a bánya vezetése vállalta, hogy a cégnél dolgozó több mint ezer dolgozót 1995 végéig foglalkoztatja. Pillért kárpótlási jegyért A Pillér Első Ingatlanbefektetési Alap szeptember 20. és december 3. között újra jegyzésre kínálja fel befektetési jegyeit. A feltételek és a jegyzési helyek a tavaszi kibocsátás során alkalmazottakkal megegyezőek lesznek. A Pillér alap budapesti belvárosi irodaházakat értékesít, illetve ad bérbe, és az ebből származó hasznot osztja ki félévente hozamként a befektetőknek. A hozam az alapkezelők reményei szerint a tíz éves futamidő alatt évi öt százalékról huszonhárom százalékra fut majd fel. Bábolnai gazdanapok Szeptember 22-24-e között ismét megrendezik a hagyományos Bábolnai Nemzetközi Gazdanapokat. A házigazdák azokat a vállalkozókat hívták meg a kiállításra és találkozóra, amelyek itthon és külföldön új kapcsolatokat akarnak kialakítani az élelmiszergazdaság termelőivel és részt kívánnak venni a magyar élelmiszergazdaság és mező- gazdaság új típusú integrációjában. Gondolnak a szervezők a farmergazdaságok igényeire is: az érdeklődő magángaz-' dáknak tenyészállatokat és gépcsaládokat mutatnak be. Elhalasztják a Hoventát A tervezettnél később, nem az őszi BNV-vel egyidejűleg, hanem október 12-én nyílik meg a Hoventa Nemzetközi Kereskedelmi és Vendéglátótechnikai Szakkiállítás. Ismeretes, hogy a Hungexpo Rt. Budapesti Vásárközpont területén lévő B-pavilonja július 30-án kigyulladt és leégett. Személyi sérülés nem történt, az anyagi kár azonban jelentős: a tűz tönkretette a pavilonban lévő irodák berendezését, felszerelését. A kiállítási helyek átcsoportosításával sikerült elérnie a Hungex- pónak, hogy mindössze a Hoventát kell egy hónappal később megrendezni, az őszi BNV a tervezett időpontban megnyílik. Találomra történik a „kapacitás apasztás” Mérlegen a húsipar Amennyiben a kormány nem intézkedik az állami tulajdonban lévő húsfeldolgozó üzemek túlméretezett kapacitásainak csökkentése érdekében, azok bezárása rendszertelenül, „találomra” történik meg, úgy ahogyan a lehetőségek alakulnak — többek között ezt állapítja meg az a jelentés, amelyet az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének, a FAO-nak a szakértői készítettek a magyar húsiparról. Borfesztivál Budapesten Értesülések szerint a Földművelésügyi Minisztériumban már el is készült a húsipari szakágazat átalakításának stratégiai terve. Ezt azonban még nem hozták nyilvánosságra. Annyi azonban már tudható, hogy a várható intézkedések nyomán a nyilvántartott sertésvágó-kapacitás mintegy 30 százalékkal, míg a marhavágó-teljesítmény felével lesz kevesebb a jelenleginél. Az elképzelések szerint az életképes vágóhidak hatékonysága, állategészségügyi és élelmiszerhigiéniai, valamint környezetvédelmi helyzete számottevően javul majd, s ezzel megteremtődött a piaci versenyegyenlőség. Az állami tulajdonban lévő feldolgozóüzemek legtöbbje jól felszerelt. így az üzemek közül több mint egy tucatnyi megfelel az Európai Közösség higiéniai előírásainak is. Ezekből hét pedig a USDA szabványokban foglaltaknak is eleget tesz. Mindez azonban nem jelenti azt —, mutat rá az ENSZ-összegzés — hogy a gyártás minden esetben azoknak a termékeknek az előállításához igazodik, amelyet a jelenlegi piaci igények megkívánnak. A tömegbor-gyártás helyett a minőségi bortermelést kell fejlesztenie a hazai bortermelőknek. Ezt igyekszik prezentálni a II. budapesti nemzetközi bor- fesztivál melyre a fővárosban szeptember 8-12. között kerül sor. A magyar borkivitel a ’80-as évek közepén volt legnagyobb, elérte az évi 2,7 millió hektolitert. Ebben az időben mintegy 4-5 millió hektoliter bort állítottak elő hazánkban. A magyar borkivitel nagy része, 75-80 százaléka a volt KGST-országokba irányult, és főként úgynevezett tömegbor volt. A piac szűkülésével a ’90-es évek elejére a magyar borkivitel is jelentősen csökkent. Az újabb felfutás érdekében új piacok után kellett nézniük a termelőknek. Ezeken a piacokon azonban már csak a minőségi termékek adhatók el. A magyar borkivitel elsősorban Nyugat-Európába, valamint az USA-ba irányulhat. A Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma és a Földművelésügyi Minisztérium közös kezdeményezésére egyedi marketingprogram készült. Ezt a programot a kereskedelemfejlesztési alapból az idén a költségvetés 160 millió forinttal támogatja. A program célja a magyar bor elismertségének növelése. A borfesztivált a Budai Várban tartják, míg a nagyközönség számára a belvárosban a Vörösmarty téren és környékén rendeznek programokat, emellett több színvonalas kulturális produkció is várja majd az érdeklődőket a rendezvény öt napja alatt. 1995/H 1993. szeptember 3-án a Magyar Nemzeti Bank aukciót hirdet új államkötvény kibocsátásra. Az Államkötvény 1995/H 2 éves futamidejű, évi bruttó 19,5%-os kamatozású értékpapír. A kibocsátás napja: 1993. szeptember 10. A kötvény lejárata: 1995. szeptember ÍO. Kamatfizetési időpontok: 1994. szeptember 10. és 1995. szeptember ÍO. Az aukció feltételei: Az aukción ajánlatot csak brókercégek és bankok tehetnek, mindenki más csak a brókercégeken keresztül tehet ajánlatot. A minimális ár a névérték 100%-a. Az ajánlatokat úgy kell a brókercégeknek megadni, hogy azt a cég az aukcióra legkésőbb reggel 10 óráig benyújthassa. Aznap délután két órakor az eredményhirdetésen kiderül, hogy sikeres volt-e a benyújtott ajánlat. Aukciós ajánlataikkal kérjük forduljanak a brókercégekhez! Átlagáras értékesítés: 1993. szeptember 6. és 10. között átlagáras értékesítésre kerül sor, ahol magánszemélyek is kibocsátási áron vásárolhatják meg az Államkötvény 1995/H-t. Az Államkötvény ideális befektetés! A legkedvezőbb befektetési forma mindazoknak,- akik megtakarításaik értékét utánjárás nélkül akarják növelni;- akik rendszeres éves jövedelmet akarnak általa elérni;- akik tőkét gyűjtenek, például gyermekeik taníttatásához, ingatlan vásárláshoz vagy vállalkozás beindításához. Mit kell még tudni az Államkötvényről? Állami garancia van rá. Mind a kamatfizetést, mind a törlesztést az állam szavatolja. A kibocsátást követően a Magyar Nemzeti Bank forgalmazza - eladja és visszavásárolja - az állam- kötvényt. Amennyiben pénzre van szükségünk, a Magyar Nemzeti Bank igazgatóságai a tőzsdei árfolyamhoz közeli áron visszavásárolják, vagy amennyiben venni akarunk, eladnak államkötvényt. Az államkötvény így rövidtávú befektetésnek is jó. Az államkötvényt nem kell hazavinni. Ingyenes értékpapírszámlán tarthatjuk anélkül, hogy elvesztés, lopás vagy megsemmisülés veszélye fenyegetne. Ha később mégis kikérjük a papírt, a címletváltásért és kiszállításért a névérték 0,5%-át, valamint a forgalmazó ezzel kapcsolatos díjait kell megfizetnünk. A fő forgalmazó és kifizető helyek: • MNB Főpénztára 1051 Budapest, Hold u. 4. • MNB Baranya Megyei Igazgatóság 7621 Pécs, Apáca u. 6. • MNB Bács-Kiskun Megyei Igazgatóság 6000 Kecskemét, Szabadság tér 1. • MNB Békés Megyei Igazgatóság 5600 Békéscsaba, Dózsa György u. 1. • MNB BAZ Megyei Igazgatóság 3525 Miskolc, Hősök tere 3. • MNB Csongrád Megyei Igazgatóság 6720 Szeged, Deák Ferenc u. 17. • MNB Fejér Megyei Igazgatóság 8000 Székesfehérvár, Zichy liget 12. • MNB Győr-Moson-Sopron Megyei Igazgatóság 9022 Győr, Czuczor G. u. 26. • MNB Hajdú-Bihar Megyei Igazgatóság 4026 Debrecen, Hatvan u. 15. • MNB Heves Megyei Igazgatóság 3300 Eger, Barkóczy u. 3. • MNB Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Igazgatóság 5000 Szolnok, Magyar u. 8. • MNB Komárom Megyei Igazgatóság 2800 Tatabánya, Fő tér 32. • MNB Nógrád Megyei Igazgatóság 3100 Salgótarján, Rákóczi u. 15. • MNB Somogy Megyei Igazgatóság 7400 Kaposvár, Széchenyi tér 3-4. • MNB Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Igazgatóság 4400 Nyíregyháza, Széchenyi u. 3. • MNB Tolna Megyei Igazgatóság 7100 Szekszárd, Augusz Imre u. 7. • MNB Vas Megyei Igazgatóság 9700 Szombathely, Széli Kálmán u. 20. • MNB Veszprém Megyei Igazgatóság 8200 Veszprém, Budapest u. 4. • MNB Zala Megyei Igazgatóság 8900 Zalaegerszeg, Dísz tér 7. MAGA A BIZTONSAC Az eladósodás kísérteié A magyar gazdaság és a pénzügyek Az eladósodás kísértete járja be Magyarországot, továbbá a külföldi tőkeberuházások területén tendencl- aváltás figyelhető meg: Magyarország tartja ugyan csúcspozícióját az egykori KGST-országok körében, ám az 1991-es év „boomja” óta, amikoris közvetlenül 1,7 milliárd dollárt fektettek be a külföldiek, a tendencia lassan, de folyamatosan hanyatló. 1992-ben 1,641 milliárd dollár volt a külföldi tőkeberuházások értéke, 1993 első felében 650 millió. Az eladósodással kapcsolatban a német pénzügyi-gazdasági napilap azt állapította meg, hogy aggodalom egyelőre csak a belső eladósodáshoz kapcsolódik és a probléma minden más tényezőt háttérbe szorítva inkább a költségvetési deficit „fékezhe- tetlen” növekedéséhez köthető. Ennek nyomán a belső államadósság az idén elérheti a bruttó hazai termék (GDP) 82-87 százalékát, míg 1990-ben csak 63,5 százalékát tette ki. Ez a német szaklap „kimondottan sikersztorinak” minősítette a külföldi adósság kezelését. Adatai szerint a nettó adósság mértéke évek óta 14,5 milliárd dollár körüli a devizatartalékok a figyelemre méltó ötmilliárd dollárra emelkedtek, Magyarország minden erőfeszítés nélkül képes volt kötvényeket kibocsátani a nemzetközi piacokon. A Handelsblatt szerint mindennek alapját nagymértékben a magyar külkereskedelem „meglepően jó teljesítménye” képezte: néhány év alatt „látszólag tökéletesen” sikerült az átállás az igénytelen keleti piacokról a kemény nyugatiakra. „Azonban csak látszólag: az idén bekövetkezett a nagy kijózanodás. Az első félévben az export, az előző év ugyanezen időszakához viszonyítva, 27 százalékkal, 3,8 milliárd dollárra esett vissza, a kereskedelmi mérleg deficitje elérte a kétmilliárd dollárt” — közölte a Handelsblatt. A budapesti keltezésű cikk szerzője úgy vélekedett, hogy a fejlemény aligha indokolható a rossz világgazdasági konjunktúrával vagy a húsra és hústermékekre kirótt EK-korláto- zásokkal. Sokkal inkább „a zsugorodó belső piacon uralkodó katasztrofális helyzet,” kihatásairól van szó. A vállalatok „súlyos likviditási problémákkal” küzdenek, nem képesek javítani versenyképességüket, még kedvezőbb értékesítési lehetőség esetén is hiányzik a versenyképes áru. <
