Somogyi Hírlap, 1993. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-02 / 204. szám
14 SOMOGYI HÍRLAP — NYUGDÍJASOK OLDALA 1993. szeptember 2., csütörtök Vezet a főváros Mármint az elektromos energia díjhátralékában, ugyanis főként Budapesten maradnak el a fogyasztók a díjak fizetésével. A földgáz- és távhőhátralékban a nagyvárosok járnak az élen. Magyarországon 20 milliárd forintra tehető a közüzemi köz- szolgáltató vállalatokkal szembeni tartozás, ebből a lakossági tartozás mintegy öt-hat milliárd forint. Az adósság mértéke az egyes térségek szociális helyzetétől is függ, ahol például sok a munkanélküli, ott a hátralékosok száma, illetve a hátralék ősz- szege is magasabb. A múlt év második felében távhőeme- lési kompenzációra 44 településen 50 millió forintot juttattak. A lakosság támogatását szolgáló díjhátralék-program keretében 45 millió forintot osztottak szét 36 település 23 ezer háztartásának, az idén pedig 6,3 milliárd forintot különítettek el lakásfenntartási támogatásra. Drágábban világítunk Az 1994-es esztendő egyik, a pénztárcánkra igen érzékenyen ható intézkedése a villamos energia árának újabb emelése lesz. Egyes információk szerint 1994. január 1-jé- től általánosan 5 százalékkal emelkednek a villamosener- gia-árak. Az erről szóló javaslatot az Érdekegyeztető Tanács által az idén áprilisban létrehozott szakértői bizottság terjesztette az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium elé, s az IKM elfogadta a javaslatot. Volt hadifoglyok találkozója Volt nyugati hadifoglyok országos találkozóját tartották Debrecenben. Az összegyűlt mintegy félezer idős embert levélben köszöntötte a miniszterelnök. Az egykori hadifoglyok előtt Für Lajos honvédelmi miniszter beszédében egyebek között elmondta: 1,4 millió magyar került fogságba keleten, illetve nyugaton. Tisztelettel adózott azok emlékének, akik közülük, illetve az elhurcolt, zsidó származású magyarok közül életüket vesztették. A rendszerváltást követően sokan visszakapták eredeti tiszti rangjukat vagy annál magasabb rendfokozatot kaptak; kárpótlásban részesültek a hadiözvegyek, a hadiárvák és a hadirokkantak. Kedvezmény hálózatfejlesztéshez A hálózatfejlesztési hozzájárulásból — egy új IKM-rendelet szerint — jelentős kedvezményt kaphatnak az áram- szolgáltató részvénytársaságoktól azok a hátrányos helyzetű magánemberek — mozgássérültek, vakok —, továbbá szociális és vallási intézmények, akik, illetve amelyek nagyobb villamos teljesítményt szeretnének igénybe venni. Mozgássérülteknél például 9,9 kW fogyasztási igényig akár teljes egészében is elengedhető a hálózatfejlesztési hozzájárulás. Vagyonátadás ingyenesen A társadalombiztosítás részére történő ingyenes vagyonátadásról határozott a kormány. Eszerint az idén 100 milliárd forint értékű vagyont adnak át a tb-nek, a jövő év elején pedig további 200 milliárd forintot érő vagyon átadásától döntenek. A vagyonátadás alapjául az ÁV Rt, az ÁVÜ, a kincstári vagyon és az értékpapírok szolgálnak. VAJON MITŐL (KITŐL) TARTANAK? Védekezésük: a névtelenség Otthonházi otthonok Lakás, ellátással — A nyugdíjkor a határ 1200 idős ember él Barcson. Közülük többen az öregek klubjában vagy az otthonházban találnak „menedéket” (Fotó: Török Anett) A barcsi otthonház teljes kapacitásban működik. Minden lakásába beköltöztek, de akkora az igény, hogy valószínűleg újabb építkezésbe kezdenek majd. Szegény Lászlóné barcsi gondozási vezető hét szándéknyilatkozat tart a kezében. A jelenlegi ellátottak életkora nagyon változó. 82, 90 éves éppúgy van, mint 45 éves rokkantnyugdíjas. Idáig engedélyezte a polgármesteri hivatal a nyugdíj- korhatár alatt is az igénybevételt, de ha hozzáfognak az építkezéshez, akkor már a nyugdíjkor lesz a határ. A gondozási központ vezetőjétől megtudtam: az otthonházba többféle módon lehet bejutni. 500 vagy 800 ezer forintot kell befizetni vagy saját ingatlanukat ajánlják fel. Tulajdonképpeni mindegy, hogy melyik formát választják a gondozásra szorulók, egyik sem örökölhető. A félmillió forintot letevőkkel lakáshasználati szerződést kötnek, s így életük végéig bent lakhatnak a magára maradt emberek. — Gondozzuk őket, ápoljuk; étkezést, orvosi ellátást, mosást, takarítást biztosítunk nekik, ám a szolgáltatásért fizetniük kell — mondja a központ- vezető. — Ha nyolcszázezer forintot fizetnek be, akkor életük végéig minden szolgálat ingyenes. Sőt még az eltemettetés is benne van a szerződésben. Az otthonház amerikai mintára épült. Mindenki saját lakással rendelkezik; ez másfél szobás, 37 négyzetméteres. Tavaly januárban költözött be az első lakó, majd további három. Az idén készült el a többi kilenc lakás, ezekbe a tavasszal költöztek be. A képviselő-testület döntése alapján a társalgót is hamarosan átalakítják lakássá. L. S. Amikor az első után a második, sőt a harmadik levélíró is arra kért: ne hozzam nyilvánoságra a nevét, már-már kétségbe vontam volna az olvasó-levélíró szavahihetőségét, s éppen abban a levélben magyarázatot kaptam a kért anonimitásra. Érthető, elfogadható, méltányolandó indokot. Az idős asszony ugyanis készségesen megadta a címét nekünk, közlését viszont megtiltotta azon egyszerű oknál fogva, hogy lakáscímének kiadásával nem akarja magát kiszolgáltatni betörőknek, tolvajoknak, rablóknak. Mit mondjak? A levélíró által említett bűnesetek gyakoriságát ismerve, egyetértettem idős, nyugdíjas olvasóink névtelenségigényével. De mit gondoljak azokról, akik más indítékból hallgatják el nevüket a nyilvánosság elől, jóllehet nyugodtan vállalhatnák mindazt, amit tollba mondtak? Kaposváron a Berzsenyi parkban ezen a nyáron szinte „törzsvendégnek” számított az a hetvenhét éves nyugdíjas. Egyik alkalommal szóba elegyedtünk, s alig egy óra alatt sok mindent megtudtam a mozgékony, az életet ilyen tisztes korban is tartalmasán, egészségesen élő emberről. Elmondta például, hogy igencsak alaposan kihasználja azt a kedvezményt, amely szerint hetven éven felül buszon, vonaton nem kell fizetni: a hétvégeket rendre Hévízen, Siófokon, Tihanyban tölti. Családja nincs — az ő szavaival élve: örökös agglegény —, napi ebédjét egy intézmény konyhájáról éthordóban viszi haza. Beszélgetés közben lefényképeztem. Hagyta, noha tudta, milyen céllal készül a fölvétel. Azt is, miért jegyzeteltem. Búcsúzáskor ért a meglepetés: arra kért, se a képe, se a beszélgetés ne jelenjen meg. Mert mit szólnak az emberek, akik ismerik?! És hiába kértem, nem állt kötélnek... A minap két asszony, egy szociális intézmény addigi vezetője és a munkatársnője panaszolta el az őket ért sérelmet. Mindkettőjükkel közölték: elérkezett az idő, vonuljanak nyugdíjba, a továbbiakban nem tartanak igényt a munkájukra, másnap már ne is menjenek be a munkahelyükre. Nem volt kézfogás, nyilvános köszönet, ajándék, jutalom, ünnepélyes búcsúztatás, s ezt fájlalták mindketten. A nyugdíjazás tényét zokszó nélkül tudomásul vették, hiszen a korhatáron már így is túl vannak... Ha azonban a sérelmükkel foglalkozni kívánunk, a nevük ne kerüljön nyilvánoságra — kérték. Hogy miért ne? Miért kell azt másnak is megtudni, hogy így megalázták őket?! Elég, ha a család előtt kell szégyenkezniük, előttük meg a rokonok előtt úgysem titkolhatják el a történteket. Megírjuk a neveket vagy nem — a tény az tény marad. Mégis szeretnénk, ha nem tapasztalnánk annyi titkolódzást, főképp pedig igazi indok nélküli titkolódzást, névtelenségbe burkoló- dzást. Mert az esetek jó részében — mint példáinkban is — nem azért kéri az olvasó a neve elhallgatását, mert vaj van a fején vagy valótlanságot állít. (Hernesz) Az igényléstől a folyósításig A nyugellátások fajtái, az igény érvényesítése A múlt hét csütörtökén „beharangoztuk” most induló sorozatunkat a leendő nyugdíjas és már nyugdíjat élvező olvasóink tájékoztatására. A hozzánk érkező levelek, telefonok és a személyesen kopogtatók tanúsága szerint széles réteg érdeklődését elégítjük ki ezekkel a cikkekkel csütörtökönként a Nyugdíjasok oldalán — ezúttal a megyei nyugdíjbiztosítási igazgatóság igazgatójának, Kisdeák Máriának a tollából. Már novemberben hozhatná a postás • • > Összesen tizennyolc százalékos emelés? A parlament rendkívüli nyári ülésszakának első napján, hétfőn mondta — llkei Csaba független képviselőnek a napirend előtti felszólalására, a tervezettnél nagyobb nyugdíjemelést célzó sürgetésére válaszolva — Szabó Iván pénzügyminiszter: a napokban döntöttek — a kormánnyal egyetértésben — a társadalombiztosítási igazgatóságok arról, hogy az idei nyugdíjszintet összesen 18 százalékkal emelik. A társadalombiztosítás ennek megfelelő pótköltségvetést nyújt be, s ha a parlament idejében meghozza jó- váhagyólagos döntését, az ily módon megemelt nyugdíjakkal már novemberben csöngethet a postás... Nyugellátásra való jogosultságot szerezni saját jogon vagy hozzátartozói jogon lehet. Saját jogú nyugellátások: az öregségi nyugdíj, a rokkantsági nyugdíj, a mezőgazdasági szövetkezeti tagok öregségi és munkaképtelenségi járadéka és a szövetkezeti tagok növelt összegű öregségi és munkaképtelenségi járadéka. Hozzátartozói nyugellátások-. az özvegyi nyugdíj, a végkielégítés, az árvaellátás, a szülői nyugdíj, a mezőgazdasági özvegyi járadék és a növelt ösz- szegű özvegyi járadék. Saját jogú baleseti nyugellátások-. baleseti járadék, baleseti rokkantsági nyugdíj. Hozzátartozói baleseti nyugellátások: baleseti özvegyi nyugdíj, végkielégítés, árvaellátás, szülői nyugdíj. A nyugellátást, a baleseti nyugellátást és a hozzátartozói nyugellátást, a hozzátartozói baleseti nyugellátást az igénylő lakóhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóságnál kell igényelni. Megyénkben a nyugdíjbiztosítási igazgatóság Kaposváron a Kossuth Lajos utca 9. postai címe: 7401 Kaposvár, postafiók 113. A vasútaknál munkaviszonyban állók nyugdíjának igénylésére az előbb ismertetettől eltérő szabályok érvényesek. Az ilyen munkát végző dolgozónak ugyanis igényével nem a megyei nyugdíjbiztosítási igazgatósághoz kell fordulnia, hanem a szolgálati főnökségéhez, ha pedig munkaviszonya korábban megszűnt, kérésével a legutóbbi szolgálati főnökségét kell fölkeresnie. A hozzátartozói nyugellátást (az özvegyi és a szülői nyugdíjat, az árvaellátást) a lakóhely szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóságnál kell igényelni abban az esetben, ha a jogszerző nem nyugdíjasként halt meg. Ha ugyanis a jogszerző elhalálozásakor nyugdíjas volt, a hozzátartozónak az igényt a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál (1820 Budapest) kell benyújtania. A vasútaknál alkalmazásban álló jogszerző halálakor az igénnyel a legutóbbi szolgálati főnökséghez, a vasútak által megállapított nyugellátásban részesülő halálakor pedig a lakóhely szerint illetékes, nyugdíjasokat nyilvántartó szolgálati főnökséghez kell fordulni. (Következik: Hogyan kell a nyugdíjigényt érvényesíteni? Mit kell tudni az igénybejelentő lapokról?) Az információval, illetve a pénzügyminiszteri bejelentéssel kapcsolatban tudni kell, hogy a nyugdíjbiztosítási ön- kormányzat elnöksége úgy döntött, s ezt az augusztus 27-i sajtótájékoztatón jelentették be: novemberben négy- százalékos kiegészítő nyugdíjemelést terveznek, s ebben az emelésben 2 millió 700 ezer sajátjogú nyugdíjas részesülne. így a márciusi tíz és a most következő, szeptemberi négy százalék után további négyszázalékos emelés következne. Az újabb négy- százalékos emelést a szeptemberi, már emelt nyugdíj alapján számítanák ki, s ennek kilenc hónapra eső visz- szamenőleges összege nem lehetne kevesebb 2700 forintnál (ez havi 300 forintnak felel meg), s nem haladhatja meg a 9000 forintot (vagyis a havi 1000 forintot). A nyugdíjbiztosítási önkormányzat úgy foglalt állást, hogy ezt az újabb 4 százalékos emelést — amihez szerintük megvan a szükséges 10,7 milliárd forint — figyelembe kell majd venni a januári nyugdíjemeléseknél (amihez újabb 4,4 milliárd forint kell). Vagyis azt szeretnék elérni, hogy a december 31-én már a novemberi emeléssel is növelt összeg legyen az alapja a januári emelés kiszámításának. Az önkormányzat elnöksége azt is közölte: az újabb emelésre oly módon jött össze a szükséges pénz, hogy a tere- vezettnél kedvezőbben alakultak a járulékbefizetések és változott a nyugdíjasok összetétele. További 2,8 milliárd forintot a társadalombiztosítás likviditási tartalékából kívánnak erre a célra felhasználni és bíznak abban, hogy — ha megszigorítják a kintlevőségek behajtását — hozzájuthatnak a mintegy 130 milliárd forintos tartozás 20-25 százalékához. A kiegészítő emelés főként a kisnyugdíjasoknál éreztetné jótékony hatását. Márpedig hazánkban a 2 millió 850 ezer nyugdíjas 64 százaléka 11 ezer forintnál kevesebb nyugdíjra számíthat, s ezen az arányon belül 40 százaléknak a nyugdíja még a 10 ezer forintot sem éri el... Világvevő biciklikerék „Díjazták” az anti-antennát (Fotó: Király J. Béla) Varga Ferenc kaposvári, Fő utcai rokkantnyugdíjas meglepődve tapasztalta a legutóbbi iakbérfizetéskor, hogy számláján antennadíj is fel van tüntetve. Ez csak azért érdekes, mert szegény embernek nemhogy antennája, de még tévéje sincs. Varga Ferenc szerint feltehetőleg a ház kéményére kitűzött biciklikereket gondolhatták antennának. Mindenesetre az antennaüzem illetékesei a tévedés kiderültével dicséretes gyorsasággal intézkedtek, Varga úr visszamenőleg töröltetett az antennabirtoklók lajstromából, s rövidesen visszakapja a neki visszajáró összeget is. Nyugdíjasunk egyébként — minő humora a sorsnak — aktív korában az IKV dolgozója, üzemegységvezetője volt. —n—
