Somogyi Hírlap, 1993. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-23 / 222. szám

8 SOMOGYI HÍRLAP — NYUGDÍJASOK OLDALA 1993. szeptember 23., csütörtök Idősek világnapja Kaposváron Az Idősek világnapjáról megemlékező megyei ese­mény színhelye lesz október 2-án, szombaton délelőtt 10 órakor Kaposváron a Somogy Megyei Önkormányzat szék­házának a nagytérme. A résztvevőket dr.Gyenesei Ist­ván, a megyei önkormányzat elnöke köszönti, majd dr.Nagy Sándor, a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat elnöke tart be­szédet. Ünnepi műsor kereté­ben az októberben Csurgón tartandó megyei nyugdíjas Ki mit tud? résztvevői ízelítőt ad­nak produkciójukból. A renez- vényen szívesen látnak min­den nyugdíjas érdeklődőt. Egyes somogyi szociális in­tézmények, települési önkor­mányzatok és a megyei nyug­díjasszövetség tagegyesületei egész októberben tartó prog­rammal köszöntik az Idősek vi­lágnapját. Erdélyi magyar rokkantakért A Kolozsvári Magyar Moz­gáskorlátozottak Társulata hazánkban is segítséget keres ahhoz, hogy Kolozsvárott fel­építhesse a kisebbségben, hátrányos helyzetben élő ma­gyar rokkantak rehabilitációs otthonát — tájékoztatta az MTI-t a Magyarok Világszö­vetsége. Ennek érdekében hozták létre Magyarországon a Cselekvés Alapítványt, melynek számlaszáma: MHB 222-22057. A Szent Kamill Rehabilitációs Otthon — ame­lyet a Kolozsvári Magyar Mozgáskorlátozottak Társa­ságának telkén építenének fel — alapkövét szeptember 25-én helyezik el a beépítésre szánt területen. Kárpótlás munka­szolgálatosoknak? A veterán munkaszolgála­tosok az Alkotmánybíróság­hoz fordultak, mert egy részü­ket kirekesztették a kárpótlás­ból. Az anyagi jóvátétel elma­radása— megítélésük szerint — mintegy negyvenezer em­bert érint; olyan, ma már több­nyire igencsak idős kárpótlást igénylőket fosztottak meg a szerintük jogos jóvátételtől, akik nem harcoló alakulat kö­telékében teljesítettek munka- szolgálatot. A Munkaszolgála­tosok Országos Egyesülete levélben fordult Sepesey Ta­más címzetes államtitkárhoz, a kárpótlási hivatal elnökéhez, s abban részletesen ismerteti az érintettek sérelmeit. A leve­let elküldték a parlamenti pár­tok frakcióvezetőinek, tizenkét pártelnöknek és tizennégy or­szággyűlési képviselőnek is. 400 ezer mozgáskorlátozott Mintegy 350-400 ezerre becsülik hazánkban a moz­gáskorlátozottak számát, leg­többjük a III. csoportba tar­tozó, 67 százalékban rokkant. A múlt évben 290 millió forin­tot kaptak gépkocsivásárlá­sok, illetve átalakítások támo­gatásaként. Az Orvosszakér­tői Intézet 58 milliót kapott a vizsgálati díjak ellentételezé­seként, a gépkocsik felelős­ségbiztosításának átvállalá­sával pedig 172 millió forintot vettek le a mozgássérültek válláról. Összesen 505 millió forintba került az évi maximum 12 forintos közlekedési támo­gatás, amiben a mozgáskorlá­tozottak részesültek. Közle­kedési támogatásként az idén majdnem kétszer akkora ösz- szeget vettek igénybe, mint amennyit a költségvetésben erre a célra terveztek. Üdülőben találkoztak 25 éve Őszi séta a tóparton PARLAMENTI KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS Vélemények a járadékok tervezett emeléséről Hogyan szavaznak a honatyák? — Feszítő ellentmondások, fedezet híján Nyugdíjasok százezreit foglalkoztatja a kérdés, hogy lé­pést tart-e az idén járadékuk — a korábbi Ígéreteknek meg­felelően — a munkabérek növekedésével. Ebben az évben eddig 14 százalékkal emelkedtek a nyugdíjak, az átlagbérek viszont legalább 18 százalékkal nőnek. t Balatonlellén sétáltak, kéz a kézben. Haraszti Vendel és te- lesége élvezte a szeptemberi napsütést. — Ha tehetjük, igénybe vesszük az elő- és utósze­zonra kínált kedvezményes üdülést a Balatonon. Két hétre 14 ezer forintot fizetünk, és az üdülőhelyi díjat — mondta a férj. Megtudtam, hogy a férj most ünnepli 67. születésnap­ját, s azt is, hogy 25 éve háza­sok. Egy üdülés alkalmával ismerkedtek meg: egy helyre kaptak beutalót. — A nyugdíjból szerényen, beosztással élünk — mondta a feleség. — Amit megtakarí­tunk üdülésre költjük; évente öt-hat alkalommal kirándu­lunk. O. L. A nyugdíjbiztosítási önkor­mányzat indítványa az Ígéret teljesítését célozza, ám a ja­vaslat sorsáról a végső szót az Országgyűlés mondja ki. A frakciók prominens személyi­ségeitől azt tudakoltuk, milye­nek most a parlamenti esélyei az önkormányzat javaslatá­nak? Frajna Imre (Fidesz): — Még nem ismerjük konkrétan és részleteiben az indítványt, így előzetesen pusztán a Fi­desz e témával kapcsolatos elvi álláspontjáról beszélhe­tek. Gondolom, a nyugdíjbiz­tosítási önkormányzat alapos számításokat végzett arról, hogy megvannak-e az eme­léshez szükséges források. Nos, ha ez a több mint 10 mil- lárd forint rendelkezésre áll, a fiatal demokraták bizonyára igennel fognak szavazni. Dr. Hasznos Miklós (KDNP): — Örülünk, hogy korábbi dön­téséhez híven a parlament ismét napirendre tűzi a nyug­díjemelést. A tervezett 4 szá­zalék ugyan nem jelenti a já­radékok reálértékének javulá­sát, de azt igen, hogy legalább a további csökkenés folyama­tát sikerül megállítani. Azt kü­lön is jó elgondolásnak tartom, hogy az emelést egy összeg­ben kapnák kézhez a nyugdí­jasok, hiszen a fűtési szezon kezdetén különösen megnő­nek anyagi terheik. Kapitány Ferenc (Kisgazda 36-ok): — A parlament szociá­lis bizottságának tagjaként részt veszek a nyugdíjbiztosí­tási önkormányzat ülésein. Az emelést támogatom, azzal a megjegyzéssel, hogy az eh­hez szükséges pénzt az ön- kormányzatnak kell előterem­tenie! Dr. Kátay Zoltán (MDF): — Még februárban, amikor az Országgyűlés határozatot ho­zott az idei 14 százalékos nyugdíjemelésről, csatlakozó módosító indítványomban, amelyet a Ház el is fogadott, kérjem, hogy a kormány au­gusztus végéig tegyen javas­latot a nyugdíjak emelésével kapcsolatos kiegészítő intéz­kedésekre. Jogász vagyok, tudatosan fogalmaztam „pon­tatlanul”, hiszen a kiegészítő intézkedés lehet egyszeri nyugdíjkiegészítés is, korrek­ciós emelés is. Ilyen előzmé­nyek után személy szerint kü­lön is örülök a nyugdíjbiztosí­tási önkormányzat javaslatá­nak, s elárulom: a kulisszák mögött mindent megteszek, hogy az emelés aránya meg­haladja a 4 százalékot. Dr. Kovács Pál (MSZP): — Az emelési javaslattal egyetér­tek, s biztos vagyok abban, hogy frakciónk valamennyi tagja hasonló álláspontot kép­visel. A parlamentben való­színűleg nem az alapjavaslat­ról lesz vita; inkább arról, hogy elegendő-e a legnehezebb helyzetben levő kisnyugdíja­soknak a tervezett 4 százalé­kos emelés? S ha ők nagyobb arányban részesednek az emelésből, vállalható-e ez a többiek rovására, akik maga­sabb befizetéssel szereztek elvitathatatlan jogot a maga­sabb járadékra. Jómagam is ilyen és hasonló kérdésekre szeretnék választ kapni a na­pirend tárgyalásakor. Dr. Fáklya Csaba (SZDSZ): — Az egészségügyi önkor­mányzat elnökségi üléseinek részvevőiéként is ismerem a társadalombiztosítás törekvé­seit, a jogos igények és a le­hetőségek közötti feszítő el­lentmondásokat. Egyértelmű, hogy a nyugdíjakat a bérek növekedésével egyezően kell emelni, ez nem kérdőjelez­hető meg. A fontos részkérdé­sekben azonban — például, hogy a mostani emelés áthú­zódó hatású-e, megnöveli-e a jövő évi induló nyugdíjalapot — csak a nyugdíjbiztosítási önkormányzat 94-es költség- vetésének ismeretében lehet majd érdemi véleményt kiala­kítani. Palotás János (Függetle­nek): — Kétség sem férhet ahhoz, hogy a nyugdíjakat emelni kell! Tavaly és tavaly­előtt sem kapták meg teljes egészében a nyugdíjasok a törvény szerint is járó emelést és sajnos, ez az idén is így lesz. Úgy tudom, a bérek ez évben 20 százalékkal, a jára­dékok pedig — a tervezett újabb kiegészítéssel is — csak 18-al nőnek. Erkölcste­len a tól-ig behatárolás: a befi­zetés arányában mindenkinek egyformán kell emelni a nyug­díját. A kisjáradékosoknak nem feltétlenül a tb pénzéből kell a többieknél nagyobb emelést adni, hiszen a járu­lékbefizetésekből nem lehet szociálpolitikai kérdéseket megoldani. Szabó Margit Az igényléstől a folyósításig A baleseti nyugellátásról Ha kevesebbet hoz a postás... Reklamáció kizárólag a pesti központban A baleseti nyugellátás iránti igényt a baleset bekö­vetkezése, foglalkozási megbetegedés esetén a be­tegség megállapításának a napjától számított két éven belül lehet érvényesíteni... Ha a sérült a baleset miatt táppénzben részesült, akkor a határidőt az első ízbeni táppénz megszűnésének napjától kell számítani. Három éven belül le­het érvényesíteni a baleseti nyugellátás iránti igényt, ha a baleset következményét a két­éves határidő lejárta után lehe­tett csak megállapítani. Három éven túl az igényt csak akkor lehet érvényesíteni, ha egykorú okirat (baleseti jegyző­könyv, orvosi leletek, rendőrha­tósági eljárás során készült ira­tok stb.) alapján kétség kívül bi­zonyított, hogy üzemi baleset történt, továbbá ha a balset és a munkaképesség-csökkenés (ha­lál) között az orvosi bizottság vé­leménye szerint okozati össze­függés van. Az üzemi baleset következtében elhunyt személy hozzátartozói a halál napját kö­vető két éven belül érvényesít­hetik igényüket az erre a célra rendszeresített — A.3515-273. számú — nyomtatvány felhasz­nálásával. A társadalombiztosítási ellá­tásokra — így a nyugdíjigé­nyekre is — általánosan érvé­nyes az a szabály, amely szerint az igényt visszamenőleg legfel­jebb hat hónapra lehet érvénye­síteni. (Következik: Ki jogosult öregségi nyugdíjra?) Hatalmas adminisztrációs fel­adat a szeptemberben esedé­kes nyugdíjak emeléssel korri­gált végösszegének pontos ki­számítása. Persze nem a 4 szá­zalékos többlet számszerűsí­tése okoz gondot, hanem az, hogy több mint 2 millió 700 ezer jogosultnak kell módosítva számfejteni, folyósítani a jára­dékot. Egészen bizonyos, hogy lesznek hibásan számolt nyug­díjküldemények is. Mint az illetékesektől megtud­tuk: kizárólag a fővárosban, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság­nál (Bp. 1139, Váci út 73.) le­het reklamálni. Az Árpád-híd pesti hídfőjénél, levő toronyház- ban az ügyfélszolgálati iroda szerda kivételével naponta 7.30- tól 15 óráig, szerdánként 7.30- tól 18 óráig kereshető fel. — Ezek szerint az ország legtávolabbi részeiből is Bu­dapestre kell utaznia annak, akinek rosszul számfejtették a nyugdíját? — A járadékok emelésével kapcsolatos minden teendőt központilag intézünk, és köz­pontilag folyósítjuk a nyugdíja­kat is; így a reklamációk indokolt vagy indokolatlan voltát is csak a központban tudjuk megállapí­tani — hangzott a válasz. — Vi­déki ügyfeleink természetesen levélben is kérhetik panaszuk orvoslását a nyugdíjfolyósító már említett postacímén. A rek­lamációkat azonban csak ak­kor tudjuk érdemben kivizs­gálni, ha a levélben a néven és a címen kívül a panaszos feltünteti nyugdíjas törzsszá­mát is. A kérdésre, hogy az idős vi­déki embereknek nyilván sok nehézséget és költséget okozó Budapest-centrikus ügyintézést hogyan lehetne könnyebbé és egyszerűbbé tenni, egyelőre nem tudtak biztató választ adni... -ó­Olvasóink írják Pogányszentpéteri köszönet a fenyvesi táborozásért Novák József pogány­szentpéteri olvasónk is lakója volt egy hétig a balatonfeny- vesi nyugdíjastábornak, melynek életét a közelmúlt­ban bemutattuk. Levélírónk most személyes élményeiről küldött részletes tudósítást, a következőkben az ő soraiból idézünk: . „őszi napfénytábor — az olvasó talán elképzelni se tudja, mit takarnak ezek a szavak... A tábor szeptember 6. és 12. között kellemes pi­henésre, szórakozásra, ki- kapcsolódásra nyújtott lehe­tőséget mindannyiunknak, vagyis a száztíz táborlakó­nak. Szeretném leírni mind­azt a sok, felejthetetlen él­ményt, amelyben részünk volt, hogy a Somogyi Hírlapot olvasó nyugdíjastársaim is értesüljenek róla, de mindezt hűen leírni nem lehet, csak látni, átélni, a helyszínen megtapasztalni... Köszönet il­leti a megyei önkormányza­tot, a megyei vöröskeresztet, a helyi önkormányzatokat azért, hogy nekünk, öregek­nek egy héten át segítettek elfelejteni az otthoni gondo­kat, bajokat, s ehelyett föl- szabadultan, vidáman érez­hettük magunkat.” Kaposvári emlékidézés Budapestről „Kaposváron a cukorgyár és környéke volt az én kicsiny vi­lágom, onnan kaptam az útra- valót az életbe... Vajon ki em­lékszik még rám?” Hosszú-hosszú levelet írt Cs. L.-né — Anci néni — Bu­dapestről. Ebből kiderül, hogy negyven évvel ezelőtt, házas­ságkötés folytán hagyta oda „fatornyos hazáját”, s azóta igencsak meglazultak a ro­koni, baráti szálak, amelyek a somogyi megyeszékhelyhez kötötték. Most az a leghőbb vágya, hogy ismét találkoz­hasson a régi ismerősökkel, az egykori iskolatársakkal, pajtásokkal... „Nagyon örülnék, ha láthat­nám Samu Mariskát... Gyakori játszótársam volt a „trafikos” Ibi, Angyal Muci is. Az 1939/40-es tanévben Volarik Ferenc tanító úr tanított ben­nünket. Padtársam, Fiadó Ró­zsi színésznő szeretett volna lenni..; A legmagasabb lány Kiss Margit, talán a legkisebb Nagy Irén volt. Vajon mi van Fekete Margittal, Darvas Klá­rival? És a fiúkkal: Gál Jóská­val, Szulimán Gyuszival, Ta­vaszi Jóskával, Javós Karcsi­val?... Szülővárosomra mindig nagy szeretettel gondolok, s örülök, ha jó hírt hallok otthon­ról.” — írja Cs. L.-né Buda­pestről, aki nagyon szomorú amiatt, hogy a terv, mely sze­rint az idén nyáron Kaposvá­ron „nosztgia-összejövetelt” szeretett volna tartani, dugába dőlt. Reméljük, nem végérvé­nyesen, s talán éppen ezúton segíthetünk. H. F.

Next

/
Thumbnails
Contents