Somogyi Hírlap, 1993. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-23 / 222. szám
8 SOMOGYI HÍRLAP — NYUGDÍJASOK OLDALA 1993. szeptember 23., csütörtök Idősek világnapja Kaposváron Az Idősek világnapjáról megemlékező megyei esemény színhelye lesz október 2-án, szombaton délelőtt 10 órakor Kaposváron a Somogy Megyei Önkormányzat székházának a nagytérme. A résztvevőket dr.Gyenesei István, a megyei önkormányzat elnöke köszönti, majd dr.Nagy Sándor, a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat elnöke tart beszédet. Ünnepi műsor keretében az októberben Csurgón tartandó megyei nyugdíjas Ki mit tud? résztvevői ízelítőt adnak produkciójukból. A renez- vényen szívesen látnak minden nyugdíjas érdeklődőt. Egyes somogyi szociális intézmények, települési önkormányzatok és a megyei nyugdíjasszövetség tagegyesületei egész októberben tartó programmal köszöntik az Idősek világnapját. Erdélyi magyar rokkantakért A Kolozsvári Magyar Mozgáskorlátozottak Társulata hazánkban is segítséget keres ahhoz, hogy Kolozsvárott felépíthesse a kisebbségben, hátrányos helyzetben élő magyar rokkantak rehabilitációs otthonát — tájékoztatta az MTI-t a Magyarok Világszövetsége. Ennek érdekében hozták létre Magyarországon a Cselekvés Alapítványt, melynek számlaszáma: MHB 222-22057. A Szent Kamill Rehabilitációs Otthon — amelyet a Kolozsvári Magyar Mozgáskorlátozottak Társaságának telkén építenének fel — alapkövét szeptember 25-én helyezik el a beépítésre szánt területen. Kárpótlás munkaszolgálatosoknak? A veterán munkaszolgálatosok az Alkotmánybírósághoz fordultak, mert egy részüket kirekesztették a kárpótlásból. Az anyagi jóvátétel elmaradása— megítélésük szerint — mintegy negyvenezer embert érint; olyan, ma már többnyire igencsak idős kárpótlást igénylőket fosztottak meg a szerintük jogos jóvátételtől, akik nem harcoló alakulat kötelékében teljesítettek munka- szolgálatot. A Munkaszolgálatosok Országos Egyesülete levélben fordult Sepesey Tamás címzetes államtitkárhoz, a kárpótlási hivatal elnökéhez, s abban részletesen ismerteti az érintettek sérelmeit. A levelet elküldték a parlamenti pártok frakcióvezetőinek, tizenkét pártelnöknek és tizennégy országgyűlési képviselőnek is. 400 ezer mozgáskorlátozott Mintegy 350-400 ezerre becsülik hazánkban a mozgáskorlátozottak számát, legtöbbjük a III. csoportba tartozó, 67 százalékban rokkant. A múlt évben 290 millió forintot kaptak gépkocsivásárlások, illetve átalakítások támogatásaként. Az Orvosszakértői Intézet 58 milliót kapott a vizsgálati díjak ellentételezéseként, a gépkocsik felelősségbiztosításának átvállalásával pedig 172 millió forintot vettek le a mozgássérültek válláról. Összesen 505 millió forintba került az évi maximum 12 forintos közlekedési támogatás, amiben a mozgáskorlátozottak részesültek. Közlekedési támogatásként az idén majdnem kétszer akkora ösz- szeget vettek igénybe, mint amennyit a költségvetésben erre a célra terveztek. Üdülőben találkoztak 25 éve Őszi séta a tóparton PARLAMENTI KÖZVÉLEMÉNYKUTATÁS Vélemények a járadékok tervezett emeléséről Hogyan szavaznak a honatyák? — Feszítő ellentmondások, fedezet híján Nyugdíjasok százezreit foglalkoztatja a kérdés, hogy lépést tart-e az idén járadékuk — a korábbi Ígéreteknek megfelelően — a munkabérek növekedésével. Ebben az évben eddig 14 százalékkal emelkedtek a nyugdíjak, az átlagbérek viszont legalább 18 százalékkal nőnek. t Balatonlellén sétáltak, kéz a kézben. Haraszti Vendel és te- lesége élvezte a szeptemberi napsütést. — Ha tehetjük, igénybe vesszük az elő- és utószezonra kínált kedvezményes üdülést a Balatonon. Két hétre 14 ezer forintot fizetünk, és az üdülőhelyi díjat — mondta a férj. Megtudtam, hogy a férj most ünnepli 67. születésnapját, s azt is, hogy 25 éve házasok. Egy üdülés alkalmával ismerkedtek meg: egy helyre kaptak beutalót. — A nyugdíjból szerényen, beosztással élünk — mondta a feleség. — Amit megtakarítunk üdülésre költjük; évente öt-hat alkalommal kirándulunk. O. L. A nyugdíjbiztosítási önkormányzat indítványa az Ígéret teljesítését célozza, ám a javaslat sorsáról a végső szót az Országgyűlés mondja ki. A frakciók prominens személyiségeitől azt tudakoltuk, milyenek most a parlamenti esélyei az önkormányzat javaslatának? Frajna Imre (Fidesz): — Még nem ismerjük konkrétan és részleteiben az indítványt, így előzetesen pusztán a Fidesz e témával kapcsolatos elvi álláspontjáról beszélhetek. Gondolom, a nyugdíjbiztosítási önkormányzat alapos számításokat végzett arról, hogy megvannak-e az emeléshez szükséges források. Nos, ha ez a több mint 10 mil- lárd forint rendelkezésre áll, a fiatal demokraták bizonyára igennel fognak szavazni. Dr. Hasznos Miklós (KDNP): — Örülünk, hogy korábbi döntéséhez híven a parlament ismét napirendre tűzi a nyugdíjemelést. A tervezett 4 százalék ugyan nem jelenti a járadékok reálértékének javulását, de azt igen, hogy legalább a további csökkenés folyamatát sikerül megállítani. Azt külön is jó elgondolásnak tartom, hogy az emelést egy összegben kapnák kézhez a nyugdíjasok, hiszen a fűtési szezon kezdetén különösen megnőnek anyagi terheik. Kapitány Ferenc (Kisgazda 36-ok): — A parlament szociális bizottságának tagjaként részt veszek a nyugdíjbiztosítási önkormányzat ülésein. Az emelést támogatom, azzal a megjegyzéssel, hogy az ehhez szükséges pénzt az ön- kormányzatnak kell előteremtenie! Dr. Kátay Zoltán (MDF): — Még februárban, amikor az Országgyűlés határozatot hozott az idei 14 százalékos nyugdíjemelésről, csatlakozó módosító indítványomban, amelyet a Ház el is fogadott, kérjem, hogy a kormány augusztus végéig tegyen javaslatot a nyugdíjak emelésével kapcsolatos kiegészítő intézkedésekre. Jogász vagyok, tudatosan fogalmaztam „pontatlanul”, hiszen a kiegészítő intézkedés lehet egyszeri nyugdíjkiegészítés is, korrekciós emelés is. Ilyen előzmények után személy szerint külön is örülök a nyugdíjbiztosítási önkormányzat javaslatának, s elárulom: a kulisszák mögött mindent megteszek, hogy az emelés aránya meghaladja a 4 százalékot. Dr. Kovács Pál (MSZP): — Az emelési javaslattal egyetértek, s biztos vagyok abban, hogy frakciónk valamennyi tagja hasonló álláspontot képvisel. A parlamentben valószínűleg nem az alapjavaslatról lesz vita; inkább arról, hogy elegendő-e a legnehezebb helyzetben levő kisnyugdíjasoknak a tervezett 4 százalékos emelés? S ha ők nagyobb arányban részesednek az emelésből, vállalható-e ez a többiek rovására, akik magasabb befizetéssel szereztek elvitathatatlan jogot a magasabb járadékra. Jómagam is ilyen és hasonló kérdésekre szeretnék választ kapni a napirend tárgyalásakor. Dr. Fáklya Csaba (SZDSZ): — Az egészségügyi önkormányzat elnökségi üléseinek részvevőiéként is ismerem a társadalombiztosítás törekvéseit, a jogos igények és a lehetőségek közötti feszítő ellentmondásokat. Egyértelmű, hogy a nyugdíjakat a bérek növekedésével egyezően kell emelni, ez nem kérdőjelezhető meg. A fontos részkérdésekben azonban — például, hogy a mostani emelés áthúzódó hatású-e, megnöveli-e a jövő évi induló nyugdíjalapot — csak a nyugdíjbiztosítási önkormányzat 94-es költség- vetésének ismeretében lehet majd érdemi véleményt kialakítani. Palotás János (Függetlenek): — Kétség sem férhet ahhoz, hogy a nyugdíjakat emelni kell! Tavaly és tavalyelőtt sem kapták meg teljes egészében a nyugdíjasok a törvény szerint is járó emelést és sajnos, ez az idén is így lesz. Úgy tudom, a bérek ez évben 20 százalékkal, a járadékok pedig — a tervezett újabb kiegészítéssel is — csak 18-al nőnek. Erkölcstelen a tól-ig behatárolás: a befizetés arányában mindenkinek egyformán kell emelni a nyugdíját. A kisjáradékosoknak nem feltétlenül a tb pénzéből kell a többieknél nagyobb emelést adni, hiszen a járulékbefizetésekből nem lehet szociálpolitikai kérdéseket megoldani. Szabó Margit Az igényléstől a folyósításig A baleseti nyugellátásról Ha kevesebbet hoz a postás... Reklamáció kizárólag a pesti központban A baleseti nyugellátás iránti igényt a baleset bekövetkezése, foglalkozási megbetegedés esetén a betegség megállapításának a napjától számított két éven belül lehet érvényesíteni... Ha a sérült a baleset miatt táppénzben részesült, akkor a határidőt az első ízbeni táppénz megszűnésének napjától kell számítani. Három éven belül lehet érvényesíteni a baleseti nyugellátás iránti igényt, ha a baleset következményét a kétéves határidő lejárta után lehetett csak megállapítani. Három éven túl az igényt csak akkor lehet érvényesíteni, ha egykorú okirat (baleseti jegyzőkönyv, orvosi leletek, rendőrhatósági eljárás során készült iratok stb.) alapján kétség kívül bizonyított, hogy üzemi baleset történt, továbbá ha a balset és a munkaképesség-csökkenés (halál) között az orvosi bizottság véleménye szerint okozati összefüggés van. Az üzemi baleset következtében elhunyt személy hozzátartozói a halál napját követő két éven belül érvényesíthetik igényüket az erre a célra rendszeresített — A.3515-273. számú — nyomtatvány felhasználásával. A társadalombiztosítási ellátásokra — így a nyugdíjigényekre is — általánosan érvényes az a szabály, amely szerint az igényt visszamenőleg legfeljebb hat hónapra lehet érvényesíteni. (Következik: Ki jogosult öregségi nyugdíjra?) Hatalmas adminisztrációs feladat a szeptemberben esedékes nyugdíjak emeléssel korrigált végösszegének pontos kiszámítása. Persze nem a 4 százalékos többlet számszerűsítése okoz gondot, hanem az, hogy több mint 2 millió 700 ezer jogosultnak kell módosítva számfejteni, folyósítani a járadékot. Egészen bizonyos, hogy lesznek hibásan számolt nyugdíjküldemények is. Mint az illetékesektől megtudtuk: kizárólag a fővárosban, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál (Bp. 1139, Váci út 73.) lehet reklamálni. Az Árpád-híd pesti hídfőjénél, levő toronyház- ban az ügyfélszolgálati iroda szerda kivételével naponta 7.30- tól 15 óráig, szerdánként 7.30- tól 18 óráig kereshető fel. — Ezek szerint az ország legtávolabbi részeiből is Budapestre kell utaznia annak, akinek rosszul számfejtették a nyugdíját? — A járadékok emelésével kapcsolatos minden teendőt központilag intézünk, és központilag folyósítjuk a nyugdíjakat is; így a reklamációk indokolt vagy indokolatlan voltát is csak a központban tudjuk megállapítani — hangzott a válasz. — Vidéki ügyfeleink természetesen levélben is kérhetik panaszuk orvoslását a nyugdíjfolyósító már említett postacímén. A reklamációkat azonban csak akkor tudjuk érdemben kivizsgálni, ha a levélben a néven és a címen kívül a panaszos feltünteti nyugdíjas törzsszámát is. A kérdésre, hogy az idős vidéki embereknek nyilván sok nehézséget és költséget okozó Budapest-centrikus ügyintézést hogyan lehetne könnyebbé és egyszerűbbé tenni, egyelőre nem tudtak biztató választ adni... -óOlvasóink írják Pogányszentpéteri köszönet a fenyvesi táborozásért Novák József pogányszentpéteri olvasónk is lakója volt egy hétig a balatonfeny- vesi nyugdíjastábornak, melynek életét a közelmúltban bemutattuk. Levélírónk most személyes élményeiről küldött részletes tudósítást, a következőkben az ő soraiból idézünk: . „őszi napfénytábor — az olvasó talán elképzelni se tudja, mit takarnak ezek a szavak... A tábor szeptember 6. és 12. között kellemes pihenésre, szórakozásra, ki- kapcsolódásra nyújtott lehetőséget mindannyiunknak, vagyis a száztíz táborlakónak. Szeretném leírni mindazt a sok, felejthetetlen élményt, amelyben részünk volt, hogy a Somogyi Hírlapot olvasó nyugdíjastársaim is értesüljenek róla, de mindezt hűen leírni nem lehet, csak látni, átélni, a helyszínen megtapasztalni... Köszönet illeti a megyei önkormányzatot, a megyei vöröskeresztet, a helyi önkormányzatokat azért, hogy nekünk, öregeknek egy héten át segítettek elfelejteni az otthoni gondokat, bajokat, s ehelyett föl- szabadultan, vidáman érezhettük magunkat.” Kaposvári emlékidézés Budapestről „Kaposváron a cukorgyár és környéke volt az én kicsiny világom, onnan kaptam az útra- valót az életbe... Vajon ki emlékszik még rám?” Hosszú-hosszú levelet írt Cs. L.-né — Anci néni — Budapestről. Ebből kiderül, hogy negyven évvel ezelőtt, házasságkötés folytán hagyta oda „fatornyos hazáját”, s azóta igencsak meglazultak a rokoni, baráti szálak, amelyek a somogyi megyeszékhelyhez kötötték. Most az a leghőbb vágya, hogy ismét találkozhasson a régi ismerősökkel, az egykori iskolatársakkal, pajtásokkal... „Nagyon örülnék, ha láthatnám Samu Mariskát... Gyakori játszótársam volt a „trafikos” Ibi, Angyal Muci is. Az 1939/40-es tanévben Volarik Ferenc tanító úr tanított bennünket. Padtársam, Fiadó Rózsi színésznő szeretett volna lenni..; A legmagasabb lány Kiss Margit, talán a legkisebb Nagy Irén volt. Vajon mi van Fekete Margittal, Darvas Klárival? És a fiúkkal: Gál Jóskával, Szulimán Gyuszival, Tavaszi Jóskával, Javós Karcsival?... Szülővárosomra mindig nagy szeretettel gondolok, s örülök, ha jó hírt hallok otthonról.” — írja Cs. L.-né Budapestről, aki nagyon szomorú amiatt, hogy a terv, mely szerint az idén nyáron Kaposváron „nosztgia-összejövetelt” szeretett volna tartani, dugába dőlt. Reméljük, nem végérvényesen, s talán éppen ezúton segíthetünk. H. F.
