Somogyi Hírlap, 1993. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-23 / 222. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASÁG 1993. szeptember 23., csütörtök A MÓL pénzeli a Nitrogénműveket Szeptember végéig átmenetileg a Magyar Olaj- és Gázipari Részvénytársaság finanszírozza a Péti Nitrogén- művek Rt-t. Egyebek között ebben állapodtak meg az érintettek a Péti Nitrogénművek tulajdonosi helyzetének rendezéséről tartott tárgyaláson. A Péti Nitrogénművek a vegyipari ágazat egyik meghatározó cége, súlyos pénzügyi problémákkal küzd, és ha működéséhez nem sikerül forgótőkét biztosítani, kritikus helyzetbe kerül. A társaság legnagyobb hitelezője a MÓL, amelynek a Péti Nitrogénművek 1 milliárd 200 millió forinttal tartozik. Magyar-amerikai megállapodás Együttműködési megállapodást írt alá a washingtoni székhelyű Kelet-európai Ingat- lanalapítány és a Magyar Ingatlanforgalmazók Kamarája, amely várhatóan hozzájárul a magyarországi ingatlanforgalmazók szakmai felkészültségének növeléséhez. Egyúttal segíti majd a magyar ingatlanpiac fejlődését. A Kelet-európai Ingatlanalapítvány 5 millió dollár alaptőkéjű és az Egyesült Államok egyik jelentős segélyszervezete, az US AID is támogatja tevékenységét. Az alapítvány konkrét projektekre nyújt majd támogatást. Iparosképzés Luxemburgban Iparosképző programot indít a közeljövőben a Luxemburgi Kézműves Kamara magyar kisiparosok számára. A luxemburgi pénzügyminisztérium által támogatott több hetes képzés része annak az együttműködésnek, amelyet a két ország kézműves érdek- képviseleti szervezetei — a Luxemburgi Kézműves Kamara és az Ipartestületek Országos Szövetsége, valamint a Magyar Kézműves Kamara — folytat. A program során a magyar vállalkozók szakmai, elméleti és gyakorlati képzést kapnak, az első két turnus még az ősszel megkezdheti a tanulást. Első körben asztalosokat és pékeket várnak Luxemburgba. Nő az ipari termelés 8,9 százalékkal nőtt az ipari termelés értéke a múlt év azonos időszakához képest. Ez valamivel több mint 185 milliárd forintot jelent. A termelési volumen 2,5 százalékkal haladta meg a múlt év azonos időszakának értékét. A meny- nyiséget tekintve az értékesítés összességében 1,2 százalékkal — ezen belül a belföldi értékesítés 2,2 százalékkal — növekedett az előző év első hét hónapjához képest, miközben az export 2,1 százalékkal csökkent. Nincs döntés a Cereolról Elnapolta a döntést a Gazdasági Versenyhivatal a Mezőgazdasági Szövetkezetek és Termelők Országos Szövetségének a Cereol Rt ellen, gazdasági erőfölénnyel való visszaélés gyanúja miatt benyújtott kérelme ügyében. Az eljárás során a termelők azt sérelmezik, hogy a monopolhelyzetben lévő Cereol Rt visszaélt gazdasági erőfölényével, amikor tavaly a napraforgó felvásárlási árát megszabta. Ez az ár alacsonyabb volt a megelőző évinél, sőt a a világpiaci árnál is. Minden tizedik utas lemondott a balatoni buszról (Folytatás az 1. oldalról) — A Balaton-parti helyközi idényjáratokat kevesen vették sok esetben igénybe. Ezért számukat — a felmérések eredményétől függően — jövőre csökkenteni fogjuk. A Kőröshegy—Balatonföld- vár—szántód közötti járatok például kilométerenként 24 forintos veszteséget okoznak — mondta Iszli Lajos.— Siófok és Fonyód között kilométerenként 20 forint a veszteségünk. A helyi közlekedésben, és a menetrendben alapvető változást nem kell végrehajtani. Az indított buszok gyakran késtek, és egy-egy alkalommal előfordult járatkimaradás is. Júliusban a helyi 31 alkalommal késett és 16 alkalommal maradt ki, a helyközi 104 alkalommal késett, egyszer kimaradt, augusztusban a helyi 19-szer késett és kétszer maradt ki, a helyközi 51-szer késett és egyszer kimaradt. — Oka ennek az időjárásban beállt hirtelen változás, amikor a fürdőzés helyett a vásárlást választották a vendégek. Ilyenkor a 65-ös, a 70-es főutak illetve a parti utcák mindkét irányban nehezen, vagy nagy késéssel voltak csak járhatók. Czene Attila Országosan csökkenő állatállomány Lassan emelkedő felvásárlási árak Jövedelemkiesés a magas takarmányok miatt Az állatlétszám országosan csökkenő tendenciát mutat. A tenyészetekben az elmúlt hónapban már erősebben érződött az abrak- és szálastakarmány hiánya. Szeptembertől több gabonaforgalmi vállalat 11-18 százalékkal emelte a különféle tápok árát, tudtuk meg a Földművelésügyi Minisztériumban. A szakemberek szerint a magángazdák — főként Békés megyében — szívesen tartanának akár 5-10 tehenet is, ha valamilyen segítséget kapnának ehhez a kormányzattól. A magángazdaságok kedvezményes hitelt elsősorban az állatokra és a takarmányokra vennének igénybe. Jó példa erre Tolna megye, ahol az elmúlt évhez képest 1,5 százalékkal nőtt a tejkínálat. A kedvező helyzet kialakulásához hozzájárult az is, hogy a Tejipari Vállalat 1500 vemhesüszőt ajánlott kedvezményes áron a gazdáknak. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében is javult a tej minősége, az év első felében a magántermelőktől átvett tejnek csupán 4 százaléka nem felelt meg az egészségügyi előírásoknak. Megnőtt a feldolgozók érdeklődése a vágómarha iránt, de mert a felvásárálási árak nem követték a ráfordítások növekedésének ütemét, a gazdák nem nagyon mutatnak hajlandóságot a vágómarha-termelésre. Augusztusban váratlan fordulat következett be a hízott sertés értékesítésében: a kínálati piacot hirtelen keresleti piac váltotta fel. Egyedül Hajdu-Bihar megyében kielégítő a malac-kínálat, kilogrammonkénti ára kortól függően 90 és 150 forint között mozog. A hízó „alapanyag” ára jelenleg országszerte stagnál, a vágásra érett kocák felvásárlási ára viszont emelkedőben van. A nagyüzemi telepekről 95-100 forintért, a magántermelőktől 85-95 forintért vásárolják fel a vágásra szánt disznók kilóját. Bárányból országszerte kevés van, ezért a felvásárlók szinte versenyeznek az áruért. Heves megyében a 13-16 kilogrammos tejesbárány kilója — áfa nélkül — 260-270 forint, a 16-20 kilogrammosoké 230 forint. A 24-27 kilós pecsenyebárányt kilónként — áfa nélkül — 180 forintért, a 27-30 kilogrammos jerke (nőivarú bárány) kilóját — áfa nélkül — 150 forintért vásárolják fel. Az abraktakarmányárak emelkedése jelentős jövedelemcsökkenést okoz a baromfitenyésztésben is. A kukorica ára Békés megyében jelenleg 15 400 forint. Nehezíti a baromfitartók helyzetét a feldolgozó vállalatok késedelmes fizetése. A magas takarmányárak ellenére Békés megyében a baromfitartók biztonságosnak ítélik meg az értékesítést, ezért sok kis- és nagytermelő vállalkozik az állattartásra, sokan a beruházásoktól sem idegenkednek. Ferenczy Europress A PARLAMENT KULISSZATITKAIBÓL Változások a Házszabályban Amióta felépült a parlament, azóta szinte folyamatosan dolgoznak belső és külső karbantartásán. Valahogy így van ez a Házszabállyal is: állandóan korszerűsítésre szorul. A most napirenden lévő javaslat például növelni kívánja a frakciók szerepét, s ennek megfelelően 10-ről 15 főre emelkedne a frakció alapításához, fenntartásához szükséges létszám. Két nagyon fontos egyszerűsítés is szerepel a javaslatban. Az egyik lehetővé teszi, hogy a Házbizottságban már előzetsen lezajlott egyeztetés alapján az elnök maga határozza meg az ülés napirendjét. Szavazásra akkor kerülne sor, ha valamelyik frakcióvezetőnek ellenvéleménye van. A másik javaslattal korlátozni szeretnék a képviselői indítványok benyújtásának eddig szinte parttalan lehetőségét. Több országban már bevált megoldást alkalmazva, a Ház plénuma elé csak akkor kerülhetne képviselői indítvány, ha azzal az illetékes bizottság is egyetért. Változás várható a napirend előtti felszólalások rendjében is. Ennek lényege, hogy napirend előtt csak a frakciók által fontosnak tartott kérdésben, a frakcióvezetők vagy helyetteseik szólalhatnak fel. A képviselők joga ennek ellenére nem csorbul, mert ha ezenkívül is lesz mondanivalójuk, akkor napirend után kaphatnak szót. Megváltozik a név szerinti szavazás rendje is. Az eddig igen sok időt igénybevevő procedura feltételei ma igen bonyolultak. Akkor, amikor a gépi szavazás név szerinti eredménye bárki számára hozzáférhető és a sajtóban is közzétehető, a névszerinti szavazási mód jelentősége csökkent. E témában két javaslat közül kell választani: az egyik szerint 30, a másik szerint 50 képviselő írásbeli indítványára lehessen elrendelni a szavazásnak ezt a formáját, azzal kiegészítve, hogy minden törvényjavaslat esetében csak egyszer élhessenek a honatyák e jogukkal. Egyszerűsítik és gyorsítják a kivételes eljárás szabályait is. Ezután a módosító javaslatokról az ügy előkészítésére kijelölt bizottságon belül folyik majd a vita. A plénuma vitát követően, kizárólag a bizottság által támogatott módosító javaslatokról, illetve a javaslat egészéről szavaz majd. Új vitaformát is bevezet a törvényjavaslat. Eddig ismert interpellálások és kérdések mellett megjelenik a „politikai vita" fogalma is. A tervezet szerint a kormány, vagy a képviselők legalább kétötödének írásbeli indítványára, valamilyen átfogó politikai ügyben, az Országgyűlés vitát tarthat. A politikai vita a kormány nyilatkozatával kezdődik és viszontválaszával zárul. A törvényjavaslatot a hatpárti Ügyrendi Bizottság már elfogadta. Remélhetőleg szentesíti majd az Országgyűlés is. Koós Tamás Nehéz mutatvány ma mutatványosnak lenni Vándorélet kisvasúttal A néhány napja még robogó, emelkedő és süllyedő, visító, nevető gyerekeket repítő szerkezetek egymásra pakolva várják, hogy elszállítsák őket. Dohány Ferenc, az egyik tulajdonos. Olajos munkaruhában tevékenykedik. Balatonlellén táboroztak június 15-től, most Vácra igyekeznek. — A terület az önkormányzat jóváhagyásával a helyi téesztől béreltük — mondta Dohány Ferenc. — A kerítéssel körülvett részen egyidőben 7-8 berendezést lehetett igénybe venni: dodzsemet, kisvasutat, repülőt, céllövöldét és egyéb játékot. Hogy szükség van ilyen szórakozásra, igazolja egy ív: vendégeik ötezer aláírást gyűjtöttek össze a nyáron, hogy visz- szavárják őket a különböző Balaton-parti településekre. Gondjuk az, hogy egyre kényelmetlenebb körülmények között kénytelenek dolgozni. A városokból kiszorulnak, mert négyzetméterenkénti 100 forint a napi területbérleti díj, s ezt már képtelenek kigazdálkodni. Három éve még mindössze három forint volt. — Az embereknek is kevesebb a pénzük. Korábban egy család, ha több gyerekkel érkezett, mindenki felült mindenre. Manapság sokan csak megcsodálják a játéÚtra kész a mutatványos (Fotó: Lang Róbert) kokat, aztán továbbállnak. Az eszközök kihasználtsága 20 százalékos. A dodzsemnél 20 kocsi is lehetne egy menetben, de csak 3-4 fut. Fejlesztésre pedig nincs pénzük. Az üzemanyag és energiaköltségek is nőnek. — Amíg nem fojtanak meg a gazdasági körülmények, csináljuk — mondta Dohány Ferenc. — Már a nagyapám is ezzel foglalkozott. A szép emlékek tartanak csak vissza, hogy vissza ne adjam az ipart... (Ondrejovics) Hamarosan megalakulnak a kamarák A vállalkozói becsület visszanyerése a tét Úgy tűnik, jó úton halad a kamarai törvény, hiszen a több éves előkészítő munka után várhatóan még idén az országgyűlés elé kerül. A tervezet kidolgozásának folyamatában az Igazságügyi Minisztérium valamennyi érdekképviseleti szervezet véleményét kikérte, s közel 30 szervezettel érdemben egyeztette elképzelését. A tervezet szövegébe minden olyan kívánságot beépített, amely szakmailag elfogadható volt, s nem ütközött más törvénybe. A vállalkozók mindenekelőtt gazdasági helyzetük megszilárdulását várják a törvénytől. Bevételeik növekedésére számítanak a kontárok kisöprése révén, s a vállalkozók becsületének elnyerésében bíznak a mestervizsga-rendszer visszaállításával, s a szakmák színvonalának emelésével. Hosszútávon valóban lehet egyfajta „tisztító” hatása a megalakuló három — ipari és kereskedelmi, kézműves, valamint mezőgazdasági — kamarának, ám túlzott reményeket táplálni és főleg gyors sikereket remélni, naívság lenne. A gazdasági környezetben igen nagy változásoknak kellene végbemenniük ahhoz, hogy sem az eladóknak, sem a vásárlóknak ne érje meg olcsó, gyenge minőségű árut forgalmazni, illetve venni. Sokan kényszerülnek ma még erre, pedig ők is tudják, hogy olcsó húsnak híg a leve. Amíg a vásárlók kénytelenek életben tartani a fekete piacot, addig az élni és virágozni fog. A zöldség-gyümölcs termelő, az állattenyésztő gazda is szívesebben kapálja a szőlőt és gondozza a tehenet, minthogy felhagyva mindezzel ölbe tett kézzel várja a munkanélküli segélyt, vagy a korai nyugdíjat. De kinek termeljen, kinek hizlalja a disznót? A felvásárló egyre ritkábban jön, s ha jön is, méltatlanul alacsony árat kínál a rengeteg munka ellenszolgáltatásaként. A piac egészét kell tehát rendbe tenni. S ebben az óriási munkában csak egyetlen tényező lehet a kamarai törvény hatályba lépése. Valószínűleg azonban még sok-sok törvény, de mindenekelőtt a nemzeti jövedelem, az ipari termelés, s ennek következtében a munkabérek növekedése vezethet el oda, hogy a ma még burjánzó fekete gazdaság elveszítse a talajt a lába alól. D. Zs.
