Somogyi Hírlap, 1993. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-22 / 221. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASÁG 1993. szeptember 22., szerda Adóbevallás-lista, „titkolódzó” cégek Megjelent a TOP 200, amely a múlt évre vonatkozó, február végi adóbevallások alapján rendezte sorba a legnagyobb hazai gazdálkodó vállalatokat. A listát az APEH készítette. Mivel az adóbevallási adatok adták a 200-as vállalati klub alapadatait, a rendelkezések értelmében az érintett cégektől engedélyt kellett kérni adataik nyilvánosságra hozatalához. A 200-as klubba tartozó vállalatok 40 százaléka ettől elzárkózott, jelentette be Varga György, a Figyelő főszerkesztője Budapesten. Hozzátette: a „titkolódzó” cégek között található például az Ibusz és a Danubius Rt. Primagáz- Hungaria, elnapolt tárgyalás Elnapolta a döntést tegnap a Gazdasági Versenyhivatal, a Tornai és Fülöp Kft a Prima- gáz-Hungaria ellen benyújtott kérelmének ügyében. A kft képviselője gazdasági erőfölénnyel való visszaélés gyanújára hivatkozva adta be kérelmét: egy üzemanyagtöltő állomást működtetnek, ahol Pb-gázcsere telepet is nyitni szeretne. A területen mint gázgyártónak, a Prima- gáz-Hungariának van érdekeltsége. Ez a monopol helyzetben lévő cég azonban elzárkózott a kft—vei való szerződéskötéstől, mondván: már öt pb-gázcsere telep működik a környéken. Csődök, gazdálkodó szervezetek A magyarországi jogi személyiségű gazdálkodó szervezetek száma augusztusban valamivel több mint egy százalékkal emelkedett. A Központi Statisztikai Hivatal most közzétett adatai szerint a költség- vetési és társadalombiztosítási szervezetek száma csökkent, míg az egyéb, nem nyereség-érdekeltségű és a jogi személyiség nélküli gazdasági egységeké nőtt. A KSH és az APEH adatbázisa alapján készült felmérés szerint a jogi személyiségű - gazdasági szervezetek közül — a csődtörvény életbe lépésétől augusztus végéig — 2931 ellen kezdeményeztek csődeljárást, s ez 885 esetben felszámolással végződött. Japán központi bank a gazdaságért A japán központi bank kedden példátlanul alacsony szintre, 1,75 százalékra szállította le az irányadó kamatlábat, hogy ezzel is ösztönözze a gazdaság talpraállását. A bank igazgatótanácsi ülésén döntött arról, hogy a leszámítolási kamatláb 0,75 százalékos mérséklésével támasztja alá a Hoszokava-kormányzat napokban beindított gazdasági csomagtervét, amely mintegy ötvenkilenc milliárd dollár pótlólagos kereslettel ösztönzi a konjunktúrát. Támogatás palesztin földműveseknek Az ENSZ agrárfejlesztési hivatala jelentős támogatást nyújt az izraeli megszállás alól felszabaduló palesztin területeken, A szervezet a római székhelyű Nemzetközi * Agrárfejlesztési Alapja közleményben jelentette be, hogy erőfeszítéseit a jerikói és a Gáza-övezetben lakó földművesek támogatására összpontosítja. E két körzetben ösz- szesen több mint 800 ezer palesztin él. Csütörtökön: vásárnyitás Marcaliban A bogiári privatizáció példa is lehet Dr. Gaál Antal (MDF) országgyűlési képviselő: A vizsgálat célja tapasztalatok gyűjtése (Folytatás az 1. oldalról) — Szeretnénk elérni, hogy kiállító is, látogató is jól érezze magát — mondta a Somogyi Hírlapnak Baranyó Károly, a surján Rt vezérigazgatója. Az ünnepélyes megnyitó után átadjuk a vásári díjakat, aztán szakmai szimpóziumot rendezünk a polgármesteri hivatal nagytermében. Az Ipartestületek Országos Szövetsége ismét elkészítette felmérését iparosai közérzetéről. Arra volt kiváncsi, válto- zott-e valamit — saját megítélésük szerint — gazdasági, társadalmi helyzetük. A kis- és középvállalkozók szinte vergődnek a jelenlegi gazdasági környezetben. Bizonytalannak érzik jövőbeni kilátásaikat, s a nemzetgazdaság egészét még sötétebbnek látják. Tartalékaik tavaly óta is folyamatosan csökkennek, életszínvonaluk gyors ütemben romlik. Termékeiket a hazai piacon már alig tudják eladni, s a külföldi értékesítésre kevesebben gondolnak, mint tavaly. A vállalkozások fejlődését akadályozó tényezők közül a megkérdezett 400 iparos első helyen említette a társadalombiztosítási járulék mértékét. Egyszerűen vállalkozóellenesnek minősítették! Ráadásul a befizetett óriási ösz- szegekhez képest az ellenszolgáltatásokat alacsony színvonalúnak tartják. Ezért teljeskörű tb-reformot sürgetSzeptember 25-én a horvátországi kiállítók tartanak üzletemberek részére szakmai bemutatót, lesz ezen a napon szüreti felvonulás, és haza látogat a Marcali-Gerjen NB lll-as bajnoki labdarúgó mérkőzésre Bene Ferenc, s magával hozza Puskás Ferencet is. Lesz térzene, vasárnap szépségverseny és a kertbarátkor boraiból kóstoló. nek, mielőtt még tevékenységük feladására kényszerülnek a súlyos terhek miatt. A második helyen a magas piaci kamatokat említették, amelyek gyakran csődbe sodorják a vállalkozókat. A hitelekkel kapcsolatban nemcsak a kamatfizetés jelent problémát, hanem a fedezet, a jelzálog felmutatása, előteremtése is. Főleg a kisvállalkozók sérelmezik a másfél-kétszeres jelzálog alapot, amely nélkül a bankok szóba sem állnak a kérelmezőkkel. Ugyanakkor még mindig nagy gondot jelent a körbetartozás. Sokan azért nem tudnak eleget tenni fizetési kötelezettségeiknek, mert nekik is tartoznak, s ezeket a kintlevőségeket képtelenek behajtani adósaiktól. A hivatalos működési engedéllyel rendelkező vállalkozók hátrányos helyzetben vannak a fekete piaccal szemben is. Miközben ők belerokkannak a közterhek kifizetésébe, a zugkereskedők vigan élik világukat. Ez a tény — a felmérés szerint — sokakat arra kényA szépségversenyre egyébként a vásárigazgatóságon már lehet jelentkezni. — Szakmai napot említett. Sok a külföldi kiállító? — Horvátországból és Marcali testvérvárosaiból, elsősorban Németországból érkeznek. Németországból egyébként több zenekar is jön Marcaliba, hogy ünnepélyessé tegye a vásár napjait. szerit, hogy a terheket maguk is ellensúlyozzák némi fekete munkával. Az ellenőrzések szintén a bejegyzett vállalkozókat sújtják, a zugkereskedőket csak ritkán érik tetten a hatóságok, s akkor is „enyhébb” büntetéseket szabnak ki rájuk. Továbbra is komoly problémát jelent a szakmák felhígulása, amelyhez a túlzottan liberális vállalkozói törvény nyitott utat. Követelik, hogy az engedélyek kiadását pontosan meghatározott követelményekhez — szakvizsga, mestervizsga, szakirányú képesítés — kössék a hatóságok. A vállakozók gazdasági helyzete — csakúgy, mint minden állampolgáré — visz- szahat a politikai közérzetükre. Ennek megfelelően legtöbbjük instabilnak jellemezte a Magyarországon kialakult viszonyokat. Csalódtak az 1990-es választási ígéretekben, s ebből okulva levonják következtetéseiket az 1994-es választásokra... D. Zs. — Téves az a megfogalmazás, hogy a bogiári gazdaság nem került a vizsgálandó öt gazdaság közé. A valóság az, hogy a privatizációs bizottság a bogiári gazdaságot is azok közé sorolta, melyeket vizsgálat tárgyává tesz. De nagyon hangsúlyozom, hogy a gazdaság privatizációjával kapcsolatban semmi gyanús körülmény nem kómerült fel — közölte a Somogyi hírlap szerkesztőségével dr. Gaál Antal (MDF) somogyi országgyűlési képviselő. — A vizsgálat kizárólagosan általános szempontok szerint történik — folytatta —, amelynek célja tapasztalatok gyűjtése, hogy ezzel is elő lehessen segíteni a privatizációk minél sikeresebb lebonyolítását. Mondhatnám azt is, hogy példaértékű esetnek is tekinthető a kijelölt gazdaságok mindegyike. Természetesen a Parlament Privatizációs Bizottsága, ha bármilyen hiányosságot tapasztal, kötelessége azt felderíteni és nyilvánosságra hozni. De szeretném azt ismételten hangsúlyozni: a balatonboglári gazdasággal kapcsolatosan semmi gyanú nem merült fel. Az országgyűlési képviselő mindezt azért tartotta szüksé- , gesnek közölni, mert az utóbbi napokban több sajtócikk, köztük a Somogyi Hírlap is foglalkozott a bogiári gazdaság privatizációjával. Napjainkban a közvélemény különösen érzékenyen reagál a privatizációban zajló eseményekre és Gaál Antal szerint különösen érzékeny azokra a hírekre, amelyek tisztázatlan viszonyokra utalnak. — Mint a terület egyéni országgyűlési képviselője folyamatosan figyelemmel kísérem a gazdaság átalakulását — hangsúlyozta —, hiszen igyekezetem arra irányul, hogy az itt dolgozó emberek, illetve a gazdaságon kívül szőlőt termesztők minél kedvezőbb helyzetbe kerüljenek. Úgy gondolom, ha sikerül az átalakulás és privatizáció Bogláron, az az egész ország érdekét szolgálja. Tekintettel az elmúlt napok híreire, részletesen tájékozódtam és tárgyaltam Szabó Tamás miniszterrel, az Állami Vagyonügynökséggel, valamint a Parlament Privatizációs Albizottságával, illetve elnökével Tarods Mártonnal. Röviden a bogiári gazdaság privatizációval kapcsolatosan a következőt kell tudni: az átalakulás részvény- társasággá már megtörtént; 100 százalékos állami tulajdonnal. Privatizációjára a pályázatot egy héten — tíz napon belül az ÁVÜ meghirdeti. Tekintettel arra, hogy a pályázatok beadása, majd elbírálása csak ezt követi, így értelemszerűen kifogásolható, „gyanús” ügye nem is lehet a bogiári gazdaságnak. Minden a törvényes előírásoknak megfelelően történik. Remélem, hogy a privatizáció minden gazdaságban dolgozó, szőlőtermelésből jövedelmet szerző környéken élő megelégedésére fog megtörténni. Mint a terület ország- gyűlési képviselője és a területen élő polgár, mindent megteszek, hogy elősegítsem ezt — fejezte be dr. Gaál Antal. HOGYAN ÉRZIK MAGUKAT AZ IPAROSOK? Az első számú közellenség: a társadalombiztosítás mértéke Koleszterinmentes házi tészta Féláron kelt el a Tabi Kisszövetkezet A tabi Multiker-3 Kft 10 millió forintért és az áfáért vette meg a Tabi Kisszövetkezet megmaradt épületét, félkésztermékeit és egyéb áruit. Eladták a sörözőgarnitúrát és a fakészletet, bár ezt a két vagyont nem a Multiker-3 Kft vette meg. A rövid munkaidőfényűzés — A pályázatban a vevő nem jelölte meg a hasznosítás módját — mondta dr. Sárkány Tamás felszámoló. — Szóban viszont elmondták: elindítanak bizonyos tevékenységet, és mivel gépi alkatrészekkel kereskednek az épületet részben diszkont raktározásra kívánják hasznosítani. A volt dolgozók újrafoglalkoztatására azonban nem tettek ígéretet. A vételi szándék komolyságát jelzi, hogy 5 millió forint foglalót befizettek a szövetkezet bankszámlájára. így szeptember 17-én megírtuk az adásvételi szerződést, amely a teljes vagyon értékesítését tartalmazza, azaz a 10 millió forintot és az áfát. A vételár visszamaradó részét (áfával együtt) legkéAz egy lakosra jutó energiafelhasználás hazánkban 130 giga- joule évente kevesebb mint Ausztriában, ahol 160, mint Dániában, ahol 150 — olvasható az Energia Klub energiahatékonysági vitairatban. A nemzeti össztermék egységére számítva hazánkban 60 gigajoule a felhasználás, míg az előbbi országokban sőbb a jövő év március végéig kell megfizetnie a kft-nek. Az épületet tehát nem adtuk még a tulajdonukba, csak használatba. Ezért a telepen található készleteket sem értékesíthetik, ugyanis sajátjuk csak a teljes vételár megfizetése után lesz. Mivel a kft raktározási célra gyorsan igénybe kívánja venni az épületet és a munkát indítani tervezi, ezért szeptember 20-án átadásra került a 300 négyzetméter alapterületű irodaépület egy része, valamint a gyártócsarnok. Az egykori Tabi Kisszövetkezet a vagyonértékelő társaság által megállapított vételi ár feléért (kel(t) el. A piacon ugyanis csak ennyit ér(t). (Krutek) csak 16, illetve 11. Ebből nyilvánvaló, hogy nem a felhasználás magas Magyarországon, hanem a felhasználás pazarló. A tanulmány szerzői szerint takarékosabb felhasználással az új energiatermelő kapacitás létesítésének akár az egyheted költségével is hozzá lehetne jutni jelentős többletenergiához. Szakértői tanulmányok tucatjaiban elemzik korunk válságának okait, amelyek egyaránt értintik a gazdag és a szegény országokat. Míg egyesek közvetlen összefüggést látnak a politikai erőviszonyok átrendeződése és a gazdasági hanyatlás között, addig a Német Iparszövetség elnöke a mind több szabadidőt biztosító jóléti társadalom képletét kérdőjelezi meg. Tyll Necker szerint növelni kell a munkaidőt, valamint az aktiv munkaviszonyban eltöltött éveket. Németországban ugrásszerűen megnőtt a nyugdíjasok száma, s a távoli jövőben veszélybe kerülhet a jelenlegi nyugdíjbiztosítási rendszer is. Az iparszövetség elnöke szerint mihamarább vissza kellene térni a negyven órás munkahéthez. „A gazdaság és a nemzetközi verseny- képesség csak mennyiségileg is több munkával újítható meg — fejtegeti Necker. — Nem engedhetjük meg magunknak a rövid munkaidő fényűzését”. A gazdasági szakember azt is javasolja, hogy rövidítsék le a képzési időt; a fiatalok koptassák kevesebbet az iskolapadot, az oktatás viszont legyen a jelenleginél hatékonyabb. Nagyobb figyelmet kellene szentelni a tehetséggondozásnak, az elitképzésnek, mert a kutatómunka eredményessége növeli a termelés esélyeit. Necker szerint kétséges, hogy fenntartható-e az állam szociális gondoskodása, „miközben nem használjuk ki a legfontosabb tartalékot, az emberi munkaerőt”. Ha a szociális háló túl sűrű szövésű, veszélybe kerül a gazdaság versenyképessége, s ennek révén az egyes ember munkahelye is. A német szakértő Koleszterin- és tojásmentes tésztából hat fajtát hoz forgalomba a kaposvári nagymalom tésztaüzeme. A termékeket az Alpok-Adria vásáron láthattuk. (Fotó: Kovács Tibor) nem helyesli a túlzott nagyvonalúságot a munkanélküliség kezelésében sem. Természetesen szükség van a szak- szervezetre, az érdekegyeztetésre —, mondotta — ám a világ nyitottá válásával nőhet a munkaerő mobilitása is. Szerinte élni lehetne a lakhelytől távolabbi munkaalkalmakkal, s az embereknek el kellene vállalniok olyan munkákat is, amelyekkel korábban nem foglalkoztak. Sőt, nem kevesebbet javasol, mint azt, hogy „aki erre nem hajlandó, annak csökkenteni kellene a munka- nélküli segélyéi’. Tyll Necker elképzeléseit ma nem kevesen támogatják Németországban. Sokan vélik úgy, hogy a megszokott jólét és a gazdasági-társadalmi biztonság múlhat azon, merészen jó döntések születnek-e rövid időn belül a jövőről? Ferenczy Europress Pazarló hazai energiafelhasználás
