Somogyi Hírlap, 1993. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-20 / 219. szám

6 SOMOGYI HÍRLAP — VILÁGTÜKÖR 1993. szeptember 20., hétfő Sámánok pedig vannak! A szarajevói Anna Frank naplója „Itt mindenki sír...” Annak idején milliók olvasták megrendültén a náci holocaust holland áldozatává lett Anna Frank naplóját. Az Epoca című olasz lap most közli Zlata Filipovic 12 éves szarajevói kislány naplóját. Napjaink Anna Frankja 1992. március 5-éig boldog gyermek volt, ügyvéd apja, mérnök anyja meleg otthont vará­zsolt számára. Szerette iskoláját, imádta barátait, és zongora- tanárnője nagy jövőt jósolt neki: Zlata már Chopint játszott. Pilóta nélkül leszállt a gép A washingtoni repülőtéren a polgári repülés történetének jelentős állomásához érkez­tek: egy utasszállító repülő­gép leszállt anélkül, hogy bárki hozzányúlt volna a mű­szerekhez. A sugárhajtású repülőgép több kanyart tett az amerikai főváros repülőtere fölött, majd simán földet ért, miközben a pilóták és a meg­hívott újságírók csupán nézői voltak a műveletnek. Tilalmas utcák Firenzében Firenzében egész utcákat zárnak le, parkolási tilalmakat vezetnek be és korlátokat állí­tanak föl a legjelentősebb mű­emlékek környékén, hogy megvédjék őket a robbantá­sos merényletektől. Hasonló intézkedéseket terveznek Rómában is. Firenzében m ár életbe léptek a forgalmi korlá­tozások nyolc kiemelt helyen, így a dóm környékén, a San Marco, a San Lorenzo, a Bar- gello, a Santa Croce, az Aka­démia, a Medici-palota körül és a Carmine téren. Amerikai kém elítélése Tizennégy évi börtönbünte­tésre ítélte egy amerikai bíró­ság az athéni amerikai nagy- követség egykori munkatár­sát, aki a görög kormánynak adott át titkos dokumentumo­kat. A vád szerint a negyven éves Tévén Lalas a hetvenes évek közepétől kémkedett a görög kormány javára, és szolgálataiért több mint 24 ezer dollárt kapott. Lalas be­ismerte, hogy kém volt. Moszkvai lakások privatizálása Nagy léptekkel halad előre Moszkvában az önkormány­zati lakások privatizálása. Csütörtökön már az egymilli- omodik lakás került magán­kézbe; az erről szóló doku­mentumot az orosz főváros polgármestere saját kezűleg nyújtotta át a tulajdonosoknak. Jurij Luzskov az ünnepélyes ceremónia során elmondta: Moszkvában a lakások egy- harmada van már magánkéz­ben. Országos szinten pedig ez az arány 13,7 százalék. Papot gyilkolt a maffia Tizenöt év után újra papot gyilkolt a maffia Olaszország­ban. Palermo Brancaccio nevű külvárosában a saját háza előtt lőtték agyon a maf­fiaellenes tevékenységéről jól ismert Puglisi atyát. Az utóbbi hónapokban már többször is megpróbálták elhallgattatni: fenyegető telefonokkal, a pa­rókia felgyújtásával. Peking elveszti arculatát? A kínai fővárost sajátos ar­culatának elvesztése fenye­geti a nyugati stílusú torony­házak és lakótelepek roha­mos szaporodása miatt — ál­lítja a pekingi pártbizottság első titkára. Mint a Pejcsing Zsipao című fővárosi lap be­számolt róla, Csen Hszi-tung egy várostervezői értekezle­ten kifakadt a Nyugatot fantá­ziátlanul utánzó építészek el­len. Kijelentette, hogy az ilye­neknek nem volna szabad megbízást adni: Peking nem New York, és ne is akarjon az lenne, inkább őrizze meg a kínai tradíciókhoz simuló egyéni arculatát. Egy samanisztikai világ- konferencia, amelynek helyszíne Budapest volt, és a legnagyobb magyar sa- manizmuskutató születésé­nek hetvenedik évfordulója alkalmából a témához kap­csolódó kiállítást rendeztek a Néprajzi Múzeumban. A kutató, sajnos, nincs már közöttünk. Diószegi Vilmos fia­talon, negyvenkilenc éves ko­rában meghalt. De az ő gyűjtő- és rendszerező munkájának köszönhető, hogy a Néprajzi Múzeum igen gazdag tárgyi és fotó anyaggal rendelkezik a sámánizmus területéről. Az ő kutató- és gyűjtőmunkásságá­nak adja keresztmetszetét Az ősvallás nyomában: Diószegi Vilmos sámánok között című kiállítása. A magyar és angol tájékoztató szövegű tárlat ok­tóber elejéig tekinthető meg. Egy évvel azután, hogy vég­zett a Pázmány Péter Tudo­mányegyetem keleti nyelvé­szet, finnugor nyelvészet és fi­lológia szakán, Diószegi Vil­mos már 1947-ben a Néprajzi Múzeum munkatársa lett. Kan­didátusi értekezését A sámán­hit emlékei a magyar nép mű­veltségben címmel írta meg. 1963-tól a MTA Néprajzi Kuta­tócsoportjának a tagja. Négy ízben járt kutatóként Ázsiában, a sámánok nyomá­ban. A burjátoknál, a szibériai hakaszok között három hóna­pot töltött. Majd visszatért a burjátokhoz, a karagoszokhoz, szagájokhoz, szojotokhoz. Ku­tatott Mongóliában, és újra Szibériában, az Altájban ku- mandinok és teleninek lakhe­lyén. Amikor Diószegi az ásziai ős­lakosoknál kereste a sámáno­kat, felemás helyzetet talált. Mert még fellelhetők voltak a kultikus tárgyaik, eszközeik, ruhájuk, de a sámánok már nem gyakorolták szerepüket. Nem csoda, a szovjethatalom éveiben üldözték, a gulágokra száműzték, koncentrációs tá­borokba zárták őket. Ezért noha megőrizték sámánhitü­ket, nem gyakorolták hivatásu­kat. Diószegi Vilmos felvételein is civilben jelennek meg az ős­vallás „papjai”, gyógyítói, va­rázslói. Módja nyílt viszont a magyar kutatónak, hogy írásban, fény­Fülöp-szigetek környékén, Mindanao és Borneo között van a Sulu-tenger. Itt élnek, vándorolnak a badjaos filippi- nók, a világ legjobb gyöngyha­lászai. Vándoréletük miatt ne­vezik őket a tenger cigányai­nak. A gyöngyhalászok a ten­gerre épített cölöpkunyhókban élik le életüket; így egész éle­tük a vízen zajlik. Nap mint nap egyszemélyes, primitív vi­torlásukkal kifutnak a ten­gerre, ahol megkezdik merü­léseiket. Cél: a gyöngy, a drága gyöngy. Ezek közül a legnemesebb zsákmány a Pinctada maxima gyöngykagyló, amelynek át­mérője 30 cm, súlya elérheti az 5 kg-ot. Amikor feljön a ha­lász a zsákmányával, és egy nagyméretű kagylót tart a ke­zében, ez már fél siker. Otthon vagy a farmon kap a kagyló egy oltást, és ha minden jól megy, megszületik az igaz­gyöngy. A siker, a produktivi­tás aránya: 35 százalék. A badjaos filippinók így él­nek már évszázadok óta, így éltek akkor is, amikor Magel- lán felfedezte őket a cö­löp-kunyhóikban. Szabad tü­dővel merültek le akkor is, ma Jóslás babszemekből képen, hangfelvételen rögzítse a szibériai, mongóliai sámánok tárgyait és a róluk szóló törté­neteket. A kutatás körülményeiről és eredményeiről Diószegi jegyze­tei, levelei, cikkei, tanulmányai vallanak. Ott, a múzeumban is elmélyedhetünk egy-egy levél- részletben, térképen követhet­jük a magyar kutató útvonalát, találkozásainak színtereit. És „elvarázsolódhatunk” a színes sámánruhák, fejdíszek, botok, dobok, dobverők és egyéb kel­lékek láttán. Diószegi Vilmos páratlan sámánarchívumot hozott létre. Nagy álmát, a sámánmúzeu­mot már nem tudta megvalósí­tani. Hogy miért kereste a találko­zást a sámánokkal, varázslók­kal, bűbájosokkal itthon és az őshazában, meg azon is túl? Erre egyik tanulmányából idé­is, azzal a különbséggel, hogy ma már merülési maximumuk 70 méter. Ez olyan nagy mélység, amelyet egy köny- nyűbúvár a skafanderében sem léphet túl. Ezt a mélysé­get a szabadtüdős búvárko­dásban csak egyes rekorde­rek érik el, de ezek a gyöngy­halászok nap mint nap 3- 4-szer buknak le ilyen mély­ségbe, minden felszerelés nélkül, csak egy kis szemüveg van fejükön. A badjaosok a vízen szület­nek, és előbb tanulnak meg úszni, mint járni. Kisgyerekko­rukban kezdik a szülők arra oktatni gyerekeiket, hogyan kell kibírni 2-3 percet a víz alatt. Hosszú évekig tart, míg azután fiatalkorban megkez­dik első halászataikat. Kiinduló bázisuk, otthonuk a cölöpfalu, amelyben 100-300 ember él a tengeren. Az egész badjaos társadalom kb. 30 ezerre tehető. Amikor nem ha­lásznak, életük akkor is egy­szerű és igénytelen. A tenger­ben megfogják a halat, többet is, mint amire egy családnak szüksége van. Amikor kilép­nek a szárazföldre, a hal-fölös­legüket elcserélik rizsre, zöld­zett néhány mondattal vála­szolhatunk: „A honfoglaló ma­gyarság hitvilága tudományo­san feltárható, de csak alkal­mas forrásanyag és célrave­zető módszertan alapján. Erre a fokra századunkban érkezett el a magyar néprajztudomány. A kutatás, tudományos meg­bízhatósággal, még csak a magyar sámánizmus meglétét és jellemző vonásait tárta fel, éppen csak elkezdődött a vi­lágkép egyes vonásainak az elemzése... csakis részletta­nulmányok hosszú sora után lehet majd fogalmat alkotnunk a régi magyar hitvilág egészé­ről, arról, hogy milyen elképze­léseik voltak őseinknek a világ teremtéséről, az alsó és felső világról, az azokat benépesítő jó és rossz szellemekről, a kul­tuszokról, vagyis az áldozatok­ról, ábrázolásaikról, a bálvá­nyokról...” Hogy ez megtörtén­jen, azért sokat tett Diószegi Vilmos. (Kádár) ségfélékre és gyümölcsre. Cö- löp-falvaikon nem szükséges élelmiszer boltokat telepíteni, ez a cserekereskedelem elő­nye. A gyöngyhalász filippinók bátran merülnek le a ten­gerbe, a cápáktól azért tarta­nak, bár nem a cápa a fő el­lenségük. Ezeken a vizeken kalózkodnak a tausugsok. Ez egy agresszív muzulmán törzs. Tagjai géppisztollyal rendezik le üzleteiket. Általá­nos támadási módszerük, hogy megközelítenek egy ha­jót a tengeren, majd a leve­gőbe lőnek. Ha viszont lövést kapnak a levegőbe, úgy a ha­jót nem támadják meg, hanem kisebb falatra csapnak rá, a gyöngyhalászok vitorlásaira. A halászoktól azután elszedik minimális tulajdonaikat, egy kvarcórát egy zsebrádiót. Azt a filippinót, aki ellenáll, rend­szerint térden lövik, majd be­dobják a tengerbe, a többi már a cápák dolga... Utóbbi időben a badjaosok ősi katonai mód­szerrel védekeznek a tausugs kalózok ellen, vitorláshajó ka­ravánokban futnak ki a ten­gerre, néha 50-60 hajóval, s a kalózok nem mernek támadni. 1991. december 3., kedd. Ma van a 11. szülinapom. Most búcsúztam el a barátaimtól. Szép ünnep volt. Az egyetlen' bibi, hogy beteg vagyok. Elka­pott a nátha, ronda, vörös az or­rom és undorító cseppeket sze­dek. Hát nincs nekem pechem? 1991. december 26., szerda. Tegnap, karácsony­kor Martinánál és Mateánál voltunk. Mama és Papa cso­magot küldött Srdannak Dub- rovnikba. Azt mondják, ott há­ború van. 1992. március 5., csütör­tök. Istenem! Káosz van Szara­jevóban. Vasárnap fegyveres civilek megölték egy esküvő vendégeit és megsebesítették a papot. Másnap a város tele lett barikádokkal, az üzletekből pe­dig eltűnt a kenyér. A kaszár­nyánál sebesültek hevernek. Este tízkor lementünk, hogy csatlakozzunk a békét követelők menetéhez. Másnap mintha visszatért volna a béke: iskola, zongoraóra... 1992. március 24., kedd. Szarajevóban minden rendben, de Bosznia-Hercegovina más részeiben bajok vannak, ezért idejöttek a kéksisakosok. Igazá­ból nem sisakjuk van, hanem baszk sapkájuk. 1992. március 30., hétfő. Hello Naplóm! Tudod, mit? Anna Frank az ő naplóját Kitty- nek nevezte, legyél te Mimmy. 992. április 6., hétfő. Itt mindenki megőrült! Baskarija romokban, a Holiday Inn tete­jéről is lőnek. Lehet, hogy le kell mennünk a pincébe. Te Mimmy, oda is velem jössz. 1992. április 15., szerda. Kedves Mimmy, Mojmilo ne­gyedben iszonyatos lövöldözés folyik, Mirna 48 órán át a pincé­ben volt, Bojana és Verica Ang­liába akar menni, Olga Olaszor­szágba. Itt mindenki sír: Mama, Cici, a cica, Braco, a kutya, mindenki. A dombok mögött gránátok robbannak. 1992. április 21., kedd. Kedves Mimmy, leviszem a há­Gyöngyhalász az értékes zsákmánnyal Hogyan lesz pénz az igaz gyöngyből a halászok zsebé­ben? Az otthon nevelt igaz­gyöngyöt eladják kínai keres­kedőknek. Ma már a gyöngy­halászat is nagyüzemi meto­dikákra támaszkodik. A cö­löp-falvakhoz legközelebb eső kis repülőtéren időnként le­száll egy öreg Dakota repülő­gép. A gép koré 50 éves, de gyöngykagylók szállítására ki­válóan alkalmas. A repülőgép szállítja el a kagylókat a ten­gerparti kagyló farmokra, ahol beoltják azokat, és kinevelik a lózsákot a pincébe, meg viszek le egy kis csokit, egy üveg gyü­mölcslevet, meg a mackómat. Kint már folyton lőnek. 1992. május 2., vasárnap. Kedves Mimmy, ez életem leg­szörnyűbb napja. Most már éhes és szomjas vagyok. Ha egy kicsit is csendesedik a lö­völdözés, Papa megpróbál ke­nyeret szerezni. Azt mondja, odafent a posta és sokminden kiégett, a telefon megszűnt. 1992. május 20., szerda. Kedves Mimmy, a parkba bomba csapott. Sok ember megsebesült, köztük Jaca és a mamája, meg Selma, Nina és Dado. Nina meghalt, gránátszi­lánk fúródott az agyába. Selma kórházban van, ki kellett ope­rálni az egyik veséjét. 1992. május 27., szerda. Kedves Mimmy, ez már vér­fürdő? A Miskin utcába két bomba csapott be, egyik a pi­acra, ahol Mama volt. Papa már indult, hogy végigjárja a kórhá­zakat, amikor Mama remegve beállított. Azt mondta, hullákat látott. 1992. június 24., szerda. Kedves Mimmy, hol víz nincs, hol villany, hol egyik sem. Min­den barátom — Olga, Martina, Matea, Dejan, Vanja — elment. 1993. április 5. Több mint egy éve, hogy az egész szép életünk összeomlott. A leg­újabb: Bobo, Disa néni fia meg­halt. Eltévedt golyó találta el a kertben. A felnőttek azt mond­ják, ez már olyan, mint Libanon. Lehet, hogy felnövök, férjhez megyek, gyerekeim lesznek és itt még mindig háború lesz? 1993. augusztus 8. Újra van gáz, de három hónapja nincs áram. Víz és kenyér sin­csen. Papa tegnap kapott va­lami segélycsomagot. 1993. augusztus 10. A ka­nári után Cici, a cica is meg­halt. Tudom, odakint embe­rek halnak meg, én mégis gyászolom Cicit is. Ó, Mimmy, az Isten szerelmére, meddig tart ez még? nagy kincset, az igazgyön­gyöt. Egy Pinctada maxima gyöngy nagysága galambto­jás lehet, ára: 100 francia frank. Párizsban ez nevetsé­gesen kis összeg, de a sze­rencsétlen gyöngyhalásznak kisebb vagyon. A badjaos gyöngyhalászok a tengeren születnek, ott él­nek, és valamikor vitorlásukon temették őket, úgy hogy tete­müket odakötözték, és a hajót koporsóként útjára bocsátot­ták. A katolicizmus és az isz­lám hatására természetesen ma már a gyöngyhalászokat is földbe temetik. Endressz István Gyöngy, a drága gyöngy... Filippino gyöngyhalászok

Next

/
Thumbnails
Contents