Somogyi Hírlap, 1993. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-16 / 216. szám

14 SOMOGYI HÍRLAP — NYUGDÍJASOK OLDALA 1993. szeptember 16., csütörtök Október 1-je: idősek világnapja Az idősek világnapjáról or­szágos rendezvény kereté­ben az idén Salgótarjánban, a József Attila Művelődési Otthonban emlékeznek meg. A találkozót a Nyugdíjasok Nógrád Megyei Érdekvé­delmi Szervezete és a Ma­gyar Nyugdíjas-egyesületek Országos Szövetsége ren­dezi. A kétnapos program első napján, október 1-jén Göncz Árpád köztársasági elnök mond ünnepi beszé­det, majd műsor szórakoz­tatja a résztvevőket. Ekkor nyitják meg az idősek alko­tásaiból rendezett kiállítást is. A somogyi megemléke­zést Kaposváron, a szak- szervezetek házának szín­háztermében tartják; az idő­pontról és a részletes prog­ramról ezután döntenek. Ideális öregkor Ha rajta múlna, a 75 és 85 év közötti korhatárt válasz­taná önmaga életkorának pla­fonjául a németek túlnyomó többsége — egy, a közel­múltban végzett fölmérés ta­núsága szerint. Nem nagy igény, mondhatnánk annak ismeretében, hogy a volt NSZK-ban 75, az egykori NDK-ban pedig 72 év volt az átlagos életkor, ameddig az állampolgár élt, s mind töb­ben érik meg a száz eszten­dőt. Száz év fölötti életkorra a megkérdezetteknek mind­össze tiz százaléka vágyik. Pedig ha valakinek, hát a német állampolgárnak igazán van mit a tejbe aprítania, mi­után nyugdíjba vonul, s a szociális és egészségügyi el­látásra sem panaszkodhat... A nyugdíjas­választmány ülése A társadalombiztosítási vá­lasztások tapasztalatairól, az önkormányzat eddig végzett munkájáról és a további fel­adatokról tanácskozott leg­utóbbi ülésén Budapesten a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének nyugdíjasválasztmánya. Az intézőbizottság értékelését Nagy Sándor, az MSZOSZ és a nyugdíjas-önkormány­zat elnöke ismertette. Az ülésen részt vett Kovács La­jos, a választmány somogyi tagja, a megyei nyugdíjasz- szövetség elnöke is. Az MSZOSZ Szövetségi Ta­nácsa egyébként a társada­lombiztosítási önkormányza­tok megalakulása óta végzett munkát értékelve állásfogla­lásban mondta ki, hogy tu­domásul vette a két önkor­mányzat elnökének azt a ko­rábbi döntését, miszerint le­mond tiszteletdíjáról. Jövőre 17,3 százalék? Átlagosan 17,3 százalék­kal növekednének jövőre a nyugdíjak — a társadalom- biztosítási önkormányzat ter­vei szerint. Ez a mérték meg­felel a nettó átlagkeresetek növekedésének, amely — mint ismeretes — a törvény szerint irányadó a nyugdíj- emeléseknél. A nyugdíjbizto­sítási alap jövő évi bevétele­ként 378 milliárd, kiadásként 391 milliárd, hiányként 13 mil­liárd forinttal számolnak, s a kiadások több mint 94 száza­lékát nyugellátásokra költik. (A nyugdíjbiztosítási alap idei hiánya várhatóan 21,7 milli­árd forint lesz.) A költségve­tési előirányzat szerint jövőre gyógyszertámogatásra az ideinél majdnem 5 milliárddal többet fordítanak, a házior­vosi rendszerre pedig ugyan­csak többet, összesen 17,2 milliárd forintot szánnak. MAGÁNYOS ÖREGEKNEK HOZTÁK LÉTRE Őszi tábor Fenyvesen A LEGIDŐSEBBEKET OTTHON KÖSZÖNTÖTTEK Kétszázhetvenen találkoztak Taszáron Az emberek többsége mindenből a legjobbat sze­retné. A Balatonból is. Mivel pedig legnagyobb tavunk a sokaság szemében júniustól augusztus végéig az igazi, természetesen a legnagyobb hőségben szeretnének né­hány napot, hetet itt tölteni. A szegényebbnek, szeré­nyebbnek a szeptemberi utószezon marad. S kik tar­toznának ide, ha nem az öregek, akik ottjártunkkor éppen harmonikakísérettel nótáztak a balatonfenyvesi Somogy Megyei Ifjusági(l) Táborban. Kihallatszott a víg muzsikaszó, és a fedett tera­szon ott találtuk azokat, akik a nótát olyan vígan mond­ták... Az öregeket. Akik — tud­tuk meg Horváthné Pintér Pi­roska táborvezetőtől — egy egész hetet tölthettek itt, imár tizenegyedik éve. Piroskával együtt tízen segítettek az öre­geknek jól és kellemesen mú­latni a gyorsan elszálló, szép, őszi napokat. Ezzel a céllal hozták létre annak idején a tá­bort, kivált megyénk magá­nyos öregeinek, jóllehet az otthoni egyedüllét nem igazán feltétele annak, hogy valaki részese lehessen az „Őszi Napfény” tábor örömeinek. A mostani 105 táborlakó közül például csak 45 volt az igazán magányos, de a rendezők — a megyei önkormányzat és a Vöröskereszt, s legújabban a lakóhelyi önkormányzatok — az anyagiak százszázalékos biztosításával valamennyiük számára tették emlékeze­tessé, gondtalanná az itt töltött napokat. Szólt a nóta. Bauer Ádám bátyánk — bár akadtak itt, akiknek öccse lehetne — úgy húzta a harmonikáját, olyan kedvcsinálóan, hogy azok is mondták, akik már nagyon ré­gen nem mondtak nótát. Köz­ben azok, akiknek jólesett és némi tehetségük is volt hozzá — ügyeskedtek: rafiából, ku- koricacsuhéból fontak, kötöt­tek mindenféle szép és hasz­nos tárgyakat, amelyeket az­tán hazavittek emlékbe vagy elajándékoztak a rokonoknak, szomszédoknak. Mások sorra vették az itt megélt „kalando­kat”, az első napi badacsonyi hajókirándulást vagy a bu- zsáki néptáncosok műsorát. Ki annak örült, hogy plébános járt náluk, ki annak, hogy dr. Gyenesei István, a megyei közgyűlés elnöke ült le közé­jük egy kis beszélgetésre. Ki a kiadós és finom ebédet di­csérte, ki a tapintatos orvosi felügyeletet, és a sok jó szót, a kedves érdeklődést, melyet a gyékényesi dr. Csaba Margit „szolgáltatott” teljes sikerrel, immár harmadik éve. Sorolhatnánk tovább a jó dolgokat, s azokban kinek-ki- nek az érdemeit, de hiszen ismerte azokat mindenki. S ha máskor nem, hát vacsora után, elalvás előtt még meg­beszélték a nap eseményeit, találgatva, hoz-e a másnap is olyan jó, szép napot, mint ami­lyen az aznapi volt. S miköz­ben puha álomba merültek az idős emberek, Fenyves fölött csillagmilliók mécsesei világí­tottak. Kun Géza Tibor Minden évben ilyentájt kö­zös ünnepségen találkoznak a taszári nyugdíjasok, azok az idős emberek, akik évtizede­ket töltöttek el aktív munkával — többnyire repülősként, vagy termelőszövetkezeti tagként, illetve alkalmazottként. Ilyen összejövetelre került sor a kö­zelmúltban a helyőrségi műve­lődési otthon színháztermé­ben. Dr. Kovács József polgár- mester köszöntötte a mintegy háromszáz meghívott közül megérkezett 270 taszári pol­gárt, majd a helyi általános is­kola tanulói műsorral kedves­kedtek a nyugdíjastalálkozó résztvevőinek. Mint megtud­tuk, a község két legidősebb A parlamenti döntés értel­mében szeptemberben ma­gasabb összegű ellátást kap minden érintett öregségi, rok­kantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjas, továbbá az, aki öz­vegyi, szülői nyugdíjban vagy árvaellátásban részesül, il­letve a baleseti járadékos, a mezőgazdasági szövetkezeti és növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özve­gyi járadékot élvező szakszö­vetkezeti tag. Az intézkedés ki­terjed azokra is, akik a Nyug­díjfolyósító Igazgatóság vagy a MÁV Nyugdíj-igazgatóság által folyósított nyugdíjszerű, rendszeres szociális ellátást kapnak. A szeptember 1-jétől ese­dékes emelést az augusztusi nyugdíjak alapösszegéből számítják ki, az emelés ősz- szege azonban az öregségi teljes nyugdíjnál és a rokkant­sági nyugdíjnál nem lehet ke­vesebb havi 300 forintnál, és nemlehet több 1000 forintnál. Az öregségi résznyugdíjnál, az özvegyi és a szülői nyug­lakóját, a 87 éves Varjas Jó­zsefnél és a 88 éves Törekes Sándort — minthogy már ne­hezükre esik a mozgás, s ezért meg a megtiszteltetés okán nem kérték tőlük, hogy fáradjanak el a művelődési házba — otthon, a lakásukon köszöntötte tortával, virággal a község vezetőinek képvise­letében a polgármester. A nyugdíjastalálkozó részt­vevőit közös vacsorán látták vendégül, s éjfél utánig tartó táncmulatságon szórakozhat­tak, idézhették fel fiatalságuk emlékeit a taszári öregek. Az ünnepség megszervezéséért, a szíves vendéglátásáért a nyugdíjasklub elnöke mondott köszönetét. díjnál 250 az alsó és 700 forint a felső határ. Az árvaellátásnál 400 forint, a baleseti járadéknál 250 fo­rint a havi maximum. Szep­tember 1-jétől mindemellett havi kétszáz forinttal emel­kednek a kisnyugdíjak, a meghatározott összegű nyu­gellátások és a Nyugdíjfolyó­sító Igazgatóság, valamint a MÁV Nyugdíj-igazgatóság ál­tal folyósított nyugdíjszerű, rendszeres szociális ellátások összegei — olvasható a Nyugdíjbiztosítási Főigazga­tóság tájékoztatójában. A nyugdíjakkal azonos mér­tékben, de attól függetlenül emelik fel az egyes, szemé­lyes szabadságot korlátozó in­tézkedésekkel és semmissé nyilvánított elítéléssel össze­függő járadékot. Ez az emelés a nyugdíjeme­lés legnagyobb összege felett is jár. Az emelt összegű ellátást a nyugdíjasok még ebben a hó­napban, a szokásos nyugdíjfi­zetési napon kézhezkapják. AZ IGÉNYLÉSTŐL A FOLYÓSÍTÁSIG A szolgálati idő elismerése A nyugdíj előtt állónak lehetősége, a munkáltatónak pe­dig kötelessége, hogy egy évvel a dolgozó (biztosított) öregségi nyugdíjra jogosító korhatárának elérése előtt a la­kóhely szerint illetékes Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságtól kérje annak közlését, hogy a dolgozó megszerezte-e az öregségi teljes vagy résznyugdíjra jogosító szolgálati időt, illetőleg tájékoztatást kérjen arról, hogy a dolgozó (biztosí­tott) mennyi, a nyugdíjjogosultság szempontjából figye­lembe vehető szolgálati idővel rendelkezik... A szolgálati idő előzetes megállapítását bárki kérheti a lakóhelye szerint illetékes Nyugdíjbiztosítási Igazgató­ságnál, az öregségi nyugdíjra jogosító életkorát megelőző egy éven belül. A férfi biztosí­tott tehát 59. életéve betöltésé­től, a nő pedig — jelenleg — az 54. életéve betöltésétől élhet ezzel a lehetőséggel. A szolgálati idő elismerésére vonatkozó kérelem benyújtá­sára is erre a célra rendszere­sített nyomtatvány áll rendel­kezésre, amelyet a dolgozónak (biztosítottnak) akkor is alá kell írnia, ha a szolgálati idő megál­lapítását a munkáltató kéri. Az ezt szolgáló nyomtatvány száma: A.3515-271. A nyomtatvány kitöltésénél lényeges, hogy megnyugta­tóan tisztázódjon a nyugdíj megállapításánál figyelembe vehető szolgálati idő, s ennek ismeretében tervezhető le­gyen a nyugdíjazás várható időpontja. Ily módon a nyugdíj megállapítására fordított idő is lerövidül. A kérelemre — s ez valamennyi nyugellátási igény esetében így történik — a Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság határozatot hoz. Fontos tudnivaló, hogy a szolgálati idő megállapítására irányuló igény nem azonos a nyugdíjigénnyel, ezért a nyug­díj megállapítását kérni kell az erre a célra rendszeresített, A.3515-272. számú nyomtat­ványon, s ehhez mellékelni kell a Nyilatkozat elnevezésű, pon­tosan kitöltött nyomtatványt is. Magát a nyugdíjigényt csak akkor célszerű benyújtani, ha a megállapítás valamennyi felté­tele adott. Vagyis: rendelke­zésre kell, hogy álljon a mun­kaviszony — egyéb jogviszony — megszűnésének időpontja, továbbá a munkáltatónak kö­zölnie kell az irányadó időszak munkabéreit és egyéb, nyugdíj- járulék-köteles juttatásait. A megállapított nyugellátás­ról szóló határozatot a Nyug­díjbiztosítási Igazgatóság fo­lyósításra megküldi a Nyugdíj- folyósító Igazgatóságnak. A határozat egy-egy példányával természetesen értesítik a nyugdíjigénylőt, illetve adott esetben a munkáltatót is. (Következik: A baleseti nyugellátás iránti igényről) Kikre vonatkozik a négy százalék? Még ebben a hónapban számolhatunk vele Mindenből előhívható valami más A kérgétől megfosztott fűzfagally is rejt valamit... Terménybábok buszban is születnek Nagyharsányban a sejtel­mes kőszobrok között bandu­kolunk. Szűk árnyékot vet ránk a fűz, karnyújtásnyira szél himbálja a fa száraz­barna, tobozszerű termését, csavart ágát... Szabó Gyuláné nyugalma­zott kaposvári óvónő, az elis­mert terménybáb-készítő for­gatja, illesztgeti a természet fura ajándékait. Ebből kecske­vagy kosszarv lehetne talán egy bábun, ennyi belelátási képesség nekem is megada­tott. Több aztán nem. Megcsi­nálni már nem tudnám a bá­bot. Ahogy a fűzfagally kérgé­től megfosztott darabját sem tudnám formára fonni... — Mi lesz ebből, Lujzika? — kérdezte a buszon, errefelé jövet az egyik kaposvári úti­társ. A busz kapaszkodójára erősített rafiából mind hosz- szabb fonat hullt alá; az ujjak rafinált mozdulatai nyomán egyre fogyott a háncs, nőtt a fonat. — Kalap. Kalap készül be­lőle. Az útitárs rácsodálkozott a válasz tárgyára, aztán a vála­szolóra, s továbblépett. Sej- tette-e, hogy ez bizony ap­rócska kalap lesz, s nem puc­cos hölgy kontyára, hanem egy terménybáb fejére kerül? Szabó Gyuláné gyakran ki­rándul a kaposvári nyugdíja­sokkal. Legutóbb Ausztriában járt a csoporttal, most meg fő­ként azért csatlakozott hozzá­juk, mert a harkányi fürdés le­hetősége vonzotta. Sajnos, nem sok idő maradt fürdésre, meséli, pedig készült rá... Közben a keze egy pillanatra sem marad moccanatlan, ujjai a fűzgallyat „szelídítik”. Azt hitte, már vége a „szezonnak”, a bábkészítés csínját-binját népszerűsítő előadásoknak a tanfolyamokon, táborokban — de nem: újabb és újabb meg­hívásoknak tesz eleget. Az or­szág minden részén érdeklő­déssel hallgatja a bábkészítés művészetéről szóló szavát felnőtt és gyerek. Meséli, hogy amikor Habs­burg Ottó a kaposvári, Zita ki­rálynéról elnevzett nelőotthon névadó ünnepségét megtisz­telte jelenlétével, nem tudott betelni az ott kiállított termény­bábokkal, s élénken érdeklő­dött a bábok, a „csuhévilág” készítésének fortélyairól... Élményeket hozott magával a tanyai cigánytáborból, a hor- vát gyerekekkel — őket is báb­készítésre tanította — meg a csontfaragás, a szövés művé­szeivel együtt töltött napokról, hetekről, a mozgássérült mű­vészek nyári alkotótáborából. S hívják, várják még megannyi helyre, hogy hallgatóságát megismertesse a terménybá­bok készítésével, hiszen azok, akik hajdanán természetes hétköznapisággal művelték ezt a tevékenységet, mind keve­sebben vannak... A kirándulók buszba száll­nak. Ki-ki megkeresi a helyét, a szomszédját. Lujzika is leül, s miközben tekintete a tájat pásztázza, ujjai máris „rááll­nák” a rafiafonásra. Készül a terménybáb ka­lapja. (Hernesz) y 4

Next

/
Thumbnails
Contents