Somogyi Hírlap, 1993. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-14 / 214. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASÁG 1993. szeptember 14., kedd Fejlesztési együttműködés Olaszország segélyek he­lyett a fejlesztési együttműkö­désre helyezi át a hangsúlyt Albániához fűződő viszonyá­ban, mivel az albán gazda­sági helyzet javulása miatt az életmentő beavatkozásra ko­rábbi formájában már nincs szükség, az olasz és más kül­földi segélyek elosztásán munkálkodó olasz katonák je­lenlétét pedig egyre nagyobb bizalmatlanság övezi Albáni­ában. Az immár két éve Albá­niában működő olasz humani­tárius hadtesthez kezdenek kimondottan ellenségesen vi­szonyulni az albánok, egy­részt a magánkereskedők és -fuvarozók, akik szeretnék le­fölözni a segélyelosztás hasznát, másrészt egyes tira­nai politikusok is, akik burkolt újragyarmatosítási szándéktól tartanak az olasz katonai je­lenlét mögött. Közel-keleti segélycsomag Nagyszabású közel-keleti segélycsomag összeállításá­ról kezdtek megbeszéléseket a múlt hét végén az EK kül­ügyminiszterei. A Gáza-öve- zet és a nyugati part gazda­sági fejlesztésére szánt ter­vezet 500 millió ECU-t (csak­nem 600 millió dollárt) tartal­maz, öt évre elosztva. A Vi­lágbank 10 évre szóló, 3 milli­árd dolláros hozzájárulást szavazott meg az autonó­mia-megállapodás által érin­tett térség fejlesztésére. Osztrák árukivitel Ausztria magyarországi árukivitele az idén is növek­szik. 1993 első felében Auszt­ria magyarországi kivitele 0,6 százalékkal — 7,9 milliárd schillingre — nőtt. Ezzel Ma­gyarország az ötödik helyen áll az osztrák árukat átvevő országok listáján. Összesen 2500 osztrák cég szállít Ma­gyarországra és 4500 a ve­gyes vállalatok száma. Az eddigi osztrák beruházások értéke több mint 11 milliárd schilling. Párizsi blokád Máról holnapra virradó éj­szaka akarják megkezdeni „Párizs blokádját” a Falusi Ko­ordináció nevű radikális pa­rasztszervezet tagjai. A szer­vezet ily módon akar tiltakozni a francia kormány és az Euró­pai Közösség agrárpolitikája ellen, amely szerinte veszé­lyezteti a francia parasztság egészének fennmaradását. A parasztok a főváros határától mintegy ötven kilométeres tá­volságban le akarják zárni az autópályákat, főútvonalakat, az egyéb utakat, sőt a vasút­vonalakat is. Egyelőre nem közölték, megpróbálkoznak-e majd a repülőterek elzárásá­val is, ezek ugyanis belül van­nak az ötven kilométeres öve­zeten. A Falusi Koordináció akcióját csak néhány kis pa­rasztszervezet támogatja, a nagy falusi érdekképviseleti szervezetek elutasították a részvételt a blokádban. Kolera a gyümölcspiacon A kazah hatóságok lezárat­ták a főváros összes piacát és az élelmiszerüzletek zömét is, miután az egyik zöldség- és gyümölcspiac vásárlói közül tucatnyinál is többen kolera­fertőzést kaptak. Az alma-atai egészségügyi szervek szerint a kór Pakisztánból terjedt át a köztársaságra. PONTOT VÁRNAK A PRIVATIZÁCIÓ VÉGÉRE A BB kételyei és reményei „Talpon állva” szüretelnek — Növelik a felvásárlási árat Boglár határában a Semsei család és a barátok 1700 tő ké- koportót szedtek le. Százhetven mázsa lehet a termés, s a szüret nem ért véget még. Bányaszón muskotállyal, rizling­szilvánival folytatják Adományok adója A Bogiári Mezőgazdasági Kombinát 3700 hektár területé­ről a szőlő 1450 hektárt foglalt el. A korábbi állami gazdaság 1700 dolgozónak adott munka- lehetőséget, s évente 25-30 ezer tonna szőlőt dolgozott fel, 25-30 millió palack bort, pezs­gőt állított elő. Erről is beszélgethettünk Czi- ráki Sándor vezérigazgatóval. Ez év májusától indult meg a BB privatizációja. A cégbírósági be­jegyzés rövid időn belül esedé­kes, a magánkézbe adása pedig folyamatban van. Jelenleg a pá­lyázat kiírásánál tartanak. A tu­lajdonosi jogokat gyakorló ÁVÜ, a szakmai befektetőknek 51, a termelői befektetőknek pedig 25 százalékot biztosít. — Az év végére kerülhet pont az ügy végére — mondta a ve­zérigazgató. A változások sora azonban megnehezítette a munkát. — Ilyen körülmények között büszkék lehetünk arra, hogy a hazai borgazdasági kombinátok közt egyedül a bog­iári tudott talpon maradni, s lega­lább szerény nyereséget produ­kálni. Szerencsére piaci pozíció­ink az idén már javultak; különö­sen az angliai lehetőségeink ígéretesek. Ismét számolhatunk a volt Szovjetunió tagállamaival is, igaz, megrendeléseik csak töredékét teszik ki a korábbi megrendeléseknek. Most a ta­valyihoz hasonlóan 25 ezer tonna szőlőt dolgoznak fel, és ehhez piac is lesz. A termelési kedv javítása érdekében 15-20 százalékkal növelik a felvásár­lási árat, s igyekeznek olyan pénzügyi körülményeket terem­teni, hogy a termelők is túléljék a mostani nehéz idősza­kot. Tény: a majdani fejlődés ér­dekében az új tulajdonosoknak műszaki fejlesztésre, illetve a termelés finanszírozásába je­lentős pénzösszegeket kell be­fektetniük. Annál is inkább, mi­vel a privatizálási folyamat a mai hitelezési gyakorlat mellett ko­moly tőkekivonást jelent. Ezekben a hetekben naponta 50-60 vagon szőlőt dolgoznak fel, s ez önmagában is biztató lehet Kun. G. Tibor A kormány 1994-re terve­zett adótörvény-módosítása olyan helyzetet teremt, amely a mintegy tízezer, nem költségvetési forrásból működő, főként kisközös­ségi célokat szolgáló alapít­vány megszűnését eredmé­nyezheti — hangzott el a Ci­vil (Nonprofit) Szervezetek Konzultatív Tanácsa sajtótá­jékoztatóján. A kormány módosító javas­lata szerint az alapítványok­nak fizetett adományokat leg­feljebb az előző évi befizetett adó 5 százalékáig vonhatják le adóalapjukból a vállalkozá­sok és a magánszemélyek — ismertette a kormány terve­zett, szigorító intézkedését Rabi Béla, a Magyar Okta­tási, Tudományos és Kulturá­lis Alapítványok Egyesületé­nek alelnöke. Hangsúlyozta: ilyen jellegű, korlátozó intéz­kedésre sehol nincs példa Európában. Rabi Béla el­mondta: a magyarországi alapítványok 90-95 száza­léka kis alapítvány, amelyek kulturális, oktatási, ifjúsági, egészségügyi, tudományos, környezetvédelmi és más fel­adatokat látnak el. Csizmár Gábor, a Funda­mentum Gyermek- és Ifjúsági Célú Alapítványok Szövetsé­gének ügyvivője rámutatott: az Apeh kimutatása szerint tavaly 69 ezer adományozó­tól 2 milliárd forint támogatást kaptak az alapítványok. Jö­vőre az alapítványok mintegy 3,2 milliárd forint adományra Számíthatnak. A tervezett adószigorítás az adomány­bevételek 94 százalékától fosztja meg az alapítványo­kat, ugyanakkor a kormány többletbevétele ennek csak egy részével növekedne, hi­szen az adomány az adó­alapból írható le, nagyobbik része az adományozó jöve­delmét terheli. Ezzel szem­ben azok a feladatok, ame­lyeket az alapítványok eddig elláttak, a jövőben az állami költségvetést terhelik, jóval nagyobb kiadást okozva, mint az adóbevételi többlet. Ugyanakkor a tervezett szigo­rítás megfosztja az állampol­gárt attól a jogától, hogy adományozással beleszól­hasson adóbefizetései egy részének felhasználásába. A Civil Szervezetek Konzultatív Tanácsa tagszervezeteinek képviselői a sajtótájékoztatón reményüket fejezték ki, hogy a politikai pártok nem támo­gatják a főként kisközösségi célokat szolgáló alapítványok megszűnését eredményező módosító javaslatot. ÉTOLAJ: ÁREMELÉS A LÁTHATÁRON? Föld-alapú támogatások December 10-ig lehet pályázni a területfejlesztési alapból juttatandó föld-alapú támogatásokra. A gazdasági és tár­sadalmi szempontból elmaradott, illetve jelentős munka- nélküliséggel sújtott foglalkoztatási körzetekből a mező- gazdasági tevékenységgel foglalkozók pályázhatnak a tá­mogatásokra ott, ahol a földek minősége nem éri el a 17 aranykoronát. Nagyobb területen kisebb termés A vissza nem térítendő tá­mogatás mértéke szántó, kert, Az idén 400 ezer hektáron vetettek napraforgót — mondta Lipák László, az ipari növényeket termesztők or­szágos választmányának el­nöke. Bár a vetésterület a ta­valyihoz képest lo százalékkal növekedett, nem mondható el ugyanez a várható termés mennyiségéről. Míg 1991 előtt hektáronként 2-2,2 tonna termést takarítot­tak be, tavaly már csak 1,7 tonnát. Az idei előzetes becs­lések hektáronként 1,4 tonnás napraforgó terméssel számol­nak. A hazai szükséglet ennek a mennyiségnek körülbelül az egyharmada, a többi mag és olaj formájában exportra kerül. Az azonban már előre látható, hogy a szerződésekben rögzí­tett export kötelezettségünk­nek aligha tudunk majd eleget tenni. A szerény termésben az időjáráson túl a termelők sú­lyos pénzügyi helyzete is köz­rejátszott: kevesebbet tudtak költeni műtrágyára, növény- védelemre, talajelőkészítésre. A napraforgómag felvásár­lási árát illetően a termesztők elégedetlenek. A múlt évben a Cereol Rt különösebb indok­lás nélkül az I99I évi tonnán­kénti I4 ezer forintos felvásár­lási árat I2 ezer forintra szállí­totta le. A termelők szerint ez legalább 30 százalékkal volt alacsonyabb az akkori világ­piaci áraknál. Az idén tavasz- szal felemelte az összeget tonnánként 14 ezer forintra, várhatóan így már nem lesz ráfizetéses a napraforgóter­mesztés. Drasztikusan csökkent vi­szont a tavalyihoz képest a repce termésmennyisége. A korábbi 30-40 tonnával szemben az idén csupán I5 ezer tonnát takarítottak be. A hazai szükségleteket azonban ez a mennyiség fedezi. Az olajosmagvak jövő évi felvásárlási áraira vonatko­zóan az agrárpiaci rendtartás csupán irányárat jelöl meg. Ez az őszi repce esetében I5 ezer forint. A napraforgó felvásár­lási áráról az év végén dönte­nek. A szakemberek szerint nem elképzelhetetlen, hogy a nap­raforgó és a repceolaj fo­gyasztói ára az idén tovább emelkedik, mert a megemelt felvásárlási árat a feldolgozók várhatóan továbbhárítják majd a fogyasztókra. (újvári) gyümölcsös, szóló művelési ágak^e^etén hektáronként 1800 forint, a gyep, rét és le­gelő után hektáronként 500 fo­rint támogatást lehet kérni. Minderről Tarján Lászlóné, a Környezetvédelmi és Terület- fejlesztési Minisztérium politi­kai államtitkára tájékoztatta az újságírókat. Az Országgyűlés elfogadta egyes elkülönített állami pén­zalapokról szóló múlt év vé­gén elfogadott törvény módo­sítását, amely rendelkezik a föld-alapú támogatások gyors­ított finanszírozásáról. A tá­mogatások mintegy 850 gaz­daságilag elmaradott telepü­lést és csaknem 700 ezer hek­tár földterületet érintenek. Az Országgyűlés a föld-alapú támogatásokra összesen másfél milliárd forin­tos keretet különített el a terü­letfejlesztési alapból. A mező- gazdasági termelők kötelesek a támogatásra való jogosult­ságot igazolni. Ehhez adatla­pot kell kérniük a helyi önkor­mányzatoktól. Az adatlapot a magántermelők a helyi ön- kormányzatokhoz, jogi szemé­lyek (azaz mezőgazdasági szövetkezetek esetén) az ille­tékes megyei földhivatalokhoz nyújthatják be. A 850 település kiválasztá­sánál a minisztérium 11 krité­riumot vett figyelembe. Ezek között volt például a földterüle­tek átlagos aranykorona ér­téke, a településen élő tartós munkanélküliek száma, az egy lakosra jutó személyi jö­vedelemadó mértéke. A támogatások magánsze­mélyek esetén az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal területileg illetékes megyei igazgatóságától, jogi szemé­lyek esetén a Magyar Nemzeti Bank „mezőgazdasági föld­hasznosítási támogatás” nevű adóelszámolási irodájától igé­nyelhetők. Takarékos talajművelés Toponáron Valutaárfolyamok (Az MNB árfolyama szeptember 13-án) A hagyományos szántás helyett inkább a középmély ta­lajlazítást alkalmazzák a to- ponári Kapostáj szövetkezet földjein. A búza alá végzett la­zítás után tárcsával lezárják a talajt, majd a vetés előtt készí­tik el a magágyat. A kukorica- táblák betakarítása után is al­kalmazzák ezt a módszert, ha kellőképpen le tudják égetni a tarlót.A képünkön látható munkák olyan táblán zajlot­tak, ahol már második éve folytatják a takarékos, kis energia igényű talajművelést, és a vízháztartás lényegesen javult. Igazolta mindezt a 25 mázsa feletti borsó termésát­lag és a zöldtrágyaként befor­gatható bőséges csapzás. (Fotó: Király J. Béla) Pénznem Vételi Eladási árfolyam 1 egységre forintban Angol font 141,77 144,57 Ausztrál dollár 59,53 60,77 Belga frank (100) 267,70 272,36 Dán korona 13,93 14,19 Finn márka 16,10 16,50 Francia frank 16,39 16,67 Görög dra. (100) 39,70 40,54 Holland forint 51,05 51,91 ír font 132,79 135,39 Japán yen (100) 86,50 87,70 Kanadai dollár 69,60 71,00 Kuvaiti dinár 306,07 311,57 Német márka 57,34 58,30 Norvég korona 13,14 13,38 Olasz líra (1000) 59,50 60,78 ATS (100) 815,86 829,46 Portugál esc. (100) 55,99 57,09 Spanyol pes. (100) 71,82 73,34 Svájci frank 65 72 66,80 Svéd korona 11,74 12,00 USA-dollár 91,65 93,21 ECU (Közös Piac) 108,57 110,53

Next

/
Thumbnails
Contents