Somogyi Hírlap, 1993. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-13 / 213. szám
1993. szeptember 13., hétfő SOMOGYI HÍRLAP — BELPOLITIKA 7 Változó jog, változó társadalom Földesi Tamás jogfilozófus: A jogásztársadalom, az ügyvédség számára új a helyzet Van már hazatelepítési program is Nem mindenkinek jár a menekültstátusz Hazánkban jelenleg több ezer menekült él. Az ő ügyükkel, ellátásukkal foglalkozik a Menekültügyi és Emigrációs Hivatal. (Folytatás az 1. oldalról) — Ez a rendszer messzemenően komoly átalakuláson ment keresztül — mondta Földesi Tamás tanszékvezető egyetemi tanár. — Ha lehet a törvények minőségéről is beszélni: azok elég kidolgozottak. A büntetőeljárás területén teljesen karakterisztikus, hogy olyan jogszabályok változtak meg, amelyek a korábbi jogi rendszer meghaladott vonásait tükrözték, gondolok itt a halálbüntetés és számos politikai bűncselekmény eltörlésére, a büntető eljáráson belül az emberi jogok érvényesítésére. A gazdasági élet területén pedig a tőzsdétől kezdve a kereskedelmi jogig rengeteg új jogszabály lépett életbe a privatizációval kapcsolatban. Ugyanakkor igen fontos jogszabályok még nem születtek meg. — Maradjunk a gazdaságnál. Vannak, akik úgy fogalmaznak, hogy a privatizációval (újabban magánosításnak nevezik), a vállalkozásokkal, a kárpótlással együtt szinte reneszánszát éli az ügyvédi munka, de konjuktúráját biztosan. Hogy látja, valóban az egyik legfőbb haszonélvezője a jogásztársadalom ennek a változásnak? —- Én a haszonélvező szót nem használnám, de az kétségtelen, hogy a jogásztársadalom és az ügyvédség számára új a helyzet; az a nagyszabású társadalmi, gazdasági átalakulás, aminek most a kezdetén vagyunk, sokrétű feladatokat jelent. A régi rendszerben az ügyvédi foglalkozás sok szempontból erősen korlátozott volt. Érdekességképpen; a nyolcvanas években az ügyvédi kamara tíz hallgatót vett fel egy évben. Mi egyedül nem dolgozhattunk, csak munkaközösségben. Most ezek a korlátok megszűntek, ennek következtében hallgatóinknak lényegesen nagyobb többsége megy ügyvédi pályára. Komoly változások történtek a bírói pályán is, amely azelőtt nagyon rosszul fizetett volt. Most a fizetés megkétszereződött, sőt megháromszorozódott. Kezd már olyanná válni, hogy vonzó lehet nagy tapasztalatú és nagy tudású jogászok számára is, akik különféle okok miatt az ügyvédséggel vagy a vállalati jogászsággal szemben ezt részesítik előnyben. Nagyon fontos, hogy a független magyar bíróságnak komoly jogi tekintélye is legyen. Mindez pozitív jelenség; a tisztességes jogászi munka segíti az átalakulásokat. Az Egyesült Államokban két félévet tanítottam jogi karokon. Nagyon sokrétű munka az, ami ott folyik, és nagyon sok jogászt igéFöldesi Tamás tanszékvezető egyetemi tanár nyel. Ilyen például a vállalatok felszámolása. Azelőtt nálunk ilyen nem volt. Ez egy külön jogász-szak Amerikában; vagy az emberi jogok megsértése nyomán indított perek, avagy a nők diszkriminálása. Ilyen pereket Magyarországon eddig nem is ismertek, de lesznek. Az egy más kérdés, hogy vajon az ügyvédi etika mennyire fejlett. Nemrég adták ki a Magyar Etikai Kódexet. — A demokrácia, a jogállamiság megteremtésében tevékeny a jogásztársadalom. Sokan kérdezik ma azt, hogy az ügyészségek tervezett kormány alá rendelésével ez a demokratizálódási folyamat logikus folytatása-e? — Én személyesen nem vagyok híve annak, hogy a kormány alá rendeljék az ügyészséget, noha ez több nyugati országban anélkül funkcionál, hogy a kormány politikai okokból negatívan befolyásolná. Ma Magyarországon vagyunk, ahol sajnos, tapasztaltunk jogilag megengedett, de alapelvekkel, bizonyos politikai etikával nehezen összeegyeztethető kormányzati mozzanatokat. Gondolok itt például arra, hogy az igazságügy-miniszternek törvényileg joga volt olyanokat bírósági elnöknek kinevezni, akik nem kapták meg a bírák többségétől a bizalmat. Úgy vélem, hogy az az állami vezetés jár el helyesen, amelyik ezt a többséget figyelembe veszi, véleményét tiszteletben tartja. Ha a törvény mégis átmegy s az ügyészséget a kormány alá rendeli — ami nem valószínű, mert kétharmados a törvény és az ellenzék nem támogatja —, akkor már egy új kormánynak lesz a feladata, bizonyos keretek között, ezt az új kapcsolatot tartalommal megtölteni. Mert nagyon érdekes ám, hogy utasíthat majd nyomozásra a kormány, de nem utasíthat az eljárásra. — Tehát itt a puding próbája majd az evés lesz? — Igen, a puding próbája az evés. Úgy látom, hogy ez nem nagyon fog megvalósulni. A hatalommegosztásról vallott nézeteimnek jobban megfelel a független ügyészség, és ez jobban megfelel a jelenlegi körülményeknek is. Mélyen tisztelt kollégámról, Györgyi Kálmánról, a legfőbb ügyészről nagyonis jól tudott, hogy tevékenysége során politikai függetlenséget tanúsít. Szerintem nagyon szervezetten, jól tudja ellátni tevékenységét. — Mi a tapasztalata, professzor úr: a jogász hallgatók mennyire érdeklődnek a filozófia és az etika iránt? — Ha ezt a tárgyat jól adják elő, tehát ha lehet bizonyítani, hogy a hallgatók olyat kapnak, amit máshol nem és ez összefügg a személyes létükkel, jogászi jövőjükkel, akkor a hallgatók túlnyomó része érdeklődik. Ezt egyébként azért lehet nálunk dokumentálni, mert a tárgyból ugyan kötelező vizsgázni, de szemináriumra járni már csak úgy kötelező, hogy a hallgató választhat többféle között. Tanszékünkön egy kivétellel mindenki jogot is végzett, amellett filozófiát és szociológiát is. Nagyon erősen előtérbe kerültek olyan témák, ahol a jog és a filozófia találkozik és amit más területen nem hallanak. — Köszönöm a véleményét. Tröszt Tibor — Határozzuk meg pontosabban a fogalmakat — mondja dr. Wessetzky József, a hivatal főosztályvezető-helyettese: — Menekültté azt nyilvánítjuk, aki a Genfi Egyezmény alapján a hatósághoz ilyen irányú kérelmet ad be és a hatóság határozatában ezt személyre szólóan elismeri. Másik kategóriába tartoznak azok, akik nem a Genfi Egyezmény szerinti szigorú rend alapján menekültek: az úgynevezett ideiglenes menedéket kérők, vagyis a menedékesek. Ezeknek is kell a hatóságoknál jelentkezniük, de nem kapnak személyi igazolványt és állandó lakhatási lehetőséget, hanem egy úgynevezett menedékes kártyát, amelynek érvényességét időszakonként meghosszabbítják. — Hogyan kerülnek a beér- kezők kapcsolatba a hatósággal? — Legelőször a határőrséggel találkoznak, s ha azonnal kérik a menekültté nyilvánításukat, akkor a hivatalos kérelem kitöltése után órákon belül, de legrosszabb esetben 24 óra után megkapják az engedélyt. Az is előfordul, hogy a határon turistaként jön be valaki, s azután az egyik önkormányzatnál vagy rendőrségen kéri a menekültté nyilvánítását. — Van, akit visszautasítanak? — Természetesen! Ha kiderül valakiről, hogy egy harmadik országba kíván továbbmenni. — Olyanok nincsenek az országban, akik egyáltalán nem kértek menedékjogot? — Sajnos vannak! Ok hivatalosan magáncélból tartózkodnak nálunk. Kihasználják a vízummentesség adta lehetőséget. Eszerint harminc napig tartózkodhatnak az országban vízum és bejelentési kötelezettség nélkül. Az utolsó napon átlépik a határt, 24 óra múlva visszajönnek, és újra kezdődik a 30 nap számlálása. Ezek is egyfajta menekültek, de nem kívánják, hogy nyilvántartásba kerüljenek. — Miből és hol élnek? — Ismerősnél, barátnál, kempingben, többnyire fekete munkából tartják el magukat. — Hány helyen működnek jelenleg menekülttáborok? — En szívesebben nevezem ezeket a „táborokat” befogadóállomásnak, mert minőségileg különböznek a táboroktól. De vannak ideiglenes, átmeneti szállások is, amelyek valóban táborsze- rűen működnek, nem nyújtják azokat a szolgáltatásokat, mint a befogadóállomások. A jugoszláv válság kezdeti időszakában több mint 50 ilyen működött a szlovén-osztrák- magyar hármas határ mentén. Jelenleg Hajdúszoboszlón, Békéscsabán és Bicskén találhatók ilyenek. A debreceni az ősszel lesz fogadóképes. Táborainkban jelenleg 3500-an tartózkodnak, családoknál több mint tízezren. — Új fogalommal ismerkedtünk meg a közelmúltban. A neve: hazatelepítési program. — Ezt a programot akkor lehet beindítani, amikor az üldöztetés megszűnik, vagy megszűnőiéiben van az anyaországban. Ez történt elsősorban Szlavóniában, de részlegesen folyik Horvátországban is. Mindenki vágyik haza, a saját falujába, de a program csak az anyaország fogadóképessége szerint teljesíthető, ha ott stabilizálódott a helyzet, és főleg van hová hazaköltözniük a menekülteknek. A szlavóniaiak csaknem mind otthon vannak már, de sok horvát is hazament. A boszniaiak távozásáról természetesen csak akkor beszélhetünk majd, ha elnémulnak a fegyverek. Koós Tamás A vasas szakszervezet az ÉT-megállapodásról Ésszerűbb lehet az adók rendszere A Vasas, Fém- és Villamos- energia-ipari Dolgozók Szak- szervezeti Szövetsége elszánta magát arra, hogy minden eszközzel fellép a magáénak is elfogadott szeptember 4-i ÉT-megállapodások esetleges sérülése ellen — hangoztatja a szervezet állásfoglalása. Üdvözli az elért eredményeket, de már most figyelmeztet, hogy más csatornákon tett lépések csorbíthatják a megállapodást. Ilyennek tekintik például azt, hogy máris megkezdődött a közvélemény felkészítése az energiaár-emelésekre, a Világbankkal között egyezségre hivatkozva. Az ÉT-megállapodás lehetővé teszi, hogy logikusabb, korrektebb adórendszer jöjjön létre. Kedvezően fogadják a bérgarancia-alap létrehozását is, mivel úgy vélik: ennek révén biztosítható lesz a dolgozók érdekeinek védelme, azaz a felszámolás alatt lévő munkahelyek dolgozói is hozzájuthatnak jogos járandóságaikhoz. így dolgozik az Országgyűlés sajtóirodája Újra megteltek a Parlament padsorai. Már a múlt héten megkezdődött az Országgyűlés őszi ülésszaka. — Számunkra is nagyüzem kezdődött — mondja dr. Kulcsár Gáborné, az Országgyűlés sajtóirodájának vezetője. — Miről van szó ilyenkor? — Ekkor jelentik be az egyes pártok, ha a keddi ebédidőben sajtótájékoztatót kívánnak tartani. — Milyen meggondolások alapján dönt az igényekről a sajtóosztály vezetője? — Elsőbbséget élveznek azok a témák, amelyek a napirendhez kötődnek. De az előbb említetteken kívül az Országgyűlés elnökének és vezető munkatársainak valamennyi sajtótájékoztatóját és a hozzájuk érkező külföldi vendégek sajtókonferenciáit is mi szervezzük. A parlamenti sajtókonferenciák száma egy évben meghaladja a kétszázat. Ezekre minden parlamenti tudósító hivatalos, ott vannak a fővárosi napi- és hetilapokon kívül több vidéki szerkesztőség munkatársai is. — A hazai újságírók is csak belépővel léphetnek be az épületbe? — Természetesen. Sőt az általunk kiadott állandó belépők is csak az Országgyűlés eseményeire szólnak. — Az újságírók bepillanthatnak a parlament hivatalos irataiba is? — Minden plenáris ülésre kerülő javaslatból, módosító javaslatból, előterjesztésből 60 példány kizárólag az újságírók számára készül. Havonta mintegy 50 ezer A/4-es papírlapot használunk fel erre a célra. Az anyagok felét itt az osztályon sokszorosítjuk, a többit a beterjesztők küldik át a sajtóosztályra. — Hány újságíróval állnak napi kapcsolatban? — Minden országos lapnak van parlamenti tudósítója, a külföldi sajtószolgálatok tudósítói is rendszeresen látogatják az üléseket, ha őket érdeklő téma van napirenden. Több vidéki lap rendszeresen küld tudósítót, másokkal telefonon és faxon érintkezünk. Több száz név szerepel a noteszunkban, akiket mindig, mindenről értesítünk. Mindezek mellett naponta 38-40 újságot szemlézünk. Azokból a cikkekből, amelyek az Országgyűlés munkájáról szólnak, minden nap 11 óráig 48 példányban 50-55 oldalas összeállítást készítünk a parlament tisztségviselői, a bizottságok és a frakciók részére. (koós) Kamara alternatív lapterjesztőknek Érdekvédelmi kamarát alakítottak az alternatív lapterjesztők, akik magánvállalkozásban különböző hírlapok és kiadványok terjesztésével és árusításával foglalkoznak. Tíz vállalkozó alakította meg, s azért fogtak össze, hogy képviseljék érdekeiket abban a helyzetben, amikor a posta szolgáltatási kötelezettsége megszűnt, viszont az új szabályok még nem alakultak ki. Munkanélküliek ellenőrzése Munkanélkülieket ellenőrző csoportot hoztak létre Karcagon az önkormányzat közgyűlésének kezdeményezésére, ugyanis azt tapasztalták: a munkanélküli-segélyben, támogatásban részesülők közül sokan fekete munkát vállalnak és a segélyt jogtalanul veszik föl. A vállalkozók egy része szívesebben foglalkoztat munkanélkülieket, mivel így olcsóbb munkaerőhöz jut. A munkanélküliek jövedelem- pótló támogatására ez évre tizenötmillió forintot irányzott elő a város. Szakszervezeti unió alakult Magyar Szabad Szakszervezetek Uniója néven egyezségre lépett hat szakszervezeti szövetség. A Keresztény Szakszervezetek Országos Szövetsége, a Szolidaritás Szakszervezeti Munkásszövetség, a Munkavállalók Szociáldemokrata Szakszervezeti Szövetsége, a Független Munkástanácsok, a Hajléktalanok és Munkanélküliek Országos Egyesülete, valamint a Szövetségen Kívüli Szakszervezetek alapították az új érdekvédelmi tömörülést. Médiaalapot sürgetnek Közös nyilatkozattal fordult a balassagyarmati képviselő-testülethez a Thomas Edison Társaság, valamint az Ipoly hírügynökség. A nyilatkozat szerzői a városi újság és televízió válságos anyagi és szakmai helyzetéből azt a következtetést vonták le, hogy a médiában való önkormányzati részvételnek ésszerűbb megoldása is van: egy médiaalap, melyre a helyi újság, a rádió, illetve a tévé szakmai koncepció kidolgozásával nyújthat be pályázatot. Demonstrációtámogatók Több támogató nyilatkozatot is eljuttattak különböző szervezetek a távirati irodához a Magyar Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének szeptember 14-re tervezett budapesti agrárdemonstrációjával kapcsolatban. A figyelmeztető agrárnagygyűlést a Csarnoki, Piaci Kereskedők, Vállalkozók Kamarája, és a Kisosz, valamint a Gazda Tanács is támogatja. Nem változtat nevet az APÜSZ Az APEH Üldözöttéinek Szövetsége nem változtatja meg az elnevezését, s nem kéri az adóhatóságtól a névhasználat engedélyezését — erről döntött az APÜSZ második rendes közgyűlése. Szerintük a bírósági végzés helytelen jogértelmezésen alapul, és a bejegyzés esetleges elutasítása esetén a strasbourgi emberi jogi bíróságig is elmennek jogaik védelmében. i
