Somogyi Hírlap, 1993. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-13 / 213. szám

1993. szeptember 13., hétfő SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 Kaposvári művész Nagyváradon „Gondolta a fene! — Világ” címmel ma délután négy óra­kor nyílik meg Vörös András egyéni kiállítása Nagyvára­don. A Kapos Art Stúdió is­mert alkotójának tárlatát a Romániai Képzőművészek Szövetségének Bihar Megyei Fiókja, valamint a nagyváradi Új Galéria rendezte. Balatonlelle csatornája Csatornaházólatot építenek Balatonlellén, amelynek a be­ruházási költsége eléri a 60 millió forintot. A szakemberek és a lakosság várakozása szerint jövő nyárra már több mint tíz utcát kapcsolhatnak a hálózatra. Ez csak akkor for­dulhat elő, ha a beruházást határidőn belül befejezik. Fotókiállítás a menekültekről Százhúsz nagyméretű, to­vábbá a Siratófalnak hívott hatszáz darabos dokumen­tumképekből a mohácsi könyvtárban nyílt kiállítása eM. Soós György nagyatádi fotóművésznek. A mohácsi születésű alkotó fotóit Wes- setzky József, a Menekültügyi és Migrációs Hivatal főigaz­gató-helyettese ajánlotta az érdeklődők figyelmébe. A mo­hácsi tárlat szeptember 26-ig látogatható. Levelezős szakkör Tehetséggondozás céljából ebben a tanévben is meghir­dette levelezős szakkörét a Somogy Megyei TIT. Az 5-8 osztályos tanulók biológia, földrajz, kémia, történelem, matematika, fizika és német tantárgyakból töltenek ki fel­adatlapokat. A levelezős szakkör öt fordulóból áll. Kínai ügyészek Somogybán Tegnap Liang Guoqing, a Kínai Népköztársaság legfel­sőbb népi ügyészsége elnök- helyettesének vezetésével megyénkbe látogatott egy négytagú kínai ügyészi dele­gáció. A küldöttséget Balato- nőszödön dr. Szabotin István Somogy megye főügyésze fogadta és tájékoztatást adott a megye törvényességi hely­zetéről. Viharverte Dél-Somogy Péntekről szombatra virra­dóra hatalmas vihar vonult át Somogy megye déli része fel­ett. Nagyatádon és környékén fákat csavart ki és vastag ágakat tördelt le a nagyerejű szél. A tűzoltók azonnal a helyszínre siettek és eltávolí­tották a közutakra hullott aka­dályokat. Kaposváron és kör­nyékén a nagymennyiségű csapadék okozott fennakadá­sokat a közlekedésben. Cigányszövetség Kaposváron Kaposvár Megyei Jogú Vá­ros közgyűlése nemrégiben tárgyalta a cigánylakosság helyzetéről szóló előterjesz­tést, s azt tájékoztató jelleggel elfogadta. A testület úgy dön­tött, hogy a cigányrétegek helyzetét egyéb konkrét szakmai dötéseinél szükség szerint figyelembe veszi, s támogatja egy cigány érdek- képviseleti szervezet létreho­zását. A cigányszövetség lét­rejött a Móricz Zsigmond Mű­velődési Házban. Vezetője: Kompák György. Az orvosnapok száz előadása Mintegy száz előadás hangzott el a múlt héten tar­tott somogyi orvosnapokon. Dr. Prievara Tibor kandidá­tus, főorvos, a szervezőbi­zottság elnöke foglalta ösz- sze a rendezvény tanulsá­gait. — Ha a jövőre gondolunk, a múltba is vissza kell néznünk. A 35. somogyi orvosnapok programjában éppen ezért kapott hangsúlyos helyet az orvostörténet. A somogyi em­lékek mellett Nyugat-Európa orvosi históriájáról is hallhat­tunk előadásokat. Az orvos­napok második fő témája az antibiotikumok gyarkorlatai al­kalmazása tapasztalatainak ismertetése volt. Az előadá­sokon elhangzottakból kitűnt, hogy a műtétek előtti antibioti­kum-kezelés több esélyt ad a beteg számára a fölgyógyu­lásra és kevesebb költségbe is kerül a kórházak számára. Beigazolódott, hogy a műtéten átesett beteg napi 3 ezer forin­tos költsége csökkenthető a beteg és a kórház javára, ha a műtét kezdete előtt megfelelő antibiotikumot adnak. A két fő téma mellett szá­mos olyan előadás is elhang­zott, amelyek az orvostovább­képzést szolgálják. Megjegy­zendő az is, hogy a rendezők több házi orvos részvételére számítottak, hiszen a beteggel először ők találkoznak, s raj­tuk múlik kezelésük további sorsa. H. B. Somogyi fiúk a határon Eskütétel Nagykanizsán Nemesnéptől, Babócsáig — Kedvelt lett a sármelléki ideiglenes légi átkelő (Folytatás az 1. oldalról) Az igazgatóság alárendelt­ségébe tartozik négy állandó és egy ideiglenes közúti, két vasúti és egy ideiglenes — kedveltté lett — légi átkelő­hely, Sármellék határforgal­mának biztosítása is. Nem ke­vés a feladat, s nem véletlen, hogy beszédében Czifra Jó­zsef alezredes, megbízott igazgató is ezt hangsúlyozta. A határőr esküt követő saj­tótájékoztatón beszámoltak a nyári munkájukról is. Megtud­tuk, hogy a határőrizeti tevé­kenységet jelentősen befolyá­solta — elsősorban a magyar­szlovén határszakaszon — az erős migrációs nyomás. Júni­ustól augusztusig ezen a sza­kaszon 718 határsértő moz­gást regisztráltak. 589 kifelé mozgó határsértőt saját erővel a kanizsaiak, 75-öt pedig a szomszédos szervek fogtak el. Befelé irányuló határsértő­ből 54 akadt fenn az igazgató­ság hálóján. A magyar-horvát szakaszon összesen 94 ha­társértő mozgott, ebből kifelé tartó 60 személyt saját erővel fogtak el, kettőt a szomszédos szervek; a befelé irányuló ha­társértők közül 30-at saját erővel, míg kettőt az ország mélységében fogtak el. A határforgalom az elmúlt évek hasonló időszakához képest a közúti átkelőhelye­ken dinamikusan nőtt, míg a vasúti átkelők személy- és járműforgalma csökkent. A magyar-szlovén szakaszon határrendsértés nem volt. A magyar-horvát szakaszon magyar részről négy esetben 14 személy követett el terület­sértés kirándulás, horgászás és aranymosáshoz szükséges mintavétel miatt. Horvát rész­ről 7 alkalommal 24-en sértet­tek területet horgászás, fürdő­zés, sóderkitermelés közben. Egy esetben pedig horvát terü­letről történt átlövés. (Csurgó térségében találtak rakétalö­vedéket). A nyár folyamán 132 boszniai-hercegovinai és egy jugoszláv állampolgár kért és kapott ideiglenes menedéket. (Lengyel) Ez bosszantja dr. Kopár Istvánt Augusztus végén már nem is lesz talán hová betérnie a vendégeknek, mert lassan­ként minden bezár... Most már nagyon hamar vége lesz ennek a gyönyörű nyárnak. Eddig kedvezően a forgalmunk, nemrég fel is emeltük a dolgozóink bérét huszonöt százalékkal. Most pedig gondot okoz, hogy munkát tudjunk adni mind­egyiküknek. A szezon meg­Dr. Kopár István, a Balatoni Hajózási Kft igazgatója (Fotó: Lang Róbert) nyújtása érdekében to vábbra is jelentős erőfeszíté­seket teszünk. A sikerhez széles körű összefogásra volna szükség, de — sajnos — kevés cég biztosít egész éves foglalkoztatást a Bala- ton-parton, amely érdekelt az idegenforgalomban. A parasztkonferencia panaszfóruma Kávássy Sándor első alelnök (Folytatás az 1. oldalról) — A parasztkonferencia szervezésének ötlete tőlem származik — mondta a So­mogyi Hírlapnak dr. Kávássy Sándor. — Már hónapokkal ezelőtt elhatároztuk, hogy közvetlen információkat szer­zünk tagságunktól. Az a de­mokratikus párt, amely első számú bázisának a paraszt­ságot, a falusi lakosságot te­kinti, az nem indulhat harcba úgy, hogy ne ülne le konzul­tálni a néppel. Világosan kell látni: mit akar a parasztság. Mi abban különbözünk a kom­munista pártoktól, hogy nem dogmákból indulunk ki, nem íróasztal mellett találjuk ki, hogy mi jó népnek, hanem leü­lünk velük tárgyalni. Azt kép­viseljük, amire a nép megbíza­tást ad. — A konferencia nem más, mint megbízatás gyűjtés? — Az a célunk, hogy beszél­jünk a parasztság küldötteivel, akik feltárják a gondjaikat. Azt is megtudjuk, hogy egy-egy térségben melyek a feszítő gondok. Ezeket pedig fel­használjuk a parlamenti mun­kában, az agitációban és a vá­lasztásokra való felkészülés során. Nemcsak a dunántúli megyék képviselői vannak itt, mert másokat is érdekel: mi van az országnak ezen a felén. Itt van Dögéi Imre a Szolnok megyei kisgazdael­nök is, aki a jövő szombati konferencia házigazdája. — Milyen somogyi tapaszta­latokat szereztek? — Nekem Somogyról jók a tapasztalataim. Kilenc évig él­tem Kaposváron, első gyer­mekeim itt születtek. Úgy jö­vök, mintha haza jönnék. Ami­kor végetér a konferencia, a zárszóban már reagálok több felvetésre. Az biztos, hogy ne­kem nagyon tanulságos volt a tanácskozás: az itt elmondot­takból élek mint pártvezető és mint országgyűlési képviselő. „Az én kezem nyomán sem könny, sem vér soha nem fa­kadt" — figyelmeztette a résztvevőket (Felső) Nagy­atádi Szabó István ars poeti­cának is beillő mondata. De a panaszok nem halkultak... A megyék küldöttei sorolták a kisgazdákat, a parasztságot háttérbe szorító intézkedése­ket. Azokat hívták meg, akik a földből élnek. Az elmondot­takból kiderült: egyre keserve­sebben. Többen szóltak a megosztottságról, míg mások — köztük Barkóczy Gellért somogyi pártelnök — arról be­széltek: egyetlen kisgazdapárt van, a Torgyán József nevével fémjelzett. Szóltak az árulók­ról, „akik odaadták magukat a bársonyszékekért”, a kormány alkalmatlanságáról, a kom­munisták térnyeréséről, a bankredszer hiányosságairól, az ország kiárusításáról, a magyar termékek háttérbe szorításáról és sok egyéb másról. így sorolták a pa­rasztpanaszokat Csokonyavi- sontán... Lengyel János ítélet az „önrabló” postások ügyében (Folytatás az 1. oldalról) Kiderült: Récsei Zoltánnak jelentős tartozása volt, a má­jus 28-i sikkasztásból ezt pró­bálta fedezni. Récsei Zoltán és Csengeri Zoltán megbe­szélte, hogy a Csengeri által felvett pénzt átadják Récsei Tibornak, aki a pénzzel teli postai brifkót saját házának kertjében elásta. „Álcázás­ként” Csengeri saját arcába gázsprét fújt, majd bejelen­tette a rablást... Miközben folyt a nyomozás hárman elköltöt­ték a pénzt. Aztán jött június 23-a, ami­kor a két kézbesítő területén lakó idős emberek megintcsak nyugdíj nélkül maradtak. Csengeri Zoltán és Récsei Zoltán a kifizetésre felvett 761 ezer forinttal Bécsbe távozott. A devizahatósági kiviteli en­gedély nélküli összeget Ipacs János rejtette el taxijában, ezért 20 ezer forintot kapott. Ekkorra már letisztult a „kép”. Récsei Tibor beismerő vallomást tett. Csengeri és Récsei Zoltán nyilván nem tud­tak, mert — midután elfogyott a pénzük Ausztriában hazatér­tek. Csengeri feladta magát... Ügyükben a Kaposvár Vá­rosi Bíróság dr. Simon Margit tanácsa hirdetett ítéletet. Csengeri Zoltán, elsőrendű vádlott egyrendbeli, folytatóla­gosan nagyobb értékre üzlet­szerűen elkövetett sikkasztás büntette, társtettesként elköve­tett devizagazdálkodás meg­sértésének büntette és a ható­ság félrevezetésének vétsége miatt halmazati büntetésként két év négy hónapi börtönbün­tetést kapott, s három évre el­tiltották a közügyektől. Récsei Zoltán büntetése ugyanez. A harmadrendű vádlott Récsei Tibort az orgazdaság bűntet­tének elkövetése miatt egy év hat hónapi börtönre és három évi közügyektől való eltiltásra ítélték. Ipacs János negyed­rendű vádlottat pedig deviza- gazdálkodás megsértésének büntette miatt 40 ezer forint pénzbüntetésre ítélte a bíró­ság. Csengeri Zoltánt, Récsei Zoltánt és Ipacs Jánost egye­temlegesen 761 ezer forint — elkobzást pótló egyenérték — megfizetésére kötelezték. Az első-, a harmad- és a negyed­rendű vádlottak ítélete nem jogerős, a másodrendű vádlott védője gondolkodási időt kért. Az ügyész az ítéletet tudomá­sul vette. Tamási Rita Kisgyalán nagy napja Két és félmillió a felújításra — A falu öröme — Önerőből, sokat Az ünnepnapokról, a kikapcsolódás lehetősége­iről is beszélt falunapi megnyitójában szombaton délelőtt Csonka József, Kisgyalán polgármestere, amikor a kisközség lakóinak átadta a kívül-belül megszépült épületegyüttest. A polgármesteri hivatal irodái mellett kultúrte­rem, könyvtár, egy ifjúsági klubhelyiség várja a kisgyalániakat és itt működik az orvosi rendelő is. 1991-től folyamatosan, az anyagi lehetőségektől függően bonyolították le a felújítási munkálatokat. Korszerű vizesblokkot alakítottak ki, s igazán vendégmarasztalóvá tették az épület külső és belső képét. Az önkormányzat összesen 2,5 millió forintot költött a munkára. Megszépült a 306 lelkes település temploma, járda és buszváró épült, és van a kisgyalániaknak gázcseretelepük is. Jövőre pedig talán már gázzal fűthetnek a falu lakói. Az ünnepélyes megnyitó után kicsik és nagyok neveztek a különféle ügyességi versenyekre. Gazdag volt a kínálat; mindenki megtalálta a ma­gának való programot. Női röplabdamérkőzés, ke­rékpáros-, kismotoros- és autós versenyek váltot­ták egymást. A remek hangulat az esti falubálon hágott tetőfokára. L. S. A zsákban is lehet versenyezni (Fotó: Kovács Tibor)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents