Somogyi Hírlap, 1993. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-11 / 212. szám
24 SOMOGYI HÍRLAP — KÖZELKÉPEK 1993. szeptember 11., szombat A FARAGÓ BÜSZKESÉGEI Az életre keltett fa rabja Az orvostudomány árvája Dr. Nagy Gyula: Az orvostörténelem nélkül nem értjük a jelenünket — Nem anyagi érdek fűz a fa megmunkálásához; egyszerűen szeretek dolgozni vele — mondja Baranyai Sándor, aki 15 évesen a kaposvári bútorgyárban szerzett műbútorasztalos-bizonyítványt. A Zselic erdeinek fáiról úgy beszél, mint féltett, pompás kincsekről. A fáról, amely keze nyomán — mind motívumaiban, mind pedig formavilágában a népi hagyományokat hűen tükröző — csodás használati tárgyakká varázsolódik. Baranyai Sándor műhelye művészien rumlis: gépekkel, szerszámokkal, fával van tele. A gépeket, a gyalupadot leheletnyi finom fűrészporréteg borítja. — Nem kaptam meg a népi iparművész címet — mondja. — Most már nincs is szükségem rá. A célom az, hogy ezt a hagyományőrző és ipari tevékenységet ötvöző munkát a sikeres vállalkozás szintjére fejlesszem. Hobbiként, „másodállásban” dolgozom a fával, amelynek ha valaki a bűvöletébe esik, az rabul is ejti, szenvedélyévé válik. Imádom áfát! Baranyai Sándor 25 évig volt rendőr, jól ismerik és kmb-sként is szerették a faluban. Eredeti szakmájától és a szeretett fától soha nem szakadt el: folyamatosan dolgozott. Míves, Balaton-felvidéki és belső somogyi motívumokkal díszített alkotásai hazai és nemzetközi kiállításokon, népművészeti vásárokon öregbítették megyénk fafara-, goinak hírnevét. 1987-ben a nürnbergi világkiállításon — 12 ezer résztvevő között — harmadik díjat kapott. Két garnitúráját jutalmazták ezzel, és egy közös szabadalmat az azóta elhunyt Rostás Józseffel. , Ez a szabadalom egy módszer, amelynek segítségével a hagyományos népi motívumokat tömeggyártással lehet felhasználni a lakások díszítésére. Falujában társadalmi munkában restaurálta a templom szószékét. Baranyi Sándor kezemunkáját dicséri a helyi kultúrház teraszának dekoratív fakorlátja is. — Büszke vagyok arra, hogy Kaposváron, a Petőfi általános iskolában László Ferenc rajztanár ismertette meg velem az alkotás örömét. Ezt később már „csak” fejleszteni kellett. Büszke vagyok arra is, hogy bár én nem lettem művész, nagyon sok barátom elérte ezt a rangot. És büszke vagyok 22 éves tanítványomra, Hideg Gyulára is, aki már jobban farag, mint én. Míg a nyers alapanyagból — a motívumok tervezésétől a faragásig — kész szék-háttámla lesz, eltelik két-három hét, aztán a garnitúra elkészítése már alig egy hónap. Baranyai Sándor, akinek szenvedélyévé vált a famunka (Fotó: Török Anett) A szépséges, zsűrizett bútordarabokat a budapesti Folklór Vállalaton keresztül értékesíti. Ezek a súlyukban nehéz, ám motívumaikkal mégis könnyedséget sugárzó székek, asztalok nem egy életre készülnek, az unokák is gyönyörködhetnek bennük. — Volt-e olyan alkotása, amelyiktől nehéz szívvel vált meg? — Minden darabtól! A Gyu- szival majdnem sírunk, amikor elviszik a bútort. Mert vele viszik azt a rengeteg küszködést, gyötrődést is, amelynek nyomán bútor lesz a fából. Tamási Rita Ficzere Mátyás képviselő visszatért a koronghoz Idősebb és fiatalabb hódolóinak egyaránt tetszett Ficzere Mátyás tudománya az Alpok-Adria nemzetközi vásáron. Az SZDSZ-es országgyűlési képviselő kaposvári népi iparművész házastársával, Szíjártó Rékával közösen vásárdíjat is nyert. A kiállításra látogatók pedig azt is megtudhatták, hogyan készülnek a remekművek. Hamar kiderült: Ficzere Mátyás a korong mögött az igazi: kezei gyakorlottan formálták a hideg agyagot, amely a „simogatás” hatására szinte megelevenedett. Az új, születő formában mások számára is érthető volt a gondolat. A gép, a holt agyag egyaránt engedelmeskedett neki; amikor koron- gozott, őszinte érdeklődés kísérte minden mozdulatát. Akik régebb óta ismerték, tudták: a nagy kerámiák készítésében szinte utolérhetetlen. A falitálak, korsók és vázák gazdag szakmai ismeretről, díjai pedig elismertségéről tanúskodnak. A szakma művészi fokon valóban a kisujjában van. Három éve adta a fejét képviselőségre, ám azóta már többször is nyilatkozott arról: a parlamenti ciklus után nem kívánja újra jelöltetni magát: visszatér mesterségéhez. Sokak szerint jól választ! Az agyag az ő igazi világa. Gyereksereg leste érdeklődve Ficzere Mátyás kézmozdulatait (Fotó: Kovács Tibor) Dr. Nagy Gyula: ” ...mindig voltak kiváló orvostörténészeink...” (Fotó: Kovács Tibor) — Az orvostörténelem kicsit amolyan mostohagyermeke az orvostudománynak — mondta dr. Nagy Gyula a Kaposi Mór Megyei Kórház bőr- gyógyászati osztályának főorvosa, a Bőrgyógyászat Története Francia Társaság egyik alapító tagja. — Magyarországon soha nem kutatták és nem oktatták intézményesen ezt. Pedig az Osztrák-Magyar Monarchia gyökerein nevelkedett honi orvostörténelemnek szép hagyományai vannak. Ma ha egy orvos publikál, akkor elsősorban szorosan a szakterületéhez illeszkedő témát választja. Ez biztosítja ugyanis leginkább számára a szakmai előmenetelt. Ennek ellenére mindig voltak kiváló orvostörténészeink. Dr. Nagy Gyula példaként Benedek István és Berde Károlyt említette. — Berdéről ma is példát vehetünk. A magyar nép derma- tológiája címmel 1840-ben napvilágot látott kötete szakmai, néprajzi és irodalmi szempontból is elsőrendű munka. Ilyen polihisztorokra vagy legalábbis ennyire elhivatott néprajzosokra, orvostörténészekre volna szükség ahhoz, hogy a Somogybán is fehér foltnak számító egészségügyi-történeti kutátás népi aspektusait feldolgozzuk. Dr. Nagy Gyula a Jászságból származott Kaposvárra, s a bőrgyógyász főorvos mindössze hat éve „tévedt” az orvostörténeti kutatások területére, azt követően, hogy megvédte kandidátusi értekezését. Elődjének, dr. Franki József tőorvosnak, a Kaposi Mór és Gruby Dávid életét, munkásságát bemutató tanulmányai inspirálták írásra. A neves, kaposvári születésű és világhírnévre szert tett bőrgyógyász, Kaposi Mór születésének 150. évfordulója alkalmából rendezett emlékülésre, Franki József főorvossal, közös kiadványt állított össze. Az első orvostörténeti reflexiót a Der Hautarzt című rangos német szaklap is publikálta. Ezt követően Párizsban, 1989-ben a Bőrgyógyászat Története Francia Társaság egyik alapító tagja lett. A kapcsolat élő: több publikációja is megjelent azóta a francia szaklapban. Tavaly, a Kaposi Mór emlékszobor avatásakor a Francia Bőrgyógyász Társaság levelező tagjává választotta és megkapta a Magyar Bőrgyógyász Társaság emlékérmét is. A hét végén rendezett XXXV. somogyi orvosnapok kapcsán kérdeztük: vol- tak-e művelői Somogybán az orvostörténelemnek? — Dr. Csurgó Jenő nagyon szép monográfiában, 1882-ig terjedően írta meg a kaposvári kórház történetét — felelte. — Ma dr. Bodosi Mihály nyugalmazott főorvos dolgozik megszállottan a folytatásán. Az idestova két kötetnyire nőtt munka kiadás előtt áll. A századfordulón volt igazgatója kórházunknak dr. Szigeti Gyula Sándor. 1898-99-ben, európai tanulmányútja alkalmával abban a párizsi Tar- nier-Cochin kórházban is megfordult, ahol ma a vendégelőadónk, dr. Daniel Wallach professzor is tevékenykedik. Számára fordítottam le Szigeti Gyula tapasztalatait, amelyeket a hajdani veseműtét során szerzett. A tanulmányút kézzel írott másolatát egyébként a kísérletes-sebész kongreszszus alkalmával dr. Rozsos István jóvoltából kézbe is vehették a résztvevők. A kortárs kutatók közül dr. Csapiáros Zsuzsanna, dr. Bogdán Tamás, dr. Mohr Tamás és dr. Báthory Éva törekvései re- ménykeltőek. Az orvostörténelem művelése sok lemondással és kevés sikerrel jár. Publikálási lehetőség mindössze az Orvosi Hetilap Horus rovatában van, és a kongresszusokon, tanácskozásokon is ritkán érintik ezt a témakört. Dr. Nagy Gyula főorvos szerint az orvostörténelem olyan, akár a történelem: nélküle nem értjük meg a jelenünket. — Az orvostörténelem az orvostudomány árvája — mondta. — Az ember ezt vagy csinálja, vagy nem. Ha vállalja, akkor inkább hobbiként tegye. De csak magas szinten érdemes vele foglalkozni. _ Várnai Ágnes Faipari és Kereskedelmi Kft 7400 Kaposvár, Dombóvári út 1. Telefon: 82/316-600, 60/368-168, Kínálatunkból:- fenyő épületfa, gerenda 4-8 m 16 900 Ft/m3-tól- fenyőfürészáru 25-50-65-75 m 15 000 Ft/m3-től- tölgy épületfa 18 900 Ft/m3- fa-és műanyag ajtók és ablakok- lépcső-és korlátelemek, tölgy 580 Ft/fm- fenyő 420 Ft/fm- barkácsáru- zárak, vasalatok- méretre szabott laminált bútorlap- lambéria, (osztrák, csiszolt) 552 Ft/m2- tetőcserép .- felületkezelő anyagok, ragasztók- bútorok Az árak az Áfát nem tartalmazzák ! Érdeklődésüket tisztelettel várjuk naponta 8-17 óráig. (18143)
