Somogyi Hírlap, 1993. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-09 / 210. szám
14 SOMOGYI HÍRLAP — NYUGDÍJASOK OLDALA 1993. szeptember 9., csütörtök Osztrák kapcsolat Testvéregyesületi kapcsolatok felvételéről tárgyalt az ausztriai Villachban a Kaposvári Nyugdíjasok Egyesületének két elnökhelyettese, Szentes József és Torma Károly. Max Lauritsch egyesületi elnök arról tájékoztatta kaposvári vendégeit, hogyan dolgozik az osztrák város mintegy 1300 idős embert tömörítő nyugdíjasegyesülete, majd azt beszélték meg, milyen módon alakíthatnának ki élő kapcsolatot a villachiak és a kaposváriak között. A somogyi megyeszékhely nyugdíjasegyesületének képvielőit fogadta Villach polgármestere is. Tervezik, hogy még ezen az őszön kaposvári nyugdíjasok negyven tagú csoportja utazik az osztrák testvérvárosba. A következőkben a romániai Csíkszereda nyugdíjasaival veszik fel a kapcsolatot. 15,1 milliárd emelésre A kiegészítő nyugdíjemelés — amennyiben az erről szóló döntés megszületik — az 1993. január 1 —je előtt megállapított nyugdíjakra vonatkozik és 15,1 milliárd forintba kerül. Ebben az összegben szerepel az egyszeri nyugdíjkiegészítés és annak a jövő évre áthúzódó hatása, és figyelembe vették azt a körülményt, hogy januártól hasonlóan emelkedne azoknak a nyugdíja is, akik az idén mennek nyugdíjba. A nyugdíjbiztosítási ön- kormányzat elnökségének javaslata szerint a kiegészítő nyugdíjemelés az öregségi résznyugdíjat, az özvegyi és szülői nyugdíjat, az árvaellátást, a baleseti járadékot élvezőket is érintené, azok pedig, akik a nyugdíjfolyósító intézettől rendszeres szociális ellátást kapnak, egyösszegű kiegészítésben részesülnének. Új szemüveglencse, időseknek Hamarosan Magyarországon is kapható lesz — sajnos, igencsak borsos áron — az időskorúak távollátását segítő szemüveglencse, az eddig is sokak által keresett Varilux Multi Design korszerűbb változata, a Varilux Comfort lencse. Ezzel az optikai eszközzel a viselője — ha a lencse megfelelő fókuszán tekint át — bármekkora távolságra (tehát nemcsak közeire és távolra, hanem a közbeeső távolságokra is) tisztán lát, mivel a legfelsőbb ponttól a legalsóig fokozatosan változik a dioptria, s így az átmeneti távolságra is jó a látás. A legújabb eszköz, a Varilux Comfort készítői arra a problémára is megoldást találtak, hogy a lencse szélső, alsó részei ne torzítsanak. Támogatott üdülések Azok a nyugdíjasok is részt vehetnek támogatott utóidé- nyi üdülésben, akik az előszezonban már részesültek utalványos, tehát kedvezményes üdülésben. Nyugdíjszelvényük felmutatásával mindaddig jelentkezhetnek támogatott részvételi jegyért, amig az értékesítési irodák rendelkeznek ilyen utalvánnyal. A nyugdíjasok üdülési támogatásának mértéke egyébként attól függ, milyen összegű járadékot élveznek: a 4000, a 3000, a 2000 és az 1000 forintos, személyenként és hetenként kapható hozzájárulás a legalacsonyabb és az átlagosnál jóval magasabb jövedelműeket, illetve a közbeeső csoportba tartozó nyugdíjasokat illeti meg, de a támogatás mértéke egyik esetben sem lehet több a részvételi jegy árának a felénél. Sokszínű programok — kiránduláson Szeretnek utazni a nyugdíjasok Utazni jó — tapasztalhatták a közelmúltban (ki tudja, hányadszor már?) a kaposvári nyugdíjasok közül azok, akik részt vettek egyesületük baranyai kirándulásán. Pécsen át Siklósra, Villányba, Mária- gyűdre látogattak, s nem maradt ki a programból most sem a nemzetközi hírnevű fürdőhely, Harkány. Mint kiderült: a fürdőben és környékén már otthonosan mozgó kaposvári nyugdíjasok több órát is szívesen töltöttek volna a reumá- sokat marasztaló gyógyvízben, az idő múlása azonban könyörtelenül sürgette és buszra szólította az utasokat. Többnyire házaspárok vettek részt ezen az úton. Hogy kinek milyen élmény lesz a legmaradandóbb? A villányi présházak labirintusa vagy a máriagyűdi mise? A siklósi borkóstoló vagy a nagyharsá- nyi kőszobrok lenyűgöző látványa? Nyugdíjasa válogatja... Egy biztos: a kaposvári nyugdíjasok szeretnek utazni! Ezt bizonyítja, hogy az egyesület által szervezett, az ország és Somogy megye A legtöbb nyugdíjas baranyai úticélja: Harkány. egy-egy régióját „megcélzó” útra nem kell lasszóval fogni a jelentkezőket. A legutóbbi, baranyai kiránduláson is jóval többen szerettek volna részt venni, mint ahányan elfértek az autóbuszban... Mindez valószínűleg nemcsak a viszonylag alacsony részvételi díjnak, hanem a körültekintően ösz- szeállított, az igényekhez igazodó programnak is köszönhető. H. F. Mire számíthatunk? Ebben a hónapban: megemelt járadék és áfa-kompenzáció Amikorra az első, már áfát is tartalmazó villanyszámlát ki kell fizetni, a nyugdíjasok kézhez kapják az általános forgalmi adó bevezetésének ellensúlyozását célzó kompenzációt is. A Nyugdíjfolyósító Intézet a múlt héten átadta a postának a több mint 2 millió utalványt, s várhatóan a hónap közepére mindenkihez megérkezik a pénz. A nyugdíjasok 10 000 forintnál kisebb járadék esetén 1500, míg azon felül 11 300 forintos nyugdíjig 1000 forint egyszeri, adó- és tb-járu- lékmentes kiegészítést kapnak. Az intézkedés a nyugdíjasok több mint felét érinti. Azután lehet várni a postást az esedékes nyugdíjjal, amely minden saját jogú nyugdíjasnál 4 százalékkal lesz magasabb, mint az előző hónapban volt. (Akihez mégsem jutna el a felemelt összeg, az a területileg illetékes társadalombiztosítási igazgatóságnál reklamálhat.) A nemrégiben alakult nyugdíjbiztosítási önkormányzat elnöksége további 4 százalékos nyugdíjkiegészítésre tett javaslatot. Az előterjesztést még jóvá kell hagynia a testület közgyűlésének.is, de a végső szót az Országgyűlés mondja ki. Ha zöld utat kap a javaslat, a szeptemberi (tehát a már megemelt) nyugdíj alapján számolják ki az újabb 4 százalékos emelést. A saját jogú nyugdíjjal rendelkezők kilenc hónapra visszamenően, egy összegben, novemberben számíthatnak a pénzre. Ahogyan korábban, valószínűleg most is alsó és felső határt állapítanak meg: egyhavi ösz- szege nem lehet kevesebb 300 és nem lehet több 1000 forintnál. A legkisebb nyugdíjjal rendelkezők 2700 forintot kapnának, de az emelés mértéke nem haladhatja meg a 9000 forintot. A nyugdíjbiztosítási önkormányzat szerint az emeléshez szükséges több mint 10 milliárd forintot mindenképpen elő kell teremteni. A nyugdíjtörvény értelmében a járadékokat az aktív dolgozók átlagbérének növekedési arányában kell emelni, amely az idén 18 százalék körül várható. Az Országgyűlés még februárban arra kötelezete a kormányt, hogy augusztus 31-ig vizsgálja felül a bérek alakulását és a tények ismeretében tegyen javaslatot a már elfogadott 14 százalékon felüli nyugdíjemelésre. sz. m. Olvasóinkhoz Azt tapasztaljuk, hogy olvasóink körében nagy érdeklődést kelt a Nyugdíjasok oldalán a múlt hét csütörtökén indított, Az igényléstől a folyósításig felcímet viselő sorozatunk. Néhány kérdés a hozzánk eddig érkezett levelekből: Miért nem vették figyelembe annak idején a ma már 93 éves olvasónk nyugdíjának kiszámításánál azt, hogy 13 évig gazdatiszt volt és arra az időre a munkáltatója rendszeresen fizette a besorolási összeg szerint járó díjat az Országos Mező- gazdasági Biztosító Intézetnek? A Down-kórban szenvedő beteg tartozik-e valamelyik rokkantsági csoporthoz, s ha igen, melyikhez? Honnan kell kérni részére a kedvezményes utazásra jogosító utalványt? Ilyen és ezekhez hasonló kérdésekkel fordultak hozzánk eddig olvasóink, akiknek ezúton megköszönjük a bizalmát s azt kérjük tőlük: várják türelemmel a Nyugdíjasok oldalán olvasható válaszunkat. Leveleiket ugyanis eljuttatjuk a Megyei Nyugdíj- biztosítási Igazgatósághoz, s a válaszokat érkezési sorrendben közöljük csütörtökönként - ezeken a hasábokon. Továbbra is várjuk kérdéseiket. Derűsebb napok reményében Több figyelmet a fiatal rokkantakra! „Én úgy érzem — és ezt is tapasztalom —, hogy a fiatalon megrokkantakkal nagyon keveset foglalkoznak a Nyugdíjasok oldalán, holott problémáink, gondjaink legalább olyan súlyosak, mint a sok munkában megöregedett nyugdíjasoké... Gondoljon csak arra: nem elég, hogy életünk derekán rokkantunk meg, veszítettük el a munka- képességünket, de legtöbbünknek még kiskorú gyermekei vannak, akiknek a felneveléséről gondoskodnunk kell” — írja szerkesztőségünknek küldött levelében D.J. Kaposvárról, a Zaranyi lakótelepről. Olvasónk korábbi problémájával már foglalkoztunk ezeken a hasábokon, sajnos, eredménytelenül. Akkor — több mint két évvel ezelőtt — azt tettük szóvá: betegsége indokolná, hogy telefonkészülék iránti, régen benyújtott kérelmét méltányolnák és teljesítenék. Olvasónknak azóta sincs telefogja, pedig egyre nagyobb szükségét érzi, Egészségi állapota, mozgásképessége ugyanis — mint írja — idő közben annyira leromlott, hogy átsorolták a rokkantnyugdíjasok I. csoportjába... Ami miatt most leveléből idéztünk és a nekünk küldött sorokat a szociális gondoskodással hivatásszerűen foglalkozóknak is a figyelmébe ajánljuk: úgy ítéjük meg, hogy valóban szükség van a fiatalon megrokkantakkal való fokozottabb törődésre, gondjaik enyhítésére. Azért, mert az időskorúakról, az elesett öregekről való gondoskodás mellett mintha időnként és helyként a kelleténél kevesebb figyelem esne rájuk. Talán azért, mert többségük családi körben él, s ily módon kevésbé "szúr szemet”, mint az öregségére magára maradt idős ember. De itt élnek közöttünk ők is, s igaz ugyan, hogy megkapnak minden anyagi ellátást a nyugdíjintézettől és az önkormányzatoktól, ami rokkantsági csoportjuk szerint megilleti őket, de olykor másra, ennél többre is szükségük lenne. Van közöttük jó néhámy, aki éppen rokkantsága folytán nem vehet részt például közös kirándulásokon, nem látogathatja a klub- foglalkozásokat, nem mehet naponta vásárolni a nyugdíjasoknak olcsóbban árusító boltokba... A fiatal rokkantnyugdíjasok megérdemlik, hogy ha nem is a figyelem középpontjába, de mindenképpen oda kerüljenek, ahol figyelem és érdeklődés kísérheti életüket, sorsukat. Mert gondjaikat csak így enyhíthetjük, derűs napokat csak így szerezhetünk nekik. Hernesz Ferenc AZ IGÉNYLÉSTŐL A FOLYÓSÍTÁSIG Kérés, bejelentés csak a megfelelő nyomtatványokon Sokan Somogybán is úgy gondolják, hogy elegendő, ha szóban vagy levélben bejelentik nyugdíjazási szándékukat. A nyugellátási igények előterjesztését azonban csak a különböző, erre a célra rendszeresített nyomtatványokon fogadja el az illetékes Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság. Ezekhez a nyomtatványokhoz a munkahelyeken vagy a Nyugdíjbiztosítási Igazgatóságon lehet — térítésmentesen — hozzájutni. Mit kell tudni az igénybejelentő lapokról? Az Igénybejelentő lap elnevezésű nyomtatványok közül az öregségi, a rokkantsági nyugdíj, az átmeneti járadék, a rendszeres szociális járadék igényléséhez szükséges nyomtatvány száma: A.3515-270.r.sz., az özvegyi nyugdíjhoz és az árvaellátáshoz az A.3515-275.r.sz., a szülői nyugdíjhoz az A.3515- 26.r.sz., a nyugdíjasként elhalt személy után járó özvegyi nyugdíj és árvaellátás igényléséhez az A.3515-228. r.sz. számú nyomtatványt kell kitölteni. A nyomtatványon feltett valamennyi kérdésre válaszolni kell, és kitöltés után az igénybejelentő lapot az igénylőnek (adott esetben törvényes képviselőjének) alá kell írnia. Az igénybejelentő lap első része a nyugdíjigénylő személyi adatainak feltüntetésére szolgál (név, névváltozás esetén az előző név, nőknél az asszonynév — több házasságkötés esetén valamennyi asszonynév —, a névváltozás ideje, a születés éve, hónapja és napja, illetve helye, továbbá a nyugdíjigénylő anyjának a neve). Ebben a részben kell feltüntetni az igénylő lakcímét és azt a címet, ahová az ellátást kéri. A személyi adatokat a személyi igazolvány alapján kell az igénybejelentő lapra följegyezni. Ha a munkáltató intézi az igény- bejelentést, akkor az ő kötelessége, hogy a személyi igazolvány számát is bejegyezze és aláírásával, bélyegzővel igazolja azok valódiságát. Ha ez hiányzik a nyomtatványról, akkor a személyi adótok hitelesítését a nyugdíjmegállapító szervek végzik el. Az igénybejelentő lap további részében olyan kérdések szerepelnek, amelyek magához az igényelbíráláshoz elengedhetetlenül fontos információkat tartalmaznak, ezért a pontos válaszokra ott is különös gonddal kell ügyelni. Az igény- bejelentő lapon kell közölni például a szolgálati időként figyelembe vehető munkaviszonyokat és egyéb jogviszonyokat. Az igénybejelentésnek része a munkakönyv másolata. Miután a munkakönyvek 1992. június 30-a óta már a nyugdíjigénylők birtokában vannak, ezért a szolgálati idő megnyugtató módon való bizonyítása végett célszerű, ha a munkakönyvét a nyugdíjigényléshez csatolják. Feltétlenül fel kell tüntetni az olyan, a szolgálati idő beszámítását eredményező jogviszonyokat is, amelyek a munkakönyvben nem szerepelnek! Melyek ezek? Ilyen például a kisiparosi, a magánkereskedői, az egyéb vállalkozási jogviszony, a mezőgazdasági szövetkezeti tagsági idő, a katonai szolgálat, a hadifogság ideje. Célszerű minden olyan okmányt megküldeni, amely a nyugdíjigénylő szolgálati idejét bizonyítja, illetve azzal kapcsolatos. (Ilyen lehet a régi munkakönyv, a segédlevél, a működési bizonyítvány, a katonakönyv, a hadifo- goly-elbocsátó stb.) Ha az érintett házastársi pótlékot vagy családi pótlékot igényel, azt is az igénybejelentő lapon kell feltüntetni. E két ellátás igényléséhez külön-külön rovat áll rendelkezésre, azokat kell értelemszerűen kitölteni. Az ilyen jellegű kérelmek elbírálásához csatolni kell a házassági anyakönyvi kivonatot, a gyermek(ek) születési anyakönyvi kivonatát, illetve a 16. életévét betöltött gyermek(ek) iskolalátogatási igazolását is. Az igénybejelentő laphoz mellékelni kell — természetesen aláírva — az A.3515- 280 r.sz. nyilatkozatot is. (Következik: A szolgálati idő elismerésére vonatkozó kérelem benyújtásának szabályai.) 4 ■ A
