Somogyi Hírlap, 1993. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-09 / 210. szám

1993. szeptember 9., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP — MŰVELŐDÉS 7 Pedagogus-hangulatkép tanévkezdetkor Csak a bizonytalanság biztos (Folytatás az 1. oldalról) A főtitkár azt mondta: ala­posan tanulmányozzák a jövő évre vonatkozó legizgalma­sabb olvasmányt, a háromkö­tetes, több százoldalas köz­ponti költségvetés-tervezetet. „Elfelejtett” infláció — Ami rögtön szembeötlik: az iskolák dologi kiadásait az ideivel azonos szintre állítot­ták be — folytatta Szöllősi Ist- vánné. — Kérdezem én: mi lesz a várhatóan 20 százalék körüli inflációval? A kétkulcsos áfával? Kíváncsiak vagyunk, miből fogják kifizetni a villany- a víz- és a fűtési költségeket? — A pedagógusok egy ré­szét már nem a bértáblázat bevezetése, sokkal inkább a munkanélküli-segély ösz- szeg érdekli. Hiányoljuk a szervezett átképzést — A legfrissebb információk szerint a regisztrált állásnél­küli kollégák száma eléri az ötezret. Tudom, erre az a vá­lasz, hogy ugyanakkor az ön- kormányzatok egyre-másra hirdetnek pedagógusálláso­kat. Egy biológia szakos tanár nem taníthat francia nyel­vet. A szervezett átképzést hiá­nyoljuk, még tavaly letettük az Oktatási Érdekegyeztető Fó­rum asztalára az ezzel kap­csolatos elképzeléseinket. A választ részben meg is kaptuk a közoktatási törvényben: va­lóban csökkent a pedagógu­sok kötelező óraszáma, csak éppen nem annál a rétegnél, amelyiket a leginkább sújtja a munkanélküliség. A felső ta­gozatosok óraszáma csök­kent, az óvónőké és a tanítóké maradt a régi. Ezernél több óvónő van már munka nélkül, ugyanis a szo­cialista nagyipar felbomlásá­val megszűntek az üzemi óvodák és az önkormányzatok is egymás után után zárják be — elsősorban pénzhiányra hi­vatkozva — a gyermekintéz­ményeket. Javasoltuk, hogy az óvónőket képezzék át szakmájukon belül: logopé­dusnak, gyermekpszicholó­gusnak. Ők foglalkoznának a sajnos mind több sérült, hát­rányos helyzetű gyerekkel. A Világbanktól kapott „Emberi erőforrás fejlesztése” című program dollárjaiból, forintjai­ból talán erre is jutna. — A tanárok, szakoktatók átképzése hol tart? — A volt napközis tanárok, mivel ezekből a gyerekintéz­ményekből is egyre kevesebb van, döntő többségükben munkanélküliek. Ugyanakkor a közoktatási törvényből még nem derül ki, hogy mit fognak tanítani a 9. és a 10. osztály­ban. Egészen pontosan: az átmeneti rendelkezések kö­zött az olvasható, hogy a még készülő Nemzeti Alaptanterv hatályba lépéséig a nyolcadi­kat végzett gyerekek a speciá­lis szakiskolák anyagát tanul­ják, vagyis az úgynevezett ki­segítő iskolákét. Oktatósors Azt sem tudja senki, hogy mi lesz a szakoktatók sorsa. Ez a kérdés viszont már nem az oktatási tárca hatáskörébe tartozik, sokkal inkább foglal­koztatáspolitikai feladat és ez már a kormány illetékes­sége. — Milyen a hangulat az egyházi tulajdonú iskolák­ban? — Még mindig nem kaptunk választ az Alkotmánybíróság­hoz beadott kérdésünkre: csak az önkormányzati isko­lában közalkalmazott-e a pe­dagógus? Ugyanis ha az adott iskolát visszakapta az egyház, akkor a pedagógusokra már nem vonatkozik a bértáblázat kötelező bevezetése, sőt hi­ába tanítanak tovább ugyan­Szöllősi Istvánné, a Pedagógus Szakszervezet főtit­kára (Fotó: Csobod Péter) ott, nem közalkalmazotti jogál- lásúak. Nagyon reméljük, hogy ebben a kérdésben part­nerekre találunk az egyhá­zakban. Egyáltalán nem lenne kívánatos, ha ebből a szigo­rúan munkajogi kérdésből ideológiai színezetű kérdést kreálnának. Szabó Margit Kaposvári diákok külföldi gyakorlaton Kollégiumfelúj ítás a mezőgazdaságiban Kanizsai kínálat Alpok-Adria dzsesszfesztivál — Vendég lesz a kaposvári színház is A kaposvári Móricz Zsigmond Mezőgazdasági Szakközépis­kolát az elmúlt tanévben 57 ne­gyedik évfolyamos diák fejezte be. 21-en szerették volna ta­nulmányaikat folytatni, közülük tizenketten sikeresen felvételiz­tek egyetemekre, főiskolákra. Az ötödik évfolyamot, amely ál­lattenyésztő és állategészség­ügyi technikus képesítést adott, harmincán végezték el, a tíz je­lentkezőből nyolcat vettek föl felsőoktatási intézményekbe. Az 1993/94-es tanévet — két osztályban — hatvan elsős kezdte meg, így ebben az okta­tási intézményben szeptember­ben 270-en ültek padba. Kapossy Béla, a mezőgazda- sági szakközépiskola igazga­tója elmondta, hogy a nyári szünetben felújították a kollégi­umot, a közeljövőben pedig — mintegy 4,5 millió forintos beru­házásként — elkezdenek épí­teni egy 540 négyzetméteres garázst és géptárolót. Az iskola számítógépparkja az Agrobank- tól kapott nyolc darab XT kom­puterrel bővült. Az ÁVÜ-höz pá­lyázatot nyújtottak be gépmű­hely és terménytároló építé­sére, mivel a százhektáros föld­területükhöz nincs gazdasági épület. Az iskola tíz diákja Ausztriá­ban, Bécs környékén, harminc pedig az olaszországi Latinán volt nyári gyakorlaton; főként ál­lattenyésztési munkát végez­tek. Az osztrák kapcsolat új, a diákok az osztrák parasztszö­vetség támogatásával vehettek részt a gyakorlaton, az olasz pedig egy hároméves múltra visszatekintő, devizamentes is­kolai cserekapcsolat. Az olasz diákok októberben jönnek Ka­posvárra. (Tamási) Bár a nagykanizsaiak nem a „Kanizsai ősz” égisze alatt rendezik eseményeiket a kö­vetkező negyedévben, mégis színes a kínálatuk. A Hevesi Sándor Művelődési Központ három színházi bérletet hirde­tett meg. A bemutatók között megtalálhatjuk a kaposvári Csiky Gergely Színház pro­dukcióit is. így a nagykanizsa­iak is tapsolhatnak Bertolt Brecht Koldusoperájának, Ken Kesey Kakukkfészkének, Darvas Ferenc céltudato­san halad előre. Az alkotó­munkában és az időben. Célja nem kevesebb (hogyan is le­hetne?), mint Horatiusé, aki Melpomenéhez írva az örök­kévalóság vágyának adott hangot. Darvas persze szeré­nyebben fogalmazott; reméli, hogy a végleges eltávozás után marad egy „picinyke” ár­nya. A szerénységben ott az öntudat, s ebben pedig a két­ség. Mindkettő jó alap a tovább­lépéshez, azaz a minél telje­sebb önkifejezéshez. Darvas megszerzett (kiharcolt) öntu­dattal és állandó kétségekkel figyeli (elemzi) a világot és önmagát. Azt már első, Ko- rallszínű ég (1990) című köte­tében is észrevette a figyel­mes olvasó, hogy két terület számára különösen fontos: a lélek és a múlt. A lélek békéje, nyugalma, csendje nála azo­nosul a boldogsággal, a Te­remtőben való föloldódással, az örök békével, napi örömök­kel. Hisz ebben. S hitét erköl­csi és vallási értelemben egy­aránt megmutatja. Remény­kedik az emberek közötti őszinte szeretetben. Költői munkásságának egyik meg­határozó szála a szülők tiszte­Nagy Ignác Tisztújításának. A művelődési ház helyet ad a Nemzeti Filharmónia bérleti hangversenyeinek, s a gyer­mek- és ifjúsági programok­ban is dúskálhatunk. Eljön Kanizsára többek között Mi­cimackó, bemutatják A kol­duskirály című mesejátékot, s a Tolcsvay trió Égigérő fa címmel ad műsort. Gyermek- teaház, játszóház, diákcent­rum, humánökológiai szabad- egyetem, tanfolyamok sora, s lete. Különösen az édesanya látása, hallása jelent sokat; morálisan a boldogsággal azonos. „Boldog vagy, ha hal­lod újra” — olvasható Anyánk című versében, s ez fokozódik az Édesanyámban, ahol a legszebb és legjobb jelzőket kapta meg. A szülők (és nagyszülők) óvó-féltő szeretetének meg­mutatása érdekében Darvas még mélylélektani elemzésre is vállalkozott. A kötet kétség­kívül legérdekesebb darabja a Lélekcsend. Ez a freudi ala­pokról induló prózavers (vagy Juhász Ferenc nyomán: vers­próza), amiben ötéves önma­gának nagy kalandját élte át újra: szembesülést a Terem­tővel. A balatonberényi vízpart élménye (ötévesen ott mentet­ték meg a vízbefúlástól) nem emlékként érdekes, hanem azért, amit a tudatalattiból Darvasnál a múltbanézés fel­színre hozott. A külvilág törté­néseit is leírta, de ez csupán laza szál a valósághoz. Sok­kal fontosabb annak számba­vétele, amit ötévesen átélt a víz színe alatt, s félszázad múltán elénk tárja. Nem véletlen, hogy a lélek és a csend szavak a kötet címében is ott vannak. Darvas még felsorolni is sok, mi min­den várja az érdeklődőket. Szeptemberben Málik Irén iparművész tárlata, október­ben Bak János festőművész emlékkiállítása fogadja a lá­togatót. Október 1-2-án az Alpok-Adria nemzetközi dzsesszfesztiválnak a házi­gazdája lesz az intézmény, ahol világhírű magyar és kül­földi együttesek, szólisták szórakoztatják a nagyérde­műt. a címadásaiban nem mindig szerencsés (néha bátran Ba- bitshoz nyúl: Húsvét előtt, máskor Vörösmarty nyomán halad: Gondolatok a rajzok előtt). De azt meg kell je­gyezni, hogy köteteinek találó és kifejező címeket adott. Az elsőben a tág horizontot (Ko- rallszínű ég) törekedett be­fogni, a másodikban az em­beri viszonylatokat (Fe­kete-fehér körök), a harma­dikban az alkotás, a líra sze­repét (Sirályfiak), s a fölkészü­lés után most az emberi lelket. A feladat nagy, érthető, hogy nem mindig győzi erővel, s bár filozófiai stádiumokat hallga­tott, szívesebben dolgozik ha­gyományos és közérthető fo­galmakkal. Csak egy példát. Több mint kétszáz éve a fény az emberi gondolkodás (és cé­lok) egyik sarkpontja. Darvas Ferenc nyilván nem véletlenül helyezte kötete élére a Lélek- fény is című versét. Mit írt? „Mondd, lehet-e szentebb do­log, / mint fényt gyújtani lel­kekben / a szívekben, sze­mekben.” Ha fényt fényre halmoz valaki, akkor már a boldogság közelébe is jut. A negyedik Darvas-kötet középponti fogalma a boldog­ság. S mikor boldog a költő? Ha leírja mindazt, ami foglal­koztatja, és munkáját el is ol­vassák. A lélek csendje című kötetnél az olvasói azonosu­lást segítik Sculthéty Erzsébet míves grafikái. Vers és rajz együtt irányítják a kötet forga­tóját a lírai világ tájaira. Laczkó András Új szórakozás: videómozi Hazánk moziszerkezete át­alakulóban van. A szakembe­rek szerint a filmszínházak számának csökkenési üteme már lassul: az 1986-ban több mint háromezer, 1993-ban 557 mozi működött, úgyhogy szá­muk aligha csökkenhet tovább. A nagyobb méretű, több mo­ziteremmel, üzletekkel, játék­termekkel rendelkező kulturális centrumok mellett megjelentek az úgynevezett videómozik. Számuk ma még csekély — mindössze 17 —, de a külföldi tapasztalatok szerint ez lesz a jövő mozija. Különösen a ki­sebb településeken, ahol nincs mód és lehetőség nagy befo­gadóképességű filmszínházak üzemeltetésére, s ahol — akár számítógéppel kombinálva — korlátlan lehetőségeket rejt magában a videó. A szórakoz­tatáson kívül például oktató- programok szemléltetőeszkö­zévé válhat vagy akár falugyű­lések, önkormányazati testületi ülések közvetítését is lehetővé teszi. Ma még, sajnos, hiányzik az ehhez szükséges korszerű technika, mivel egy úgyneve­zett videókivetítő berendezés — amely felnagyítja a képet — több százezer forintba kerül. Ez a szerkezet pedig elenged­hetetlen ahhoz, hogy egy egész terem közönsége élvez­hesse a vetítést. További prob­lémát jelent, hogy kevés a nyil­vános forgalmazási joggal ren­delkező videofilm. A kölcsön­zőkben kapható kazetták ugyanis csak otthoni leját­szásra vehetők igénybe, na­gyobb közönség előtt, üzleti célból leforgatni őket tilos! Előbb-utóbb azonban sor kerül a jogi kérdések rendezésére és az anyagi feltételek megterem­tésére, elhárítva az akadályo­kat az újfajta mozik térhódítása elől. (Domi) Könyvespolc A lélek csendje Darvas Ferenc kötetéről Renoir halála Nyolcvanéves korában el­hunyt Claude Renoir, a francia filmművészet egyik jelentős képviselője, világszerte ismert operatőr. A nagy franica fes­tőművész, Renoir unokáját és a filmművészetben ugyancsak világhírű rendező, Jean Re­noir unokaöccsét Troyes vá­rosában, nagyapja egykori házában érte a halál. Claude Renoir 1934-ben forgatta le első filmjét, operatőrként igen sok nagy francia és más nem­zetközi hírű rendező munkáját segítette sikerre vinni, a, drá­máktól a kalandfilmekig. Ő volt például a híres James Bond- sorozat két filmjének is vezető operatőrje. Waldorf óvoda Tatabányán Komárom-Esztergom me­gye első Waldorf óvodáját nyi­tották meg Tatabányán a Te­hetséggondozó és Lélekse­gítő Alapítvány tanodái tago­zatának támogatásával és szervezésében. A helyiségek­ről a városi önkormányzat gondoskodott. Ez a pedagó­giai módszer Európa nyugati felén és az Egyesült Államok­ban elterjedt, népszerűvé vált. E külföldi mintára Tatabányán létesült Waldorf óvodának és a későbbiekben megnyiló is­kolának is alapvető célja, hogy a gyermekek egészséges, önmagukat, a másikat, a más­ságot elfogadni tudó, kiegyen­súlyozott felnőttekké váljanak. Évadnyitó ülés a Madáchban Az évadnyitó társulati ülé­sen köszöntötték s Madách Színházban az új művésze­ket: Gálvölgyi János színmű­vészt, Pozsgai Zsolt író-dra­maturgot, Ivánka Csaba ren­dezőt és öt frissdiplomás szí­nészt. Kállai Ferencet, Sztan- kay Istvánt és Udvaros Do­rottyát is láthatják a nézők a Madáchban, akik egy-egy szerep megformálására szer­ződtek az együtteshez. Pilinszky-díj A Pilinszky János költőről elnevezett alapítvány idei dí­jait adták át Kecskeméten a megyeházán. Bella Rózsa kecskeméti rajztanár művészi és pedagógiai, Lezsák Sán­dor, a Magyar Demokrata Fó­rum alelnöke, a Lakitelek Ala­pítvány kuratóriumának el­nöke irodalmi és közművelő­dési, Vágvölgyi Ferenc nyu­galmazott bajai orvos helytör­téneti munkásságával, illetve mindhárom a díj névadójához méltó magatartásával érde­melte ki a Pilinszky-plakettet. Az alapítvány hozadékából minden évben olyan, a Duna- Tisza-közén élő személyeket jutalmaznak, akik életművük­kel, munkásságukkal hozzájá­rulnak a nemzeti kultúra érté­keinek megőrzéshez, gyarapí­tásához. Környezeti üzem­mérnökképzés Győrött Új fakultással gyarapodik a 26. oktatási évét kezdő győri Széchenyi István Főiskola: környezeti üzemmérnöki szak indul, s ezen negyvenöt fiatal kezdi meg tanulmányait. A képzés megindítását a kör­nyezetvédelmi tárca támo­gatta. A főiskola együttműkö­dési szerződést kötött a győri székhelyű Észak-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelő­séggel, s így a hallgatók gya­korlati képzését a szakható­ság laboratóriumaiban végzik.

Next

/
Thumbnails
Contents