Somogyi Hírlap, 1993. augusztus (4. évfolyam, 177-202. szám)
1993-08-07 / 183. szám
22 SOMOGYI HÍRLAP — MŰVELŐDÉS 1993. augusztus 7., szombat Huszonhat önkormányzat érdekeltségével kft-vé alakul a moziüzemi vállalat Zöld út a Somogyfilm szekerének Új színek a Szivárványban — Az üzemeltető kedvezményekkel kezd (Folytatás az 1. oldalról) — A vállalat áprilisban adta át a mozikat, valamint az üzemeltető vagyont a helyi önkormányzatoknak, és ugyanazzal az aktussal vette vissza vállalati üzemeltetésre. Erre a mozikkal rendelkező helyi önkormányzatokkal kötött megállapodás alapján került sor. Miként sikerült meggyőzni ennek jóságáról a helyi testületeket? Együtt a nagy halak ellen — A mi elképzelésünk az volt, és ebben valóban sikerült az érintett polgármesterekkel egyetértésre jutnunk, hogy maradjon együtt a megyei mozihálózat — felelte dr. Németh János igazgató. — Ha ez ugyanis nem így történne, a mozi üzemeltetője nem tudna egyenrangú partnerként tárgyalni a filmforgalmazóval, kiszolgáltatottá válna. A legkiszolgáltatottabb pedig maga a néző lenne. Ha működőképes hálózatot tudunk egyben tartani, ha nem szigetelődnek el egymástól a községek, ha nem önállóan jelennek meg a piacon, ez egy erőközpontot jelenthet, megteremtheti az egészséges piaci egyensúlyt. — Eszerint ezt az egyensúlyt veszély fenyegeti? — Igen, mivel a nagy film- forgalmazók sajátos módszerekkel igyekeznek megsemmisíteni a konkurenciát. Az az erőfölény, amit ők képviselnek gazdasági és filmpotenciával, ezt szeretnénk kiegyensúlyozni. Hogy ne következzen be az, ami egyszer ebben a szakmában a Mokép abszolút monopolhelyzetével már bekövetkezett, mert Magyarországon ők mondták meg, milyen filmeket szeressenek az emberek. Ebben az esetben szintén ez történne, mert azt a versenyhelyzetet, ami kialakult, megszüntetné. A forgalmazói diktatúra magával hozná, hogy a jelenlegi 43 százalékos részesedésük heA kaposvári Szivárvány: az ősszel már büfé is lesz (Fotó: Király J. Béla) lyett, erre már volt példa, akár 55-öt is kérhetnének a filmekért. — Gazdaságilag mire számíthatnak az önkormányzatok? — Ebben a rendszerben megszűnik a korábbi kereszt- befinanszírozás, a nyereséges mozikból nem áramlik át a pénz a veszteségesekbe. A balatoni mozik várhatóan az előbbi, míg mások, legalábbis egy részük az utóbbi kategóriába tartoznak majd. Ahol nyereség képződik, ott leszámítva a mozi közvetlen költségeit, az utolsó fillérig átutaljuk az önkormányzatnak. A veszteséges mozik esetében a helyi testület dönti el: szükségesnek tartja-e a szolgáltatást, és ha igen, a költségvetéséből kell megfinanszíroznia azt. Csurgó külön utakon Gyakorlatilag most már zöld utat kapott az eredetileg elképzelt átalakulás: a vagyonátadó bizottság határozata jogerőre emelkedett. Ennek alapján létrejöhet a működtető vagyonra épülő, szolgáltató kft. Csurgó kivételével, ez ugyanis az egyetlen település, amelynek testületé nem értett egyet a kft alakításával. Mivel azonban ehhez teljes egyetértés kellett, Csurgó megkapja a 216 ezer forintos, a várost megillető vagyonrészt. így minden akadály elhárul az átalakulás útjából. — Becslésem szerint novemberre sikerül az állami vállalatból mára önkormányzati vállalattá vált céget kft-vé alakítani. Addigra készül el az önkormányzatok engedélyeztetésével az átalakulási törvény által előírt üzleti terv. — Milyen néven fut majd a kft? — Jelenleg a Somogyfilm Moziüzemeltető és Szolgáltató Kft nevet tartjuk kifejezőnek, ha ennek valami akadálya merül föl, akkor fantázianevet választunk. Belép a képbe a Flamex Kaposvár önkormányzata nemrég kiírt egy pályázatot a Szivárvány filmszínház üzemeltetésére, amit a magyar Flamex Filmforgalmazó és Moziüzemeltető Kft és a megyei moziüzemi vállalat közös pályázata nyert el. Jelenleg már e cég üzemelteti a kaposvári filmszínházat a megyei moziüzemi vállalaton keresztül, amely megbízásos szerződés keretében biztosítja a működést. — A Flamex-szel kötött megállapodás azért is fontos a leendő kft számára, mert magába foglal egy szélesebb együttműködést. Ahol ugyanis kizárólagosan e cég szolgáltat, azt az üzletet áthozza ebbe a kft-be, vagyis átadja a szolgáltatást nekünk. Ez azt jelenti, hogy Fejér megyében 24 moziban szolgáltatunk majd a jelenlegi 30 somogyi és 10 tolnai mozi mellett. Novemberre már létrejöhet egy körülbelül hatvan moziból álló hálózat, ahol a Somogyfilm szolgáltat majd. — A mozilátogató közönség észrevesz-e majd valamit a kft-vé alakulásból? Lesznek-e lényeges változások? Amit mindebből a néző lát A legfontosabb, hogy a néző nem jár rosszabbul. Úgy hiszem, ez sem semmi. A másik pedig az, és ez a kaposvári Szivárvány mozira értendő, jobban is jár. Egyrészt megmaradnak a helyárövezetek, holott az országban ez már ritkaságszámba megy. A szerződés értelmében újra lesz büfé, ez szeptember végére elkészül. A Flamex vállalta a mozi részleges fölújítását is. Külön tárgyalást folytatnak majd a dolby sztereotech- nika beépítéséről, amire szintén gondol a forgalmazó cég. Az öt évre kötött szerződés negyedik évében pedig a bérlő tárgyalásokat kezdeményez a bérbe adó várossal egy esetleges szerződéshosszabbításról. Ha ez létrejön, a Flamex vállalja a teljes fölújítást. Az együttműködésből jelentős kedvezmények is származnak. A filmek pénteki bemutatónapján az első előadást a nyugdíjasok ingyen, a többi látogató 50 százalékos kedvezménnyel tekintheti meg. Szeptember végétől ez már élni fog. Igaz, már egy megemelt helyárú jegy kerül majd a felébe, hiszen a vállalat augusztus elsejétől magasabb áfával dolgozik. A mélypontról nincs zuhanás A Szivárvány filmszínház látogatóinak száma az első félévben 67 ezer volt, 3 ezerrel több mint ugyanezen tavalyi időszakban, állapítja meg a statisztika. Dr. Németh János szerint ennek komoly jelzésértéke van: — Véget ért a „zuhanórepülés”. A tavalyi mélypontról nincs lefelé mozdulás. Balassa Tamás Rt- vé alakul a kiadó Tankönyvboltot nyitnak a megyében A tankönyvek 80 százalékát a Nemzeti Tankönyvkiadótól rendelik az iskolák — annak ellenére, hogy már több mint 40 kisebb kiadó ad ki tankönyvet. Tavaly óta azonban 40 százalékkal drágultak kiadványaik, így egy-egy könyv 100 forint. Ez ma még mindig a legolcsóbb. A gyerekek viszont a piaci árnak csak a 40 százalékos állami támogatás fölötti 60 százalékát fizetik. Az idén 1400 féle kiadványból 16 millió példányt nyomtat a Nemzeti Tankönyvkiadó. A megrendelt könyvek 95 százaléka július végére elkészül. Ábrahám István igazgató elmondta azt is, hogy a vállalat finanszírozási gondjai megszűntek, hiányaik pótlására ugyanis állami garanciájú hitelt kaptak. Gondok vannak viszont a terjesztéssel — tette hozzá az igazgató. Az iskolai tankönyvigények nem pontosak, a tanárok a várható diáklétszám szerint rendelik meg a tankönyveket, így szeptemberben derül csak ki a hiány vagy az, hogy felesleges példányok maradnak. Az ebből származó gondok enyhítésére e hónap közepétől tankönyvbolt nyílik a megyékben, s itt árusítják majd a Nemzeti Tankönyvkiadó kiadványait. A boltokban vásárlók is megkapják a gyerekeknek járó évi 40 százalékos kedvezményt abban az esetben, ha felmutatják az iskola igazolását. A tankönyvek szabad forgalomba — teljes áron — a rendelések kielégítése után, szeptember közepén kerülnek. Az igazgató, azt is bejelentette, hogy az ÁV Rt-nél döntöttek a Nemzeti Tankönyvkiadó részvénytársasággá alakításáról. A 100 százalékos állami tulajdonú cég igazgatótanácsában ezután a minisztérium, a kiadó, a pedagógus-szakszervezetek és a bankok képviselői is helyet kapnak. „Engedjék meg, hogy szeressük őket!” (3.) Joskar-Ola jelképe Marina, akit tréfásan mari Marinak nevezünk, készséggel csatlakozik a delegációhoz Joskar-Olában, Mari El Köztársaság fővárosában. Mindjárt meg is kérdezzük, mit jelent az „El” az ország nevében. Nos, ez a szócska nem más, mint „föld”. Tovább faggatózunk: hogy lehetséges, hogy e távoli vidék szülötte ilyen csodálatosan beszél magyarul? Amiből az elnöknek volt része bőven a rokonlátogatás során, a szíves vendéglátás Megkésett elismerés Megszaporodott az utóbbi időben Kárpátalján az emléktábla-avatás. Most Ungváron került emléktábla annak az épületnek a falára, amelyben csaknem 20 éven át — 1937-től 1955-ben bekövetkezett haláláig — élt és alkotott Erdélyi Béla, a kárpátaljai festészet kiemelkedő alakja. Csaknem négy évtizedre megkésett elismerése ez a kiváló festőművész alkotótevékenységének. Hiszen életében semmilyen erkölcsi elismerésben nem volt része, nem kapott címeket, kitüntetéseket. Kapott viszont szemrehányást, dorgálást, üldözték a hatóságok. Pedig valóban nagy művész volt, maradandó életművet hagyott maga után. Európai műveltségű, széles látókörű ember volt, s talán éppen ez tette őt nem kívánatos személlyé a hivatalos körök szemében. A másság, a felvi- lágosultság, az újítói szellem volt a „vezérelve”. A múlt sokáig rányomta bélyegét emlékére. Sokadiknak a sorban 38 évvel halála után kapott most emléktáblát, jelent meg domborműbe gyúrt arcmása, az immár róla elnevezett utcában álló ház falán. Sz. B. Marina hat évvel ezelőtt telepedett Magyarországra, feleségül vette egy dunántúli legény. Azóta itt él, angoltanár egy főiskolán, és szerencsésen megismerkedett a számítástechnikával. Néhány héttel ezelőtt még Európa nyugati csücskében, Skóciában járt, és szinte onnan utazott Mariföldre, a szüleihez. Mariföld népe Vacsora közben a döbbenettől majd leesünk a székről: Marina, e világot látott, művelt fiatalasszony nem beszéli saját kisebbségi nyelvét — a marik nyelvét. Annak idején tilos, sőt szégyen volt megszólalni ezen a nyelven: kiölték belőlük még a vágyat is, hogy megismerjék, hogyan beszéltek az őseik. A Mari El Köztársaság mindössze 23,2 ezer négyzet- kilométer, és 750 ezren lakják. A finnugor mari őslakossághoz 342 ezren tartoznak, de összlétszámúk a köztársaságon kívül települtekkel mintegy 700 ezer. Rajtuk már határozottan felismerjük az erős mongoloid beütésről tanúskodó vonásokat. Ez a következménye a hosszú ideig tartó török-tatár szomszédságnak. Jó néhány kilométerre Jos- kar Ólától, a „vörös várostól”, egy hatalmas fenyőerdő közepén, gyönyörű tó partján találjuk szállodánkat, gyógyvízzel, szaunával. No, gondoljuk magunkban, olyan helyen járhatunk most, amit a helybéliek közül is kevesen fedezhettek fel, legföljebb akiknek szép, nagy, fekete, megkülönböztetett jelzésű járművek dukáltak. Váratlanul eltérünk a megadott programtól. A szervezők megkérdezik Göncz Árpádot, van-e kedve meglátogatni egy pogány imahelyet. Természetesen „igen” a válasz, de nyomban azt is elárulják, bizony, nem lesz könnyű a kirándulás a meredek hegyoldalon. „Én benne vagyok” — mondja az elnök úr —, engem minden érdekel, mindent látni szeretnék. A pogány asszony Azt már nem tudjuk meg soha, hogy Joskar-Olától nem messze, egy hegyoldalban „elrejtett” pogány imahely „védelmezőjét” hogyan szólítsuk. Szerény, csontig aszott, görnyedt asszony, akinek valami különös fény csillan a szemében, ahogyan Göncz Árpádot köszönti. Messzire vezet bennünket. A csapatnak láthatóan nem erőssége a hegymászás, ráadásul csúszós és helyenként meglehetősen meredek a keskeny ösvény. A helyszínre érve pedig először érezzük az e vidéken nagyra termett „harapós" szúnyogokat. Évszázadok, évezredek ,,kövültek meg” az imahelyen, íme, itt egy csöpp, érintetlen kultúra az ősi szokásokkal, hagyományokkal. A pogány asszony úgy vezeti körbe a magyar elnököt, mintha a világ legnagyobb, legdrágább, legféltetebb kincsét tárná elé. Számára bizonyosan az is. Mielőtt visszaindulunk, egy ablak nélküli, pici építménybe fémpénzt dob Göncz Árpád, mint mindenki, aki megfordul e szent helyen. A jó másfél órás, kimerítő barangolás után lihegve térünk vissza az autókhoz, buszokhoz. Az idős, gyönge teremtés még ellátja néhány jó- tanácssal, ismerettel a váratlan kitérőt tevő idegent. S az a különös fény a szemében egyre inkább meggyőz bennünket, hogy a legnagyobb erő éppen a joskar-ola-i pogány asszony birtokában van. Talán ezért választotta Göncz Árpád jelképül őt. Első „felfedezők” Komiföldön is többször hallottuk, hogy arrafelé nemhogy magyar államfő, de egyetlen ország vezetője sem járt. A mariknál is érezzük ezt minden pillanatban, hiszen ahogyan Csavajnur faluhoz közeledünk, az emberek arcán, tekintetéből látjuk: az első idegen „felfedezők” vagyunk itt, az Isten háta mögött. Amikor azután a vendégváró falut elérjük, elemi erővel hatott ránk a döbbenet — a látvány. (Folytatjuk) László Erzsébet
