Somogyi Hírlap, 1993. augusztus (4. évfolyam, 177-202. szám)
1993-08-02 / 177. szám
1993. augusztus 2., hétfő SOMOGYI HÍRLAP — VILÁGTÜKÖR 7 Andorra 184. tagja az ENSZ-nek Az ENSZ Közgyűlése egyhangúlag felvette a világszervezet tagállamainak sorába Andorrát. A hercegség az ESZ 184. tagja. A Spanyolország és Franciaország közé ékelt Andorrának 56 ezer lakosa van, s ebből 40 ezer külföldi. Az apró hercegség alpesi üdülőhelyeiről, alacsony adóiról, vámmentes üzleteiről, magánbankjairól és mezőgazdaságáról híres. Washingtoni feltétel A Hanoi ellen amerikai kereskedelmi embargó feloldása attól függ, hogy sikerül-e előrelépni a vietnami háború alatt eltűnt amerikai katonák sorsának kiderítésében. Ezt Warren Christopher amerikai külügyminiszter közölte a vietnami diplomácia vezetőjével, Nguyen Manh Cammal, amikor Szingapúrban tartott ASEAN-értekezletet kihasználva sor került kettejük újabb találkozójára. Elhárult az utolsó akadály is Elhárult az utolsó akadály a lengyel-litván alapszerződés aláírása elől. A magánlátogatásra Varsóban tartózkodó Adolfas Slezevicius litván miniszterelnök másfél órás megbeszélést folytatott Hanna Suchocka lengyel kormányfővel. Megállapodtak abban, hogy a két nemzet közös történelmi múltjának értékelése nem feladata az államszerződésnek; arról külön, közös nyilatkozatban foglalnak állást. Inflációt növelő pénzcsere Az inflációt növeli Oroszországban a pénzcsere. A Harvard egyetem oroszországi kutatórészlegének igazgatója például úgy ítéli meg: a mostani helyzet az oroszokat arra kényszeríti, hogy mindent összevásároljanak, amit csak látnak az üzletek polcain. Egy vállalati vezető pedig úgy nyilatkozott, hogy az Oroszországban működő külföldi vállalatok a jövőben óvakodni fognak attól, hogy rubel-jövedelmük legyen. Nem kelt el Tito autója Nem kelt el a hét végén Belgrádban megrendezett árverésen az a Rolls Royce, amely az egykori Jugoszlávia kommunista vezetőjének, Jo- szip Broz Titónak a tulajdonában volt. A dpa szerint a a jugoszláv hadsereg tulajdonát képező Rolls Royce Phantom V személyautó mindössze 24 ezer kilométert futott, mégsem sikerült túladni rajta az 1,4 millió márkás kikiáltási áron. Nem is csoda, hogy a hétüléses luxusautót senki sem vette meg abban az országban, ahol a havi átlagbér 20 márka körül mozog — jegyzi meg a német hírügynökség. Megállapodás Libériában A libériái kormány és a felkelők képviselői a benini elnöki palotában, Cotonouban békemegállapodást írtak alá, hogy véget vessenek a polgárháborúnak a nyugat-afrikai országban. Az egyezség szerint pár napon belül tűzszünet jön létre a felek között, s ezt a nyugat-afrikai államoknak még 1990-ben odavezényelt békefenntartó erői ellenőriznek majd. ENSZ-megfigyelők is érkeznek majd az országba, hogy megakadályozzák a külső beavatkozást. Harcművészek biztonsági szolgálatban Tornádók kontra helikopterek A legfejlettebb hét ország júliusban lezajlott csúcskonferenciájára férfiak és nők tucatjait, civileket és rendőröket egyaránt válogattak össze Japánban az odalátogató államfők biztonságának védelmére. Egyedüli feltétel az volt, hogy jól képzettek legyenek a különböző védekező és támadó sportokban. Nos, a képen látható harművészeknek is köszönhetően a tókiói csúcs incidensek nélkül zajlott le. „Ha végső eszközként Tornádóink fegyvereit a helikopterekre irányítjuk, akkor leszáll- nak. De nem sokáig maradnak a földön. Amint távolabb kerülünk, újra felszállnak s folytatják útjukat..." — mondja Andy Lambert alezredes, a RAF, a brit Királyi Légierő 23. rajának parancsnoka arról a furcsa hadakozásról, amely Bosznia légterében folyik. A Biztonsági Tanács az év elején hetekig vitázott, halasztott, módosított, mire végre elfogadta a Bosznia légterére elrendelt repülési tilalmat. Az ENSZ megbízása alapján a brit Tornado F3-as gépek teljesítenek rendszeres járőrszolgálatot, hogy érvényt szerezzenek e rendszabálynak. Végső esetben, ha erre külön engedélyt kapnak, akár meg is semmisíthetnék a rendelkezéseket durván megszegő gépeket. Az első negyedév mérlege azonban elszomorító. A szerb és horvát helikopterek szinte menetrendszerűen szállították a katonákat, a fegyvereket, az utánpótlást s ezzel élesztették a harcok tüzét. A brit pilóták hivatalosan 148 légtérsértést dokumentáltak, de valójában ezek száma a többszázat is elérhette. A viszonylag igen alacsonyan szálló helikoptereket a brit pilóták rádión felszólítják, hogy szánjanak le vagy hagyják el Bosznia légterét. Amit vagy megtesznek, vagy nem, de megtorlás egyetlen esetben sem történt. Az ENSZ s megbízott pilótái valóban súlyos dilemma elé kerültek. Ha lelövik a helikoptereket, esetleg tucatnyi áldozatra lehet számítani. Ha nem, a szankció elmaradása értelmetlenné és nevetségessé teszi a repülési tilalmat, hiszen az tetszés szerint kijátszható. A legújabb hírek szerint a válságtérségtől nem messze állomásozó amerikai Roosevelt repülőgéphordozó gépei felkészültek a tényleges beavatkozásra, akár a Szarajevót gyűrűbe vevő szerb erők bombázására. Az idegháború fejezete vagy az összes következményekkel számoló közbelépés várható? Ez a boszniai háború újabb kérdőjele. Ferenczy Europress Az EK-csatlakozás várható következménye Autósorok vesztegelnek a magyar határon is ? Ősi írásjegyekre bukkantak az őserdőben • • Üzenet a perui csontlapokon A perui Amazonas-vidéken végzett 18 éves munka után egy tiroli kutató az ott élő népcsoport, az ashaninca indiánok elfelejtett írásának nyomára bukkant. Az egyes ruhadarabokra (többek között a kisgyermekeket az asszonyok hátára erősítő szíjra) felvarrt csontdarabkákat eredetileg díszítésnek gondolták. Klaus Keplinger kutatásai nyomán azonban arra a felismerésre jutott, hogy a lapocskák információkat hordozó jelképekeket ábrázolnak. Keplinger szerint, ha sikerül kideríteni az egyes toldalékjelek értelmét, más jelírások megfejtésére is nagy jelentőséggel bírhat. Eddig három „szöveget” tudtak dekódolni, amelyek rituális és szent dolgokat ábrázolnak, mint például egy esküvő vagy a gonosz szellemek elűzése. Az eddigi kutatási eredmények alapján Keplinger úgy véli, hogy az írásokban egyfajta illem- és erkölcskódexet rögzítettek. A sorban elhelyezett csonti apocskákat „shevatari- nak” hívják, ami „mozgó rögzítettnek” fordítható. Keplinger tavaly fedezte fel az első arra utaló jeleket, hogy a csontlapocskáknak jelentése van. Hasonló mintákat vett észre ugyanis az indiánok szőtt ruháin és táskáin, mint amilyenekkel a csontlapocskákon találkozott. A törzsbeli öregasszonyok még emlékeztek egyes minták jelentésére. A tiroli tudós ekkor megbízott egy fiatal indiánt, hogy másolja le egy hevederre varrt 36 különböző csontlapocska vésett mintáit. Ezután az egyes ábrák jelentése iránt érdeklődött az ashaninca indiánok körében. A „közvéleménykutatás” eredménye vezette el Keplin- gert az elfelejtett írás megfejtésének első lépéseihez. A hevederek, amelyekre a tudós elsőként felfigyelt, a nők ünnepi ruhájának tartozékai és viselőjének rangjáról, tekintélyéről adnak felvilágosítást. — Az írást elfelejtették, mert bár a törzs nagyon megbecsüli a csontlapocskákkal díszített ruhákat, de azokat a történeteket, amelyeket ezek a jelképek közvetítenek, már nem tudják elolvasni. A vizsgálódások arra is fényt derítettek, hogy a lapocskák régebbről származnak, mint a szövetek, amelyeken találhatók. Az ashaninca indiánok a csontlapocskákat „papírként” használták, amelyekre a törzs illemszabályait írták. A kis lapokat egy bizonyos szarvasfajta, a maniro csontjából készítették. Ez a szarvas az ashaninca indiánok kedvelt vadászott állata volt, és a törzs az „istenek háziállataként” tisztelte. Az ashanincák az Amazonas vidék legnagyobb egységet alkotó népcsoportja és kulturálisan a vándor földművesek szintjén állnak. Keplinger még az idén újabb kutatóexpedícióra indul Peruba, az utat kizárólag az „elfelejtett írás” további vizsgálatának szenteli. — Újabb gyűjteményekkel akarjuk dokumentálni az írást. Ezek később a bécsi néprajzi múzeumba kerülnek — nyilatkozta a tudós. Felfedezésével kapcsolatban még sok a megválaszolatlan kérdés. Többek között nem lehet tudni, hogy ki véste a lapocskákra az illemkódexet. A szerző vagy a személyére utalhat egy feltételezett rokonság két szó között. A „sanque- naantsi” szó rokonságban állhat a papi rang jelölésére szolgáló „sanchosi” szóval. Ezek a szentként tisztelt emberek voltak egyben az írástudók is. Keplinger mindeddig nem találkozott egyetlen san- chosival sem, aki segítséget nyújthatna kutatásaihoz. Keplinger először a hetvenes években járt az Amazonas vidékén szabadúszó újságíróként. Attól kezdve a perui ashaninca indiánok tanulmányozásának szentelte életét. Egyebek mellett felfedezett egy immunrendszert erősítő gyógynövényt is, amelyet már több betegség kezelésében sikerrel alkalmaztak. A Herder kiadó gondozásában rövidesen megjelenik Keplinger könyve, amelyben az ashaninca indiánok körében gyűjtött mítoszokat teszi közzé. Ausztria felvétele az Európai Közösségbe — amely Helmut Kohl német kancellár szerint már 1995-ben lehetséges — Magyarország számára is többféle következménnyel jár majd. Például nem kizárt, hogy Ausztria EK-belépésével jelentősen lelassul a határon a forgalom. A személyek szabad forgalmáról szóló — egyelőre nem jogerős — uniós megállapodás igen alapos vizsgálatokat ír elő az EK külső határain. Erre a következményre Willibald Pahr volt osztrák külügyminiszter hívta föl a figyelmet a Die Presse című lapban. Pahrt a napokban nevezték ki — Marija Vlagyimirovna orosz nagyhercegnő, a Ro- manov-ház doyenje — akit egyébként a család egyes száműzetésben élő tagjai trónbitorlással vádolnak — 12 éves fia, Georgij társaságában kéthónapos körutat tett Oroszországban. Az új orosz monarchisták által szervezett utazás, közel húsz állomás után, a hajdani cári városban, Szentpétervá- rott ért véget. Záróakkordként ünnepi szertartással tisztelegtek Vlagyimir nagyherceg sírjánál, akit a múlt évben temettek el a Péter-Pál erődben, a minden oroszok cárjainak mauzóleuma mellett. A két hónap alatt Marija Vlagyimirovna bemutatta fiát az orosz népnek, meg ízlelte a kenyeret és sót, amelyet az ősi orosz hagyomány szerint a vendégszeretet jeleként kínáltak neki mindenütt. Egymást érték az ünnepségek és díszvacsorák, ahol az előkelő vendégek sorra ürítették a barátság pezsgővel vagy vodkával telt poharait, a vendéglátók legnagyobb örömére, akiket természetesen büszkeséggel töltött el, hogy fogadhatták „a császári felségeket”. A Romanov családot és kíséretét minden állomáson — Asztrahanyban, a Kaszpi- tenger partján, Kosztromában, a volgai hűbérbirtokon, Szibéaz Európai Unió jogi és belügyi együttműködést magában foglaló „harmadik oszlopának” osztrák koordinátorává. Pahr szerint egyébként Ausztriának nem okoz majd nehézséget a beilleszkedés jogi és belügyi téren, de bizonyos területeken — elsősorban az utasforgalom terén — figyelembe kell majd venni az ország különleges helyzetét. Az említett megállapodás ugyanis előírja, hogy minden egyes utas okmányaiba be kell tekinteni a határőröknek, sőt ellenőrizni kell, hogy elegendő pénze van-e az utasnak. Ha tehát a megállapodás úgy valósul meg, ahogy a papíron riában vagy Jekatyerinburg- ban, az Uraiban — fogadták a helyi hatóságok. Idejüket kulturális programokkal, iskola-, kórház- és gyárlátogatásokkal töltötték, amelyeket a nagyhercegnő különösen nagyra értékelt. A Romanov család utazgatásainak és vendégüllátásá- nak költségeit szponzorok, általában helyi vállalatok fedezték. Július 16-17-én Jekatye- rinburgban anya és fia megemlékeztek az utolsó cár, II. Miklós és családja halálának évfordulójáról, akiket a bolsevikok 1917-ben meggyilkoltak. Közel 200 kozák érkezett Szibériából, hogy ünnepi díszben - fehér zubbonyban, csizmába dugott fonott ostorral - sárga-fekete cárista zászlót lobogtatva felvonuljon az Orosz Nemzeti Megmen- tési Front (szélsőségesen konzervatív és szélsőségesen nacionalista koalíció) tagjaival. A moszkvai nagy bál és a kosztromai diadalmas fogadtatás után a Volga-vidéki Szamara város legnagyobb cukrászüzemének dolgozói több kiló édességgel ajándékozták meg a Romanovokat, akik öt ládányi ajándéktárgy- gyal, ikonnal és festménnyel tértek vissza Párizsba. A nagyhercegnő mindenütt szerepel, a várakozó sor Pahr szerint Soprontól Budapestig fog érni. A koordinátor a megállapodás azon kitételében bízik, amely szerint „különleges körülmények között az ellenőrzés leegyszerűsíthető”. Ugyancsak aggasztja a koordinátort a dublini menekültügyi egyezmény azon pontja, amely szerint annak az országnak kell lefolytatnia a menedékkérelemmel kapcsolatos eljárást, amelyen át a menekült először lépett az unió területére. E pont érvényesítése az 1200 kilométer hosszú keleti határú Ausztria számára komoly megterhelést jelentene. élénk érdeklődést tanúsított honfitársai élete iránt. Elmagyarázta fiának a rangjával járó kötelezettségeket, üdvözlési és egyéb udvariassági formákat. Az 1990-ben alakított Orosz Nemesi Unió, amely Moszkvában közel 1000 tagot számlál, azért szervezte ezt a körutat, hogy széles körben ismertté tegye a trónörököst. Az utazás végére az Unió elérte a kitűzött célt. — A monarchia gondolata egyre közelebb kerül az orosz néphez. Az oroszoknak vezető egyéniségre van szükségük — jelentette ki Vagyim Lapuhin, az Orosz Nemesi Unió tagja, az utazás főszervezője. Az orosz arisztokrácia ugyanakkor nagyon megosztott Georgij Romanov legitimitásának elismerésében. A fiatal trónörökös Vlagyimir Kirillovics nagyherceg unokája és dédunokája annak a Kirill Vlagyimi- rovicsnak (II. Miklós unokafivére), aki maga is csak önjelölt trónörökös volt 1924-ben. Egyesek azzal vádolják Anatolij Szobcsak szentpétervári polgármestert, hogy törvényesnek ismerte el a Romanov dinasztia ezen ágát azáltal, hogy 1991 novemberében meghívta őket a város „visszakeresztelkedésének” megünneplésére. Romanovék Orosz körútja
