Somogyi Hírlap, 1993. augusztus (4. évfolyam, 177-202. szám)

1993-08-31 / 202. szám

6 SOMOGYI HÍRLAP — MŰVELŐDÉS 1993. augusztus 31., kedd Új történelemkönyv A Cégér Kiadó gondozásában alternatív történelem tankönyv jelent meg középiskolák IV. osz­tályai számára. A kiadó az 1914 és 1990 közötti időszak törté­nelmét bemutató könyvet be­adja a Művelődési és Közokta­tási Minisztérium pályázatára, s reményei szerint a tárca hivata­losan is tankönyvnek minősíti a kötetet. A könyv — amelynek megjelenését a Magyar Lajos Alapítvány támogatta — tartalmi részének megírásához a kiadó által legjobbnak tartott honi szakértőket kérték fel, az elbírá­lásba pedig a pedagógusok szé­les köre is bekapcsolódott. A kö­tetben a tananyag mellett do­kumentumok, részletes krono­lógia és a könyvben szereplő történelmi személyiségek rövid életrajza is megtalálható. T anulmány kötet Békéscsabáról Megjelent Dedinszky Gyula írások Békéscsaba történetéből, néprajzából című tanulmánykö­tete, amelyet a város újjátelepü- lésének 275. évfordulója alkal­mából a Gyulai Megyei Levéltár adott közre Közlemények Békés megye és környéke történetéből elnevezésű sorozatában. A könyv az idén 87 esztendős lel­kész-tudós, Dedinszky Gyula életművének eddig kéziratban maradt néprajzi és történeti ta­nulmányaiból ad közre a kötet tizenhármat. A könyvben Bé­késcsaba nemzetiségi történe­téről, az ide települt evangélikus szlovákság életéről és művelő­déséről, a vallásos hagyomá­nyokról, Áchim L. Andrásról s a világhírű csabai kolbászról egy­aránt olvashatnak a város, il­letve a hazai szlovákság múltja iránt érdeklődők. Mindszenty­alapítvány Zalaegers'zeg székhellyel megkezdte működését a Mind- szenty József Hagyományőrző- és Ápoló Alapítvány, amelyet a Keresztény Értelmiségek Szö­vetsége, a zalai megyeszékhely két plébániája és harmincöt ma­gánszemély hozott létre. Az alapítvány a bíboros hercegprí­más emlékének ápolását tűzte ki célul. Beadvánnyal fordultak a zalaegerszegi városi önkor­mányzathoz egy Mind- szenty-szobor felállítása, illetve helykijelölése ügyében. Ezen kívül a bíboros munkásságához kapcsolódó emlékkiállítások, előadások és más hagyomá­nyőrző rendezvények szervezé­sét, támogatását vállalja a nyi­tott, országos jellegű alapítvány kuratóriuma. A könyvtárba leginkább a nyugdíjasok járnak (Fotó: Kovács Tibor) Olvasókra váró könyvtár Klasszikusokat csak a nyugdíjasok olvasnak — Művelődéstörténeti sorozat és gyermekfoglalkozások — Egy évig zárva volt a könyvtár és most nehéz újból beszoktatni az embereket — mondja Ferkáné Pellérdi Zsuzsa, a Móricz Zsigmond Művelődési Ház, Édosz könyvtárosa. Ha a könyvtár nevére tekintünk, már akkor érzékelhető: több gazda gondoskodik (kellene, hogy gondoskodjon) a 30 ezer kö­tetes tékáról. Az épület a cu­korgyár tulajdona, a bútoro­kat az Édosz vásárolta. Az 1991 februárjáig beszerzett könyveket ugyancsak az Édosz, míg az azt követően megvásárolt példányokat a Móricz Zsigmond Művelő­dési Ház birtokolja. A könyv­tárvezetőt a városi önkor­mányzat foglalkoztatja. A Virág utcától a húskom­binátig terjedő mintegy 8000 lélekszámú körzetnek jó­részt munkás származású lakosságát hivatott kielégí­teni ez a peremhelyzetű könyvtár. A beiratkozott ol­vasók száma azonban mindössze 200, csupán 30 százaléka a réginek. A ve­zető állítja, hogy a megoldás kulcsa a pénz. Ha több könyvet tudnának vásárolni, többen térnének be a könyv­tárba. Ha többet keresnének az emberek, nem kellene szabad idejüket is munkával tölteni, s ez ismét növelné a téka látogatottságát. Ha több lenne az olvasó, talán több támogatást is kapnának, és abból gyarapíthatnák az ál­lományt... — Olyan ez, mint amikor a kígyó a saját farkát harapja — mondja. — Pénzünk pe­dig nincs, központi támoga­tásban nem részesültünk. Az a 100 ezer forint, amit az önkormányzattól pályázat révén nyertünk, három hó­nap alatt elfogyott. A köny­vek egyre dráguló ára meg­bénít bennünket. A Pécsi úti általános isko­lából még be-betévednek a gyerekek. Főként a tudomá­nyos fantasztikus könyveket, a csíkos és pöttyös regé­nyeket keresik. Klasszikuso­kat csak a másik nagyobb „fogyasztói réteg” a nyugdí­jasok kölcsönöznek. A kö­zépkorúak hébe-hóba kere­sik föl a könyvtárat; szennyi­rodalom és lectur után ku­tatva. A kevéske pénzből 4 féle napilapra, 2 hetilapra, 2 folyóiratra és egy szakmai folyóiratra telik a könyvtár­nak. A téka vezetője Beck Éva könyvtárossal nemrégiben megalakította a Galaktika Baráti Kört. Nemere István, a sci-fi irodalom népszerű mű­velője is lelátogatott az első találkozóra. Azt remélik, hogy ezzel és a tervezett művelődéstörténeti, valamint a világvallásokat bemutató sorozattal sikerül visszacsa­logatni az olvasókat. A legkisebbekről sem fel­edkeztek meg; máris nagy sikere van a Beck Éva ve­zette gyermekfoglalkozá­soknak. Lehet, hogy mégis sikerül bebizonyítaniuk: nem minden a pénzen múlik? Várnai Ágnes Művésztábor — állandó kiállítások Gyergyószárhegy nyitott kapui Ha augusztus, akkor Gyergyószárhegy. Legaláb­bis a művészvilág számára az a hetvenes évek közepé­től. Volt ott hajdanán egy cso­daszép reneszánsz kastély (a szépemlékű Bethlen Gá­bor fejedelem is itt gyerme- keskedett), s volt egy feren­cesrendi kolostor is (ide te­metkezett a XVII. századi Er­dély híres orgonaépítője, folk­loristája, nyomdásza, termé­szettudósa, muzikológusa, Kájoni János barát is). Aztán az enyészet kikezdte a szá­zadokkal dacoló falakat, amihez a második világhá­ború utáni évek kastélyokat gyűlölő légköre is hozzájá­rult. A hetvenes évek közepén Szárhely szülötte, Zöld Lajos újságíró, a szomszéd köz­ség, Ditró szülötte, Gaál And­rás festőművész gondolt egy nagyot, s az erdélyi katoliku­sok felejthetetlen püspökétől, Márton Árontól képletes ösz- szegért bérbe vette a mála- dozó kolostort, s létrehozták a Barátság képzőművészeti tábort. Renoválták a kolos­tort, képzőművészekkel né­pesítették be, majd késő ősszel népművészekkel, akik „szépteremtő kalákája” varot- tasokkal, szőttesekkel, fara­gott és festett bútorokkal rendezte be a szobákat, ahonnan, persze nem hiá­nyozhattak a kovácsoltvas gyertyatartók, lámpák, kilin­csek, ajtókopogtatók sem. Hamarosan híre lett Szár­hegynek, jöttek az ország minden részéből a képzőmű­vészek, román és magyar festők, szobrászok. S mára Szárhegy őrzi a legteljesebb grafikai, festészeti anyagát az utóbbi másfél évtized ro­mániai képzőművészetének. Minden kiegészült az 1989-es változások után ké­szült alkotásokkal, amikoris a szárhegyi tábor nemzetközi rangúvá vált, a nagyvilág számos művésze alkotott itt augusztus hónapban. Ter­mészetesen magyarországi képzőművészek is. S közben a ferences kolos­tor rendbetétele után nyom­ban hozzáláttak a romos Lá­zár-kastély (a székely főkapi­tányokat is adó Lázár család­ról van szó) renoválásához is. Az első években a hom­lokzati épület készült el (re­neszánsz pártázataival), majd a lovagterem, s befeje­zéséhez közeledik az Asszo- nyok-háza. S a kastélyépüle­tek szobáiban, termeiben rangos alkotások állandó kiál­lítása tekinthető meg az év szinte bármely időszakában. Bizonyára az 1989-es vál­tozások után a Somogy me­gyeiek többször olvasta Gyergyószárhegyről, megte­kinthették tévében is a mű­vésztábort. Ezúttal is csupán emlékeztetni szeretnők mindazokat, akik Romániá­ban, a Székelyföldön járnak, hogyha tehetik, ne mulasz- szák el meglátogatni Gyer- gyószárhegyet is. Mert a vi­lág számos részéből sereg­lenek ide képzőművészek... Bálint András A Lázár-kastély lovagte­rem-szárnya (Fotó: Nagy P. Zoltán) Turgenyev­konferencia Nemzetközi Turgenyev-kon- ferenciát tartott Budapesten az ELTE bölcsészettudományi ka­rának orosz filológiai tanszéke, valamint az Orosz Nyelv- és Iro­dalomtanárok Magyarországi Egyesülete. A háromnapos ta­nácskozáson, amelyet Turge- nyev születésének 175. évfordu­lója alkalmából tartottak össze­sen 20 külföldi tudós és mintegy 100 hazai szakember vett részt. Plenáris üléseken, valamint szekciókban elemzik Turgenyev irodalmi tevékenységét. Városképek, tájak Juhász Erzsébet festőművész budapesti, müncheni városké­peit, a görögországi, valamint az itáliai tájat megörökítő akvarell- jeit, illetőleg csendéleteit mu­tatja be kiállításán, a XXI. kerü­leti Gaál Imre Galériában. A művésznő ezoterikus sorozatát és aktvariációit is láthatják az érdeklődők a pest-szenterzsé- beti Kossuth Lajos utca 39. szám alatt szeptember 20-ig nyitva tartó tárlaton. A Somogyi Korona Szálloda és Étterem Részvénytársaság Igazgatósága (7400 Kaposvár, Ady E. u. 2.) értesíti Tisztelt Részvényeseit, hogy rendkívüli közgyűlést hív össze 1993. október 1-jén, délután 16 órára, a Kapos étterembe (Kaposvár, Ady E. u. 2. sz.). A közgyűlés napirendje: 1. Az igazgatóság tájékoztatója az rt. 1992. évi gazdasági helyzetének vizsgálatáról. 2. Igazgatósági tag megválasztása. 3. Az 1993. évi üzletpolitika kiegészítése. 4. Egyebek. A közgyűlésen a részvényesek személyesen vagy írásbeli meghatalmazással felruházott képviselőik útján gyakorolhatják részvényesi jogaikat. Somogy Korona Rt. Igazgatósága (17370) „Uborkaszezon” helyett diszkó és táncnapközi Barcs nyári mérlege — Bár hiányzott a Dráva- menti nyár, mint főcím, a nyári programjaink elől, mégsem volt uborkaszezon Barcson — állítja Vértes György, a művelődési ház igazgatója. — Ebben az év­ben először kapcsolódtunk a Tavaszi fesztivál - Somo­gyi tavasz rendezvényeihez, így az intézmény erre is hangsúlyt helyezett. Köztudott: nyáron viszony­lag nehéz „megfogni” a kö­zönséget, a barcsi művelődési ház a tanév végétől sport- és néptáncnapközit szervezett két turnusban, s mindkét cso­portban úszásoktatás is folyt. Békési Margit játszóházai, gyermekjátékai, táncai is von­zották a lurkókat. A művészeti vezető június végén gyermek­táncosaival Székelyudvar­helyre ment a Szejke feszti­válra, ahol sikerrel szerepel­tek. — Július közepén olaszor­szági vendégszereplésre uta­zott a Riverside Big-Band és a Boróka Táncegyüttes — mondja az igazgató —, a hó­nap végén pedig Harkányban léptek fel az intézmény művé­szeti csoportjai. Négy nap, 120 szereplő — ez volt a Barcs bemutatkozik címmel rendezett program mérlege. A város harmadik alkalommal hívta alkotótáborba a képző­művészeket július 24-31. kö­zött, augusztus végén pedig a nemzetközi rézfúvós-kamara- tábort szerveztük meg. Nem volt négy-öt monstre rendezvényük, ami rengeteg pénzbe került volna, inkább több apró programmal adtak hírt magunkról. — Élünk, dolgozunk nyáron is. Augusztus elején a szé­kelyudvarhelyieket láttuk ven­dégül. A barcsi nyugdíjas kó­rus és a somogytarnóciai asz- szonykórus vállalta a házi­gazda-szerepet. A barcsi fiata­loknak a kamarateremben minden héten tartottak disz­kót. E nyáron több mint két­százan tértek be rendszere­sen a házba. Az intézmény munkatársai egy autóbusznyi közönséget toboroztak össze a Szegedi Szabadtéri Játékokra, s ha­marosan megkezdődik a bér­letszervezés a Csiky Gergely Színház előadásaira. Tavaly nyolcszáz iskolást, több mint száz felnőttet szállítottak be a kaposvári produkciókra. Az igazgató örömmel újsá­golta: a művelődési ház vala­mennyi művészeti közösségét megtarthatta, továbbra is gondos gazdaként ad helyet és támogatást a csoportok­nak. Az ősz négy nyelvtanfo­lyammal indul majd. Az ango­lon és a németen kívül szerb-horvátul és olaszul is tanulhatnak az érdeklődők. (Lőrincz) A I

Next

/
Thumbnails
Contents