Somogyi Hírlap, 1993. augusztus (4. évfolyam, 177-202. szám)

1993-08-04 / 180. szám (179. szám)

6 SOMOGYI HÍRLAP — GYERMEKEINK VILÁGA 1993. augusztus 4., szerda 14 milliós díj A Budapest Bank Budapes­tért Alapítvány kuratóriuma a közelmúltban átadta a két éve 100 millió forintos alaptőkével létrehozott alapítvány idei első féléves támogatásának 14 mil­lió forint értékű díjait. A 455 pályázó közül hatvan külön­böző egészségügyi, kulturális, oktatási, művészeti, gyermek- és ifjúsági célért munkálkodó pályázó vett át ötvenezertől nyolcszázezer forintig terjedő pályadíjat. Az egészséges légzésért A légúti ártalmak jelentik a magyarországi gyermekbe­tegségek nagyobb részét. A gyermekkori asztma részben öröklött, részben a környezeti tényezők idézik elő; a levegő­szennyezettség, a vírusfertő­zés. Az egészséges légzés megőrzésére illetve a légzésre ható káros tényezők kiküszö­bölésére alapítvány alakult Egészséges légzésért címmel. A cél a légúti betegek és hoz­zátartozóik oktatása, életmi­nőségének javítása, az orvo­sok, a szakemberek segítése. Konferencia Győrben Az önkormányzati hivatalok vezetői, szakemberei az ifjú­ság helyzetéről tanácskoztak Győrben. A konzultáción töb­bek között szóba került a gyermek- és ifjúsági korosz­tály érdekérvényesítése, az if­júság egészségi állapota, a szabadidő eltöltésének módja, lehetőségei. Tárgyaltak az if­júsági munkanélküliségről, a szakképzés, az átképzés, az oktatás gondjairól, a nemzet­közi ifjúsági kapcsolatokról. Fiatalkorú bűnözök A fővárosi és a megyei ügyészségek több mint félezer olyan bűnügyet tanulmányoz­tak, mely több mint ezer fiatal­korút érintett és a nyomozás tavaly a második félévben megszüntetéssel vagy jogerős bírósági ítélettel zárult. A ta­pasztalatok alapján több fő­ügyészség is azt javasolja, hogy a fiatalkorúak előzetes letartóztatásuk idejére olyan zárt jellegű intézetbe kerülje­nek, melyben a fogdaőrök he­lyett nevelő tanárok vigyáznák a rendet és a fiatalokkal pszi- hológusok, családszociológu­sok foglalkoznak. Gyilkossági kísérlet Hét, 12-13 éves gyerek az amerikai Georgia-állambeli Columbusban túl szigorúnak találta egyik tanárnőjét és el akarták tenni láb alól. vegy­szert kevertek a tanárnő teá­jába, késsel, revolverrel jártak iskolába. A rendőrség szerint a tanárnő élete egyszer sem forgott igazán kockán, a gye­rekek ugyanis csak megijesz­teni akarták a szigorú peda­gógust, nem pedig megölni. A hatodikas gyerekek azonban a fiatalkorúak bírósága elé ke­rül, ők döntenek majd a gyil­kossági kísérlet büntetőjogi következményeiről. Kreatív játékok, könyvek Pedagógus könyvesboltot nyitott Budapesten, a Dorottya utcában az Országos Közok­tatási Intézet. A tanárokon kí­vül a szülők is hasznos köny­veket találnak itt, de árusíta­nak a kisgyerekek számára is kreatív játékokat. A vásárlókat pedagógiai szaktanácsadás­sal is segítik. Húszmillió gyermek megmenekült UNICEF-beszámoló az emberjogi világértekezleten Áruló jelek a bűvös aiagútban Évi fél fogkefe Másfél tubust használunk fogkrémből Bár még mindig 35 ezer gyermek hal meg naponta a vi­lágon, az elmúlt évtized során valóságos forradalom játszó­dott le a gyermekek életben- maradása és fejlődése tekinte­tében — hangzott el a bécsi emberjogi világértekezleten a gyermekjogokkal kapcsolatos szakmai napon. Kecskeméti Edit, az ENSZ Gyermekalap Magyar Nemzeti Bizottságá­nak igazgatója tájékoztatta az ABC-Europress-t a nemzet­közi kerekasztal-megbeszé­lésről, melynek fő témája a gazdasági, szociális és kultu­rális jogok érvényesülése volt. Az értekezleten az ENSZ emberjogi egyezményeinek alkalmazását, végrehajtását ellenőrző nemzetközi bizott­ságok elnökei mellett, az ENSZ különböző szerveinek képviselői, valamint a világér­tekezleten résztvevő küldött­ségek kaptak meghívást. A ta­nácskozás elsősorban a gyermekek gazdasági kizsák­mányolásával, az ezzel kap­csolatosan hozzáférhető ada­tokkal illetve a statisztikai mu­tatók kidolgozásának szüksé­gességével foglalkozott, mint­egy előkészítve a Gyermek Jogai Bizottságának a témáról tartandó októberi vitanapját. Az ENSZ gyermekekkel fog­lalkozó szervezete felhívta a világ országait, hogy mielőbb ratifikálják a Gyermek Jogairól szóló Egyezményt. Az elfoga­dás óta eltelt három és fél év alatt — az emberjogi egyez­mények között példátlan gyorsasággal — 139 ország, közöttük Magyarország ratifi­kálta. Az Egyezményt egyéb­ként mintegy ötven ország — például az Amerikai Egyesült Államok, Irak, Szaudi-Arábia, Szomália — még nem írta alá. Az UNICEF szeretné elérni, és ebben a szervezet tagországai is támogatták idei közgyűlésü­kön, hogy 1995-ig a világ min­den állama kötelezőnek is­merje el magára nézve a gyermekjogok betartását. A konferencián felvetődött vitával és dilemmával kapcso­latban, hogy az emberi jogok univerzalitása vagy a fejlődés­hez való jog-e az elsődleges, az UNICEF leszögezte: Ami­kor a gyermek jogairól illetve szükségleteiről van szó, e jo­gok általános érvényesülése nem képezheti vita tárgyát. Ezek feltételekhez kötése el­fogadhatatlan. E két alapigaz­sággal kapcsolatban nincs he­lye a kompromisszumoknak. A tanácskozáson elhang­zott, hogy az utóbbi évek sike­res kampányainak eredmé­nyeképpen a nemzetközi vé­dőoltási program, a kiszáradás elleni egyszerű és olcsó véde­kezés, a só jódozása, a cse­csemők szoptatásának ismé­telt térhódítása mintegy húsz­millió gyermek életét mentette meg. A közelmúltban Budapesten a fogorvosi világkonferencián megállapították, hogy Magyar- országon a lakosság 92 száza­léka még ma sem tudja, ho­gyan kell helyesen szájat ápolni. A megelőzést, a felvilá­gosító munkát mindenekelőtt a gyerekek körében kell végezni. Hazánkban az egészségügyi világszervezet támogatásával 1986-ban indult egy komplex gyermekfogászati megelőző program nemcsak a fogszuva­sodás, hanem az ínygyulladás, a fogágybetegség és egyes fo­gászati rendellenességek megelőzésére is. Az egy la­kosra jutó fogkefe felhasználá­sunk évente fél darab, fogk­rémből másfél tubust haszná­lunk, — ezzel szemben az évi cukorfogyasztásunk 40 kiló. A nemzetközi program hatá­sára az elmúlt hét évben több már az ép fogú gyermek. A vál­tozást kiváltó módszerek közül a legfontosabbak: a célzott táp­lálkozásirányítás, a gondos szájápolásra nevelés, és a flu­oridok alkalmazása külsőleg és belsőleg. Ehhez párosul a rendszeres fogászati ellenőr­zés. A fluorid bevitelre vala­mennyi óvodában, az általános iskolák alsó tagozatában lehe­tőség van. A tablettafogyasz­tás önkéntes, szülői döntés alapján a gyerekek rendszere­sen ilyen tablettákat térítés- mentesen kaphatnak. A fogorvosok egyébként egyéni és csoportos játékos módszereket is kitaláltak. Ilyen például a bűvös alagút. Ennek során a gyerekek fogait fluo­reszkáló anyaggal vonják be, így teszik láthatóvá, hol nem mosott fogat a gyerek. Az óvo­dákban és iskolákban rendsze­resen szerveznek rágónapo­kat. Jóllehet az egészségügyi világszervezet által támogatott program során csökkent a gye­rekek fogszuvasodása, mégis mindössze huszonöt százalé­kuknak egészséges a foga. Tehát van mit tenni még a to­vábbiakban! (ABC Europress) A szivárvány égisze alatt Tanácsadás: fiatalok viharos időkben „Nagyon szomorú vagyok, mert az édesapámat már szinte nem is látom.” — „Mit tegyek, hogy a szüleim újra egymásra találjanak.” A fenti sorokat azon levelekből idéz­tük, amelyeket a grazi „Rain­bow” segélyszervezet címére írtak kétségbeesett gyerekek tanácsot, segítséget várva. A családon belüli problémák többféle okra vezethetők visz- sza: a szülők nincsenek gyer­mekük iskolai eredményével megelégedve, vagy alig van idejük arra, hogy csemetéjük­kel foglalkozzanak. Túl gyak­ran vezetnek ezek a konfliktu­sok váláshoz. Ekkor pedig álta­lában a gyerekek azok, akik leginkább egyedül maradnak. A szülők éppen a saját prob­lémáik miatt nem veszik észre, hogy gyermekeik krízisen mennek keresztül, érezéseiket figyelmen kívül hagyják, ami aztán újabb konfliktusokhoz vezethet a gyermek-szülő kapcsolatban. A „Rainbow” szervezet ép­pen azt tűzte ki célul, hogy az ilyen kritikus helyzetbe került gyerekeken segítsen. Saját képzésű munkatársaikhoz Ausztria minden fiatalja bármi­kor bizalommal fordulhat. Zsebpénztelenítő reklámfogások Bármilyen ártatlan, búzavi­rágkék szemekkel nézzen is egy gyerek a világra, legtöbb­ször igen pontosan tudja, hogy mit akar, és azt hogyan érheti el. A reklámszakemberek is tisztában vannak ezzel, és ezért is tartják a gyerekeket remek fogyasztónak, akik igen-igen sok pénz felhaszná­lásáról döntenek — legyen ez a saját zsebpénzük vagy a ki­csik esetében mama és papa pénztárcája. Világos tehát, hogy a televíziós hirdetések közül is nagyon sok szól már a gyerekekhez. Szinte biztosra mehetnek a hirdetők, akik a vasárnap délutáni rajzfilmmű­sorban kínálják portékáikat. De ma már nem csak a já­tékok és édességek esetében számolnak a reklámszakem­berek a gyerekek „segítsé­gére”. Ennek reményében tűnnek fel egyre gyakrabban rajzfilmfigurák a hirdetések­ben, ezért tudnak beszélni a tárgyak — a lényeg, hogy a kicsik nevessenek és jegyez­zék meg a márkaneveket. Ez aztán éreztetheti „áldásos” ha­tását a közös családi bevásár­lások során. (ABC-Europress) TÁMOGATÓKAT KERESNEK Zselici gyerekek patrónusa Nem tegnap történt. A gye­reknap már több hónapja volt, de kitörölhetetlenül emlékeze­tes marad. Azon a napon Suri- cescu György nyolc kiló lisztből dagasztotta hajnalban a lán- gost, gulyást főzött és házába, kertjébe ünnepre hívta hat apró zselici kisfalu gyerekeit. Volt közben játék, sportvetélkedő, videózás, — pontosan nem számolták, mert a gyerekek jöt­tek, mentek, — de az biztos, hogy ezen a napon Kapós- gyarmatról, Bőszénfáról, Cse- rénfáról, Sántosról, Gálosfáról, Szentbalázsról legalább nyolc­van gyerek fordult meg a ven­déglátó kaposgyarmati ottho­nában. — Gyönyörű nap volt! — mondja Suricescu György, aki a magyarországi Gyermekba­rátok mozgalma 3. számú szervezetének a vezetője. — Csak aki itt él, ezekben a dom­bok közötti apró településeken, az tudja igazán, milyen sok nehézséggel küzdenek a csa­ládok, mennyire fontos, itt az „Isten háta mögött”, hogy töb­bet törődjünk a gyerekekkel! Tavaly, késő ősszel szerzett tudomást Suricescu György a Gyermekbarátok Alapítványá­ról, mozgalmáról melynek fő célja, hogy a rászorulóknak szociális segítséget nyújtson, hasznos, a gyermeki szellemet „építő” foglalatosságot teremt­sen a szabadidőben a gyere­keknek. — Ahogy erről tudomást szereztem, még az év végén elkezdtem a szervező munkát. Karácsonyra Gyarmaton már felállítottunk a köztéren egy „mindenki karácsonyfáját” és 11 kiló narancsot osztottunk szét a gyermekeknek. Azóta már gyűjtöttünk ruhaneműt, élelmiszercsomagot adtunk például húsvétra. — Hányán tartoznak a szer­vezethez? — Jelenleg csaknem száz felnőtt tagunk van, ők évente száz forint tagdíjat fizetnek. Ebből gazdálkodunk, ebből szervezünk mindent. Az ügyvezető kézzel írt prog­ramot mutat. Júliusban szava­lóverseny, kirándulás a gálos- fai Csepegő-forráshoz, au­gusztusban kirándulás Fo­nyódra vagy a Desedára, szep­temberben rajzverseny, októ­berben klubnap, novemberben színházlátogatás, december­ben Mikulás és fenyőfaünnep. — Csak segítség kellene! Mindenkitől minden kicsi tá­mogatást örömmel fogadunk! A napokban jártam az MSZOSZ megyei szervezeté­nél, velük együttműködést kö­töttünk. Ugyancsak most lett nyilvánvaló, ha valaki a ré­szünkre a Budapest Banknál járul hozzá a Gyermekbarátok Alapítványához, az leírhatja az adójából ezt az összeget. Menni kell, tenni kell, mert állí­tom: a kis pénzekből is lehet nagy dolgokat tenni! Míg beszél átéli az élménye­ket, szinte átszellemülten bu­zognak a szavak. — Miért csinálja mindezt? — a kérdésem koppan, né­hány másodperc szünetet okoz. — Régi története van en­nek. Tizenhárom évvel ezelőtt egy nyomorék gyerekem szü­letett. Akkor a húskombinátnál dolgoztam, és olyan házban laktunk Gyarmaton, ahol nem volt villany. A társaim, a Petőfi szocialista brigád elhatározta, hogy támogatja a családot. Pénzt is adtak össze, de ami még nagyobb, összefogtak és egy év alatt bevezették a vil­lanyt. Lett mosógép, centri­fuga. Hogy ez mit jelentett ne­kem — azt nem lehet elmon­dani!... Én akkor megfogad­tam, ha egyszer módom nyílik rá, valahogy viszonzom. Ami­kor erről a mozgalomról hallot­tam, nyomban jelentkeztem. Azt akarom, azt szeretném, hogy más nehéz helyzetben élő család is érezze az önzet­len segítség csodálatos örö­mét! Es persze, rajongásig szeretem a gyerekeket.... A történet ennyi. Suricescu György maga is kispénzű em­ber, három gyereke van, ti­zenháromezer forintból élnek. Esténként sorra bekopog a hat kis zselici falu hajlékaiba, látogatja a családokat, gyűjti a tapasztalatokat, hol, mire lenne szükség. Közben szponzorokat, támogatókat, keres, hogy segíteni a tudjon a rászorulókon. Es programokat szervez a gyerekeknek. Vörös Márta

Next

/
Thumbnails
Contents