Somogyi Hírlap, 1993. augusztus (4. évfolyam, 177-202. szám)

1993-08-26 / 198. szám

14 SOMOGYI HÍRLAP — NYUGDÍJASOK OLDALA 1993. augusztus 26., csütörtök Az igényléstől a folyósításig Szeptember 2-től: hasznos tudnivalók jelenlegi és leendő nyugdíjasoknak A legszebb „hölgy” A szőlőhegy varázsa Házi szociális ellátás Az utóbbi évtizedben kétsze­resére nőtt Magyarországon a házi szociális ellátást igénylők száma, s ma már több mint 80 ezren részesülnek ilyen támo­gatásban. Ebben a tíz évben több mint nyolc és félszeresére emelkedett a pénzbeni szociá­lis ellátásra fordított összeg. Az önkormányzatok 27,6 milliár­dos költségvetési támogatása mellett a szociális otthoni, inté­zeti ellátásra 7,4 milliárdot, az idősek és fogyatékosok nap­pali intézményi ellátására 1,2 milliárdot, az időseknek és fo­gyatékosoknak szállást adó in­tézmények ellátására pedig 232 millió forintot biztosított az idén a költségvetés. Önsegélyező egyesület Létrejött az első hazai, nyug­díjbiztosítással is foglalkozó önsegélyező egyesület Ma­gyarországon. A Magyar Táv­közlési Részvénytársaságnál megalakított egyesület a nyug­díjbiztosítás mellett magára vál­lalta a munkavállalók segé­lyező egyesületének hagyo­mányos szolgáltatásait is; a munkáltató és a munkavállaló közös befizetéseiből egy bizto­sítási szisztéma szerint támo­gatja tagjait, háromféle biztosí­tási módozat keretében. A Ma­táv önsegélyező egyesületének jelenleg 12 ezer tagja van. Zarándoklat Máriazellbe Somogyból is számosán za­rándokoltak már az ausztriai Máriazellbe különböző utazási irodák, illetve az egyház szerve­zésében. Az idén is indul orszá­gos zarándoklat a híres búcsú­járó helyre, ezúttal szeptember 18-19 az utazás időpontja, il­letve tartama. Az úttal kapcso­latban felvilágosítás a 00-43-222/526-4972-es telefo­non kapható; levélbeni tájékoz­tatás a bécsi magyar lelkész­ségtől kérhető (A-1070 Wien, Döblergasse 2/30 b). Növekvő járadék­tartozás Már majdnem 100 milliárd forint a társadalombiztosítás kintlevősége, s ennek 80 szá­zaléka járadékfizetési elmara­dásból adódik. A tb-vel szem­beni tartozás összege 1991 végén „mindössze” 9 milliárd forint volt, azóta a tartozások számottevő növekedése főként a gazdasági szerkezetváltás­hoz, egyes munkahelyek meg­szűnéséhez vezethető vissza. A tb az idén hat hónap alatt több mint 6600 magánsze­mélynél, vállalkozónál foglalt le különböző ingóságokat az adósság fejében. A jövőben — egyebek között a nyugdíjak ki­fizetésének biztonságáért — szigorúbban veszik a tb-nek tartozó adósok értékeinek le­foglalását. Öregek napközije Bükkösdön Baranya megyében is mind több idős, ellátásra szoruló ember szociális helyzetében következik be örvendetes javu­lás azáltal, hogy olyan körül­mények közé helyezik őket, ahol megfelelő ellátást, magas szintű gondoskodást biztosít­hatnak számukra. Bükkösdön például 25-30 helybeli lakos érezheti jól magát az öregek napközijében, amelyet vasár­nap vehettek birtokukba az idős emberek. A falu új szociá­lis intézményét a volt tűzoltó­szertár átépítésével alakították ki, ahol azonkívül hogy a lakók kellemes környezetben tölthe­tik napjaikat, az étkeztetésük­ről is gondoskodnak. Tízezrek élveznek valami­lyen nyugdíjat, járadékot So­mogybán, s ugyancsak tízez­rek állnak a nyugdíjazás kü­szöbén. Régebben kellő szakmai ismeretekkel rendel­kező ügyintézők álltak a nyug­díjba készülők rendelkezésére a munkahelyeken, akikkel a dolgozók megbeszélhették az ilyenkor elkerülhetetlen tenni­valókat. Olykor maga a mun­kahelyi előadó is „lépett” az érintett „nyugdíjas-jelölt” he­lyett, megkönnyítve ezzel az adminisztratív munkát, lerövi­dítve az ügyintézésre fordított időt. A helyzet mára annyiban vál­tozott, hogy a munkavállalók egy része olyan munkahelye­— Balatonfenyves lakóinak negyede — több mint félezer ember — idős, nyugdíjas. Többségük nem itt született és nem is itt élte le az életét, csak öregkorára szorult ki a nyara­lóba, mert kellett a lakás a gyerekeknek... Az itteni élet azonban mégsem lehangoló számunkra. Tíz évvel ezelőtt hoztuk létre a nyugdíjasklu­bunkat, az alapítók közül ma már csak ketten élünk. A pár­tolókkal együtt jelenleg száz körül van a klubtagok száma. Hetente tartjuk a foglalkozása­inkat, havonta egy nagyobb rendezvényre kerül sor, s azon általában előadást hall­gatunk meg az időseket ér­deklő témában. Járt már ná­lunk orvos, rendőr és még számos szakember. Álarcos­bálunkon jónéhány vállalkozó kedvű, örökifjú mutatkozik be a pódiumon... — Legnagyobb sikere a kö­zös kirándulásoknak van. Jár­tunk már sokfelé, minden év­ben ellenőrizni kell például a badacsonyi borok minőségét — mondta huncut mosollyal Károly bácsi. — A bor sem igazi nóta nélkül: ha együtt vagyunk, mindig énekelünk, s eddig még a leghosszabb úton sem fordult elő, hogy két­szer ugyanazt énekeltük volna... Népdaltudásukkal másokat is elkápráztattak már. A so­mogyi nyugdíjasklubok első találkozóján, Buzsákon pél­dául igencsak szép sikert ér­tek el, de nem kellett szé­gyenkezniük a Batéban ren­dezett nyugdíjasvetélkedőn sem. A jókedv, a nóta, a tánc uralja a névnapi összejövete­leket is. A fotó- és kézimunka-kiállí­tás új ötlet volt, s már első al­kalommal is nagy érdeklődés kísérte. A fényképeket a klub­vezető, Károly bácsi készí­ken dolgozik, ahol a nyugdíja­zásra való felkészítés, a nyug­díj előtt állók részletes felvilá­gosítása a tennivalóiról, bi­zony, enyhén szólva hiányos... Ezeken a gondokon igyek­szünk enyhíteni a magunk módján, a rendelkezésünkre álló eszközökkel és a velünk együttműködők segítségével. Szeptember 2-i lapszámunk­ban, a Nyugdíjasok oldalán tanácsadó, felvilágosító soro­zatot indítunk, amelyet nyugdí­jas és nyugdíj előtt álló olvasó­ink figyelmébe ajánlunk. Ezekben az írásokban a nyugdíj igénylésétől a külön­féle járadékok megismerteté­sén át mindazokkal a kéré­sekkel foglalkozunk, amelyek tette. 1936-ban kattintottá el először a fényképezőgépét, s azóta több száz kép dicséri munkáját. — A képek egy részét el­vitte a háború, és a gép sem maradt meg. Áz itt látható fel­vételeken Balatonfenyves több mint három évtizedének legjelentősebb eseményei lát­hatók. A képek között nézelődtünk. A legrégebbi fölvétel 1957-ből való, s az akkori vasútállomás rakodóját ábrázolja — a kép eredetije ma már a Közleke­dési Múzeumban található. Nem sokan emlékeznek a le­bontott Forgách-kastélyra, amelynek helyén ma üdülő áll. Az élelmes fotós a bontást megelőző utolsó órákban örö­kítette meg az épületet... Rengeteg a nyugdíjasklub éle­tét bemutató kép is. Amíg ezek között tallóztunk, előke­rült Táskái Antalné, aki kézi­munkáival gazdagította a kiál­lítást. — A számát sem tudom, hány kézimunkát készítettem már, de az biztos, hogy a világ minden táján van már belő­lük...Viszik a turisták, mint a cukrot! Én pedig örülök, ha tetszik nekik. Nyáron itt van­nak a gyerekek, az unokák, akkor gyorsan telik az idő, de a hosszú, téli hónapokban nincs más szórakozásom, minta kézimunka... Táskainé elmondta: a kiállí­tásra tarka és ókalocsai, va­lamint úri hímzést vitt, de eze­ken kívül nagyon sok féle hímzés megtalálható a bemu­tatón. Örömmel vitték munkái­kat az asszonyok, hadd gyö­nyörködjön bennük más is. Különösen a külföldiek dicsér­ték a szép magyar hímzést, de elégedetten távozott min­denki, aki betért a balaton- fenyvesi nyugdíjasok kiállítá­sára. Széki Éva ezt az egyre népesebb tábort érdekelhetik. Szeretnénk, ha a következő hetekben, hónapokban meg­írnák nekünk, hogy mire kí­váncsiak, miről olvasnának szívesen többet és részlete­sebben ebben a sorozatban. A cikkeket egyébként a témát jól ismerő szakemberek — a nemrég létrejött Nyugdíjbizto­sítási Igazgatóság somogyi vezetői, munkatársai — írják. Megyénk nyugdíjasai és a nyugdíjazás előkészítésének szakaszában levő olvasóink tehát okkal bízhatnak abban, hogy alapos eligazítást, a szó szoros értelmében vett, valódi szolgáltatást kapnak ezeken a hasábokon hétről hétre. A piacot járva bárki lát­hatja (s vásárokat látogatva hasonló benyomást szerez­het): soha ennyiféle portéká­val nem jelentek meg az áru­sok között az idős, falusi pa­rasztasszonyok, mint mos­tanság. Két-három kilónyi pucolt dióval, babbal, né­hány csenevész uborkával, pár szem piros cseresznye­paprikával, kócos csemege- kukoricával, tojással, kis üveg mézzel órákon át ácsingóznak s jobbára a szomszédasszony árnyéká­ban, hogy megússzák hely­pénzfizetés nélkül... Kiárulják a ház körül ter­mett, fölöslegnek mutatkozó ezt-azt, az erdőn szedett gombát, szedret, tél végén a hóvirágot — mindig azt, ami éppen kéznél van, aminek reménye lehet rá, hogy ve­vőre akad. Nem igazi kofák ők, lesír róluk a szükségpia- colás... Hetvenen felül már ingyen behozza őket kora reggel a vonat, a busz a vá­roskörnyéki falvakból, pusz­tákról, s minthogy a járatok gyakran fordulnak, délután még elláthatják otthon a ház körüli teendőket. Teheti mindezt, akit nem köt betegség ágyhoz, lakó­helyhez. Ó az, aki nem juthat ilyetén nyugdíjkiegészítés­hez, pedig tőle többet elvisz az orvos, a patika, mint az egészséges nyugdíjastársai­tól — ám, ha szerencséje Másfél hónappal ezelőtt Mol­nár Istvánná balatonszabadi olvasónk levelére a Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgató­ság osztályvezetője, Csapóné dr. Tóth Margit válaszolt ezeken a hasábokon. A tájékoztatóból kitűnt: olvasónk baleseti járadé­kot élvez már több mint egy év­tizede, minthogy azonban mun­kaképesség-csökkenése 50 százalékos, rendszeres szociá­lis járadékot igényelhet, s ezt együtt kaphatja a baleseti jára­dékkal. Ha jogosultságát megál­lapítják, utazási kedvezményre is jogosult lesz — írta levelében az osztályvezető. Azóta teltek-múltak a hetek. Most levelet hozott a posta Bala- tonszabadiból, s ebben olva­sónk arról értesít bennünket, hogy a Nyugdíjbiztosítási Igaz­gatóság levelének megérkezé­sét követően minden az osz­A dimbes-dombos So­mogybán a szőlőhegy min­den falu határában megta­lálható. A legszebb „hogy” — természetesen — mindig az odavalósiaké... Nekem is van egy ilyen „högyem”, amelyet ha né­hány napig nem láthatom, muszáj ismét látni, mert megsajdul a szívem a „hogy” iránti vágyódástól. Ilyenkor aztán el kell indulni... Elindulni szépet látni, csendet hallgatni, megpi­henni, miközben úgy elfárad a magamfajta, fizikai mun­kához nem szokott nyugdí­jas, hogy estére kelve már alig vonszolja magát. Mégis naponta feléled a vágy, van és megoldható, neki házhoz viszi a napi ebédet a szociális gondozó, és rászo­rultsága alapján segélyt ad­nak neki. Ó az, akire most már fokozottan kell figyelni: lesz-e tüzelője, ha hide­gebbre fordul az idő? A falun élő öregek alól, úgy tűnik, kihúzták a szőnyeget. Eddig is jóval kevesebb tályvezető tanácsainak, szak­mai útmutatásának megfelelően történt — olvasónk megelége­désére. A Nyugdíjasok oldalá­nak címzett levele így szól: „Ezúton szeretnék köszöne­tét mondani önöknek, hogy se­gítettek ügyem elintézésében. Nem feledkeztem el önökről ak­kor sem, amikor ügyem inté­zése elkezdődött, de megvár­tam a teljes ügymenetet, amely végül is számomra kedvezően zárult. Mégegyszer köszönöm a segítséget. Továbbra is mara­dok hű olvasójuk, tisztelettel: Molnár Istvánná. ” Örülünk, hogy segíthettünk, hogy közreműködhettünk problémája megnyugtató rendezésében. A köszönet végül is az intézkedő intéz­ményt illeti. Nem történt más, mint az, hogy ők is és mi is a feladatunkat teljesítettük... amely vonzza az emberfiát a „högyre”. Ez a titok megfejthetetlen! Mert nem történik semmi más, csak egy cseppnyi, fe­keteszemű madárka néz rád csodálkozón: — Hát ez meg miféle szerzet?! — kérdi csi- vitelve. Az ismerős, a terüle­tért felelős kis kandúr a lá­badhoz dörgölődzködik. Rádköszön az úton mun­kába induló ember: jó napot és jó munkát kíván. Tavasz­tól őszig, a születéstől az elmúlásig minden a szemed előtt zajlik... Apró dolgok ezek. Hét­köznapiak. Mégis valahol itt rejtezik az örömök forrásvi­déke. KerTi nyugdíjat kaptak, mint má­sok, de azt még úgy-ahogy ellensúlyozták a háztájiból származó javakkal, a téesztől kapott kedvezményes szol­gáltatásokkal. Most meg? Buszoznak, vonatoznak — már aki képes erre —, hogy pénzzé tegyék nélkülözhető termelvényeiket. Hernesz Ferenc Kiadvány a tb-ről A Nemzetközi Társada­lombiztosítási Szövetség XXIV. közgyűlésének anya­gából közöl szemelvénye­ket kiadványában, a TB Műhely 1993-ban Társada­lombiztosítás a világban cím­mel az Országos Társada­lombiztosítási Főigazgató­ság. Az összeállítás a ta­valy novemberi nemzetközi tanácskozásnak azokat az információit tartalmazza, amelyeket Magyarországon is kitűnően hasznosíthatnak a társadalombiztosítás jövő­jét meghatározó helyes döntések előkészítése és meghozatala során — ol­vasható abban az előszó­ban, amelyben dr.Botos Jó­zsef, az OTF vezetője ajánlja a kiadványt a közér­dekű téma iránt érdeklődő olvasóknak, köztük is első­sorban a szakembereknek. Nyugdíjkifizetés Szeptember 3-án adja át a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság a Magyar Postának azokat az utalványokat, amelyek — az Or­szággyűlés döntése alapján — az egyszeri nyugdíjkifizetése­ket tartalmazzák. Ezeket az összegeket még szeptemberben kézbesítik, annak ellenére, hogy ilymódon darabszámban csaknem megduplázódnak a kifizetések. A posta ugyanis kia­lakított egy olyan rendszert, amelynek révén ügyfeleik az előre jelzett időben megkapják a nyugdíjukat. Klubélet Balatonjenyvesen Legsikeresebbek a közös kirándulások — Jókedvre derít a nóta, a tánc Hetven fényképet és több tucat kézimunkát mutattak be a balatonfenyvesi nyugdíjasklub tegnap zárult fotó- és kézi­munka-kiállításán. Az alkotókról és a klub életéről Horváth J. János Károly tájékoztatott. Ha kevés a járadékod, egészítsd ki valamivel Persze csak akkor, ha az egészség engedi Ami vevőre találhat, azt a piacra viszik (Fotó: Király J.Béla) EGY LEVÉL MARGÓJÁRA „Maradok hű olvasójuk” i /

Next

/
Thumbnails
Contents