Somogyi Hírlap, 1993. augusztus (4. évfolyam, 177-202. szám)
1993-08-19 / 193. szám
1993. augusztus 19., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP — MŰVELŐDÉS 7 A MAGYAR EGYHÁZMEGYÉK TÖRTÉNETE (4.) II. János Pál döntése Az egyházmegyék helyzete századunk történelmi eseményei során először az I. világháború után változott meg. Az 1920-as trianoni békekötés szomorú következményeként csak a veszprémi, a székesfehérvári, a váci, az egri egyházmegye területe maradt érintetlen. In Memóriám Brenner In memóriám Brenner György címmel nyílt tárlat a Legújabbkori Történeti Múzeumban. A kiállított több mint száz Brenner-mű között vannak filozofikus tartalmú grafikák és sajátos brenneri karikatúrák. A Brenner-karikatúrákat is megtekinthetik az érdeklődők október 3-áig. KOTT A-fesztivál Csaknem háromszáz fiatal vesz részt a II. KOTTA-feszti- vál, vagyis a klubok országos turisztikai találkozóján Hajdú- böszörményben. A rendező böszörményi Hajdú You Do Klub a hagyományteremtés szándékával hívta össze másodízben az úgynevezett nonprofit érdekeltségű közösséget, ifjúsági klubok, természetvédelmi körök, irodalmi és kulturális egyesületek képviselőit. Kossuth-relikviák Kossuth Lajos halálának közelgő, 100. évfordulója alkalmából több kiállítás létrehozását tervezi a Kossuth Szövetség. A fővárosban a tervek szerint a pestszenter- zsébeti Kossuth Lajos utcai galériában rendeznének tárlatot. A szövetség a kiállítás sikere érdekében kéri a Kossuth-relikviák tulajdonosait és mindazokat, akiknek birtokában a turini remete életével, tevékenységével kapcsolatos bárminemű írásos vagy tárgyi dokumentum van, bocsássa azt a tisztelgő tárlat rendelkezésére. Mithras-szentély Fertőrákoson Megnyílt a helyreállított Mithras-szentély Fertőrákoson. A részben sziklába vájt építmény közvetlenül a magyar-osztrák határon áll, emiatt évtizedekig nem mehettek közelébe még a szakemberek sem. A szentély belső terében látható feliratok arra utalnak, hogy az építményt a római korban, a harmadik században emelték. A mítosz szerint a győzhetetlen napisten sziklából született, s barlangban ölte meg ellenfelét, a terméketlenséget jelképező bikát. A Vigyázok Velencében A Velencei Nemzetközi Filmfesztivál válogató bizottsága az 50. jubileumi fesztiválra a magyar filmek közül Sára Sándor Vigyázok című filmjét választotta be a hivatalos programba. A fesztivált augusztus 31. — szeptember 11. között rendezik meg. Sandra vándorlása segédlevéllel Bécsben járt segédlevele megszerzése után a középkori hagyományt követve vándorló 20 éves Sandra Bender, tanult mesterségét tekintve kőfaragó. A bécsi Kurierban közölt hírből kiderült: ma is él még a „valcolás”, az a középkori eredetű szokás, hogy az iparostanulók segédlevelük megszerzése után vándorútra indulnak, hogy szakmai tudásukat tökéletesítsék. A jómódú tübingeni családból származó Sandra egész útipoggyásza egy kis táska; benne két rend ruha — a német kőfaragók céhének hagyományos egyenruhája: sokgombos, mellényes, óraláncos kordbársony öltöny. Cilindere a fejében, vándorbotja a kezében — így fog hazaérkezni háromévi és egynapi vándorlása után. A rozsnyói, kassai, szatmári, Csanádi és nagyváradi egyházmegyéknél az aránytalan széttagolás mellett a püspöki székhely az utódállamokhoz került. Több egyházmegye teljes egészében külhonba szakadt. A görögkatolikus egyházmegyéknél hasonlatos volt a helyzet, kivéve az 1912-ben alapított hajdúdorogi püspökséget. A prímási székhely megmaradt, de az esztergomi érsekségnek a Dunától és az Ipolytól északra fekvő területeit az akkor alakult Csehszlovákiához csatolták. Az 1938-as bécsi döntés után volt némi területgyarapodás, de a II. világháború után visszaállt az előző helyzet. A déli rész háromnegyedmillió katolikus hívővel az új Jugoszláviához került. A Szentszék itt már 1923-ban külön apostoli kormányzóságot szervezett... A csanádi egyházmegye hajdani területén 1920-tól kezdve nem két, hanem három ország osztozott. Székhelye 1923-ban Temesvárról Szegedre került. Temesvár központtal pedig 1930-ban önálló egyházmegye létesült az egykori Csanád romániai területén, közel félmillió hívővel, s a bukaresti egyháztartományba betagoltatott. A jugoszláviai rész 1925-től Nagybecskerek székhellyel a Szentszék felügyelete alatt önállósult. A nagyváradi egyházmegye hazánkhoz eső területén a Szentszék 1929-ben létreA színházi világban nem ritka a színészi kiugrás, a „névtelenek” berobbanása. Annak azonban kicsi az esélye, hogy egy ismeretlen szerzőpáros alig egy év alatt már a harmadik bemutatójáért izgulhasson. A veszprémi Petőfi Színházban a múlt év őszén mutatták be Asztalos István és Kovács Attila „kísérletét”, a Börtönmusicalt. Ezt hamarosan követte mesemusicaljük, s a színház művészei már javában készülnek a két szerző legújabb műve, a Gizella című rock-opera augusztus 20-i bemutatójára. Asztalos István, az író civilben középiskolai tanár, Kovács Attila pedig, a zeneszerző, vegyészmérnöki oklevéllel a zsebében egy részvénytársaságnál számítógéhozta a debreceni apostoli kormányzóságot, amelyet 1952-bén bizonyos önállóság meghagyása mellett a csanádi püspökséghez csatoltak. Trianon után a kassai egyházmegye egyharmada esett Magyarországra, a rozsnyói egyházmegyének egyötöde. A szatmári egyházmegye túlnyomó része az utódállamok területére került, csak töredéke marad hazánkban. Először helynökök irányították itt az egyházi életet, majd folyamatosan az egri érsek joghatósága alá kerültek. A Szentszék 1982-ben a kassai, rozsnyói és szatmári egyházmegyék magyarországi területeit az egri főegyházmegyéhez csatolta. Ugyancsak ebben az évben a csanádi egyházmegye elnevezése megváltozott szeged-csanádira. Már Mindszenty József prímás, esztergomi érsek tervbe vette az egyházmegyei beosztás korszerűsítését, és szakértők bevonásával komoly előtanulmányokat készíttetett. Ám a fiatalom új urai siettek őt félreállítani, börtönbe vetették a prímást és az alaposan átgondolt tervek nem valósulhattak meg. A következő négy évtized pedig a túlélés és nem az átszervezés ideje lett — kényszerből. Az egyházmegyék átszervezését, új egyházmegyék fölállítását valójában II. János Pál pápa 1991-es lelkipásztori látogatása készítette elő és indította el. Előtanulmányok, pekkel „bíbelődik”. Első közös munkájuk, a Börtönmusical alapja egy 1972-ben elvégzett szociálpszichológiai kísérlet, amelynek során egy mesterségesen kiképzett börtönben véletlenszerűen kiválasztott fiatalok a börtönőr és a rab szerepét játsszák. A helyzet azonban drámaira fordul, s ez — mint a bemutató sikere is bizonyította — nemcsak a pszichológusok, de a közönség figyelmét is felkeltette. A csapatmunka legújabb eredménye a Gizella. A királyné személye, a királynék városának első nagyasszonya a magyar történelem egyik legvitatottabb, legendákkal körülfont alakja. — A hiteles források szűkössége ellenére bizonyára sokat tudunk Gizelláról. MiA május 30-i pápai bulla után alapos mérlegelések és többféle változat elkészítése után maga a pápa döntött, és ez év május 30-i dátumú bullával tette közzé az általa szükségesnek tartott változtatásokat. Két új egyházmegye keletkezett. A hatalmas kiterjedésű egri egyházmegye keleti és a szeged-csanádi püspökség északi területeiből állt egybe a debrecen-nyíregyházi egyházmegye. A kaposvári egyházmegye a veszprémi püspökség déli területein került felállításra. Veszprém érsekség rangjára emelkedett, s ezzel megszületett az ország negyedik érseki tartománya. Budapest területén eddig három egyházmegye osztozott, ezentúl a főváros egész területe az esztergom-budapesti érsekséghez tartozik. Emellett más területi módosítások is történtek. A kalocsai érsekség területi gyarapodását is kifejezi kettős székesegyháza — Kalocsán és Kecskeméten —, valamint új elnevezése: kalo- csa-kecskeméti érsekség. E jelentős változások esedékesek voltak legalább fél évszázada. A miértre a választ a II. Vatikáni Zsinat új egyházképe és az ott szorgalmazott, korszerűbb, hatékonyabb lelkipásztori munka elősegítése adja meg. A harmadik évezred hajnalán a magyar katolikus egyház is egy új evangelizálás küszöbéhez érkezett, és a világ felől érkező kihívásokra feleletet kell adni. Ezt pedig csak megújított egyházmegye-rendszer segítségével lehet megtenni. Dr. Török József egyháztörténész lyennek látja őt a ma embere? Asztalos István: — Valóban sűrű a homály Gizella királyné személye körül; a krónikák sem elfogulatlanok. Mi azonban nem zenés történelemórát írtunk, s bár a hitelesség minimunának kényszerében, de éltünk az alkotók szabadságával. Gizelláról a tények bizonyosságával nagyon keveset tudunk. Nem maga választja sorsát: hatalmi érdekből, birodalmi számításból e sorsba kényszerül. Az élete arról szól, hogy egy rendkívüli egyéniség hogyan lesz képes a beleta- szítottságból személyes sorsot formálni, százszor lesújtva is hogyan tud újra felállni, megküzdeni a küldetésével. Az ő sorsa a küzdésről szól, madáchi értelemben, tehát Társ az István-i életműben Hiszünk Gizellában Huszonöt kérdés — huszonöt felelet Ezt kell tudni az új oktatási törvényről 19. Melyek a felnőttoktatásra vonatkozó főbb előírások? Felnőttoktatás a nem tanköteles tanulók részére szervezhető az e célra létesített iskolában, iskolai tagozaton vagy osztályban. Kizárólag a felnőttoktatás keretében kezdhetik meg, illetve folytathatók az iskolai tanulmányok attól a tanévtől kezdődően, amelyben a tanuló — általános iskolai tanulmányok esetén — a 20.; középiskolai és szakiskolai tanulmányok esetén a 26. életévét betölti. Ebben az oktatási formában az önképzés döntő szerepet játszik. Megszervezhető a nevelés-oktatás a nappali iskola munkarendje szerint csakúgy, mint a tanulók elfoglaltságához igazodó esti, levelező vagy más sajátos — például a távoktatás specialitásait figyelembe vevő — munkarend szerint. Ha a tanítást nem a nappali oktatás menetével egybevágóan szervezik meg, a 190 tanítási napot az önképzés keretében tanulásra szánt napokkal együtt kell számítani. 20. Milyen feladatokat ró a közoktatási törvény az ön- kormányzatokra ? Egyebek közt kimondja: a községi, városi, megyei jogú városi és a fővárosi kerületi önkormányzat köteles gondoskodni az óvodai, az általános iskolai nevelésről, illetve oktatásról. Ugyanezt a kötelezettséget fogalmazza meg a nemzeti vagy etnikai kisebbségek által lakott településeken az adott nemzeti-etnikai kisebbséghez tartozó gyerekek óvodai, általános iskolai nevelésére, oktatására vonatkozóan. Leszögezi azt is, hogy a fővárosi, megyei önkormányzatnak gondoskodnia kell az egészségügyi intézményekben tartós gyógykezelés alatt álló gyermekek tankötelezettségének teljesítéséhez szükséges oktatásról. Hasonlóképp biztosítaniuk kell az önkormányzatoknak a többi gyermekkel, tanulóval együtt nem foglalkoztatható fogyatékosok óvodai, iskolai, kollégiumi ellátásról, a képzési kötelezettség teljesítésének feltételeiről. Gondoskodniuk kell továbbá azoknak a diákoknak különbözeti vizsga vagy évfolyam ismétlés nélküli iskolaváltásáról, akiknek állandó lakhelyén a tankötelezettség végéig nem biztosítottak az iskolai nevelés-oktatás feltételei. 21. Mi a feladatköre az országos köznevelési tanácsnak? Elsősorban az, hogy figyelemmel kísérje az oktatásügy helyzetét, javaslatokat dolgozzon ki, véleményt nyilvánítson oktatáspolitikai, kutatási és fejlesztési kérdésekben. Ezekről évente jelentést készít, amelyet nyilvánosságra is hoz. Javaslatot tesz a tantervi követelményrendszer, az országos óvodai nevelési program és a kerettantervek kiadására. Ajánlást készít a tantervek és a tankönyvek elbírálásának rendjére, s általában figyelemmel kíséri a közoktatás színvonalának alakulását. Kezdeményez továbbá a közoktatás fejlesztését szolgáló kutatási feladatokat, s szakmai témákban javaslatokat tesz a művelődési és közoktatási miniszternek. (Folytatjuk) (Ferenczy Europress) Liszt és Kodály a nyitóhangversenyen Egyházzenei fesztivál Másodízben rendezi meg az egyházzenei fesztivált szeptember 2-8. között a Budavári Zeneművészeti Alapítvány. A fővároson kívül két másik, a zenéhez sok szállal kötődő település, Fertőd és Martonvásár ad otthont a koncerteknek. A hangversenyek programjában XVIII-XX. századi szakrális zene szerepel. A nyitóhangversenyen Liszt Ferenc Esztergomi miséje és Kodály Zoltán Psalmus Hun- garicus című műve csendül fel majd a budapesti kongresz- szusi központban. Az est szólistái: Kincses Veronika, Takács Klára, Molnár András és Tóth János operaénekes. Farkas Ferenc Requiemjének hangversenytermi premierjét követően Liszt Ferenc Koronázási miséje szólal meg A Zeneakadémián. A Missa So- lemnis előadásával zárul a II. egyházzenei fesztivál programja. Beethoven a Missa So- lemnis komponálását 170 esztendővel ezelőtt fejezte be. Gizella: Oravecz Edit, István: Szeber József mégis a remény forrásaként. Kovácsa Attila: — Az én szememben Gizella István mellett nem egyszerűen társ, hanem mozgató erő. Istvánt két dolog motiválja: származik valahonnan, tartozik valahová, miközben tudja, hogy meg kell változtatnia azt a világot, ahová tartozik. Gizellában társat talál, aki előre viszi a művet, segít megvalósítani a keresztény államiságot. Juhász Ferenc
