Somogyi Hírlap, 1993. augusztus (4. évfolyam, 177-202. szám)

1993-08-19 / 193. szám

1993. augusztus 19., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 Leilei tárlat Kiállítás nyílt Balatonlellén a városi könyvtárban a Német­országban élő Balogh Zoltán grafikusművész, a balaton- fenyvesi Tóth Árpád és Papp S. Gábor festőművészek alko­tásaiból. A Művészek felaján­lották, hogy a megvásárolt ké­pek értékének 20 százalékát átadják a Lions Club helyi és balatonboglári szervezetének támogatására. Nívódíj A Művelődésügyi és Közok­tatási Minisztérium Múzeumi Osztálya augusztus 20-a al­kalmából múzeumi munkás­ságáért Nívódíjban részesí­tette Forrai Mártát, a kapos­vári múzeum főkönyvtárosát. A díjat tegnap délután a mi­nisztériumban adták át. Gyermekruha Németországba Divat gyerekruhákat varr­nak német megrendelésre a siófoki Háziipari Szövetkezet­ben és annak tabi telepén. A szállítás folyamatos. A hazai piacra a szövetkezet siófoki asztalosműhelyében népi iparművészeti bútorokat, ét­kezőgarnitúrákat készítenek. Emlékérem a legkiemelkedőbbnek A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat a legkiemelke­dőbb tevékenységet végzők közül évente hármat díjaz a Bugát Pál emlékéremmel. Idén a kitüntetettek között tegnap dr. Horn Péter akadé­mikus is megkapta a TIT székházában rendezett em­lékünnepségen ezt a magas kitüntetést. Helyi kézbesítő kellene A nagyatádi városi polgár- mesteri hivatal igazgatási jel­legű kiadásai között legmaga­sabb a postai szolgáltatás díja. A tervezett közel három­millió forintos telefon- és kéz­besítési díjak kiadását túl fogja lépni a hivatal. A postai költségek emelése előtt az egyhavi helyi postaköltség 25 ezer forint volt havonta, ami várhatóan 29 ezer forintra fog emelkedni. Újra felvetődött egy helyi kézbesítő alkalma­zása, akinek munkaviszonya nem köztisztségviselőként megbízásos jogviszony kere­tén belül is megoldható lenne. Egy kismotor beszerzésén túl a havi teljes kiadása 25 ezer forintra becsülhető. Lábodi ősz Az idén ünnepli fennállásá­nak 30. évfordulóját Lábodon a művelődési ház. A helyi ön- kormányzat az alkalomból méltóképpen emlékezik meg az eseményről. A közel 2 hó­napig tartó rendezvénysorozat keretében vasúti emlékhelyet avatnak a községben és va­dásznapot rendeznek Nagy- salléron. A gyerekeket mesélő színház szórakoztatja, a fel­nőttek méhészeti és borászati napon vehetnek részt. Mind­ezek mellett a helyi művelő­dési ház történetéből doku­mentum kiállítás nyílott. KSZE segítség A KSZE termelésszervező egysége idén is megelőlegezi az őszi munkák elvégzését. Megfelelő vetőmagellátással, műtrágya és növényvédő- szer-ellátással, valamint a technikai eszközök biztosítá­sával segíti a jövő évi termesz­tést. A kaposvári divízió a me­gye mezőgazdasági üzemei­nek mintegy harmadát fogja össze a termelésben. A turista a szemétre panaszkodik, a helybéli aggódik a vízminőségért Gyermekparadicsom lehetne a B alaton Hosszútávú terveket készíttet az Alapítvány (Folytatás az 1. oldalról) Az adatokat annak érdeké­ben gyűjtötték össze, hogy a térség legjelentősebb gazda­sági lehetősége — az idegen- forgalom — illetve a környe­zet- és természetvédelem a mainál jobb barátságba kerül­jön egymással. — Ma még hiányoznak azok az elképzelések, melyek kere­tet adhatnának a balatoni tu­rizmus fejlesztésének — summázott köszöntőjében Rosta Sándor. — Hogy az idegenforgalom ne falja föl a térség értékeit, olyan terveket kell megfogalmazni, melyet magáénak vallhat a lakosság, a vállalkozó és az önkormány­zat egyaránt. — A munka felénél tartunk, de az összegyűjtött adatok al­kalmasak helyzetmeghatáro­zásra — mondta a kutatás ve­zetője, dr. Lengyel Márton. — A víz állapota jelenleg aggoda­lomra ad okot, hiányos és za­varos a jogi háttér, áttekinthe­tetlen és kiszámíthatatlan a közgazdasági környezet, az idegenforgalom korábban mű­ködő szervezeteit mára szét­verték. A Balatoni Szövetség minden mással foglalkozik, csak a turizmussal nem, a még fiatal Balatoni Regionális Tanács sokak szerint sóhiva­tal, amely nem rendelkezik sem kompetenciával, sem pénzzel. Egyetlen szereplőnek sem világos a szerepe, s mindnek bizonytalan a jövője. — A megkérdezett négyezer turista legtöbbje azon bosz- szankodott: koszt, szemetet lát mindenütt, pedig ennek ren­dezéséhez nem lenne szük­ség pénzre, csak magatartás­beli változásra. Keveset költe­nek, aminek csak részben oka az, hogy eleve a szegényebb rétegek — főképp németek — keresik fel a Balatont. A vállal­kozók egyharmada ugyanis a főszezon előtt ki sem nyitja üz­letét, attrakciók sincsenek, ezért sokszor nincs is mire a „pénzt szórni”. A véletlensze­rűen kiválasztott balaton-parti lakosok 58 százaléka maga is ad el szállást turistáknak, bár 82 százalékuknak semmilyen kapcsolata nincs idegenforga- lomi szervezettel — érthetően nagyon érdekli, hogy mi törté­nik bevételi forrásának alapjá­val, a Balatonnal. A vállalko­zások zöme 2-4 dolgozót fog­lalkoztat, s 63 százalékuk val­lotta nyereségesnek tevé­kenységét. Fele pesszimista, s minden tizedik üzlete bezárá­sát tervezi, ha nem csökkentik adóterheiket, s nem stabilizál­ják a szabályozórendszert. Az önkormányzatok túlnyomó ré­sze nem foglalkoztat idegen- forgalmi szakembert az appa­rátusában, s a legtöbb testület sem foglalkozott átfogó módon a turizmussal. — Lehangoló a kép, tudom — tette hozzá a professzor. — Ezzel együtt még nincs késő cselekedni, a Balaton még nem veszítette el vonzerejét. Hogy mi adhatna sajátos ar­culatot a tengerpartokkal ver­senyző Balatonnak ? Lengyel Márton szerint a felmérés ada­tai és a lehetőségek azt diktál­ják: gyermekparadicsomot kel­lene telepíteni a partra: öt-hat üdülőfalut, amelyre támasz­kodhatna az összes többi szolgáltatás. Hiszen a mi vi­zünk nem sós, hanem édes, nem mély, hanem sekély, s nincs cápaveszély sem. A propaganda — ami jelenleg nincs — önmagában kevés lenne az üdvösséghez — je­lentős fejlesztésekkel lehetne csak visszacsalogatni a ven­dégeket. Hogy a Balaton Eu- rópa-szerte márkanév legyen. Czene Attila Iskolázási segély Kadarkúton Beszámoló a munkanélküliségről Az iskoláztatás egyre magasabb összeget emészt fel, az oktatáshoz szükséges füzetektől, ceruzáktól kezdve a tan­könyvekig az árak folyamatosan és makacsul emelkednek. Az egyetemi, főiskolai tankönyvek ára lassan már a „csilla­gokig” ér. Úgy tetszik: a tanuláshoz manapság nemcsak szorgalom, tudnivágyás, hanem pénz is kell. Verkman József, kadarkúti polgármestertől kérdeztük: tá­mogatják-e a település lakóit beiskolázási segéllyel? El­mondta, a helyi önkormányzat szociális egészségügyi bizott­sága az óvodáskorú gyerme­kektől kezdve az egyetemista fiatalokig ezer forint beiskolá­zási segélyt biztosít. Tavaly a tankönyvek árát vállalta ma­gára az önkormányzat; átlag­ban ekkor is ezer forint jutott egy-egy jogosultra. Idén 119 óvodás, 270 általá­nos iskolás, illetve mintegy 60 közép- és felsőfokú oktatási in­tézményben tanuló diák kapja meg az ezer forintos segélyt. Verkman Józseftől azt is megtudtuk, hogy a közelmúlt­ban a munkanélküliségről hall­gatott meg beszámolót a kép­viselőtestület. A 2860 lelkes te­lepülésen 370 munkanélküli van, s ez eléri a munkaképes korúak 20 százalékát. Az ön- kormányzat igyekszik segíteni: 5200 forinttal támogatja azokat a munkanélkülieket, akik már munkanélküli segélyt sem kapnak. Próbálják azzal is enyhíteni a munkanélküliséget, hogy vállalkozókat hívnak a községbe, ám a siker még igen szerény... (Tamási) o /ab En optimista vagyok, ezért soha nem bosszanko­dom. De elkeserít, amikor azt látom: a városban nem becsülik megfelelőképp azoknak az embereknek a teljesítményét, akik sokat tettek a közért. S most a la­kosságra is gondolok. Szomorú voltam akkor is, amikor Siófok várossá válá­sának huszonötödik évfor­dulójára egy könyv kiadását kezdtem el szorgalmazni, de sokan keresztbe tettek. Sió­fokon az utóbbi időkben zsinagóga, evangélikus Pávayné Gonda Zsu­zsanna, siófoki polgár a Magyar Optimisták Orszá­gos Szervezetének alel- nöke (Fotó: Kovács Tibor) templom épült, s most készül a református templom. Csuda dolgok ezek! Több nyelven szóló, a helyi értéke­ket bemutató kiadványt ter­veztem, de sokan lenéznek, mert egy kosárral a kezem­ben rohangálok évek óta a városban, s jó szándékkal te- szek-veszek. De én méltó­sággal viselem, ha bántanak. Ez bosszantja P. Gonda Zsuzsannát Közműfejlesztési hozzájárulás Mint azt „A csatorna haszna” című cikkünkben megírtuk, az OTP Bank Rt megyei igazgatósága a szennyvízcsatorna-építéshez kölcsönt tud nyújtani a kapos­vári lakosoknak. A 40 ezer fo­rintos közműfejlesztési hozzá­járulás megfizetéséhez 28 ezer forintos hitelt nyújt a pénzintézet. Az igazgató pon­tatlanul adta meg a részletfize­tési lehetőséget. A különböző állami támogatások miatt — három éves futamidővel — havi 900-950 forintos részlet- fizetéssel — válik kamatmen­tessé a felvett hitel. Mesterségek ünnepe a Várban Somogyiak is bemutatkoznak Hetedik alkalommal rendezik meg a kismesterségek ünnepét a budai Várban augusztus 20-22 között. Népitánc-együtte- sek és zenekarok szórakoztat­ják három napon át a közönsé­get, és az ország legkiválóbb népi iparművészei — fazeka­sok, kovácsok, csipkeverők, gyékényesek, kékfestők, ne­mezkészítők, kalaposok, szíj­gyártók, kötélverők, mézeskalá- csosok — kínálják portékáikat. A hagyományőrző gyermek-és felnőtt népi együttesek és zene­karok a Szentháromság, illető­leg a Dísz téri színpadon lépnek föl. A tárgyformáló kézművesek a Tóth Árpád sétányra költöz­nek. A népi iparművészek mű­helybemutatót is tartanak. So- mogyból a megyei művelődési központ szervezésében Szőke István, Gosztonyi Zoltán fafara­gók, Falusi Béla és Falusiné Térjék Éva fazekasok, Csikvár Józsefné, Csikvár Tímea gyöngyfűzők, Szabó Gyuláné terménybábkészítő, valamint Koszter Józsefné himző vesz részt a budai Vár rendezvényén. „Adassák nekik gyönyörűség ” Édesanyákat köszöntöttek Kaposváron Czipó Ervin alezredes tizenegy édesanyának adta át az emlékplakettet (Fotó: Kovács Tibor) Megható esemény színhe­lye volt tegnap délelőtt a kaposvári megyei hadki­egészítő parancsnokság. Ebben az évben másodszor köszöntöttek olyan somogyi édesanyákat, akiknek öt vagy annál több fiuk teljesí­tett sorkatonai szolgálatot. Czipó Ervin alezredes, pa­rancsnokhelyettes Ratkó Jó­zsefet idézte, amikor a tizen­egy asszonyt üdvözölte: „Adassák nekik gyönyörűség,/ szerelmükért örökös hűség...” Köszöntője után Márton László őrnagy felolvasta Lő- rincz Kálmán vezérezredes, a Magyar Honvédség parancs­nokának parancsát, miszerint augusztus 20-a alkalmából pénzjutalomban részesít ti­zenkét somogyi édesanyát. Czipó Ervin egy szál szegfű kíséretében adta át az emlék­lapokat, s a jutalmat a siófoki Hajdú Györgynének, a kapos­vári Halász Józsefnének, a nagyberényi Kökönyei Jó­zsefnének, a gadácsi Kulcsár Andrásnének, a gyékényesi Mák Ferencnének, a nagy- szakácsi Műk Rétemének, a jákói Murányi Ferencnének, a szentgáloskéri Nemes Nán- doménak, a lengyeltóti Né­meth Józsefnének, a balaton­újlaki Orsós Jánosnénak és a csurgói Somogyi Gézánénak. Bejelentette: a niklai özv. Er- dődi Józsefnét — betegsége miatt — otthonában köszöntik fel. Az édesanyákat a polgár- mesteri hivatalok képviselői is elkísérték, nevükben Szaba­dos Péter, Kaposvár polgár- mestere köszöntötte a jutal- mazottakat. (Lőrincz) 4 t

Next

/
Thumbnails
Contents