Somogyi Hírlap, 1993. augusztus (4. évfolyam, 177-202. szám)
1993-08-18 / 192. szám
8 SOMOGY HÍRLAP — VILÁGTÜKÖR 1993. augusztus 18., szerda Nincs szélcsend a fenyőfák között Nyári politikai helyzetkép Hargita megyéből A csíki és gyergyói hegyek között a nyáron sem volt uborkaszezon Hargita megye politikai életében. Gyergyó- szentmiklóson az egyik román tanácsos (egyik a kettőből) bejelentése bprzolta fel a kedélyeket. Úton-útfélen hangoztatja, hogy ezentúl nem hajlandó résztvenni a tanácsüléseken, mert a polgármester magyarul olvasta fel jelentése egy részét, holott a közigazgatási törvény szerint csakis az állam nyelvén, azaz románul oszthatják a város dolgait. Mit mondjak, ha egy vagy két magyarul megtanulni nem akaró ember elvárja, hogy huszonvalahá- nyan (ennyien vannak magyar tanácsosok Gyergyó- szentmiklóson) saját személyükhöz igazodjanak, akkor, enyhén szólva, híján vannak a jóérzésnek. (Mint ahogy hiányzott a jóérzés abból a parlamentből is, amely megszavazott ilyen diszkriminatív törvényt). Székelyudvarhelyen az Erdélyi Magyar Kezdeményezés nevű RMDSZ-platform hallat magáról. Legutóbbi nyi- latozatában a nemzeti kisebbségek jogegyenlősége megvalósulásának legfőbb akadályát az alkotmány azon szakaszában látják, amely leszögezi, hogy Románia egységes nemzetállam. Hasonlóképpen határozottan visz- szautasítják Iliescu elnök cinikus és képmutató kijelentését, mely szerint Romániában a nemzetiségi kérdés az európait meghaladó szinten van megoldva. Vajon az elnök szerint a fenti gyergyói példa is ezt támasztja alá? Csíkszeredában a polgármesterválság foglalkoztatja legtöbbet az embereket. So- may Pál RMDSZ-polgármes- ter ugyanis egészségi okokra s munkája hatástalanságára hivatkozva lemondott, s bizony, nagyon esedékessé vált az új jelöltek állítása az előreláthatólag szeptemberben sorra kerülő választásra. Az RMDSZ országos elnöksége csíkszéki szervezete dolgát megkönnyítendő fórumot hívott össze Csíkszeredába, egyrészt, hogy szervezett kereteket teremtsen a jelöléshez, másrészt hogy a szóbajöhető polgármester-jelölteknek is legyen alkalmuk városrendezési elképzeléseik ismertetésére. A város lakosságának nemzetiségi összetétele alapján ahhoz nem férhet kétség, hogy az új polgármester is magyar lesz, megtörténhet viszont, hogy nem az RMDSZ, hanem a független jelöltek közül kerül ki. Számos tényező szól emellett. Személyi okokon túl, melyek a lemondott polgár- mester erélytelenségével hozhatók összefüggésbe, a szervezet tekintélyvesztése is nyilvánvaló, no meg az emberek fokozódó közömbössége, ami egyre több városlakót tart távol a politizálástól. Mai napig sem csillapodtak le teljesen a kedélyek a Hargita és Kovászna megyei román prefektusok kinevezése miatt sem. Iliescu legújabb kezdeményezése ellen, hogy tudnillik magyar alprefektuso- kat nevezzenek ki, tiltakozott mindkét megye RMDSZ-szervezete. Álláspontjuk, hogy e két megye élére magyar nemzetiségű prefektust kell állítani, elutasítják a magyar nemzetiségű alprefektusok kinevezésének gondolatát, mert ennek a köztudatba való bevitele diverzió, az alapvető kérdés megkerülése, a romániai magyarság másodrendű állampolgárokká való nyílt minősítése. Szóval ha meg is csappant lendületük, van miről politizálniuk nyáron is a Hargita megyeieknek. A naponkénti erőfitogtató csendőr- és rendőrmarsokat leszámítva béke van ugyan, azt viszont nem lehet mondani, hogy beállt a szélcsend a fenyőfák között. Borbély László 6,5 milliárd forint a külképviseletekre A Külügyminisztérium az idén mindössze két külképviseletet zárt be és három új magyar missziót nyitott külföldön; további változásokat az év hátralévő részében pedig már nem terveznek — mondták a tárca pénzügyi osztályán. Az idén zárta be kapuit az angolai és az etiópiai magyar nagykövetség. Ugyanakkor nagykövetséget hoztak létre a kazah fővárosban, Alma-Áfában és Kenya fővárosában, Nairobiban. Emellett ténylegesen az idén kezdte meg működését a dél-afrikai Fokvárosban a magyar főkonzulátus. A magyar külképviseleti hálózat működtetése meglehetősen feszített költséggazdálkodásra szorítja a külügyi tárcát, amely az idei előirányzat szerint csaknem 6 milliárd 584 millió forintos költségvetési támogatásban részesül. Ehhez jönne még saját bevételként — főleg vízumdíjakból és konzuli illetékekből — egy milliárd 817 millió forint. Sajnos azonban a saját bevételek terve a jelek szerint már nem fog megvalósulni, jórészt a török átutazóktól befolyó vízumdíjak csökkenése miatt. A Külügyminisztérium rendelkezésére álló teljes summa oroszlánrészét, 6 milliárd 553 millió forintot a külképviseletek működtetése viszi el, beleértve a bérköltségeket és az infrastruktúrát is. Előreláthatólag ez az ősz- szeg jövőre csak zsugorodhat. Legalábbis az 1994-es költségvetési tervezetben a Pénzügyminisztérium 100 millió forint támogatási csökkentést irányzott elő a Külügyminisztériumot illetően, a külképviseleti hálózat integrálására hivatkozva. Az integrációról egyébként már évek óta vitatkoznak az érintettek, mindenekelőtt a Külügyminisztérium és a külgazdasági minisztérium illetékesei. A Külügyminisztérium pénzügyi osztályán elmondták, hogy ez ügyben gyakorlati lépések is történtek. A két tárca pénzügyi szakemberei már csaknem egy éve vizsgálják annak hátterét, hogy „fizikailag” miként lehetne megvalósítani a párhuzamos külképviseletek összevonását. A politikai döntés természetesen a kormányra vár. A MAGYAR EGYHÁZMEGYÉK TÖRTÉNETE (3.) Török hódoltság, osztrák ármány Esnergoml ersekl taromany 1 Bíiergami »rsekseq 2 Vísroremi ousDóhseg 3 Gyárt guscoksíg ■t Pécsi púsookseg 5 váct ousookseg ö Siekesfehervan pusobkség 7 Szamoatheiyi púsookseg A Egri ersekl tartomány 3 cgn érsekség Kalocsai érseki tartomány 9 Kalocsai érsekség 10 Csanádi (1982 óla szeged-Csanádi) püspökség Mialatt Európában az egyetemes egyházra az újkor hajnala virradt a hitújítással és az újonnan fölfedezett földrészeken folytatott hittérítéssel, addig hazánk és az egyház felett a sorsfordító idők viharos szelei sötét fellegeket görgettek gyors egymásutánban. A mohácsi vészt követően az ország három részre szakadt, majd következett Erdély önállósodása, jelentős területeken pedig a török hódoltság. A hazai hitújítást követően a vallási megosztottság jelentősen mó- dosítota a hitélet tartalmát és külső keretét. A hódoltságban a kalocsai érsekség, valamint a többi egyházmegye megszűnt, a püspökségek címeit Felvidéken élő kanonokok viselték. A római Szentszék hiába sürgette őket püspöki székük elfoglalására, a törökök miatt a főpásztorok nem tudtak visszatérni székvárosukba. Az egyházmegyei keretek szétesése a papság és a hívek szétszéledését, a vallási élet szinte teljes megszűnését okozta. A királyi Magyaroszág területén az egyházi élet a maga medérben csendesen folyt, és kevés jelét mutatta annak a katolikus megújulásnak, ami másutt Európa-szerte már bekövetkezett. Esztergomból az érsek és a székeskáptalan 1543-ban Nagyszombat városába menekült, és onnan csak 1820-ban tért vissza. Az erdélyi püspökség működését maga az erdélyi országgyűlés számolta fel, s 1566-tól 1597-ig, majd 1601-től 1713-ig az erdélyi püspök nem tartózkodhatott egyházmegyéje területén. Idővel a csíksomlyói ferences guardiá- nok lettek az erdélyi püspök helynökei, ugyanígy a sze- ged-alsóvárosi guardiánok a Csanádi püspök helynökei. Ők próbálták szervezni a hitéletet. A hódoltsági részek Róma szemében joggal számíthattak missziós területnek, és 1622-től a Hitterjesztési Kongregáció próbálta segíteni a hit ébrenmaradását a török uralta vidékeken. Buda, majd a hódoltsági területek visszafoglalását követően megindult az egyházmegyék újjászervezése. Több püspöki város teljesen rommá lett, és új központokat kellett szervezni. A szerémi püspökség székhelye például Pétervá- radra, a Csanádié Temesvárra került. Mária Terézia (1740- 1780) hosszú uralkodása alatt meglehetős önállósággal intézkedett az egyházi ügyekben, és nagyszabású egyház- politikájával rendezte a keleti szertartásúak, mind az ortodoxok, mind a Rómával egységre lépett görögkatolikusok egyházmegyéinek helyzetét. A szerémi és a boszniai püspökség 1773-ban egyesítette, mert azok a hívek gyér szám miatt külön-külön életképtelennek bizonyultak. Ezután a hatalmas kiterjedésű esztergomi érsekség széttagolása következett. A királynő 1776-ban a Szentszék jóváhagyása, ám mérsékelt öröme mellett felállította a rozsnyói, a besztercebányai és a szepesi püspökséget, ez utóbbit a szepesi prépostság helyébe rendelve. A székesfehérvári és a szombathelyi egyházmegyék megszervezésére 1777-ben került sor. A fehérvári püspökség területét a veszprémiből szakították ki (Fejér és Pilis vármegye), a szombathelyi pedig a győri, veszprémi és a zágrábi egyházmegye területéből alakult (Vas vármegye, Zalaegerszeg környéke, a Mura folyó bal parti részei.) Magyarország egyházmegyéi 1993. május 30-ig A veszprémi püspökség az elszenvedett jelentős területveszteség miatt kárpótlásképpen megkapta a győri püspökségtől a pápai főesperességet. Mindezek mellett jelentéktelennek tetsző változás volt, hogy Szeged városa, amely addig Kalocsához tartozott, 1775-ben Csanádhoz pártolt. A középkori, hatalmas kiterjedésű püspökségek közül már csak az egri és az erdélyi maradt érintetlen. Az uralkodó, I. Ferenc 1804-ben kél újabb püspökség, a szatmári és a kassai megszervezéséről döntött, Szatmárnémeti, valamint Kassa székhellyel. Kárpótlásul ekkor az egri püspökséget a Szentszék érsekség rangjára emelte, s megkapta a szepesi és a rozsnyói püspökséget az új önálló, immár harmadik magyar érseki tartományba. Az egyázmegyék helyzetének sajátos változása, hogy a bécsi kormány oly módon köszönte meg a horvátoknak az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc alatt tanúsított magatartásukat, hogy a zágrábi püspökséget a Szentszékkel érsekség rangjára emeltette, s alárendelte a latin ritusú szerémi zengg-modrusi, valamint a görög ritusú körösi egyházmegyét. A kalocsai érseki tartományba tartozó püspökségek száma háromra csökkent: Csanádi, nagyváradi és erdélyi egyházmegye. Az egyházmegye-rendszer a XVIII. százao végén, a XIX. század elején mélyreható változáson ment át, hogy jobban megfeleljen a kor követelményeinek. (Folytatjuk) Dr. Török József egyháztörténész Elkésett békekötés A spanyol király inváziós erői csaknem 350 esztendővel ezelőtt ürítették ki a vízben gazdag holland tájakat. Akármint álljon is a dolog az európai integrációval, Zee- land holland tartomány úgy véli, hogy itt az ideje hivatalosan is békét kötni Spanyolországgal — nyilatkozta nemrég egy tartományi tisztviselő. A holland történelemkönyvek tanúsága szerint Zeeland vé- gülis aláírta az 1648. évi münsteri békeszerződést, amely (a harmincéves háborúval együtt) véget vetett a spanyol uralom ellen 80 éven át vívott háborúnak. Néhány hónappal ezelőtt azonban Wim van Gelder, a királynő zeelandi biztosa rájött, hogy ez nem így van. — Ezt csak kevesen tudják a történészek közül — jelentette ki van Gelder tanácsadóinak egyike.— Amikor ugyanis a békeszerződést 1648-ban aláírták, a túlnyomóan protestáns lakosságú Zeeland nem volt hajlandó csatlakozni a többi holland tartományhoz az ellenségeskedések beszüntetésében, kijelentve, hogy a katolikus Spanyolországgal békét kötni eretnekség. Csökkentik a piaci túlkínálatot A kőolajtermelő és -exportáló országok szervezetének (OPEC) piacfelügyelő bizottsága Bécsben azt javasolta a tagállamoknak, hogy a világpiaci túlkínálat felszívása érdekében ne emeljék termelésüket és exportjukat az év hátralevő részében, hanem tartsák a jelenlegi napi 23,6 millió hordós szinten. A gaboni Jean Ping elnökletével tartott ülésen sürgették, hogy a tagállamok tartsák magukat a közösen eldöntött kvótákhoz. Szigorúbb érték Ukrajnában A korábbinál jóval szigorúbb sugáregészségügyi intézkedéseket vezettek be a kijevi hatóságok az élelmiszerek és a vizek tisztaságának fokozása érdekében. Az illetékesek szerint a már eddig is alacsony, úgynevezett „megengedett szennyezett- ségi értékeket” átlagosan 10-20-szor alacsonyabb szinten állapították meg. Va- lerij Volocsaj, a fővárosi sugáregészségügyi szolgálat egyik vezetője elmondta: a természetes háttérsugárzás már három évvel ezelőtt stabilizálódott Kijevben, és elérte az 1960-as szintet. Most átlag 20 mikroröntgen/óra. Harminckét tűz Görögországban Több mint ezer hektár mező, erdő és rét vált a lángok martalékává a hét végén Görögországban. Harminckét esetben riasztották a tűzoltókat, s bár a tűzfészkek többségét sikerült lokalizálni, továbbra is lángolnak az erdők az Attikai-félsziget előtt található Euboa-szige- ten, az Égei-tenger északi részén Thászosz szigetén, Korinthosz vidékén és a Párnisz hegy környékén. Euboa szigetén eddig 500 hektár erdő vált a lángok martalékává. A tűzvész megfékezésére repülőgépeket is bevetettek. Damaszkuszi csúcs Damaszkuszban csúcsszintű szíriai-libanoni tárgyalásokat tartottak. A két ország államfője, miniszter- elnöke, parlamenti elnöke és külügyminisztere elsősorban a kétoldalú kapcsolatok alakulásáról, a Libanon déli részén foganatosítandó biztonsági intézkedésekről, valamint az Izraellel folytatott béketárgyalásokról tanácskozott. Szíriát és Libanont az 1991 májusában aláírt barátsági és együttműködési szerződés köti össze. Enyhített pápai beszéd II. János Pál pápa ismét elítélte az abortuszt; denveri beszédéből azonban kimaradtak az előkészített írásos anyagban még megtalálható részek, amelyekben „borzalmas bűnnek, a holocausthoz hasonló cselekménynek és az ártatlanok legyilkolásának” ítélte a terhességmegszakítást. A pápa két évvel ezelőtti egyik beszédében már egyenlőségjelet tett a zsidók kiirtását célzó második világ- háborús náci törekvések és az abortusz között. A zsidó szervezetek akkor érzéketlenséggel vádolták meg a katolikus egyház vezetőjét. 1
