Somogyi Hírlap, 1993. augusztus (4. évfolyam, 177-202. szám)

1993-08-03 / 178. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASÁG 1993. augusztus 3., kedd Hiba a nyilvántartásban Hiba csúszott az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatalnak a földárverések adatait nyilvántartó program­jába, s emiatt téves adatok ke­rültek be a 30. hétről készült összesítésbe. A korrigált ada­tok szerint a 30. héten össze­sen 182 árverést tartottak, s 15 végződött eredménytele­nül. Az árveréseken a megje­lent 5457 árverező közül 3980-an távoztak földtulajdo­nosként. A teljes elárverezett aranykorona érték megha­ladta a 364 ezer aranykoronát. Átutalták a fedezetet A Vegyépszer Rt június vé­géig bezárólag teljes mérték­ben átutalta a tengizi dolgozók devizaellátmányának forintfe­dezetét — mondta Juhász Já­nos, a Vegyépszer Rt titkár­ságának vezetője, a Rádió ér­tesülésére reagálva. A Reg­geli Krónika ugyanis úgy tudta, hogy több tengizi dol­gozó nem jutott hozzá deviza­illetményéhez. A cég vezetése ilyen esetekről nem tud. Ha mégis előfordult, annak oka vélhetően az, hogy az az át­utalási időszak indokolatlanul hosszú. V íztakarékossági program Víztakarékossági programot dolgoztak ki a Tisza-Körös- völgy vízgazdálkodási rend­szerre, a Közép-Tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság koordiná­lásával arra az esetre, ha az aszály, a krónikus vízhiány to­vább tart. A tervet Szolnokon véglegesítették az érdekelt vízügyi igazgatóságok és a Köztársasági Megbízotti Hiva­talok képviselőinek részvéte­lével. A program szerint kie­melt figyelmet fordítanak az ivóvíz-ellátásra, Szolnok és Debrecen vízellátása nem ke­rülhet veszélybe. Az öntözési és az ökológiai vízigények ki­elégítéséről szintén gondos­kodnak. Nem zár be a gyógyfürdő A Tatabányai Bányák Válla­lat vezetői bejelentették, hogy eredeti szándékuktól eltérően mégsem zárják be augusztus 1-jén a helyi Fizikoterápiás Gyógyintézetet és Fürdőt. A vállalat egy éven át folytatott tárgyalásokat annak érdeké­ben, hogy támogatókat sze­rezzen a tulajdonában lévő gyógyintézmény fenntartásá­hoz. A tatabányai önkormány­zat 3 millió, a bányavállalat és az Országos Egészségbiztosí­tási Pénztár 1,5-1,5 millió fo­rint támogatást ajánlott fel. A megyei önkormányzat várha­tóan 1 millió forintot ad. Csökkenő kereslet A MÓL Rt ez év első fel­ében összesen mintegy 200 kilotonnával kevesebb motor­benzint értékesített, mint az elmúlt év hasonló időszaká­ban. A cég a motorbenzinek­ből — a 92-es, és a 98-as ok­tánszámú benzinből — jóval kevesebbet adott el, mint ta­valy. A MÓL Rt a 92-es ben­zinből forgalmaz a legtöbbet, januártól júniusig összesen mintegy 300 kilotonnát érté­kesített, ami havi átlagban 45 és 65 kilotonnát jelent. Ebből a benzinfajtából csaknem 160 kilotonnával forgalmazott ke­vesebbet a vállalat, mint a ta­valyi év első hónapjában. Lantosék nagy vállalkozása Elhelyezkedési lehetőség — új program / Átképzésen harminc­ezer munkanélküli Lantos Ernő kis irodájában elhiszem a 40. évéhez érke­zett vállalkozásvezetőnek, hogy mire az ősz (október) el­érkezik, megnyitja Rena- ult-szalonját a marcali főutcán. Azzal kezdi, hogy bevallja: nem igazán akart édesapja nyomdokaiba lépni. Most het­venes éveit taposó apja ugyanis autószerelőként ke­reste kenyerét azóta rég meg­szűnt Akövnél. Aztán Lantos Ernő mégis autószerelő szakmában szerzett — 1971-ben — szakmunkás-bi­zonyítványt, amit igazán azóta sem bánt meg. Vállalkozásra sokáig nem is gondolt. Szakmai téren 1986-ban mozdult meg va­lami, akkor Lantos Ernő az áfész szállításvezetője volt, és „átalakultak” önálló szakcso­porttá. A kis cég — négy esz­tendő múltán — „átment” ma­szekba. — Összeült a családi ta­nács, a szüleim, a nővéremék és mi, a feleségemmel, és döntöttünk... A döntés eredményeként a családi ház végéhez ragasz­tott kis műhelyből már mű­helycsarnok lett, olyan felsze­reltséggel, műszerezettség­gel, amilyennel Marcaliban nem sok szakmabeli dicse­kedhetett. Társként először a kiváló szakember, Patkó Ernő csatlakozott hozzá, majd Zsidi Béta és végül Misefa Gyula tette teljessé a Renault sza­lont alapító csapatot. — Nálunk nincs főnökösdi, nincs tulaj — érzi fontosnak Saját Renaultját kényezteti a szakmai „triumvirátus” megjegyezni Lantos — becsü­löm őket, kiváló, érettségizett technikusok ők is, és velem együtt tudják a szakmát, meg azt is, hogy közös érdekünk a kiváló minőség. Mert amit termelünk, azon osztozunk. Egy esztendővel ezelőtt megkapták a „technológiai és vizsgáztatási jogkört”. Tavaly 670 autót vizsgáztattak, és ekkor már döntöttek arról, hogy megpróbálják elérni, amit csak lehet. — Tárgyaltunk — mondja Lantos Ernő — a Suzuki, a Lada és a Skoda képviselői­vel, s végül a Renault márka mellett döntöttünk. Kun Tibor Csaknem 6 százalékkal csökkent júniusban az átkép­zésben résztvevő munkanél­küliek száma — közölte az Országos Munkaügyi Köz­pont. Az átképzésben így is több mint 30 ezren véttek részt. A csoportos tanfolyami képzés létszáma júniusban meghaladta a 20 ezret, az egyéni képzésbe több mint 8 ezren kapcsolódtak be. A munkaviszonyban állók csoportos tanfolyami képzésén csaknem ezren vettek részt, és több mint 150-en egyéni kép­zésre jelentkeztek munkahe­lyük megőrzése érdekében. A munkanélküliek vállalkozóvá válását 1142 esetben támogat­ták, így a támogatások halmo­zott száma meghaladja az 5400-at. A vállalkozásba kezdő munkanélküliek fele továbbra is a kereskedelemben és a szolgáltatások területén igyek­szik boldogulni, 15 százalékuk a mezőgazdaságban. Ezért is jelentős, hogy a Foglalkozta­A sárgabarack-szezon vé­gén már bizonyos, hogy a Kecskeméti Konzervgyár ter­vezett 900 tonnának legfel­jebb csak a felét „tehette” el. Holott Bács-Kiskun megye székhelyén és környékén az idén jóval több kajszi termett, mint más években. Az ok ké­zenfekvő: Ismét megnőtt a ke­reslet mind a friss gyümölcs, tási Alapból új program indítá­sát készítik elő. Ennek kereté­ben a termőfölddel rendelkező munkanélküliek vállalkozóvá válását segítik. A tartósan munkanélküliek foglalkoztatása és a köz­hasznú munkavégzés jelentős szerepet kapott. E két támoga­tási forma révén 37 ezer 500 munkanélkülinek sikerült elfog­laltságot biztosítani. Ez 1600-zal több a májusi létszá­mánál. A közhasznú foglalkoztatás­ban résztvevők háromnegyede továbbra is kommunális tevé­kenységet végez; 15 százalé­kuk egészségügyi és oktatási területen, 10 százalékuk pedig egyéb területen dolgozik. Nőtt a foglalkoztatási alapból rész­ben vagy teljes egészében fi­nanszírozott korengedményes nyugdíjazás, illetve a Szolidari­tási Alapból finanszírozott elő­nyugdíj iránti igény. Az új tá­mogatások száma a koren­gedményes nyugdíjnál 184 volt, az előnyugdíjnál 2140. mind a barackpálinka iránt. Az exportőrök és a szeszipar olyan árat kínált a termelők­nek, amellyel a konzervipar nehezen tudott versenyezni az ivóié és a befőtt viszonylag alacsony, szerződésekben le­kötött árai miatt. A konzervgyár hasonló ok miatt nem emelheti tovább az őszibarack árát sem. A BANK AUSZTRIA „REPORT” ELEMZÉSE Bizonytalanság fékezi a magyar föllendülést Ötödével csökkent a benzinfogyasztás A hazai energiafelhasználás az első félévben — Harmadával több importszén érkezett Az osztrák Bank Austria „Report” című, gazdasági elem­zéseket közlő időszaki kiadványának legutóbbi számában részletes elemzést közölt a magyar gazdaság helyzetéről és kilátásairól. A részben a bank saját adatain és elemzé­sén nyugvó írás arra a következtetésre jut, hogy a magyar kormány prognózisában 1993-ra jelzett, mintegy három­százalékos gazdasági növekedés túlságosan derűlátó. (Folytatás az 1. oldalról) Haller Miklósné főosztály­vezető-helyettes a kisebb fel- használás magyarázataként elmondta, hogy miközben az év eleji, a szokásosnál hide­gebb időjárás miatt a fűtési célú energiafelhasználás nőtt, a gazdaság élénkülése még nem kezdődött meg. Az ener­giafelhasználás a termelő ágazatokban 1,9 százalékkal csökkent, a lakossági fogyasz­tás pedig 0,6 százalékkal nö­vekedett. Az első félévben a motori­kus célú üzemanyagokból 22 százalékkal kevesebb fogyott, míg a dízelüzemű járművek fogyasztása nem állapítható meg pontosan, mert egy része a háztartási tüzelőolajnál je­lentkezik a már feltárt csalá­sok miatt. A földgázfelhaszná­lás — a fűtési igények növe­kedése következtében 10 százalékkal volt több, mint egy évvel korábban, a fűtőolaj-for­galom pedig 22,4 százalékkal nőtt. Január és június között a magyar villamosenergia-rend- szer igénye 17722 gigawat­tóra volt, ez 112 gigawattórá­val, vagyis 0,6 százalékkal kevesebb, mint egy évvel ko­rábban. Jellemző, hogy ebből 1400 gigawattórát tett ki az import — ez egyébként 550 GWh-val volt kevesebb, mint a tavalyi időszakban — ugyan­akkor a hazai erőművi villa­mosáram termelés 438 GWh-val nőtt. A szilárd tüzelőanyagok fel- használása a hideg idő elle­nére csökkent: a lakossági szénigény az elmúlt félévben 28,1 százalékkal volt keve­sebb. A hazai szénbányászat ez idő alatt 7256 kilotonna szenet termelt, 985 kilotonná­val kevesebbet, mint tavaly ilyenkor. Ugyanakkor a tava­lyinál csaknem egyharmaddal több importszén érkezett be az országba. A szakemberek arra számítanak, hogy a la­kossági szénigény az év má­sodik felében nőni fog, mivel valószínűleg mostanra apad­tak el teljesen a korábban fel­vásárolt szénkészletek. Az energetikai szenek felhaszná­lása a terveknek — azaz a kormány és a bányászszak­szervezet megállapodásának — megfelelően alakult, vagyis 7018 kilotonna volt. Az idei év első felében az atomerőművi villamosener- gia-termelés 68,8 petajoule hőértéket tett ki. Paks ezzel 12.5 százalékkal részesedik az energiaforrásból, igaz 0,5 százalékkal kevesebbel, mint tavaly január és június között. Az első félévben egyébként az energiaellátás zavartalan volt — állapítják meg az Ener­giafelügyelet szakértői. A főbb energiahordozókból felhalmo­zott készletek ugyanakkor jú­niusban az év elejihez képest 14.5 százalékkal csökkentek, ami hőértékben még így is el­éri a 148 petajoule-nyi ener­giát. „A bizonytalansági tényezők fékezik a gazdasági föllendü­lést” alcímű cikk bevezetőjé­ben rámutat: az 1992-re szóló hivatalos magyar előrejelzé­sek még a legborúlátóbb, nul­laszázalékos növekedést jósló becsléseikkel is túl optimistá­nak bizonyultak, bár 1991-hez képest a romló tendenciák lassultak. Az elemzés szerzői Mennyivel emelkedtek az árak? A kérdésre másképpen válaszol a család jövedelmét beosztó háziasszony és a sta­tisztika. Az előbbi általában a ténylegesnél jóval magasabb­nak érzi az áremelkedést. Nos, a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb tájékozta­tása szerint egy év alatt átla­gosan 20,9 százalékos volt az árnövekedés, de ennél jóval nagyobb mértékben nőtt az élelmiszerek és egyes szolgál­tatások ára. 1992. júniusához képest a fehér kenyér ára 1993 júniusáig 46, a sertés­zsíré 74, a fejeskáposztáé 79, a kristálycukoré 47, a vízé 33, míg a csatorna díja 46 száza­lékkal emelkedett. Ugyanak­kor a darabos szén ára 6, a szerint a csőd- és a banktör­vénnyel sikerült komoly ered­ményeket elérni, noha a bein­dult tisztulási folyamat komo­lyan fenyegeti a gazdaság je­lentős részét és nagymérték­ben fokozza a bizonytalansá­got. A gazdaság védelmében a magyar kormány egyre in­kább protekcionista intézke­désekhez folyamodik. burgonyáé 8, a sertéscombé 4, az almáé 10 százalékkal csökkent. Ennek megfelelően természetesen változott a létmimimum szintje is. Egy vá­rosban lakó, aktív korú, egye­dülálló személy 15 400 forint­ból, egy falun, élő nyugdíjas „már" akár 8730 forintból is meg tud élni — a statisztiku­sok számításai szerint. A vá­rosi és a falusi, illetve a még dolgozó és a már nyugdíjas családok életvitele közötti kü­lönbségekre vezethetők visz- sza a több ezer forintos elté­rések. Az „aktívak" többet köl­tenek ruházkodásra, utazásra mint a nyugdíjasok, a közsé­gek kertes házaiban meg le­het termelni a konyhára szük­séges zöldséget, gyümölcsöt. Jelentős sikereket ért el Magyarország az utóbbi években a külföldi adósságok törlesztése terén. így az or­szág megítélése még mindig viszonylag jó a nemzetközi pénzpiacon — állapítja meg az elemzés. Végül arra a következte­tésre jut: a magyar kormány által 1993-ra prognosztizált háromszázalékos gazdasági növekedés túlságosan derű­látó jóslatnak tűnik. 1995-ben Magyarországon 15-17 szá­zalékos munkanélküliségre és 17-20 százalékos infláció mel­letti gazdasági stagnálásra kell számítani. Valutaárfolyamok (Az MNB árfolyama aug. 2-án) Pénznem Vételi Eladási árfolyam 1 egységre forintban Angol font 141,19 143,99 Ausztrál dollár 65,89 67,13 Belga frank (100) 258,92 263,58 Dán korona 13,76 14,02 Finn márka 16,02 16,42 Francia frank 15,85 16,13 Görög dra. (100) 39,98 40,82 Holland forint 48,93 49,79 ír font 131,78 134,38 Japán yen (100) 91,41 92,61 Kanadai dollár 74,16 75,56 Kuvaiti dinár 316,39 321,89 Német márka 55,09 56,05 Norvég korona 12,84 13,08 Olasz líra (1000) 58,96 60,24 ATS (100) 783,34 796,94 Portugál esc. (100) 53,00 54,10 Spanyol pes. (100) 65,33 66,85 Svájci frank 62,64 63,72 Svéd korona 11,60 11,86 USA-dollár 95,44 97,00 ECU (Közös Piac) 104,56 106,52 „Konzervált” ellentmondások Drága az élet

Next

/
Thumbnails
Contents